Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-23 / 147. szám, szerda

A tárgyilagos értékelés érdekében A FŐISKOLAI FELVÉTELIK ELŐTT „Iskolánknak szocialista Iskolának, a szocialista rendszer támaszának kell lennie ... különösen igényes jeladatokat kell teljesíteni az iskolaügynek, melynek küldetése, hogy a szocialista társadalom szükségleteivel, a fejlődő gazdasági és <iz egyes társadalmi területek követelményeivel összhangban készítse Jel a fiatal nemzedéket." (CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA XIV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAIBÓL) Izgalomban élnek a főiskolára, egyetemre pályázó érettségizők: a napokban kerül sor a felvételi vizsgára a felsőfokú oktatási intézményekben. Vizsgaláz, aggodalom, csupa kétely előzi meg ezt a sorsdöntő lépést, hiszen a tét nem kisebb, mint a fiatal jövője. A bizonytalankodók és a kétkedők megnyugtatása érdekében szeretnénk hangsúlyozni, hogy az idén lényegesen nem változik az eddigi főiskolai felvételi rendszer, ám az Oktatásügyi Minisztérium — a CSKP iskolapolitikájának irányelveit szem előtt tartva — arra törekszik, hogy mindazok, akik képességeiknél ós tehetségüknél fogva valamilyen pályára hivatottak, a felvételek során lehetőleg ne rekedjenek kívül a felsőoktatási intézmények kapuin. Ezért általános az az igény, hogy a felvételek elbírálásánál a jelöltek felkészültségét, tehetségét, rátermettségét és erkölcsi-politikai magatartását együttesen vegyék figyelembe. Ezt a célt szolgálja a tanulóról készített komplex véleményezés, mely a javasló középiskolának lehetővé teszi, hogy átfogó értékelést adjon a pályázó képességeiről és adottságairól, a választott szak iránti készségéről, környezetéről és tanulási körülményeiről. A felkészültség viszonylag objektíven mérhető a középiskolai osztályzatok, az érettségi bizonyítvány és a felvételi vizsga alapján. A tanulókról készített alapos és körültekintő jellemzés azonban nem hagyja figyelmen kívül a jelentkezők személyiségét és erkölcsi-politikai magatartását, a középiskolai SZISZ-szervezetben végzett tevékenységét és az iskolán kívüli aktivitását sem. A pályázók kiválasztásánál tekintettel lesznek a hátrányos helyzetű, munkás-paraszt származású fiatalokra is. Pártunk XIV. kongresszusának határozata ís nyomatékosan hangsúlyozza, törekedni kell arra, hogy a továbbtanulók között növekedjen a kétkezi dolgozók gyerekeinek az aránya. A szocialista társadalomnak, a népi hatalomnak mindig is fontos volt és fontos lesz, hogy a fizikai munkát végzők gyermekei megfelelő arányban tanulhassanak tovább, mégpedig azért, hogy folyamatosan érvényesüljön az egészséges társadalmi mobilizáció, s a felsőfokú oktatási intézményeknek megfelelő bázisuk legyen a tehetségek kiválogatásához. Ehhez azonban szükséges a hátrányos helyzet megszüntetése, az egyenlő tanulási feltételek megteremtése, a munkás- és parasztfiatalok fokozottabb segítése. Az egyetemekre és főiskolákra pályázók kiválasztásánál döntő jelentősége van a pontszámnak, amelyet a jelölt elér. A megszerezhető maximális pontszám 240. Ebből a felvételi vizsgán az írásbeli dolgozatra (60) és a szóbeli feleletre (40) legfeljebb 100 pontot lehet elérni. A másik 100-at a középiskolából hozhatja magával a* jelölt, ha az érettségije és a komplex értékelése kiváló. Ezenkívül 20 pontot nyerhetnek a munkás- és parasztszármazású fiatalok, 10 pontot a hátrányos helyzetű pályázók, azok, akik kevésbé fejlett területekről származnak, s 10 pontot szerezhetnek azok a diákok, akik kötelezik magukat, hogy az iskola elvégzése után a gazdaságilag kevésbé fejlett országrészekben vállalnak munkát. Ez évben is számolni kell azzal, hogy az egyéni érdekek ellentmondásba kerülnek az általános érdekekkel: a felvehetők korlátozott száma ellentétben van a jelentkezők nagy számával, s az is gyakori, hogy a nem eléggé céltudatos és átgondolt pályaválasztás ellentmond a lehetőségeknek, a társadalom reális céljainak. Emiatt sokan a képességeiknek nem megfelelő intézményekbe kérik felvételüket, s ha mégis bejutnak, nem tudják adottságaikat kibontakoztatni, lemorzsolódnak és elkallódnak. Márpedig arra kell törekednünk, hogy a felsőoktatási intézményekbe azok a fiatalok kerüljenek be, akiknek megvan minden előfeltételük arra, hogy sikeresen befejezik tanulmányaikat és tudásukat a gyakorlatban kamatoztatni fogják. Szlovákiai viszonylatban ez évben mintegy 17 ezren jelentkeztek felsőfokú oktatási intézménybe, felvételt azonban csak 10150 érettségizett nyerhet. Az egyes intézetek felvételi létszámát a népgazdaság igényid, valamint az adott intézmény kapacitása határozza meg. Nem alkalmazható tehát az a csak látszólag demokratikus és humánus elv, hogy minden fiatal — aki a felvételi vizsgán a követelményeknek megfelel — bekerüljön a felsőfokú intézménybe. A minisztériumok által kiadott irányszámok betartása ugyanis kötelező, tehát nincs lehetőség arra, hogy egyegy intézmény a tervszámokat önkényesen módosítsa, mint a múltban. Ami pedig az egyetemi és főiskolai továbbtanulási lehetőségeket illeti, az idei felvételi keretszámok a tavalyiakkal nagyjából azonosak. Az előző évekhez hasonlóan az irányszámok és a jelentkezők száma közt ez évben is nagy az aránytalanság. S az egyenetlenség miatt a múltban gyakran előfordult, hogy azokon a karokon és szakokon, amelyekre túl sokan kérték a felvételüket, viszonylag magasabb pontszámmal is — helyhiány miatt — el kellett utasítani a pályázókat, míg más intézményekben alacsonyabb pontszámmal ls felvételt nyerhettek. Az előzetes adatokból ítélve ez évben sem lesz sokkal jobb a helyzet. A továbbtanulni szándékozók körében még mindig hódítanak a divatos, vonzó karok és szakok, mint a társadalmi tudományok és a pedagógiai irányzatok, az orvostudományi, a jogi és a bölcsészkar. Az idén is sok a jelentkező az orvosi karra: a bratislavai Komenský Egyetem orvostudományi karára összesen 1105-en Jelentkeztek, de csak 360 tanuló kerülhet be. Messze meghaladja a felvételi lehetőségeket a Komenský Egyetem bölcsészkarára pályázók száma is. A következő tanévben ezen a karon 460 diák kezdheti meg egyetemi tanulmányait, holott a jelentkezők száma 1434. Nem jobb a helyzet az egyetem jogi karán sem, ahová 950-en pályáznak, de csak 290 érettségizett nyerhet felvételt. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola gépészeti karán a jelentkezők száma viszont nem fedi a tervszámot: ezen a karon 800 fiatal folytathatná tanulmányait, a pályázók száma azonban csak 379. Változatlanul csekély az érdeklődés a természettudományi 6zakok, mint pl. a matematika, a fizika iránt, míg a biológia, földrajz, kémia szakot a sző szoros értelmében megrohamozták. Az aránytalanságok következtében a továbbtanulni szándékozó érettségizőknek az elmúlt években csak mintegy 55 százaléka jutott be a felsőoktatási intézményekbe. S az előzetes adatokból ítélve ez évben sem kecsegtetőbb a helyzet. Ennyit tehát a főiskolai felvétel esélyeiről. Útravalóul szeretnénk felhívni a jelöltek figyelmét arra: a korábbi évek gyakorlata azt mutatja, az jár jól, aki a lehetőségeket reálisabb megítélésével felismeri, hol érdemes próbálkozni, hol van nagyobb esély a felvételre. TölGYESSY MARIA Miért piruljak én? Egy levél margójára Bevezetőül le kell szögeznem, hogy nem arról a levélről akarok írni, amelyet a Szibyll című operett hasonló nevű hősnője küldött szívszerelmének, a daliás Petrovnak — természetesen dalban elzengve. Sőt. A világirodalom ama klasszikus levéléről sem akarok az alábbiakban említést tenni, amelynek epedő sorait Tatjána intézte Anyeginhez. A levelet, ami a „begyemben van" réglátott barátnőm adta postára. Ezúton hozta tudomásomra, hogy társasutazással városunkba érkezák és meglátogat. Eddig a dolog rendben ls volna. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor barátnőm ez év május 15-én, szombaton becsengetett hozzánk. Meglepetten, pironkodva fogadtam és tapintatosan közöltem vele, hogy mivel kora délelőtt, bejelentés nélkül érkezett, a lakás még ta. karítatlan. A hétvégi sütemény pedig, amivel azonnyomban illene megkínálnom, egyelőre csak liszt, cukor és egyéb hozzávalók képében létezik — zacskók mélyén. Röstellkedve irultam-pirultam, mikor vendégemet leültettem a rendetlen szobában s még inkább bíborba borult ábrázatom a gondolatra, hogy esetleg ott kell marasztalnom ebédre. Mert aznap szentheverdel hangulatom lévén, éppen krumlipempö szerepelt nálunk a déli étlapon. Persze, finom eledel a pempő, de azért mégis... Ha tudtam volna, hogy kedves vendéget ültetek asztalhoz inkább néhai csirkével, néhai rucával vagy kocával traktáltam volna. Barátnőm látva tulipiros sziliben pompázó orcámat, mentegetőzni kezdett. Ö becsületszavára nem tehet a meglepetésről. Hiszen már három nappal ezelőtt május 12-én, szerdán adta fel levelét Losoncon (Lučenec) és nem tudja elképzelni, hogy nekem itthon, Banská Bystricán máig, vagyis május 15-ig nem kézbesítették. Létezhetik egyáltalán ilyesmi? Valóban! Létezhetik ilyesmi, hogy az említett levelet csak 5 nappal a feladás után, május 17-én kaptam kézhez? (Igaz, 15-e és 16-a szombat-vasárnapra esett.) Ezúton tanúsítom, hogy létezhetik. Sajnos, nem tudom, kik követték el a hibát. Nem áll módomban Sherlock Holmesként nyomozni a „tettesek" után. Egyet viskón teljes bizonyossággal tudok. A késést valamelyik postán illetékes személyek hanyagsága, nemtörődömsége okozta. Igaz, „csak" egy baráti találkozás hangulata romlott meg kissé. De azért a dolgot így is szóvá kell tenni. Mert a levél ugyanúgy fontosabb értesítéseket is tartalmazhatott volna. És az idő nem csak pénz, de sokszor életet is jelent. Éppen azért bátorkodom az illetékesek tudomására hozni egy-két adatot. Például azt, hogy Losonc és Banská Bystrica közötti 75 kilométeres utat 105 perc alatt teszi meg a menetrendszerű gyorsvonat. Beleértve azt a 20 percet is, amit Zvolenben vesztegel. A menetrendszerű autóbuszok pedig 85 perc alatt érnek Losoncról Banská Bystri. cára. Ahhoz viszont, hogy egv levél megtegye ugyanezt a távolságot, 3 teljes munkanap is kevésnek bizonyult. Mindezt egybevetve közölni szeretnék az illetékesekkel még valamit. Azt, hogy most, utólag, szánom-bánom, hogy azon a bizonyos szombati napon irultam-pirultam szégyenemben. Orcapirulásra az ilyen indokolatlan és érthetetlen késés miatt egyesegyedül csak nekik van okuk! RÉNYI MAGDA SZÓLJON HOZZÁ...! Az elmúlt héten sok levelet hozott szerkesztőségünkbe a posta. A javaslatok, ötletek, bírálatok arra engednek következtetni, hogy sok még a kereskedelemben a „fehér folt" és sokak tekintik szívUgyüknek az üzleti tevékenység javítását. Csepregi Ernőnétől további értékes javaslatokat kaptunk, Bohunicky Lászlóné pedánsan kidolgozott tervet küldött. Pálházy László az elárusítók védelme céljából ült le az írógép mellé. A felsoroltakon kívül sok névtelen vagy nebezen olvasható levél is érkezett. A legjobbat azonban a végére hagytuk. Léváról (Levice) jött. trója Lévai Győző. Fórumunkban ma az ő gondolatait ismertetjük. TÖBB ÜZLETRE VAN SZÜKSÉG A városokban, és falvakon problémát okoz az üzlethálózat bővítése. Épület és telekhiány gátolja a jó szándék megvalósítását. Minden járási székhelyen kellene alakítani egy 4—5 tagú szakemberekből álló bizottságot, melynek tagjai felülvizsgálnák az egykori üzlethelyiségeket és a felettes szervek igénybevételével viszszaadatnák az egykori üzletet, vendéglőt eredeti rendeltetésüknek. Ha ez objektív nehézségek folytán már nem lehetséges, keresni kellene a körzetben olyan kihasználatlan épületet, melyet kis költséggel át lehetne építeni. Ha ez sem menne, a bizottság keressen olyan telket, ahol panelból 3—4 hónap alatt a fogyasztók, vagyis a lakott települések közelében üzletet lehetne építeni. FORDULJUNK BIZALOMMAL AZ ÖREGEKHEZ A kereskedelemben eltöltött több évtizedes munkájuk során a ma már nyugdíjas elárusítók, üzletvezetők rengeteg tapasztalatot szereztek. Keressük fel őket, kérjük ki tanácsukat. Sokan közülük félmunkaviszonyban talán még a pult mögé is beállnának. Javaslataikat, elgondolásaikat gyümölcsöztetni kellene, nem is szólva arról, hogy az ifjú kereskedők oktatásából is kivehetnék részüket. ÁTGONDOLTABB ÜZLETSZERVEZÉST Az üzletek - ez sok esetben vonatkozik az új létesítményekre is — nem mindig felelnek meg a mai. követelményeknek. A fogyatékosságok a tervrajzon nem láthatók, a gyakorlat azonban sokszor rácáfol a kivitelezőkre. Vizsgáljuk csak meg, van-e az üzeletekben szociális helyiség, alkalmas raktár, jól müködnek-e a fűtőberendezések, van-e irodahelyiség, tágas, árukínáló kirakat? Kevés olyan üzletet találunk, ahol ezek közül semmi se hiányozna. Nézetem szerint a következőképpen lehetne a fogyatékosságokat orvosolni: Az űj üzlet építésének megkezdése előtt hozzáértő embereket országjáró körútra kellene küldeni. Nyilván hasznos ismeretek birtokában térnének viszsza. Javaslataikat összhangba kellene hozni a helyi viszonyokkal és csak ezután kellene megkezdeni az építkezést. A tervjavaslatokat nem ártana bemutatni azoknak az elárusítóknak, üzletvezetőknek, akik majd az épületben dolgoznak. Egy év eltelte után szakértők megvizsgálnák: beváltják-e az ilyen módon épült üzletek a hozzájuk fűzött reményeket s ha igen, hazánk más pontján is lehetne hozzá hasonlót építeni. BŰNÉRT BŰNHŐDÉS! A vásárlók részéről megnyilvánuló gyakori elégedetlenség egyes üzletesek lelkiismeretlen munkájára utal. Nézetem szerint minden eladott árut blokkolni kellene. E rendelkezés megszegőit felelősségre kellene vonni és nem szabadna elzárkózni a bírságolástól se. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a különféle figyelmeztetések, megrovások nem sok javulást eredményeztek. Sok üzletben nem függesztik ki az árjegyzéket, ha pedig kiteszik, nem olvasható és főleg nem teljes. Szigorú rendeletet kellene kiadni, miszerint az üzletesek a rossz minőségű árut (reklamálás nélkül) vegyék ki a forgalomból. Büntetni kellene a pontatlan mérést. Ha minden üzlet blokkot adna az eladott áruhoz, azon fel lehetne tüntetni az áru súlyát is, melyet a vásárló mérlegen ellenőrizhetne. Véleményem szerint a legtöbb visszaélést a hentesüzletekben .követik el. Az üzletesek munkáját ma még nehéz vagy lehetetlen ellenőrizni. Vegyük figyelembe, hogy pl. a vágómarha 19, a borjú 12, a bárány 5—6 húsrészből áll. Mindegyiknek más az ára. Vevő legyen a talpán, aki kiismeri magát a fajtákban és az árakban! A helyzet azonban nem reménytelen. A kirakatokba nagy betűkkel írt árjegyzéket kell kitenni és az üzletben kirakott árukon is tüntessék fel az árat. Blokkot itt is kellene kapnia a vásárlónak, melyen feltüntetnék: mit vásárolt, hány dekát vagy kilót és mennyit fizetett. TÄSKARENDSZER Érdemes lenne felmérést végezni, merre, melyik útvonalon jár a legtöbb ember? A legforgalmasabb utcákban kellene üzleteket létesíteni (vasútállomás, munkahely, autóbuszmegálló közelében). Ami a táskarendszert illeti, több módon is megoldható: 1. Megrendelések alapján az üzemekbe lehetne szállítani az árut, ahol a műszak végén a dolgozók átvehetnék. 2. A nagyobb élelmiszerüzlet a forgalmas útvonalakon kisebb üzlethelyiséget létesítene. Itt vehetnék át a munkából hazatérő aszszonyok a reggel megrendelt árut. Ebben a mini-üzletben árulhatnának még olyan fo gyasztási cikkeket is, melyeket az üzlet délelőtt kapott s így reggel a vásárlók nem rendelhették meg. Léván például a szép Potraviny üzlet mintegy 700 méterre épült a vasút- és autóbuszmegállótól. A gyárakhoz veze tő út hossza további 700—800 méter. Ha a már említett kihelyezett üzletet alkalmas he lyen építik fel, a vásárlók könnyebben eljutnak az üzletbe. Hasonló a Jednota helyzete ls. Mind a két boltnak kifizetődne a táskarendszert meghonosító kihelyezett üzlet létesítése. MIÉRT FÁRADTAK AZ ÜZLETESEK? Be kell ismerni, főleg azért, mert az ő életük sem színig tejfel. Sok helyen kicsi és zsúfolt az üzlethelyiség, a raktár pedig a bolttól meglehetősen messze van. A kereskedelemben a lányokon és asszonyokon kívül több férfit ís kellene alkalmazni. Az áru kiés behordását ők végezhetnék el. Sok kitanult lány hagyta ott az üzletet, mert nem bírta a fárasztó fizikai munkát. Nem elég, hogy egész nap talpon állnak, még cipekedniük is kell. A férfiak a nehéz fizikai munkát elvégezhetnék, a nők pedig csak kiszolgálnának. így a vevő a többször hiányolt mosolyt és kedvességet is megkapná. Az üzletvezetőnek a szak mai ismeretek magaslatán kell állnia. Ügyelnie kell arra, hogy egyféle árut ne kelljen feleslegesen többször ls átrakni egyik helyről a másikra. m 4 » Jövő héten szerdán ismét helyet adunk a kereskedelem és az üzemi étkezdék színvonalának javításával kapcsolatos javaslatoknak. Kérjük olvasóinkat, minél többen szóljanak hozzál