Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-09 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

láŕ • ' > Ük M W f ,, J- ' S'í'iV i #0> k .... A siöke Vlagyimir Kuc két aranyérmet nyert a melbourne-i olimpiai játékokon Huszonöt eivei ezelőtt, 1945 májusában végleg elcsitultak a fegyverek Európa harcmezein, a Vörös Hadsereg felszámolta a második világégést előidéző hitleri Németország utolsó fasiszta maradványait is. A felszabadult országok lelkesedő örömmel fogadták a Szovjetunió végső győzelmét Hitler es csatlósai ellen. Romokban hevertek az országok, de a nép kezében volt a legnagyobb kincs: a szabadság. Ott volt előttük a lehetőség, hogy az urak «>rszágát a dolgozó nép hazájává emeljék. S a munkások, parasztok éltek is a nagy lehetőséggel. A népi demokratikus országok kommunista pártjai a testnevelésnek a nemzet életében rendkívüli fontosságot tulajdonítottak. Mivel a fasiszta háború az egyes felszabadult országok gazdasági és kulturális értékével együtt elpusztította a sportlétesítményeket is, mindent elölről kellett kezdeni. A sport irányítását is ki kellett venni a régi üzletemberek kezéből és olyan vezetőkre bízni, akik a sportban nem saját érdekeiket hajszolják, olyan vezetőkre, akik sportbéli tevékenységüket összliangba hozzák az általános célkitűzésekkel, akik tisztában vannak azzal, hogy milyen szerepet tölt be a sport az új társadalom kialakulásában. Lenin meghatározása szerint az új társadalmat „csak erős fizikumú és akaratú emberek, energikus és kitartó milliók képesek felépíteni. A kommunista pártok és kormányok arra törekedtek tehát, hogy a háború pusztításait a legrövidebb időn belül helyreállítsák. Rendszerint már az első esztendők tervei alapján sikerült is majdnem minden népi demokratikus országban az újjáépítés legégetőbb kérdéseit a sport terén is megoldani. A régi sportklubokat, amelyeket különböző érdekcsoportok irányítottak, új, nagy, egységes sportegyesületek váltották fel. Ezek szakmánként tömörítették a sportolókat, akik így a számukra legalkalmasabb keretek között sportolhattak, versenyezhettek, erősödhettek. A sportegyesületeken belül alakultak meg a sportkörök, amelyek városon, falun, az üzemekben, hivatalokban, iskolákban egyaránt biztosították a sportolás, a versenyzés lehetőségeit. A testnevelés és a sport állami ügy lett. Ez elsősorban azt jelentette, hogy fejlődése nem a véletlenektől, egyes személyek ötletszerű elhatározásától függött, hanem mint gazdasági és kulturális életünk szerves része, a sportélet is előre meghatározott terv szerint folyt le. A sportfejlesztési tervet a hivatott szakemberek az összes rendelkezésre álló lehetőségek figyelembe vételével dolgoztaik ki. Tehát újszerű alapokon, tömegalapokon indult el a népi demokratikus országok sportélete. S a második világháború utáni első világversenyek azt bíLATIAK, GYŐZTEK zonyitják, hogy helyes irányban indult el a népi demokratikus országok sportélete. Ezt mindennél ékesebben bizonyítják a világversenyek világversenyén, az olimpiai játékokon elért eredmények. Már a háború utáni első olimpia is erről tanúskodik. A H. világháború utáni első nyári olimpiai játékokat London rendezte 1948-ban. ítt találkozott a világ ifjúsága tizenkét év után újra egymással békés küzdelemben. A szocializmus útjára lépő Magyarország sportja Londonban óriási sikert ért el, bizonyítva, hogy a Szovjetunió által felszabadított országokkal komolyan kell számolni a világ sportéletében. Magyarország versenyzői tíz arany-, öt ezüst- és tizenegy bronzéremmel a nemzetek közötti pontverseny harmadik helyén végeztek. Kitűnően szerepeltek a csehszlovák sportolók is, akik hat arany-, két ezüst- és két bronzéremmel végeredményben a nyolcadik helyet szerezték meg. Jegyezzük meg, hogy a „vértelen világháború" — ahogyan az olimpiákat nevezik — küzdelmeiben 59 ország vett részt. Olyan sportolók nyertek aranyérmet a két említett országnak, mint Németh Imre (kalapácsvetés), Gyarmati Olga (női távolugrás), Pataki Ferenc (torna), Gerevich Aladár (kardvívás), Elek Ilona (tőrvívás), Papp László (ökölvívás), illetve Torma Július (ökölvívás), Holeček Josof (kenu). Čapek František (kenu) stb. A londoni olimpia azonban nem tekinthető az akkori világ ifjúsága sportbéli tudása és felkészültsége értékmérőjének, mert még nem jelentok meg a küzdőtéren a szovjet fiatalok, akik a sportban is rövid idő alatt az első helyet vívták ki maguknak. A nemzetközi sportéletbe fokozatosan bekapcsolódó Szovjetunió egyelőre csak megfigyelőket küldött az angol fővárosban megrendezett olimpiára. De négy év múlva aztán ... Torma Július Londonban remekelt. Aranyérmet szerzett Csehszlovákiának ökölvívásban Hét évvel a második világháború befejezése után, 1952-ben MelsuiKiDen jelenten meg eioszor a szovjet sportolók az olimpián. Néhány disszonáns sajtóhang, kisebb incidens ellenére is ez az olimpia a béke ós a barátság nagy ünnepévé változott. Hatvankilenc ország fiataljai barátkoztak, versenyeztek egymással. A nyugati sajtókban szalagcímek jelentek meg az olimpia előtt, hogy no most majd megmutatjuk a „vörösöknek". Tudniillik a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak. A Szovjetunió sportolói kiváló eredményekkel válaszoltak a provokatőröknek: ugyanannyi pontszámot gyűjtöttek első olimpiájukon, mint az USA (492), de több helyezést értek el, s így megnyerték az országok közötti nem hivatalos pontversenyt. Zibina például világcsúccsal nyerte a női súlylökést, a kimaagsló tudású Viktor Csukarint három tornaszámban avatták' bajnokká '— pedig törött, sínbe tett ujjal versenyzett! A szovjet sportolók végeredményben 22 arany-, 30 ezüst- és 19 bronzérmet vittek haza első olimpiájukról. Ezt,még a legszelídebb nyugati antikommunisták sem várták Kénytelenek voltak elismeri*:', hogy azért tudtak valamit az új társadalmi rendszer megvalósításán fáradozó „vasfüggöny mögötti" országok sportolói ís. Felejthetetlen napokat éltek a távoli északi or szág fővárosában a magyar sportolók is. Tizenhatszor játszották a magyar himnuszt a győztesek tiszteletére és Magyarország a két sportnagyhata lom mögött a harmadik helyen végzett a nemzetek közötti pontversenyben (266 pont). Az érmeik így Oszlottak meg: lb arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérem. Csehszlovákia egy arannyal többet szerzett, mint Londonban és a pontversenyben a 10. helyen végzett 94,5 ponttal. Sorolhatnánk tovább a szocializmust építő országok sportsikereit, amióta megjelentek a világversenyeken. Nemcsak a nyári olimpiai játékokon, hanem a télin is fokozatosan a legjobbak közé küzdöttek fel magukat. Például a szovjet sportolók 1956-ban vettek részt először téli olimpián és 32 ország között fölényesen nyerték a nem hivatalos pontversenyt. De nemcsak a két legnagyobb világversenyen (nyári és téli olimpia) szerepeltek és szerepelnek kiválóan a Szovjetunió és a többi szocialista országok sportolói. Gondoljunk csak a különböző sportágakban megrendezett világbajnokságokra, gondoljunk a szovjet és a csehszlovák jégkorongozókra, műkorcsolyázókra, vagy a magyar vívókra, birkózókra, súlyemelőkre, a lengyel ökölvívókra, a bolgár birkózókra, az NDK-beli atlétákra. Mindez azt bizonyítja, hogy a szocialista sport merőben különbözik a tőkésországok sportéletétől. Az állam másképpen viszonyul a sporthoz, mások a végső célok is. Nálunk ós a többi szocialista országiján nem üzlet a sport, nem egyes vállalkozó kedvű emberek meggazdagodását szolgálja. A tömegsport az embereknek szórakozást nyújt, felüdülést jelent számukra a mindennapi munka után. Az élsport, amelynek óriási tömegbázisa van, pedig hivatva van bizonyítani és bizonyítja is a szocializmus vitathatatlan előnyét a testnevelés területén is a más társadalmi rendszerekkel szemben. S az eredmények azt mutatják, hogy a helyesen értelmezett ós irányított szocialista sport ős testnevelés olyan bajnokokat nevel, akikre méltán lehet büszke az egész szocialista társadalom, az egész szocialista világrendszer. (T. V.l Az „aranycsapat". A magyai labdarúgó-válogatott 2:0-ra győzött Jugoszlávia ellen a helsinki olimpia döntőjében Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkil utca 10. Teleion: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal ét postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedíciu tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.