Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-02 / 129. szám, szerda

ben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási loggal vesznek ászt a kong. ?s«zuson. Jft Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa: •rU. a) megtárgyalja és jóváhagyja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolóját, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság, esetleg más szervek beszámolóját; b) megtárgyalja a párt szlovákiai feladatait; ej megválasztja Szlovákia Kommunista Pártjának Köz ponti Bizottságát, valamint az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságát; Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjává csak az választható, aki leg alább nyolc éve tagja a pártnak. 11 Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsági. ga végrehajtja Szlovákiában Csehszlovákia Kommu nista Pártja Központi Bizottságának határozatalt. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságával egyetértésben megoldja a politikai és szervezeti kérdéseket. széthelyezi a kádereket, és ellenőrzi a szlovákiai kerületi pártszervezetek munkáját. Az országos és a társadalmi érdekeknek megfelelően konkretizálja a nemzeti és a regionális jellegű kérdéseket; Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendszeresen beszámol tevé kenységéről. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a szlovákiai kerületekből munkatársakat javasol vezető pártés közéleti tisztségekbe Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának; jóváhagyja költségvetését és ellenőrzi teljesítését, irányítja és igazgatja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, vállalataina! « intézményeinek gazdálkodását. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, kiindulva Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozataiból, a pártcsoportok közvetítésével irányítja és ellenőrzi a Szlovák Nemzeti Tanács, az SZSZK kormánya és a Szlovákiában működő társadalmi szervezetek munkáját. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsá. ga évente legalább háromszor ülést tart. A Központi Bizottság póttagjai és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsá. ga tagjai közül választja: az elnökséget — a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülései köztt időben a politikai, szervező, és nevelőmunka irányítására; a titkárságot — a folyó ügyek intézésére, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására; a Központi Bizottság első titkárát és titkárait. Az SZLKP KB első titkárának és titkárainak legalább tíz éve párttagnak kell lenniük. Az elnökség és a titkárság tevékenységéről beszámol a Központi Bizottságnak. VI. A párt kerületi és járási szervezetei lyi A párt kerületi és járási szervezetei tevékenységükben a párt alapszabályzatához, Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és Központi Bizottságának határozataihoz igazodnak; hatáskörükben biztosítják a párt politikájának megvalósítását. A kerületi pártbizottságok a párt politikai irányvonalával összhangban és a népgazdasági terv alapján meghatározzák a kerülat fejlesztésének alapvető irányát. Irányítják a járási pártbizottságokat és segítik tevékenységüket; a kerület állami, gazdasági, társadalmi és más szerveiben dolgozó funkcionáriusokat a rájuk bízott szakaszon a párt politikájának következetes valóra váltására vezetik. A járási pártbizottságok irányítják az alapszervezeteket, a városi, helyi, üzemi és vállalati pártbizottságokat, segít séget nyújtanak nekik a párt politikai, ideológiai és gazdasági feladatainak teljesítésében. Ügyelnek arra, hogy a pártszervezetek fejlesszék önálló, kezdeményező tevékenységüket. Erre a célra megszervezik funkcionáriusaik ne velését; arra törekednek, hogy a kommunisták szüntelenül elmélyítsék a párt befolyását a dolgozók és a lakosság kö rében. J C A kerületi és a járási pártszervezetek és vezető szer40. veik alapvető kötelessége: a) a kommunisták és a többi dolgozó törekvéseinek összpontosítása a népgazdaság általános fejlesztésére, az állami tervfeladatok teljesítésére az iparban és a mező gazdaságban, az állami népgazdasági tervvel összhangban alapvető politikai és gazdasági irányelvek kitűzése a kerületek és a járások komplex fejlesztésére, a kerületek és a járások összes forrásainak lehető legnagyobb mérvű kiaknázása az egész társadalom szükségleteinek kielégítesére, harc a legnagyobb fokú gazdaságosságért, az egészségtelen lokális irányzatok megnyilvánulásai ellen; a dolgozók anyagi és kulturális színvonala további emelésével kapcsolatos feladatok teljesítésének biztosítása; b) az ideológiai munka irányítása, a marxizmus-leninizmus tanulmányozásának, a párttagok és a többi dolgozó nevelésének megszervezése, a helyi sajtó, a kulturális és művelődési intézmények tevékenységének irányítása és ellenőrzése; c j a' nemzeti bizottságok, a szakszervezeti szervek s a többi társadalmi szervezet munkájának irányítása és ellenőrzése a kommunisták és a pártcsoportok révén; ösztönzésük olyan tevékenység kifejtésére, amely a dolgozók mind szélesebb részvételét és kezdeményezésük maradéktalan érvényesülését eredményezi az Irányításban és az igazgatásban; a vezető funkcionáriusok és dolgozók felelősségtudatának megszilárdítása, önálló, alkotó szellemű eljárásuk támogatása a párthatározatok teljesítésében: ügyelni arra, hogy ne helyettesítsék az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezeteket, ne engedjék meg a pártszervek és más szervek szerepének felcserélését és a inun kában a felesleges párhuzamosságot; d) a káderek következetes kiválasztása és széthelyezése a párt Központi Bizottsága által megszabott elvek szerint, gondoskodás nevelésükről; az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a nemzeti bizottságok döntő fontosságú irányító láncszemeinek káderekkel való megerősítése; e) a Központi Bizottság határozatai és saját határozataik teljesítésének ellenőrzése, a pártmunka és a termelési gyakorlat legjobb tapasztalatainak általánosítása és terjesztésük megszervezése; f) kezdeményező javaslatok benyújtása a felsőbb pártszervekhez. a kerület és a járás politikai, gazdasági és kulturális fejlődése alapvető kérdéseinek megoldására; a felsőbb pártszervek és az alapszervezetek rendszeres tájékoztatása tevékenységükről; g) hatáskörükben a párt eszközeinek elosztása; a kerületi és a járási pártszervezet költségvetésének jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése, a kerületi és a járási pártbizottság és intézményei gazdálkodásának irányítása és igazgatása. J C A kerületi szervezetet a kerület járási pártszerveze. U. tei alkotják. A prágai és a bratislavai városi pártszervezet a kerületi szervezetek hatáskörével rendelkezik, ôs a járási szerve10 II. A párt tagjelöltjei M

Mindenkinek, akit felvesznek a pártba,'le kell töl. tenie a tagjelöltségi időt. A tagjelöltségi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a tagjelölt megismerkedjen Csehszlovákia Kommunista Pártja programjával, politikájával és alapszabályzatával s tevékenységével bizonyítsa, hogy a pártnak érvényes tagja lesz. A pártszervezet köteles a tagjelöltnek segítséget nyújtani a pártba való felvételére történő felkészülésében, és felmérni eszmei, politikai, szakmai, valamint erkölcsi profilját. IC A tagjelölt felvételénél az alapszervezet eljárása I ü. (egyéni felvétel, a jelentkezési ív, az életrajz és az ajánlások benyújtása, azoknak felülvizsgálása, az alapszervezet határozata a felvételről és annak jóváhagyása) ugyanolyan, mint a párttag felvételénél. A huszonegyedik életévüket be nem töltött fiatalokat és a SZISZ tagjait rendszerint a Szocialista Ifjúsági Szö vétség szerveinek és szervezeteinek ajánlására veszik fel tagjelölteknek: ez az ajánlás megfelel egy párttag ajánlásának. A tagjelöltségi idő két év, és nem hosszabbítható . meg. A Központi Bizottság megszabhatja, hogy milyen feltételek mellett rövidíthető le a tagjelöltségi idő egy évre. 11 A tagjelöltek nem választhatók meg a pártszervek I I. tagjaivá, a pártkonfevenciák és kongresszusok küldöttjeivé. A pártgyűléseken tanácskozási joggal vesznek részt, egyébként azonos kötelességeik és jogaik vannak, mint a párttagoknak. 1 Q Ha a tagjelölt nem vált be a tagjelöltségi idő alatt, I 0. a pártszervezet elutasítja párttagnak való felvételét és törli a tagjelöltek sorából. A párt alapszervezetének a törlésről szóló határozata érvénybe lép. miután azt a járási pártbizottság megerősítette. III. A párt szervezeti felépítése. A párton belüli demokrácia A párt szervezeti felépítésének és tevékenységének . vezérelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus megköveteli, hogy minden pártszervezet és kommunista az üzem és a helység konkrét feltételei között aktívan és alkotó módon hajtsa végre a párt politikáját, és a vezető pártszervek határozatait; lehetővé teszi a kommunisták és a többi dolgozó szocialista építésben szerzett, általánosított tapasztalatainak érvé nyesítését a párt mindennapos tevékenységében. A demokratikus centralizmus a párt egységes tevékeny ségét, szilárd szervezeti felépítését, és a szigorú pártfe gyeimet egyesíti a legszélesebb párton belülli demokráciával és a kommunisták kezdeményezésével. A demokrati kus centralizmus a párt szervezeti felépítésében azt je lenti, hogy: a) a párt minden vezető szervét alulról felfelé választják; b) a pártszervek rendszeres időközökben számot adnak és jelentést tesznek tevékenységükről azoknak a pártszervezeteknek, amelyek megválasztották őket, s a felsőbb szerveknek is; c) a kisebbség és az egyes tagok fegyelmezetten alávetik magukat a többség döntéseinek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek valamennyi alsóbb szervre; e) a párt szervei és szervezetei határozatképesek, ha jelen van tagjainak vagy küldötteiknek legalább a fele. A párt a területi-termelési elv szerint épül fel. Az . alapszervezetek elvileg a kommmunisták munka- és lakhelye szerint létesülnek, járási és kerületi szervezetekbe tömörülnek; az adott területi hatáskörrel rendelkező pártszervezet rendszerint felsőbb szerve az illető területen működő összes pártszervezetnek. 01 Minden pártszervezet saját hatáskörében alkotó L I. módon, a párt politikájával összhangban oldja meg a feladatokat. A párttagokat arra vezeti, hogy felelősségteljesen teljesítsék a párt határozatait, a rájuk bízott tisztségekből eredő kötelességeket. Ügyel arra, hogy a párt tagjai szavatolják: az állami, a gazdasági, és a társadalmi szervek," illetve szervezetek a párt politikájának és határozataínak megfelelően következetesen teljesítik küldeté süket a köz- és a gazdasági életben. A pártszervezet legfelsőbb szerve az alapszervezetek . esetében a taggyűlés, a járási és a kerületi szervezeteknél a konferencia, a párt szlovákiai területi szervezeténél Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, Csehszlovákia Kommunista Pártja esetében pedig Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. A pártszervek döntése jogérvényes, ha megszavazta a jelenlevőknek több mind a fele. Az alapszervezet megalakulását vagy megszűnését a járási pártbizottság hagyja jóvá. Amennyiben az alapszervezet tevékenysége ellentmondásba kerül a párt politikájával, és a szervezet megszegi az alapszabályzatot, nem teljesíti a kongresszusnak és a CSKP Központi Bizottságának határozatait, vagy rendkívül passzív, a kerületi pártbizottság, tanácskozva a járási pártbizottsággal, az alapszervezetet feloszlathatja. A járási pártbizottság mérlegeli az egyes tagok és tagjelöltek magatartását, a párt alapszabályzatával összhangban levonja a következtetéseket, és eldönti besorolásukat más alapszervezetekbe. A felsőbb pártszervnek joga van hatálytalanítani az alsóbb pártszerv határozatát, amennyiben az ellentmondásban áll a párt alapszabályzatával. A felsőbb pártszerv köteles megvitatni és megválaszolni az alsóbb pártszerv észrevételeit. A taggyűlések, a konferenciák és a kongresszusok . bizottságokat választanak, amelyek irányítják a hatáskörükbe tartozó pártszervezetek tevékenységét a taggyűlések, a konferenciák és a kongresszusok közötti időben. A pártbizottságok választásakor minden egyes javasolt jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden párttagnak joga van elutasítani és bírálni az új bizottságba jelölt tagokat és póttagokat. Megválasztottnak tekinthetők azok, akikre az alapszervezet taggyűlésén részt vevő tagoknak, a konferencia, illetve a kongresszus küldötteinek több mint a fele szavazott. Ez a döntés minden tagot kötelez. A pártbizottságok megválasztása során, kezdve az . alapszervezet bizottságától egészen a Központi Bizottságig ügyelni kell arra, hogy az irányítás folyamatosságának megőrzése mellett szüntelenül Oj erők kerüljenek ezekbe a s servekbe. f / t