Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-24 / 148. szám, csütörtök

DAGAD A BOTRÁNY New York — Most már három nagy amerikai napilapot kötelez a bírósági ítélet arra, hogy „át­menetileg" ne hozzanak nyilvá­nosságra további részleteket az Egyesült Államok Vietnam-poli­tikájának kulisszatitkairól, ame­lyeket a negyvenhét-kötetes, tit­kos Pentagon-tanulmányból me­rítettek. A New York Times-ot és a Washington Post-ot a publi­kálástól eltiltó múlt heti ítéletet kedden New Yorkban, illetőleg Washingtonban egy-egy fellebb­viteli bíróság újabb időszakra meghoszabbította, de továbbra sem döntött véglegesen az anyag betiltásáról. A harmadik napilap, a Bos­ton Globe, amelyet szintén bíró­sági ítélet tilt el „ideiglenesen" a Pentagon-iratok nyilvánosság­ra hozásától. Kedden Anthony Julián bostoni szövetségi bíró hozott ezzel kapcsolatban dön­tést. Mindhárom alperes fellebbe­zett az ügyük hamarosan újabb fellebbviteli fórumok elé kerül. Közben megjelent a szinten a negyedik nagy amerikai napilap is tanulmány-szemelvényekkel. A félmilliós példányszámú Chi­cago Sun-Times keddi számában kivonatokat közöl a dokumen­tumból, amelyek megerősítik, hogy a Kennedy-kormány tevő­legesen részt vett Ngo Dinh Diem egykori saigoni államel­nök megbuktatásának előkészí­tésében, mert — írja a doku­mentumokra hivatkozva a Sun­Times — Diem már-már azon volt, hogy az országrész semle­gesítéséről tárgyalni kezd. a Vietnami Demokratikus Köztár­sasággal. A cikk nem jelöli meg közvet­len forrásként a Pentagon-tanul­mányt, James Hoge főszerkesz­tő azonban közli, hogy ugyan­erről a tanulmányról van szó, és annak anyagát „az amerikai vietnami háborús bűneivel fog­lalkozó polgári vizsgálóbizott­ság" juttatta el a szerkesztőség­nek. A Sun-Times szerint 1963. au­gusztus 30-án Roger Hilsman, akkori távol-keleti ügyekkel foglalkozó külügyminisztériumi államtitkár, emlékiratot inté­zett Dean Rusk külügyminiszter­hez. A memorandum azt ajánlot­ta, hogy Washington vegyen részt egy Diem-ellenes pucs­csban, illetőleg támogasson egy Ilyen államcsínyt, mert máskü­lönben Diem esetleg a déli or­szágrész semlegesítéséről tár­gyalni kezd a VDK-val. Az em­lékirat még azt az eshetőséget is megkockáztatja, hogy a VDK az akkori saigoni rezsim oldalá­ra állt volna, és sürgette, hogy Washington minden lehető erő­vel vágjon vissza erre. „Nyilvánoisan rá kell mutat­nunk, hogy Vietnámot hatéko­nyan nem lehet semlegesíteni, csak akkor, ha a kommunisták kezéből kiütik Bszak-Vietnam ellenőrzését. Mihelyt Dél-Viet­namban Diem-ellenes puccs kez­dődik, hivatkozhatunk arra a nyilvánvaló körülményre, hogy Dél-Vietnam nem hajlandó elfo­gadni Diem és a kommunisták koalícióját" — idézi a lap. Diemet még abban az évben meggyilkolták. Az amerikai kor­mány tagadta a puccsban való közreműködését. Paul McCloskey kaliforniai republikánus képviselőt kihall­gatta az FBI két ügynöke és azt tudakolta, hogy melyek azok a titkos Pentagon-tanulmányból vett anyagok, amelyek korábbi nyilatkozata szerint nála van­nak, és hogy honnan kapta azo­kat. A negyedórás kihallgatásról McCloskey nagy csoport újság­írónak számolt be. McCloskeyt arról is kikérdezték, milyenfajta megbeszéléseket folytatott Da­niel Ellsberg tudományos kuta­tóval, akitől nyilatkozata sze­rint az anyagot kapta. Ellsberg, volt hadügyminisztériumi és kül­ügyminisztériumi tanácsadó, a Boston Globe jelentése szerint hamarosan nyilatkozatot tesz az egész ügyben. A SZENÁTUS ELFOGADTA MANSFIELD JAVASLATÁT 1971 I. 24. Washington — Az amerikai szenátus 57 szavazattal, 42 el­lenében elfogadta* Mansfield szenátor javaslatát, amelynek értelmében 9 hónapon belül teljesen vonják ki az amerikai fegyveres erőket Indokínából. A javaslat felhívja Nixon elnö­köt, jelentse be a haderők ki­vonásának végleges Időpontját és kezdjen tüzszüneti tárgyalá­sokat a VDK-val. Az amerikai szenátus 50:49 arányban megszavazta azt a Cook, Stevens és Vance szená­torok által kezdeményezett tör­vényjavaslatot ls, amely elő­irányorza az amerikai csapatok 9 hónapon belüli kivonását Dél­Vietnamból, feltéve, hogy a kongresszusi határozattól szá­mított két hónapon belül meg­Kommentárunk U Thant, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkára New York-i sajtókonferenciá­ján januárban közölte, hogy de­cemberben, amikor véget ér hi­vatali ideje, befejezi tevékeny­ségét az ENSZ-ben. U Thant megismételte már a korábban is kifejtett nézetét: annak, aki a legmagasabb ad­minisztratív funkciót tölti be az ENSZ-ben, öt évre kellene kor­látozni tevékenységét. Már 1966­ban tárgyaltak arról, hogy ki foglalja majd el U Thant helyét. Akkor ért ugyanis véget a főtit­kár első hivatali ideje és U Thant közölte, hogy tovább nem jelölteti magát. Az utód­lással kapcsolatos vita akkor az ENSZ tagállamai közt éles el­lentétekhez vezetett. U Thant végül ls beleegyezett abba, hogy ismét jelölteti magát. Az összes ENSZ-tagállam akkor teljes bi­zalmát fejezte ki neki s egy­hangúlag választották meg fő­titkárrá a következő hivatali időszakra. Az öt évvel ezelőtti helyzet fejleményei oda vezettek, hogy az ENSZ-körökben még mindig úgy hitték, U Thant visszavon­hatná ez évi elhatározását és ismét jelöltethetné magát. U Thant azonban májusban is­mét kijelentette, hogy az év vé­gén befejezi tevékenységét az ENSZ-ben. Azzal kell tehát szá­molni, hogy elhatározása végle­állapodás születik az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátá­sáról. A szenátus feltételként nem az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátásáról szóló megegyezést szabja, hanem minden amerikai fogoly két hó­napon belüli szabadon bocsátá­sát. Saigon — A Dél-Vietnam északi tartományaiban harcoló kormánycsapatok parancsnokló tábornoka, Vu Van Giai közöl­te, hogy az amerikai légierő szünet nélküli bombatámadásai ellenére változatlanul tart a népi erők nyomása. A demilita­rizált övezettől délre egy hegy­tetőn levő „Fuller" elnevezésű dél-vietnami tüzérségi támasz­pont éjjel-nappal ellenséges tűz alatt van. néhány sorban CSEHSZLOVÁKIA az elkövet­kező években is bővíti személyi légiforgalmát — jelentette ki az ICAI 18. közgyűlésén dr. Ja­roslav Podzimek közlekedésügyi miniszterhelyettes, a csehszlo­vák küldöttség vezetője. GERHARD GRÜNEBERG, az NSZEP Központi Bizottsága po­litikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fo­gadta a szíriai Baath-párt kül­döttségét, amelyet annak he­lyettes titkára Abdullah Ahmed vezet. BOHUSLAV LASTOVIČKA, az európai országok brüsszeli ta­nácskozásán résztvevő küldött­ség vezetője felszólalásában rámutatott, hogy az európai biztonsági konferencia ügye ígéretesen bontakozik ki. ZENON NOWAKOT nevezte ki a lengyel államtanács Lengyel­ország új moszkvai nagyköve­tévé. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára Ulánbátorban fogadást adott a mongol vezetők tiszteletére. A fogadáson Cedenbal, Szambu, a központi bizottság, valamint a kormány más számos ismert személyisége jelent meg. KISINYOVBAN, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában nyilvános bírósági eljárás kezdődött egy kilencta­gú államellenes csoporttal. A vádlottak összeköttetésben vol­tak a Leningrádban elítélt ál­lamellenes csoporttal. AZ OLASZ főiskolákon, a szakszervezeti központ felhívá­sára háromnapos általános sztrájk kezdődött. KUBA ÉS CHILE szerződést kötött, amelynek értelmében rendszeres légijárat indul Ha­vanna és Santiago között. MARCELOFERNANDEZ FONT kubai külkereskedelmi minisz­ter ős Orlando Perez Rodriguez a kubai Nemzeti Bank elnöke hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett. JAROSZEWICZ lengyel minisz­terelnök Varsóban fogadta Kurt Fichtnert, a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának alelnökét. A megbeszélés napi­rendjén a gazdasági együttmű­ködés legfontosabb kérdései szerepelnek. RÓBERT BOURASSA, a kana­dai Quebec tartomány minisz­terelnöke nyilatkozatban közöl­te, hogy kormánya elutasította a szövetségi-tartományi érte­kezlet által kidolgozott új al­kotmányt. ELHÁRULTAK AZ AKADÁLYOK Luxemburg — Elhárultak az utolsó akadályok Nagy-Britannia közös piaci belépése elől, miután szerdán hajnalban fél öt kor, 14 órás ülés után megálla­podás született a „hatok" és az angol érdekeket képviselő Geoffrey Rippon között. Miután Franciaország enge­dett az Angliába irányuló új­zélandi tejtermékek exportja kér­désében és a közös piac kül­ügyminiszterek tanácsa új javas­latot terjesztett be, amelynek ér­telmében az új-zélandi impor­tot Anglia belépése után öt év­vel 71 százalékban korlátozza csupán, szemben a tegnap java­solt 66 százalékkal. Rippon új ajánlatot tett a költségvetés ügyében. A létrejött megállapodás szerint Nagy-Bri­tannia közös piaci tagságának első évében a Közös Piac költ­ségvetésének, amely jelenleg mintegy 3 milliárd dollár éven­te, 8,64 százalékát fizeti, ez 220 —280 millió dollárt jelent. A be­lépéstől számított 5 éven belül ez az összeg a közös költségve­tés 18,9 százalékára emelkedik. A Közös Piac hozzájárult ah­hoz, hogy az angol kormány to­vábbra is készpénz-támogatást nyújthasson a terméktelen hegy­vidéki földeken dolgozó angol földműveseknek. Az Angliának a közös piaci belépésért folytatott mintegy 10 éves küzdelmére pontot tevő megállapodást a külügyminisz­terek és Geoffrey Rippon közö­sen ünnepelték meg. Maurice Schumann francia külügyminiszter, aki a tárgyalá­sok utolsó hat hónapjában a miniszteri tanács elnöke volt, közölte: még néhány hónapra szükség van, mielőtt befejezik a megállapodás végleges megszö­vegezését, de a tárgyalások „tel­jes sikerrel zárultak". A John Marshall új-zélandi miniszterelnök-helyettes vezette Luxemburgban tartózkodó kül­döttség nyilatkozatot adott ki a megállapodásról. Eszerint Új­Zéland tudomásul veszi a létre­jött megállapodást, mivel a kö­rülményekhez képest, úgy látja, ez volt a legtöbb, amit Nagy­Britannia elérhetett. Nagy-Britannia közös piaci belépése most már csupán az an­gol parlament döntésétől függ. Amerikai fegyverek Pakisztánnak Washington — Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok két hajórakomány ka­tonai felszerelést küld Pakisz­tánnak, a szállítmány azon­ban nem jelenti az amerikai fegyverszállítási embargó meg­szegését. Charles Bray szóvivő hangsú­lyozta, hogy a fegyvereket még az embargó életbelépése előtt vásárolták. Az egyik hajó május 8-án in­dult New York-ból és tegnap ér­kezett meg Karachiba. A másik szállítmányt tegnap indították útnak Pakisztán felé. Edward Kennedy szenátor a szenátusban hangoztatta, hogy a kormány kettős játékot folytat a pakisztáni fegyverszállítások­kal; és valószínűleg nem az első és nem az utolsó esetben cselek­szik saját hivatalosan hirdetett politikájával ellentétben. Szvaran Szingh indiai külügy­miniszter hitetlenkedve fogadta az amerikai fegyverszállítások hírét és kijelentette, múlt heti Washingtont látogatása idején „határozott biztosítékot" kapott, hogy az amerikai kormány sem­milyen katonai felszerelést nem szállít Pakisztánnak. Szingh derűlátó Oj-Delhi — Hazatért világjá­ró körútjáról Szvaran Szingh indiai külügyminiszter, s kö­zölte, az a benyomása, hogy a nagyhatalmak nem fognak ka­tonai segítséget nyújtani Pa­kisztánnak. Szingh többhetes külföldi tartózkodása során ta­lálkozott Koszigin szovjet kor­mányfővel, Nixon amerikai el­nökkel, Pompidou francia el­nökkel, Brandt nyugatnémet kancellárral, Heath angol és Trudeau kanadai miniszterel­nökkel. New Yorkban fogadta őt U Thant, az ENSZ főtitkára is. A külügyminisztert több or­szágban biztosították arról, hogy segítséget nyújtanak In­diának a kelet-pakisztáni mene­ges s az ENSZ megfelelő szer­veinek új főtitkárt kell válasz­taniuk. Ez semmiképp sem lesz könnyű feladat. Az új jelöltnek meg kell szereznie az ENSZ-ben képviselt államok támogatását. lasztása szinte biztos, mivel a Javasolt Jelöltségét előre meg­vitatják az összes tagállammal. A főtitkár-jelöltnek élveznie kell az államok nagy többségé­nek bizalmát. Támogatnia kell Ki következik U Thant után? U Thant valóban arra töreke­dett, hogy az ENSZ teljesítse alapvető céljait s amellett be­tartsa a szükséges objektivitást, amely e funkcióban elsősorban a vitás helyzetek megoldásában és a válságos esetekben szüksé­ges. U Thantnak vitathatatlan érdeme, hogy az ENSZ az utób­bi években hozzájárult néhány ellentét és konfliktus enyhíté­séhez, és több pozitív határoza­tot fogadott el. Az új főtitkár­tól szintén ezt várják. Nem lesz azonban egyszerű megegyezni abban, ki tudná részrehajlás nélkül és eredményesen betöl­teni a főtitkári tisztséget. Az ENSZ alapokmánya sze­rint a főtitkár választásakor úgy járnak el, hogy a Biztonsá­gi Tanács javasolja a közgyű­lésnek a Jelöltet, s a közgyűlés szavazással dönt. Ez annyit je­lent, hogy a vita súlypontja a Biztonsági Tanácsban van. Amennyiben itt azonos állás­pontra Jutnák, a jelölt megvá­őt a fejlődő országoknak, s Je­lenleg, amikor az ENSZ tevé­kenységében Jelentős szerepe van a közel-keleti válságnak, az arab államok támogatását is meg kell nyernie. Már most több politikus és diplomata pályázik a főtitkári tisztségre. Az első számú hiva­talos Jelölt Max Jakobson, Finn­ország ENSZ-beli nagykövete. A finn kormány már Január 20-án közölte, hogy támogatja és ajánlja Jelölését, jakobson 1965 óta képviseli Finnországot az ENSZ-ben és már 1966-ban úgy vélekedtek róla, mint a főtitká­ri tisztség egyik várományosá­ról. Nyilvánvaló, hogy az összes északi állam támogatja. Néhány arab ország azonban nem titkol­ja ellenvetéseit esetleges Jelö­lésével kapcsolatban. A követ­kező pályázók közé tartozik Amerasinghe ceyloni politikus, Eduardo Prey Montalva chilei diplomata, Sadruddin Aga Khan menekültügyi ENSZ-főblztos és Endalkachev Makonnen etiópiai távközlési miniszter, aki egy ideig tevékenykedett az ENSZ­ben. Nagy esélye van Kurt Waldhetm volt osztrák külügy­miniszternek, aki 1955 óta kép­viseli Ausztriát az ENSZ-ben. Az osztrák sajtó azt a látszatot akarja kelteni, mintha Wald­heim, tekintettel az osztrák semlegességre, a főtitkári tiszt­ség legkomolyabb jelöltje len­ne. Ez a vélemény azonban túl­ságosan optimista. A Jelenlegi helyzetben nyílván könnyebb lesz megegyezni valamely fejlő­dő ország jelöltjének személvé­ben, mint az európai pályázóé­ban. Az európai jelöltek csak nagyon nehezen szerezhetik meg a harmadik világ támoga­tását, melyet az ENSZ főtitká­rának megválasztásakor nehéz lenne nélkülözni. Az ENSZ-körökben jelenleg az új főtitkár megválasztásával kapcsolatos problémákat vitat­ják meg, majd a szünet után a nézetek és állásfoglalások kicse­rélését a konkrét tárgyalások váltják fel. Az őszi ENSZ-köz­gyülésen már ugyanis dönteni kellene. Ez a döntés rendkívül fontos lesz. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének jövőbeni te­vékenysége jelentős mértékben attól függ, hogyan sikerül meg­oldani U Thant utódjának kér­dését. Jan Blanský kültek helyzetének javításához. A U Pl amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy a kelet-pa­kisztáni menekülteknek nyúj­tott eddigi segélyek összege el­éri a 43,3 millió dollárt. A UPI úgy tudja, hogy eddig hatmillió ember menekült In­diába Kelet-Pakisztánból. Bíesheuvel alakít kormányt? Hága — Julianna holland ki­rálynő kedd este magához ké­rette Barend Biesheuvelt, a kál­vinista Forradalomellenes Párt parlamenti frakciójának vezető­jét és megbízta az új holland kormány megalakításával. Bíes­heuvel elfogadta a miniszter­elnöki tisztséget egy új koalí­ciós kabinet élén, amely a ka­tolikus pártok a kálvinista For­radalomellenes Párt, valamint a liberális és a kereszténydemok­rata párt minisztereiből tevődik majd össze. Amennyiben Biesheuvel tár­gyalásai sikerrel járnak, úgy a több mint 50 napos holland kormányválság után megalaku­ló kormány a 150 parlamenti képviselő közül legalább 82-nek a bizalmát élvezi majd. A szejm ülése Varsó — Szerdán délelőtt folytatta tanácskozásait a len­gyel nemzetgyűlés tavaszi utol­só ülésszaka. A napirenden négy új törvényjavaslat megvi­tatása szerepelt. A kormány megbízásából Jo­zef Okuniewski földművelés­ügyi miniszter ismertette a szántóföld és erdővédelmi, a földtulajdon rendezési és a földingatlan adás-vételi tör­vényjavaslatokat, hangoztatta, hogy a szántóföld és erdővédel­mi törvényjavaslat egyebek kö­zött korlátozza a szántóföldek ipari építkezések céljára tör­ténő igénybevételét. A negyedik törvényjavaslat szerint az egyházak tulajdoná­ba kerülnek az ország nyugati és északi visszacsatolt terüle­tein a felszabadulás óta általuk használt, de állami tulajdonban levő ingatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom