Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-20 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

NINCS, AKI TÖRŐDNE VELÜK? íla a szülototdtol. otthouíoi sz iz kilométerekre távol eso Vidéken, idegen nyelvű embe rek között földieket hoz ösz sze a véletlen. valószínűleg hamar |ó barátok lesznek S ha esetleg többen is találkoz­nak, gyorsan egybefonódnak a közös gondolkodás, érdeklődés „szálai". Rövidesen kialakul egy -erős kollektíva, amolyan kis ;,t«lu" a nagy városban. tizenöt évvel ezelőtt hason lóau kovácsotódtak össze a pr.igai Ady Endre Diákkör ala pitó tagjai is. A „megvénült" egykori diákok ma is szíve­sen látogatnak el a helyükbe lépett „újoncok" közé Ilyen­kor persze mindig szóba ke­rülnek a nehezen felejthető pragai évek diákélményei, csínytevései. Aztán közös té­ma is akad bőven, hiszen a di.tkkor mostani tagjai előde­ikhez hasonlóan kivétel nélkül olyan fiatalok, akikre talán gyakrabban kellene felfigyelni. Mindannyian jóval tovább ju­tottak az elhatározástól, hogy tanulni fognak. Többnyire ki­tűnő, vagy nagyon jó ered­ménnyel végezték el a közép­iskolát. Az érettségi után már az igazi erőpróba következett. Szlovákiában alig használatos a cseh nyelv. Tehát nem volt egvszerö dolog már a felvételi vizsga setn. Hát még a tanu­lás az első. a második év­ben Nem olyan ördöngös vala­mi a cseh nyelv elsajátítása — mondogatják néhányan. — Egv kis szorgalommal, kitartás­s»! f>z( is meg lehet szokni. Valójában persze sokkal ne­hezebb volt. Úgy hiszetn. nem egy alkalommal kellett lemon­dani annak idején a kimenő­ről, a szórakozásról a szótár „javara". Persze egy-két év távlatából visszapillantva a le­küzdött . akadályokra, áthidalt buktatókra, könnyű már azt mondani, hogy nem is voltak olyan veszélyesek. Igaz, tétlen­kedésre inost sem jut Idő. Egy­re nagyobbak a követelmé­nyek Főleg vizsgaidőszakban sok az anyag. A péntek esti, összejövetelekre viszont akkor is eljárunk Az Arco kávéház­iján vau törzsasztalunk. Ott vitatjuk meg az időszerű kérdéseket, az elmúlt hét ese­ményeit. Utána szórakozunk — mondja Nátek István negyed­éves orvostanhallgató. — Tulajdonképpeni célunk összetartani a Prágában tanu­ló magyarajkú fiatalokat — veszi át a szót Kovács Tibor, a diákkör elnöke. jelenleg mintegy százan vagyunk. Ha­vonta tartunk egy nagy talál­kozót, amelyről csak ritkán hi­ányzik valaki. Érdekes, színes ez az össze­jövetel. Rendszeres műsorról többnyire az irodalmi szakkör gondoskodik. Szinte minden je­lentősebb évfordulóról megem­lékeznek. Nemrég indult, de máris közkedvelt a „Homok­óra" című műsor, amelyben a diákkör ifjú költői, tollforga­tól mutatkoznak be egy-egv alkotással. Az irodalomkedvelők mellett szép sikerekkel büszkélkedhet­nek a sportolók is. Néhányuk nevét már megtanulta a szű­kebb közönség. Ezzel még korántsem ér vé­get a nagyobbrészt nyugat- és kelet-szlovákiai származású fia­talok tevékenysége. Sokak szá­mára lehetnek dicséretet ér­demlő példamutatók azzal, hogy minden téren segítenek egymásnak. Az első éveseknek a tanuláson kívül agy jó tu­cat egyéb átmeneti, vagy tar­tós nehézségük is akad. Közös erővel mindig könnyebb meg­oldást találni. Szép szokás, helyesebben mondva: hagyo­mány ez már. Egyre hosszabbra, vastagabb­ra sodorjuk a beszélgetés fo­nalát. — Legjobban egy klubhelyi­ség kellene, ahol gyakrabban találkozhatnánk — panaszolja Kovács Tibor. Az fpítésügyi Mi­nisztérium egyik szépen beren­dezett termében tartjuk a nagy találkozókat. Minden alkalom­mal háromszáz korona hely­árat fizetünk, amit kizárólag csak belépőjegyekből tudunk biztosítani. mert semmilyen anyagiakkal nem rendelkezünk. Azelőtt az itteni Magyar Kultú­rába szoktunk eljárni. Most ép­pen a Szocialista Ifjúsági Szer­vezettel amelynek már közü­lünk is sok tagja van, folyta­tunk megbeszéléseket. Ogy hír­lik, hogy a szervezet vezetősé­ge rövidesen külön csoporto­kat fog megbízni a diáklub­és körök irányításával. Akkor bővülnének a lehetőségek is. Hosszú bizonytalanság, útke­resés után talán hamarosan dű­lőre jut a diákkör sorsa. Talán. A döntésig azonban még sok víz folyik le a Vltaván. Egye­lőre bizakodnak, reményked­nek. Pedig mennyi mindenre lenne képes ez a maroknyi lel­kes fiatal. Csak módot, lehe­tőséget kellene biztosítani szá­mukra Olvastad? Az ifjú nemzedék nevelésében jelentős szerepe van a Sim-ia lista Ifjúsági Szövetségnek és pionír szervezetének. Az ő telada tok segíteni a pártot abban, hogy az ifjú nemzedéket igényesen telkészitsa jelenlegi és jövőbeni hivatására, a társadalom életé ben való aktív részvételre szocialista hazafiságra és internacto nallsta szellemben nevelje tagjait. A Szocialista Ifjúsági Szövet ségnek meg kell találnia a munkaformákat minden ifjúsági cso port esetében, ki kell elégítenie és fejlesztenie kell kulturális sportérdeklődésöket és szükségleteiket. Az idősebb nemzedék tapasztalatait át kell adni a fiataloknak, a fiatalokból új, társa dalműnk irányítására jól felkészült nemzedéket kell nevelni. (GUSTAV HUSÁK ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE A CSKP XIV. KONGRESSZUSÁN I Jubilálnak Fennállasandk tizedik évfordulóit ünnepli a napokban a komáromi második lakótelepi kilencéves Iskola énekkara. A jubileumát ünneplő énekkar az 1960/81-es tanévben kezdte meg működését Pálinkás Zsuzsa tanítónő vezetésével. Az énekkar az Iskolai ünnepségeken kivül rendszeresen szere pel a városi ünnepségeken és a Jókai napokon. Egy ízben Bu dapesten, a Zeneakadémián ls vendégszerepeltek a Váci utcai Altalános Iskola meghívására. Később Sttrber Lajos tanító személyében még egy karnagyot kapott az énekkar, és így már 1969 ben önálló műsorral szerepelt a galántai Kodály-napo kon. Tavaly egy finn vendégkórussal volt közös fellépésük. NÉMETH ISTVÁN disz Érdeklődéssel és kivancsisaggal nézték a nagykapost (Vei­ké Kapušany) diákok a felvételen látható repülőgép összesze­relését, amely a gimnázium udvarát díszíti. A gép köré azóta asztalokat és székeket helyeztek, ahol a diákok elfogyaszt­hatják tízóraijukat. Mögéje pedig egy bődét állítottak ahol fagyiadtot és frissítőt vásárolhatnak maguknak A bódé és a repülőgép a Comár család tulajdona. DIÓSZEGI LAfÓS JX ^ ií GYERMEKVILÁG SZÓFIA PROKOFjKVNA: mm u Hím Masa és Ojka elmentek az erdőbe sétálni. Szembe jött ve­lük Medve-anyó és Síin-anyó. Medve-anyó egy nagy zsák almát cipelt. Kifáradt. Megiz­zadt. Sün anyó is alig bírt. A hátán egy óriási alma volt fel­tűzve a tüskéire. Elsőnek Med­ve anyó szólította meg a két kislányt: — Segítsetek nekünk, kislá­nyoki Kifáradtunk, öregek vá­gunk már, ti pedig fiatalok és erősek vagytok. — Szívesen — ttuiidja Mása — Szívesen — így Ojka — De én a Sün-anyónak fogok se­gíteni. Mása, te segíts a Med ve-auyónak­Mása szo nélkül átdobta a saját vállára Medve anyó zsák­jat, és elindult utána. Nehéz volt neki. Meggörnyedt, de a?ért nagy nehezen elhozta Medve-anyó barlangjába a zsák almát. Ekkor Medve-anyó kikötötte a zsákot és elkezdte osztogat­ni az almát. Mindenkinek tíz almát adott: Medve-apónak, a kis niedvebocsoknak és Másá nak is. Ezalatt Ojka Sün-anyó mö­gött ballagott. Könnyen és las­san, Vitte az almát ós játsza­dozva dobálta a magasba. Végre megérkeztek Sün-anyó házához. Ekkor Sün-anyó fo­gott egy kést és felvágta az almát úgy hogy Sün-apónak, a két kis süninek és Ojkának is jusson egy-egy falat. Ojka meg is ette jóízűen a falat almát, de még evett vol na. Mivel több nem volt, szo­morúan ballagott hazafelé. Ot­közben találkozott Másával. Ne­ki a kezében, de még a zsebé­ben is mindenütt alma volt. Ojka feldühödött: — Ejha! Ez milyen rend? Neked ennyi almád van, ne­kem meg semmi? Mire Mása válaszolni tudott volna, leugrott a fáról egy mó­kus, aki az egészet végignéz­te és így szólt: — Aki sokat dolgozott — so­kat kapottl Aki keveset, az ke­veset. Furditutta Bellus Imre Gyalogút Utacska, uézna gyalogút, Gyalogút oly félve lépek én, Rozstáblák közt a hisz régi gyermek gyalogút magúmat oly virgoncan szalad, varázsolod elém. mintha nem is út lenne, de Egy régi nyárban beszédes kis patak. ballagok beszédes kis patak. a rozsmeziikón át, Fut a zöld árban, szívemben csendes jó bujdokol, öröm csak sejted, hol lehet, s virág, csupa virág fölé borúi a zizegő. tajtékos rengeteg. DÉNKS GYÖRGV / T 3 4­5 r 6 8 9 | X ~lö i 11 12, 13 X Ik ~15 ~~ÍG fY n * Zo ~zT X Z3 X IS X Z6 ey. 19 30 ~3<f SS X X 3k ír i 36 X 3* S 38 Ľ—, Vízszintes: 1. ldezet Kölcsey Ferenctől (a nyíl irányában folytatva |. — 10. Dél-Afrikából származó dísznövény. — 11. Vasútállomások előtti térség. — 12. Női név. — 14. Fontos élelmiszernövény — 15. Nem azonos. — 16. Veszteség. — 18 Öltözék. 19. Csendes bi­ró! — 20. Mítoszokkal színezett történeti esemény. — 22. NÜ. — 23. Kárpát-ukrajnai város a volt Bereg megyében — 24. Vallás rövidítése. — 26. Ütő hangszeren játszó zenész. — 27. Alá — 28. Orr szlovákul. — 30. Török és mongol magas ran­gu előkelőség 31. Tengeri em­lős. — 32. Származik. — 34. Lóbelegség-e? — 35. Női név. — 37. Az egyik világtáj. — 38 Hangtalanul tolat Függőleges: 2. Török nép. — 3. Híres cseh festő. — 4. röl párja. — 5. Tiltószó. — 6. Sport kezdete. — 7. Levegő idegen nyelven. — 8. A végén m-vel ismert német meseíró. — 9. Észak olaszországi város (Bol zanoj. — 12. Az idézet második része (a nyit irányában foly tatva). — 13. Katona József drámája. — 16. Nyakas, ma kacs. — .17. Nádor betűi. — 20 Talmud fele. 21. Mesterem­ber. 25. A mohamedánok szent könyve. — 27. Magyar vezér (híres kürtjét a jászbe rényi múzeum őrzi). — 29. Ví­vás csehül. — 31. Sátorlap né inetiil fonetikusan (ismert szól) 33. Van ilyen film is. — 34. Kicsinyítöképzö. 36. Fa része (ék h.j. .17. Fordított disz. . Beküldte Molnár Mária, Perbenyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom