Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-03 / 130. szám, csütörtök

s ezek betartásáért nagy társadalmi és anyagi felelősség hárul a tervező, beruházó és szállító szervekre. Az ú] lakótelepeket el kell látnunk a szükséges műszaki és közművesítési objektumokkal és berendezésekkel és fo­kozatosan mérsékelnünk kell a meglevő lakótelepek el­látottságában mutatkozó fogyatékosságokat. A termelőerők fejlődése, a település komplex jellege és ésszerű szerkezete, az egész életkörnyezet megjaví­tása szempontjából helyezzük el célszerűen és hatásosan az új építkezést. Fokozottan gondoskodjunk a tervszerű falusi lakásépítésről. Az állami építkezésen kívül a szövetkezeti vállalati és egyéni lakásépítést is fejlesztenünk kell. A lakáspolitikának a munkaerők stabilizálására irányu­ló hatékonyabb ráhatása érdekében kellőképpen ki kell egészítenünk a lakástörvényt és a további jogszabályokat. Fokozott figyelmet szenteljünk még a lakásalap, éspedig a személyi tulajdonban levő lakásalap korszerűsítésének, javításának és karbantartásának is. A vízgazdálkodás fejlesztésében elsődlegesen kell biz­tosítanunk a lakásépítéssel összefüggő szükségleteket, úgy kell bővítenünk a vízvezeték- és csatornahálózatot, hogy a nyilvános vízvezetékbe rákapcsolt lakások lakóí­nak száma elérje a 60 százalékot, a nyilvános csatorna­hálózatra rákapcsolt lakásokban élőké pedig a mintegy 50 százalékot. Víztárolókat kell létesítenünk az össz­pontosított lakásépítésű fő központok számára. Szennyvíztisztítók építésével, elsősorban a tisztátalan­ság fő forrásai közelében meg kell javítanunk a folyó­vizek tisztaságát. Folytatnunk kell az árvízvédelmi intézkedések végre­hajtását, elsősorban a Duna, a Dyje mentén és a Morva alsó folyásán. Törekednünk kell a légkör tisztaságának fokozására, a zöldnövényzet kiterjesztésére és fenntartására, az élet­környezet zajosságának csökkentésére. Szenteljünk foko­zott figyelmet főként az ipari ártalmas kihatásoktól súj­tott agglomerációk feltételei javításának. A nemzeti bi­zottságok a lakosság kezdeményezését és önkéntes munkáját is megszervezik a városok és községek életkör­nyezetének javítására. A vállalatokban és efsz-ekben a dolgozók részvételével tervszerűen és céltudatosan kell javítanunk a munkakörnyezetet, mint az emberről való gondoskodás egyik fő részét, s ügyelnünk kell a légkör és a vizek tisztaságára vonatkozó előírások betartására. 5. Egészségügy, közoktatás és testnevelés A társadalmi fogyasztás megfelelő növekedésére a tár­sadalom által kijelölt összes emberi, és anyagi források hatékonyabb felhasználásával biztosítanunk kell a tár­sadalmi fogyasztás megfelelő növekedését. Az egészségügy terén feltételeket kell teremtenünk a lakosság orvosi ellátásának további javítására. A kórházi férőhelyek számát 6000-el, azaz 5 százalékkal, a fürdő­kezelési kapacitásokat 3000 férőhellyel kell növelnünk. A 10 000 lakosra Jutó orvosi állások számát 3,1-del, azaz 25,5-re kell növelnünk. A beruházási eszközöket elsősor­ban az elavut egészségügyi berendezések nem kielégítő állapotának megszüntetésére, a megkezdett építkezések gyors befejezésére és az egészségvédelem fokozatos ál­talános korszerűsítését szolgáló legfontosabb építkezések megkezdésére kell felhasználnunk. A dolgozók számbeli növekedését elsősorban a túlsúlyban levő megbetegedé­sek hatásos kezelésére, a megelőzésre, a járóbeteggon­dozó szolgálat megjavítására és meggyorsítására, a gyógy­kezelés megjavítására, az eddigi anyagi eszközök és káderek átcsoportosítására kell felhasználnunk azzal a céllal, hogy kiépítsük az egészségügyi szolgálatok tömör funkciós rendszerét és felhasználjuk az eddigi munka­szervezésben rejlő tartalékokat. E célból szervezési és egyéb intézkedéseket kell foganatosítanunk. A közoktatás anyagi bázisában feltételeket kell teremtenünk a művelő­dés további fejlődésére és az Ifjúság kommunista neve­lésének fejlesztésére. Biztosítanunk kell a szocialista iskola, a család és társadalmunk összes nevelési ténye­zői nevelési ráhatásának egységét Az alapiskolákban tervszerűen feltételeket kell teremtenünk a műszakok­ban folyó oktatás csökkentésére és a dolgozó anyák gyermekeiről valő gondoskodás további elmélyítésére. A beruházásnak a megkezdett akciók befejezésére, az egyes elavult épületek átalakítására és az oktatás kor­szerűsítésére kell íránvulnia. Tovább kell bővítenünk az gyerekek óvodáskori és iskolán kívüli gondozását, növel­nünk kell a napközi otthonokban, vagy klubokban gon­dozott tanulók számát, másfél millióra, azaz 200 000-rel kell növelnünk az iskolai étkeztetésben részt vevők szá­mát és úgy kell növelnünk az óvodák férőhelyeinek szá­mát, hogy meghaladja a megfelelő korosztályú gyerme­kek számának 65 százalékát. Fokozatosan javítanunk kell az egész iskolarendszert, úgy, hogy főként az iparitanuló-oktatás terén, a közép­és .főiskolákban összhangban álljon a szocialista társa­dalom fejlesztési feladataival. Biztosítanunk kell, hogy a teljes középiskolai végzettséget adó iskolák végzett nö­vendékeinek felkészítését olyan irányba tereljék, hogy műveltségüket igényes munkáshivatásokban is felhasz­nálhassuk. Biztosítanunk kell a foglalkozás melletti tanu­lás további tervszerű fejlesztését és így a munkásifjúság nevelésében meg kell teremtenünk további művelődésé­nek feltételeit. Az ifjú nemzedék hivatásra való felké­szítésében tekintetbe kell vennünk a progresszív gyakor­lat szükségleteit, főként azonban a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésének, a társadalom politikai és kulturális színvonala emelésének hosszú távlatait. Meg kell javítanunk a tömeges testnevelés, sport és üdülés feltételeit. Az eddiginél jobban ki kell használ­nunk az érdekszervezetek, iskolák, vállalatok, nemzeti bizottságok meglevő létesítményeit és a szakszervezetek intézményeit, célszerűen létesítsünk további berendezése­ket s erre használjuk fel a lakosság kezdeményezését és a vállalati eszközöket Tovább kell fejlesztenünk a turisztika feltételeit. IX. Külső gazdasági kapcsolatok Az ötödik ötéves tervben a külső gazdasági kapcsolatok fejlesztésének célja a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság aktív szerepének erősítése a nemzetközi munkameg­osztásban, gazdaságunk és a KGST-országok kapcsolatá­nak erősítése, s snnek alapján a népgazdaság tervezett fejlesztéséhez és e fejlődése hatékonyságának fokozásá­hoz szükséges külső feltételek megteremtése. Ezért folytatnunk kell a külkereskedelmi forgalom előnyének biztosítását a nemzeti jövedelem növekedésé­vel szemben. Az ötéves tervben a csehszlovák külkeres­kedelem általános forgalmának 35—38 százalékkal kell növekednie. A szocialista gazdasági integráció mostani folyamatát, amely a csehszlovák gazdaság hatékony fejlődésének je­lentős tényezője, a KGST 23. és 24. ülésszaka megállapí­tásainak szellemében kell biztosítanunk. Nemcsak az Irányítás felsőbb fokain kell sokoldalúan támogatnunk, hanem arra is ügyelnünk kell, hogy ez megfelelő helyet foglaljon el a termelésben. Feltételeket kell teremtenünk arra és biztosítanunk kell azt, hogy 9 vállalati, gazdasági övezet tevékenyen részt vegyen a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztésében, két­oldalú és sokoldalú együttműködés keretében. Aktívan részt kell vennünk az integrációs program kidolgozásá­nak befejezésében és biztosítanunk kell a program meg­valósítását. A nemzetközi munkamegosztás fejlesztését a tudományos-műszaki területtől a beruházásokon át egé­szen a termelésig és értékesítésig komplex módon kell megoldanunk. A KGST-tagállamokkal való népgazdasági tervegyezte­tésben elért eredményekből kell kiindulnunk. A nemzet­közi szocialista munkamegosztás nyújtotta minden lehető­séget'fel kell használnunk a csehszlovák gazdaság hosz­szú időtartamú problémáinak megoldására, különösen a tüzelőanyag és nyersanyagbázis, a vegyipar és a gépipar terén. A munkamegosztás maximális elmélyítése érdeké­ben azokat az ágakat és ágazatokat kell elsősorban fej­lesztenünk, amelyek Csehszlovákiában 8 legmegfelelőbb ko'tö feltételei és gazdasági érvényesülési lehetőségei. Főként az elektronika, a számítástechnika és az automa­tizálás problémái, a népgazdaság kemizálásának problé­mái. az energiagazdaság, a mezőgazdaság és az élelmezés i racionalizálásának, az építőipar anyagi ' bázisa módosí­tásának és általában az új anyagok fejlesztésének prob­lémát. az anyagszállítás és mozgatás műszaki színvo­nalának emelését és nem utolsó sorban a gépgyártmá­nyok műszaki-gazdasági színvonalának emelését kell meg­oldanunk. A népgazdaság és a társadalmi gyakorlat szükségletei­vel összhangban az alapvető kutatásnak azokra a kiemelt problémákra kell irányulnia, amelyekben a csehszlovák tudomány elősegítheti a szocialista' országok közös erő­feszítését. Az eddigieknél jobban kell felhasználnunk az előző években kiépített nagyszabású kutatási bázisokat. A tu­dományos-műszaki feladatok kijelölésétől egészen meg­valósításukig el kell mélyítenünk egybehangolásukat, na­gyobb mértékben kell felhasználnunk a szocialista or­szágokkal, főként a Szovjetunióval folytatott nemzetközt tudományos-műszaki együttműködés adta lehetőségeket, célszerűen és hatékonyan kell irányítanunk a licenc­politikát Nagyobb gondot kell fordítanunk a kutatás jobb mű­szaki ellátottságára, a tudományos káderek minőségi ösz­szetételére, az állam egész területén a munkahelyek egységes rendszereként kell fejlesztenünk a kutatási és fejlesztési alapot. ^ Folytatnunk kell a termelés koncentrálását és sza­kosítását, progresszíven kell módosítanunk szerke­zetét mind az üzemekben, vállalatokban, termelési és gazdasági egységekben, mind az egész népgazdaságban. Az irányítás minden fokán biztosítanunk kell a terme­lési műszaki bázis rendszeres rekonstrukciójának és fel­újításának, továbbá a termelés műszaki színvonala eme lésének és a munkatermelékenység gyors fokozásának feltételeit. Az iparban az eszközöket a kiemelt és nagy Horderejű programok megvalósítására, a termelés szakosítására és koncentrálására összpontosítsuk, s egyidejűleg szűkítsük a termékek választékát. A mezőgazdaságban következetesen harcoljunk a ter­melés belterjesítéséért, fejlesszük tovább a termelés és a munkaszervezés ipari módszereit. Főként a mezőgazda­sági vállalatok kooperációjával koncentráljuk és szako­sítsuk a mezőgazdasági termelést. A tudományos- és mű­szaki haladás érvényesítésével, a szövetkezeti és állami gazdasági dolgozók kezdeményezésének és tapasztala­tainak teljes felhasználásával tárjuk fel a termelés belső tartalékait, fokozzuk lényegesen a munka termelékeny­ségét, használjuk ki hatékonyan az állóeszközöket és csökkentsük a termelési önköltséget. Dolgozzunk ki és valósítsunk meg programokat a táv­lattal nem rendelkező és kevésbé hatékony termelési ágak korlátozására. A felszabadult munkaerőket és ter melési kapacitásokat elsődlegesen főként a gépipari nagy horderejű fejlődési programokra használjuk fel ^ Intenzíven fejlesszük elsősorban a Szovjetunióval kapcsolatos nemzetközi szocialista gazdasági in­tegrációt. A népgazdaság szerkezeti változásai úgy valósuljanak meg, hogy összhangban legyenek a KGST 23. és 24. ülés­szakának határozataival, s ezáltal a csehszlovák nép­gazdaság nagyobb mértékben kapcsolódjék be a nem­zetközi munkamsgosztásba, és a szocialista gazdasági integrációs folyamat szerves részeként érvényesüljenek. Abból a tényből induljunk ki, hogy a döntő fontosságú, kiemelt ipari fejlesztési programok nagysága és jelentő­sége túlnő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kere­tein, mert a legkedvezőbb gazdasági eredményeket csakis a termelési egységek nagyságának lényeges növelésével és a sorozatgyártás fokozásával érhetjük el. A nemzet­közi együttműködés további bővítésével teremtsünk fel­tételeket a fűtőanyag-, energia-, alapvető nyersanyag- és anyagszükségletek hosszú érvényű biztosítására. III. I Az ötödik ötéves tervben az ipari termelés fejlődése alakítja kl a népgazdaság műszaki és gazdasági színvo­nala állandó emelésének, a szocialista társadalom igé­nyes belső szükséglete; kielégítésének, köztük a külső gazdasági kapcsolatok stabilizálásának és hatékonyságá­nak döntő feltételeit. Mindenekelőtt fontos: — a tüzelőanyag és energiabázis arányos fejlesztésé­nek felújítása, különös tekintettel a nemesített energia­fajták részarányának növelésére, — a nyersanyag- és anyagbázis fejlesztése, mely a klasszikus anyagok mellett főként a modern, elsősor ban vegyi anyagokra irányuljon, — a munka társadalmi termelékenységének magas színvonalát és a kivitel hatékonyságát biztosító gépek, berendezések és műszerek gyártása, — a lakosság nagyfokú igényességének megfelelő köz szükségleti cikkek gyártása és a rugalmas reagálás a la­kosság keresletének változásaira. Az ipar fejlődésének programjában döntő jelentőségűvé válik az ipar általános jellegét és mikrostruktúráját. hatékonyságát és az igényes hazai és kiviteli szükség letekhez alkalmazkodó képességét pozitívan befolyásoló, műszakilag és gazdaságilag progresszív ágazatok és ter­melési programok elsődleges dinamikus fejlesztésének igényes minőségi irányzata. Az ipar anyagi bázisának épí­tése elsősorban az ipar szerkezetének rendszeres korsze rűsítésére összpontosul. Az ipari termelés fejlesztésében el kell érnünk a ha tékonyságnak a munkatermelékenység fokozásával, a tü­zelőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagfogyasztás nagyfokú megtakarításával történő lényeges növelését, a termelőeszközök jobb felhasználását és korszerűsítését és az irányítás színvonalának általános emelkedését, i Ugyanakkor tökéletesítenünk kell az üzemmeneti és mun­karendszereket, feltételeket kell teremtenünk a munka j fegyelem fokozására, a termelés idejében történő rendes előkészítésére és a dolgozókról való gondoskodás nagyobb j méretű fejlesztésével javítanunk kell a munkafeltételeke' Lényegesen jobban kell törődnünk a meglevő állóalapok­kal való gazdálkodással, főként fokoznunk kell a kapaci­tások intenzitását és időbeni kihasználását, a fizikailag és erkölcsileg etkopott berendezések egyidejű gyorsabb kiselejtezése mellett ügyelnünk kell a felújításra és mo­dernizálásra. Az ipari termelést (beleértve az élelmiszeripart ís) a munkatermelékenység 30—32 százalékos fokozódása mel­lett 34—36 százalékkal kell növelnünk. Fokozottabban be kell kapcsolnunk a csehszlovák ipart, elsősorban a gép­és vegyipart, a nemzetközi munkamegosztásba; mintegy 44 százalékkal kell növelnünk az ipari termékek kivitelét, és jobb műszaki színvonalú és minőségű közszükségleti cikkekből legalább egynegyedével kell növelni a piaci alapok dotálását. 1. Tüzelőanyag és energia Az átvevői-szállítói fegyelem következetes betartásával fel kell újítanunk a népgazdaság folyamatos tüzelőanyag­és energiaellátását. Ezt az elsődleges energiaforrások termelésének és behozatalának legalább 19 százalékos és a villamosáram-források legalább 37 százalékos növelésé­vel kell biztosítanunk. Nemes energíaformák gyorsabb népgazdasági alkalmazásával meg kell javítanunk a tü­zelőanyag- és energiamérleg szerkezetét; a folyékony tü­zelőanyag és a földgáz részarányát az összes elsődleges energiaforrásoknak kb. mintegy 30 százalékára kell emel­nünk. A lakosság tüzelőanyag-fogyasztásának növekedé­sét nemes energiaformákkal kell biztosítanunk, és csök­kentenünk kell a szén közvetlen égetésének részarányát. A népgazdaság összes ágazataiban és szakaszain ésszé rúsítentink kell a tüzelőanyag és energiafogyasztást. Be kell vezetnünk olyan termelési technológiákat és tech­nikailag tökéletesebb fogyasztókat, amelvek csökkentik a tüzelőanyag és energiafogyasztást, biztosítanunk kei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom