Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-27 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

t A jeruzsálemi fekete párducok IZRAELBEN IS KIÉLEZŐDNEK A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK Az amerikai négerek mozgalmának elnevezése arra ihlette a jeruzsálemi fiatalok egy csoportját, hogy saját mozgalmuknak is ezt a nevet adják. Az izraeli fekete párducok tevékenysége kényszerítette a közvéleményt, hogy foglalkozzon az országra nehezedő egyre súlyosabb problémákkal, amelyek felett mindmáig szemet hunyt. A világ közvéleménye számára Izrael bizonyos mértékben a társadalmi egyenlőség megvalósulását jelentette. Az utóbbi időben azonban egyre többen foglalkoznak a társadalmi egyenlőtlenségek, a tornyosuló szociális problémák okozta nehézségekkel. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a lakosság 10 százaléka nyomorog, a nemzeti jövedelemnek csak két százalékából részesül, míg a társadalmi ranglétra csúcsán állók a nemzeti jövedelem 25 százalékát bitorolják. Egy másik adat azt bizonyítja, hogy az izraeli családok egynegyedének rendkívül alacsony az életszínvonala, azaz a lakosság egyharmada szegénységben él. Izrael fönállásának húsz éve alatt megtörtént a társadalom rétegeződése, és ma Izraelben ugyanaz az elv uralkodik, mint Amerikában: a gazdagok tovább gazdagodnak, a szegények pedig még szegényebbek lesznek. Az Európából és Észak-Amerikából Izraelbe vándorolt zsidók társadalmi helyzete kedvezőbb, mint az afrikai és ázsiai államokból érkezőké. Az utóbbiak a közoktatásban ls hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, gyermekeik nemigen iratkozhatnak főiskolába vagy egyetemre, tehát a munkavállalásban is rosszabb helyzetben vannak a „felső tízezer" tagjainál. Áz izraeli szegények jobbára Afrikából vagy Ázsiából származnak. Nyomornegyedekben élnek, lakásviszonyaik elrettentőek, iskolába kevesen járnak, a legnehezebb munkát végzik. A Fekete Párducok nevű szervezet is ezen társadalmi egyenlőtlenségek miatt alakult meg, mert nyilvánvaló, hogy a súlyos társadalmi helyzet nem javul, sőt rosszabbodik. A JERUZSÁLEMI GETTÓ A mozgalom a Musrara nevű jeruzsálemi nyomornegyedben született meg. A lakosság itt hihetetlen nyomorban él, 120 emberre például csak egy WC jut, fürdőszobáról álmodozni is kár, a kötelező általános iskolai oktatásról nem is hallottak. A gyerekek többsége 13—14 éves korában már nyilvántartott bűnöző és a törvények értelmében nem szolgálhat az izraeli hadseregben. A pillanatnyi helyzet a hozzáértők szerint szociális válsággal fenyeget. Izrael a gazdasági fellendülés útján halad, fejlődik a gyáripar, elsősorban a hadiipar és sok szakképzett munkásra van szükség. Izrael hadiköltségvetése 1969-ben 400 millió font volt, tavaly már 1 milliárd fontra rúgott. A gyárak többsége a hadiiparnak dolgozik, ezért kamatmentes hiteleket kap, az állam fedezi a kiadások 90 százalékát. A hatnapos júniusi háború után nagyon sok ember meggazdagodott, kihasználva a kedvező lehetőségeket, halmozta a pénzt. Bizonyos viázont, hogy ez az állapot csak addig tart, amíg meg nem oldódik a közelkeleti válság, és már most hozzá kellene látni a következő évek gazdasági terveinek kidolgozásához. Sajnos, a társadalom rétegeződése azonban, egyre nagyobb gondot okoz, növekszik a munkanélküliség, egyes társadalmi rétegek egyre inkább elszegényednek és félő, hogy az Izraeli gazdasági csoda végnapjait éli. DÜHÖNGÖ IFJÚSÁG A Fekete Párducok mozgalma máris eredményt hozott, mert becsempészte az emberek tudatába, hogy nem kell ellenállás nélkül belenyugodni a helyzetbe, változtatni kell a társadalmi, politikai és gazdasági berendezésen. Ezek a fiatalok semmit sem kérnek önmaguknak, nem törtetnek fölfelé a társadalmi ranglétrán, a társadalmi rendszer ellen tiltakoznak. Elképzeléseikben nem állnak egyedül: a baloldali egyetemi hallgatók a haladó szellemű értelmiség és a szegények tömege támogatja őket. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a közelmúltban lezajlott tüntetések nem ok nélkül történtek, az embereknek, elsősorban a fiataloknak, elegük van a meddő ígéretekből, a hiábavaló vitákból, radikális megoldásra várnak. A Fekete Párducok mozgalma egyre bővül, erősödik. A fiatalok nyíltan kimondják, hogy erőszakhoz folyamodnak, ha a kormány nem tesz eleget reformköveteléseiknek. (LE MONDE DIPLOM ATIQUE) Khartúm közelében történt, hogy a Nílus partján egy krokodilus egy kutya után mászott és autó alá kerül. Megnyúzták, bőréből madárijesztőt csináltak és kifüggesztették a rendőrfőnökség homlokzatára a közlekedési szabályok megszegőinek elriasztására. (OGONYOK) Pilóták és sirályok Ijesztő csúcsot ért el az NSZK légi haderő az elmúlt évben: 286 repülőgép ütközött össze repülés közben madárral — ezt a szakemberek madárcsapásnak nevezik — és sérült meg többékevésbé súlyosan. A kár, állapította meg a katonai geodéziai hivatal Köln-Pforz repülőterén, milliókra rúg. A pilóták főképpen a kis madaraktól, a veverebektől és cinkéktől, no meg a sirályoktól, kacsáktól, varjaktól, darvaktól és ragadozó madaraktól félnek. A madárcsapás veszélye a lökhajtásos gépek bevezetésével lépett fel, a propelleres gépek ugyanis rendszerint szétszagatják a madarakat. Főképpen a sugárhajtóaggregátorok szívóhatásával, és a sugárhajtású óriás repülőgépek jelentősen nagyobb rajt- és leszállóképességével magyarázhatjuk, hogy a madarakkal való öszszeütközés sokszor súlyos pusztítást okoz. A madárcsapás elleni védekezés idegközpontja KölnPforzban található. Dr. Hildhez és munkatársaihoz futnak be egész Európa kereken 1000 madármegfigyelőjének jelentései. A madárvédő-központok, valamint a nagy madárvonulásokat sokszor radarkészülék segítségével figyelő norvégiai és gibraltári katonai repülőterek értesítései is naponta érkeznek. A légi haderő azonban megelőző módszerekkel is harcol a madárcsapás-veszély ellen. A varjak, sirályok és héják számára madárkelepcéket állítanak fel, a betörő madárrajok ellen durranó- és fütyülőtöltényeket lőnek ki, karbidgyutacsokat alkalmaznak és éles hangú szirénákat szólaltatnak meg. (DP.\ — BRIEF) Erkölcstelen háború Pete McCloskey, Nixon elnök pártjának, a Republikánus Pártnak egyik legnépszerűbb és legfiatalabb tagja. 43 esztendős, annak idején tengerészgyalogos tisztként részt vett a koreai háborúban. „Héjának" indult a közéletben, de 1967-ben már „galamb" békeprogrammal került a kongresszusba. Az ntőbbi időben háromszor járt Indokínában. Benyomásait így összegezte: „Teljesen erkölcstelen háborút vívunk Vietnamban, s ha ennek megakadályozása érdekében elnökjelöltként kellene fellépnem Nixonnal szemben, akkor ezt meg fogom tenni". A képen: McCloskey indokínai szemleútján egy katonai repülőgépről figyeli a tájat. Az amerikai politikus egy tízéves laoszi fiával beszélget, akinek lábán súlyos égési sebet okoztak az amerikai foszforos bombák. McCloskey egy amerikai légitámaszponton. Egy >epülőtiszt azt mondta neki: „EszakLaoszban nincs többé egyetlen falu sem. Mindast elpusztítottunk". A japán lakásügyi hivatal és az építésügyi minisztérium a maga nemében egyedülálló javaslatot tanulmányoz. Tokióban, ahol az utóbbi időben nagy a lakáshiány, egy százemeletes lakóépületet terveznek. A felhőkarcoló háromszázötven méter magas lesz. A minisztériumnak márciusig döntenie kell, van-e lehetőség ilyen lakótömb építésére, és ha igen, .akkor már az idén hozzáfognak a tervek részletes kidolgozásához. Egy csoport építészmérnököt máris megbíztak az előzetes tervek kidolgozásával. Az építkezést semmilyen műszaki akadály sem gátolná, kérdéses azonban, hogy az ilyen magas épületek megfelelnek-e lakóháznak. Habár a tervrajzok még nem készültek el, a minisztérium elképzelése szerint a felhőkarcolót három szakaszban fogják felépíteni. Az első szakaszban egy húszemeletes épületet emelhek, a második szakaszban ezt további harminc emelettel növelik. A munkálatok harmadik menetében a kész „alapra" egy ötvenemeletes épülettömb ráépítése következik. (KJODO) Egy londoni árverésen ősi lőfegyverek cseréltek gazdát. A képen egy 1875-ben készült hatcsövű és egy 1840-ben készült 18 csövű pisztoly látható. fOGONYOK)