Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-25 / 149. szám, péntek

Nixon „békeprogramja" mögött ismét az eszkaláció veszélye rejtőzik A fellebbviteli bíróság engedélyezte a dokumentumok közlését % D. Ellesberg leleplező televíziós nyilatkozata ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA —— A KÖZÖS PIAC KAPUI ELŐTT Tízéves keserves politikai harc és gazdasági alkudozás után megnyíltak a Közös Piac kapui Nagy-Britannia előtt. A kibővített Európai Gazdasági Közösség létrehozása a luxemburgi megállapodás után már csak technikai kérdés, hiszen a másik három folyamodó (Írország, Norvégia, Dánia) belépése korántsem jár annyi problémával, mint amennyit a brit csatlakozás okozott. Ha az angol parlament is jóváhagyja a belépés feltételeit, akkor megkezdődhet Nyugat-Európa belső átrendezésének újabb folyamata, amely tíz-tizenöt év alatt elvezethet a tíz EKG-ország teljes gazdasági, pénzügyi és katonai integrációjához. Ha ez a folyamat valóban végbemegy, akkor megváltozhatnak a tőkés vtiágon belüli erőviszonyok, és talán fokozatosan csökkeni fog az a nyomasztó fölény, amelyet az Egyesült Államok moet, és még bizonyára hosszú időn át élvez a többi kapitalista országgal szemben. A luxemburgi eredmény örömére ürített pezsgőspoharakkal a hatok miniszterei és Geofjrey Rlppon tulajdonképpen az európai tőkés monopóliumok jövőbeni nagyobb mozgási szabadságát és befolyását köszöntötték. Kétségtelen, hogy a hazájában kudarcot kudarcra halmozó torykormány számára ezek a tárgyalások jelentik az első sikeres teljesítményt. Rippon elégedettsége tehát mindenképpen indokolt. Angliában azonban korántsem találkoznak általános helyesléssel a Luxemburgban kialkudott feltételek. Heath és kormánya olyannyira nem bízik a parlamenti erőviszonyokban, hogy őszre halasztotta a szavazást Nagy-Britannia EGK-belépéséről. Most már nem Párizsra, Brüsszelre és Luxemburgra tekintenek aggódva a Közös Piac angliai hívei, hanem a Munkáspárt országos végrehajtó bizottságának ülésére. Az angol Munkáspárt ugyanis júliusban rendkívüli pártkonferencián vitatja meg Nagy-Britannia Közös Piac-i csatlakozásának kérdését — határozta el tegnap a párt Végrehajtó Bizottsága 13 szavazattal 11 — közöttük Wilson pártvezér — ellenében. Népszavazás kiírását követelte szerda esti vezércikkében az Evening Standard, a közös piaci csatlakozás ügyében, hang súlyozva, hogy ilyen nagyhorderejű kérdésben „a demokrácia semmibevevése" lenne, ha csupán a parlamentet szavaztatnák meg. —nász— A KNDK kormánya a békés egyesítést szorgalmazza A koreai háború 21. évfordulója Washington — Egy New York-i és egy washingtoni szövetségi fellebviteli bíróság szerdán úgy döntött, hogy. The New York Times és a Washington Post péntektől folytathatja a titkos dokumentumokról szóló cikksorozat közlését. Az amerikai kormánynak péntekig azonban még van ideje arra, hogy az ügyet a legfelsőbb bi róság elé vigye, amely meghozza majd a végső döntést. A jelentősebb amerikai lapok egymás után szállnak szembe a kormánnyal, amely igyekszik megakadályozni a Pentagon-dokumentumokról szóló beszámolók közlését. A Knight Newspaper inc. lapkiadó elnöke bejelentette, hogy 11 lapja fog közölni cikket a dokumentmról. Erre a bejelentésre röviddel azután került sor, hogy a kormány az említett két szövetségi fellebbviteli bíróságon vereséget szenvedett. Bírósági vélemények szerint a dokumentumok „kiszivárogtatása" most már olyan nagyarányú, hogy a bíróságok keveset tehetnek a kormány tilalmi kérésével kapcsolatban. A Fehér Ház egyébként bejelentette, hogy Nixon elnök a kongresszus rendelkezésére bocsátja a Pentagon-dokumentumok mind a 47 kötetét. Washington — A CBS televízió félórás interjú keretében megszólaltatta Daniel Ellesberg professzort, a Massachusetts-i technológiai intézet tudományos kutatóját, akiről általánosan feltételezik, hogy ő jutatta el a New York Timeshez és más amerikai lapokhoz, továbbá kongresszusi képviselőkhöz az óriási politikai vihart kiváltó titkos Pentagondokumentum-gyűjteményt. — Arra a meggyőződésre jutottam, hogy 1972-ben mégis métl'ódhet 1964. — mondotta az interjú során Ellsberg — amikor Johnson elnök „háborús uszítóként megbélyegzett ellenjelöltjével szemben békeprog rammal fellépve szükségesnek tartotta a választók elől eltitkolni, hogy már elkészültek Észak-Vie.nam bombázásának tervei. A mostani Nixon-kormány szintén választásokra készül és békeprogramot hirdet, de számomra nyilvánvaló, hogy nyitvatartják az eszkaláció újrakezdésének lehetőségét. 1969 vége óta kormánytisztviselőktől szerzett információm alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Nixon elnök és Henry Kisstnger nemzetbiztonsági főtanácsadó az USA viet„A Vietnami Dolgozók Pártja és a Dél-vietnami Felszabadítási Front jelenlevő képviselőit arról biztosítom, hogy pártunk és egész népünk szívvel-lélekkel vietnami barátaink igazságos ügye mellett, azok pártján áll, akik törhetetlenül folytatják évek óta tartó küzdelmüket az amerikai agresszorok és saigoni csatlósaik ellen. ígérjük a vietnami és a többi indokínai népnek, hogy továbbra is támogatni fogjuk bátor harcukat az imperialista beavatkozás ellen". (Dr. Gustáv Husák kongreszszusi beszámolójából) Amikor a CSKP XIV. kongresszusa újból hitet tett az imperializmus ellen harcoló indokínai, nevezetesen a vietnami néppel vállalt szolidaritásunk mellett, lényegében a kezdettől fogva érvényesülő gyakorlatot szentesítette. Csehszlovákia nagyon jól tudja, mit jelent az állami szuverenitás és függetlenség védelme, hisz a második világháború küszöbén az elsők között esett áldozatul a hitlerista fasiszta agressziv terjeszkedésnek. Csodáljuk vietnami osztálytestvéreink kitartását, azt. hogy a többszörös túlerőben levő ellenség gyilkos haditechnikájával dacolva védekeznek, kellemetlen, váratlan csapásokat mérnek az ellenségre, erkölcsileg pőrére vetkőztetik őt, s emellett az ország északi részében tovább építik a szóda'!/ must, déli részében pedig elökr szltik a forradalmi átalaku' t és az ország későbbi egyesülését. nami politikájában elengedhetetlennek tekinti az Észak-Vietnam elleni fenyegetés hitelességének fenntartását." A professzor, aki a néhai McNaughton hadügyminiszterhelyettes munkatársaként vett részt a 47 kötetes dokumentumgyűjtemény összeállításában, a továbbiakban szenvedélyes hangon bélyegezte meg az amerikai vezetők teljes közömbösségét az „ázsiai emberi lények iránt". Rámutatott: A 7000 oldalnyi dokumentum-gyűjteményben — és ez jellemző a hivatalos Washington nézőpontjára — egyetlen sor sincs, amely akárcsak felvetné a kérdést, mit tett a háború Vietnammal, milyen veszteségeket és szenvedéseket okozott a vietnami népnek. Egyetlen hivatalos felmérés sincs arról, hogy ebben a háborúban — amely már régesrég megszűnt volna, ha nem táplálnak amerikai pénzzel és fegyverekkel — legalább egy-két millió vietnami vesztette életét, nem szólva a megnyomorított és földönfutóvá tett emberek felmérhetetlen számáról. Ellesberg elmondotta, hogy a hadügyminisztérium munkatársaként két évet töltött DélVietnamban, ahová a háború meggyőződéses támogatójaként érkezett, s ahonnan a háború meggyőződéses ellenfeleként tért haza. A dolgok tudásával járó felelősség késztetett arra, hogy fellépjek a háború ellen — mondotta. A professzor egyébként előzőleg a Newsweeknek is adott nyilatkozatot. Ebben elmondotta, hogy a legutóbbi 9 hónap folyamán számos kísérletet tett arra, hogy meggyőzze a Nixonkormányt a Pentagon-dokumentumokból adódó következtetések levonásának szükségességéről. „Henry, ismét 1964, bűzét érzem a levegőben" — mondotta 1970 szeptemberében a profeszszor Kissingernek, de Nixon elnök főtanácsadója elhárította a figyelmeztetéseit. Ez év februárjában Daniéi Ellsberg felkereste John Irwin külügyminiszter-helyettest, de ez a látogatása is eredménytelennek bizonyult. Ezután a kongreszus háborúellenes ellenzékének ismert tagjaival, Mc Govern szenátorral, Paul Mc Closkey képviselővel és más törvényhozókkal lépett érintkezésbe, majd — a feltevések szerint — a New York Timeshez és más lapokhoz fordult. Ma különösen emlékezetünkbe idéződik a vietnami háború, miután maguk az amerikai hírközlő szervek, Illetve elsősorban a tekintélyes és befolyásos New York Times, tárták fel és bizonyították a dokumentumokkal azt az egyébként már régen Ismert igazságot, hogy a vietnami háború kirobbanása nem a véletlen műve volt, hanem az amerikai imperialisták, a Pentagon és a Fehér Ház akkori ura is gondosan felkészültek az indokínai hadjáratba. Nem ők tehetnek róla, hogy hiba csúszott számításaikba, s a hadüzenet nélküli háború nem úgy alakult, ahogy elképzelték, mert egy hős nép osztálytestvérei nemzetközi segítségét élvezve máig ls kitart országa védelmében. Sokan és évek óta felteszik a kérdést: Miért? Miért folyik az ádáz öldöklés a vietnami hadszintereken, békés lakosság tömeges legyilkolása, ml knresnlvalója van az Egyestilt Állainoktak egy messzi ázsiai országban? A választ még az agresszió kezdetén Cabot-Lodge, az egykori saigoni amerikai nagykövet egyik 1965-ös beszédében adta meg: „Az, aki Vietnamot birtokolja vagy befolyásolja, kezében tartja egy egész térség jövőjének kulcsát. Ez a térség magában foglalja keleten a Fülöp-szigeteket és Formózát, nyugaton Thaiföld és Burma rizshombárnéhány tmiijöjű A V. NOVIKOV, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke vezette szovjet párt- és kormányküldöttség, mely az Arab Újjászületés Szocialista Pártja és az iraki kormány meghívására látogatáson volt Irakban, hazautazott a Szovjetunióba. A szovjet—iraki megbeszélések befejeztével Bagdadban gazdasági jellegű jegyzőkönyvet írtak alá. RAUL ROA kubai külügyminisztert, aki június 21 óta hivatalos baráti látogatáson van Lengyelországban, tegnap fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Piotr Jaroszewicz, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök és Jozef Cyrankiewicz, az államtanács elnöke. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a szovjet—afgán semlegességi és kölcsönös megnemtámadási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából üdvözlő üzenetet juttatott el Mohammed Záhir sahnak. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottságának meghívására Bukarestbe érkezett Habib Kerim, az iraki Egyesült Kurd Demokrata Párt főtitkára. JÓSÉ FIGUERES, a Costa Rica-i köztársasági elnök a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett foglalt állást — közli a TASZSZ hírügynökség. S. RUIZ tábornok, a chilei légierők parancsnoka hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. HARMEL belga külügyminiszter brüsszeli sajtókonferenciáján a közel-keleti válság békés megoldása mellett foglalt állást. A NYUGATNÉMET PARLAMENT hadügyi bizottsága 175 Phantom-típusú repülőgép megvásárlását mérlegeli. Az NSZK hadügyminisztériuma már 80 Phantom-típusú repülőgépet rendelt az Egyesült Államoktól 4 milliárd márka értékben. KURT DRECKMANN, a chilei iparfejlesztési szövetkezet alelnöke santiagói sajtókonferenciáján közölte, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista állam több mint 110 millió dollár értékű segítséget nyújt ipari üzemek építésére. jait, délen Malaysiát és Indonéziát nyersgumijával, olajával és ónklncsével. Vietnam így nem egy földrajzi vákuumban létezik, onnan a népesség és a gazdaság hatalmas tárházát lehet befolyásolni vagy aláaknázni". A legarcátlanabb hazugság Washingtonnak az az állítása, hogy a „szabad világot", az ázsiai népeket védi" az állítólagos „kommunista veszélytől". Hisz az indokínai népek döntő többsége szemben áll az amerikai zsoldban álló szűk vezető réteggel, amely Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa bizonyos területein még fegyveres erővel sem tudja fenntartani hatalmát, mert e vidékeket a szabadságharcosok ellenőrzik, s a tényleges hatalmat nem a kormány által kinevezett közigazgatási hivatalok, hanem az illegális forradalmi szervek gyakorolják. Az, ami a New York Times-ban a Pentagon szupertitkos dokumentumainak folytatólagos, időközben leállított közléséből kitudódott, valódi fényt vet a dolgokra. Kiderül, hogy az Egyesült Államok vietnami politikájának hivatalos tálalása a hazai közvélemény előtt, mint a dokumentumokból kiviláglik, „szupertitkos csalás" a közvélemény megtévesztésére. A nyilvánosságra került dokumentumok azt bizonyítják, hogy már az Elsenhower-kormány 1954-ben torpéHuszonegy évvel ezelőtt, 1950. június 25-én az Egyesült Államok agresszív háborút robantott ki Koreában. A dél-koreai egységek a kora reggelt órákban átlépték a 38. szélességi fokot és betörtek a KNDK-ba. Az amerikai és a dél-koreai kormánykörök a támadást gondosan előkészítették. Az Egyesült Államok kérésére ugyan — ezen a napon öszszeült a Biztonsági Tanács, — a szovjet küldött távollétében — a valósággal ellentétben agresszornak mondta ki a KNDK-t. Truman amerikai elnök két nappal később elrendelte, hogy az USA egységei a dél-koreai katonasággal együtt vegyenek részt a hadműveletekben. A koreai néphadsereg egységei a külföldi intervenció ellenére szeptember elejétől kezdve felszabadították a koreai terület 90 százalékát. Szeptember közepén azonban erős amerikai dózta a genfi Vietnam-értekezletet, s erőfeszítéseket tett szabad választások megakadályozására. A Johnson-kormány pedig később az állítólagos tonklni incidens fikciója alapján indította el 1965-ben a VDK elleni rendszeres bombatámadásokat, melyek aztán következményeikkel a háború eszkalációjához, indokínai méretű kiterjedéséhez vezettek. A Pentagon és a Fehér Ház, az elnökök rossz tanácsadói most nyakig vannak a pácban. Nehéz kimosakodniuk, érvek, bizonyítékok szólnak ellenük. Megdőlt Amerika uralnak szavahihetősége, hangzatos kijelentéseiket a jövőben nyilván megmosolyogják. A vietnami drámának azonban véget kell vetni. Hisszük, hogy a szabadságszerető ázsiai népek a szocialista országok támogatásával végül is győzni fognak, mert az eszmék ereje olykor a technikai hátrányt is pótolhatja. Természetesen, nem becsülhetjük le az Imperialista ragadozót, mely úgy véli, az ázsiai fronton nagy csapást mérhet a „világkommunizmusra", — ez azonban, mint a gyakorlat Igazolja, elmarad, — másrészt olajszagot érez: szakértői vélemény szerint a Koreától Thaiföldig terjedő tengerparti övezetben található a világ egyik legnagyobb olajkészlete. Ennek megszerzése pedig gazdag zsákmányt ígér. Viszont Vietnam kemény dió, s ebbe egészen beletörhet az imperialisták foga. L. L. egységek támadták hátba az észak-koreai hadsereget, s folyamatosan megszállták a felszabadított dél-koreai területet. Ekkor a kínai kormány önkénteseket küldött a koreai nép megsegítésére. A koreai és kínai katonák 1951 május közepéig visszaszorították az agreszszorokat a 38. szélességi fok mögé, š a front állandósult egészen a katonai hadműveletek befejeztéig. Az Egyesült Államok az agresszió sikertelensége következtében és a világközvélemény nyomására 1951 júliusában fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett. A fegyverszünet aláírására 1953. július 27-én került sor Panmindzsonban. A fegyverszünet aláírásával azonban nem ért véget a koreai háború. A KNDK kormánya arra törekszik, hogy a fegyverszünetet tartós békévé változtassa, és elérje az ország békés egyesítését. A koreai helyzet rendezését célzó legutóbbi nyolcpontos javaslatot ez év májusában hagyta jóvá a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése. Az amerikai kormány és a délkoreai klikk azonban szabotál mindennemű tárgyalást, mely a békés rendezést célozná, s állandóan megszegi a fegyverszüneti megállapodást. India biztosítékot % követel Oj Delhi — Calcuttából származó csütörtöki értesülések szerint az elmúlt 24 órában a nyugat-bengáliai fővárosban zavargások voltak, melyek során nyolcan meghaltak. Shillongban, Ássam és Meghalaya indiai államok közös fővárosában szerdán este szintén zavargás tört ki, azt követően, hogy a rendőrök könnygáz-bombákkal próbálták feloszlatni egy fiatalokból álló csoportot. India lépéseket tett az amerikai kormánynál, hogy tartóztassa fel azt a két, amerikai fegyverekkel megrakott hajót, amely útban van Pakisztán felé, — közölte csütörtökön a parlamentben Szvaran Szingh indiai külügyminiszter. India biztosítékokat kér az Egyesült Államoktól, hogy a korábban engedélyezett pakisztáni fegyverszállításokat is leállítja. A NICOLAE CEAUSESCU vezette román párt- és kormányküldöttség, mely hivatalos látogatáson tartózkodott a Mongol Népköz(4rsaságban, tegnap Ulánbátorból hazatért Románlába. A CSKP XIV. kongresszusa és nemzetközi kapcsolataink Szennyes háború