Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-02 / 129. szám, szerda

gének és társadalmi vezető szerepének gyengülésére vezet, megsemmisítéssel fenyegeti a szocializmus vívmányait. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetközi kom munista és forradalmi munkásmozgalom szerves része A marxizmus—leninizmus elvei alapján tevékenyen előmozdítja egységének erősítését, és egész munkásságában érvényesíti a proletár internacionalizmus eszméit. A párt alkotó szellemben használja fel a testvéri kommunista és munkáspártok, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a kommunista világmozgalom kipróbált és elismert élcsapatának gazdag tapasztalatait. A szocialista társadalom felépítésével és tnvábbfejlesz tésével Csehszlovákiában, amely azelőtt is ipari ország volt, hozzájárulunk a marxizmus—leninizmus alkotó szellemű fejlesztéséhez, és Igazoljuk' annak általános érvényét. A párt szüntelenül mélyíti Csehszlovákia népének testvéri, szilárd szövetségét és sokoldalú együttműködését a szovjet néppel, és a többi szocialista ország dolgozóival. Szilárdítja internacionalista kapcsolatait az egész világ munkásosztályával, támogatja az imperialista, illetve a gyarmati uralom alóli felszabadulásukért harcoló népeket. Biztosítja az ország védelmi képességét, aktívan küzd az imperializmus agresszív tervei ellen, a világ minden népével a baráti kapcsolatok fejlesztésére és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére törekszik. Ezzel előmozdítja a béke és a haladás erőinek győzelmét, a szocializmus világméretű győzelmét a kapitalizmus felett. 14 4 tárgyal és dönt. Tapasztalatokkal és érvekkel vértezi fel a kommunistákat a politikai munkára. Határozatokat hoz, feladatokkal bízza meg a párttagokat, megállapítja végrehajtásuk és ellenőrzésük módját. A párt irányvonala szellemében értékeli a bizottság és az egész szervezet, valamennyi funkcionárius és párttag tevékenységét. Minden párttag alapvető kötelessége tevékenyen részt venni a taggyűléseken, teljesíteni határozatait. Taggyűlést havonta egyszer tartanak. A gyűlést a bizottság rendszerint a pártszervezet valamennyi tagjával és a széles körű aktívával szoros együttműködésben készíti elő. A napirendi kérdések jellege szerint pártonkívülieket is meghívhatnak a taggyűlésre, főleg élenjáró termelési dolgozókat, az állami és gazdasági szervek, s a többi társadalmi szervezet funkcionáriusait; a szervezet velük tanácskozza meg, hogyan oldhatná meg legjobban a problémákat és teljesíthetné a párt irányelveit. Azokban a nagy alapszervezetekben, ahol több részlegszervezet működik, az alapszervezet taggyűlését az alapszervezet bizottsága által megállapított határidőben vagy a részlegszervezetek kérésére hívják össze, háromhavonként legalább egyszer. A részlegszervezetek havonta egyszer taggyűlést tartanak. Az alakuló vagy- az évzáró taggyűlés két évre meg. választja az alap- vagy a részlegszervezet bizottságát; a bizottsági tagok számát a járási pártbizottság határozza meg. A tíznél kisebb taglétszámú szervezetek háromtagú bizottságot, vagy a körülményekhez mérten, a járási pártbizottság beleegyezésével, bizalmit és helyettes bizalmit választanak. Az alap- és részlegszervezet bizottsága elnököt vá. laszt, akinek legalább három éve párttagnak kell lennie. Kivételt a járási pártbizottság engedélyezhet. A bizottság gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, s ennek megfelelően irányítja a pártszervezet egész tevékenységét a taggyűlések közti időben. Munkájáról és a szervezet helyzetéről havonta beszámol a taggyűlésnek. Az alapszervezet bizottsága két vagy három tagját megbízza annak ellenőrzésével, hogyan gazdálkodnak az alapszervezet pénz- és egyéb eszközeivel, hogyan tartják be a Központi Bizottságnak a párttagság nyilvántartására és az ügyvezetésre vonatkozó elveit. C Q A párt alapszervezetének feladata: UO. a) hatáskörében megvalósítani a párt politikáját; politikailag és eszmeileg felvértezni a kommunistákat és a pártonkívülieket, fejleszteni és szervezni kezdeményezésüket a szocialista társadalom továbbfejlesztése feladatainak teljesítésében; az üzemekben és a munkahelyeken harcolni a gazdasági terv feladatainak teljesítéséért, az új technika fejlesztésével és alkalmazásával gondoskodni a munkatermelékenység szüntelen növeléséről, a termelésben harcolni a legmagasabb fokú gazdaságosságért és minőségért, a belső tartalékok lehető legnagyobb kiaknázásáért, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés helyes alkalmazásáért; kialakítani a dolgozók szocialista munkaversenyben való részvétele fokozásának feltételeit; gondoskodni a dolgozók szakképzettségének és műveltségének növeléséről, kommunista munkaviszonyuk kialakításáról, az állami és a munkafegyelem betartásáról, a társadalmi vagyon gyarapításáról, az élet- és a munkakörnyezet általános megjavításáról; bj új tagok felvétele Csehszlovákia Kommunista Pártjába, nevelésük megszervezése és gondoskodás arról, hogy elsajátítsák a párt programját és alapszabályzatát; c) szervezni a kommunisták tevékeny részvételét a pártszervezet valamennyi feladatának és határozatának végrehajtásában és biztosításában. Attól a tudattól áthatva, hogy a párt minden egyes tagjelöltjéért és tagjáért felel, a munkában példamutatásra, a kommunista erkölcsi elvek következetes betartására, a párt és a nép iránti odaadásra vezetni a kommunistákat, gondoskodni politikai és szakmai nevelésükről; d) szüntelenül szilárdítani és védeni a párt eszmei é3 szervezeti egységét; megszervezni a kommunisták és a többi dolgozó körében a marxista—leninista elmélet olyan tanulmányozását, amely szoros kapcsolatban van a szocialista és a kommunista építés gyakorlatával, szembeszállni a burzsoá ideológiával és a marxizmus—leninizmus revizionista eltorzltásának vagy dogmatikus értelmezésének minden kísérletével; ej szervezni a hatékony politikai tömegmunkát, megmagyarázni a párt politikáját és megnyerni a dolgozókat ennek a politikának, megtanácskozni velük minden fontos kérdést, nyilvános pártgyűléseket szervezni és ezeken a dolgozókkal megtárgyalni az üzem, illetve a helység komoly problémáit, a bel- és a külpolitika kérdéseit; f) agitációs és nevelőmunkát kifejteni a dolgozók körében, a kommunizmus szellemében nevelni őket, küzdeni az individualizmus és más csökevények ellen; a lehető legnagyobb részvételre késztetni a dolgozókat az állami és a közügyek intézésében; céltudatos öntudatosító munkát végezni a termelés szervezői, a művezetők és a technikusok között, előmozdítani felelősségük növelését a ter« melési feladatok teljesítéséért, a műszaki és a technológiai intézkedések végrehajtásáért, és a munka megszervezéséért; tanácskozni velük, felhasználni a politikai és szervező tevékenységgel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat; g) feltételeket teremteni a bírálat és az önbírálat fejlesztésére, kérlelhetetlenül szembeszállni minden olyan kísérlettel, amely a bírálat elfojtására irányul, harcolni a bürokrácia, az állami eszközök pazarlása, a felelőtlenség és a fegyelmezetlenség, a tunyaság, valamint a szocialista társadalom fejlődését gátló többi fogyatékosság ellen; h) céltudatosan törődni az emberek képzésével, a káderek helyes kiválasztásával, nevelésével és széthelyezésével az üzemekben, az egységes földmüvesszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, a helységekben stb., ellenőrizni tevékenységüket és elvtársi segítséget nyújtani munkájukban; i) segíteni a felsőbb pártszerveket munkájukban, tanácskozni velük és számot adni nekik tevékenységéről; j) tevékeny részt vállalni a város, illetve a község fejlesztése fő feladatainak megoldásából, törekedni a szocialista életmód, életkőrnyezet és az emberek közti szocialista kapcsolatok kialakítására; a lakhelyen minden kommunistát ösztönözni a polgárok munka- és társadalmi aktivitásának fejlesztésére; az üzemekben és a helységekben kibontakoztatni a társadalmi szervezetek kezdeményezését, a társadalmi szervezetek és a helyi nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusait a rájuk bízott szakaszokon a pártpolitika következetes megvalósítására serkenteni. A termelő, közlekedési és kereskedelmi üzemek, . illetve vállalatok, a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok, egységes földművesszövetkezetek, a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló tervező- és szerkesztőirodák, kutatóintézetek pártszervezeteinek jogukban áll, — anélkül, hogy helyettesítenék a vezetőséget — ellenőrizni, hogy a vállalat vagy az intézet vezetősége hogyan valósítja meg a párt és az állam gazdaságpolitikájának feladatalt, hogyan biztosítja az üzemek és a vállalatok fejlesztése jelentős kérdéseinek megoldását; önállóan vizsgálni és ellenőrizni a termelési feladatok teljesítését és fokozni a kommunista gazdasági vezetők felelősségét az üzemek és a vállalatok termelésének és gazdálkodásának fejlesztéséért. Ebben a tevékenységbea felhasználják a dolgozók, a szakszervezetek s az ifjúsági szervezetek, illetve a népi ellenőrzési bizottságok tapasztalatait; összehangolják a munkaközösségek törekvéseit és gondoskodnak arról, hogy a vállalat, illetve az üzem teljesítse kötelességeit a társadalommal szemben. A pártszervezetek kötelesek támogatni a vezető gazdasági dolgozók törekvését a párt politikájának, valamint a termelés és a szolgáltatások népgazdasági tervben kitűzött fejlesztési feladatainak végrehajtásában.