Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-29 / 126. szám, szombat
Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának tanácskozása (Folytatás a 11. oldalról) rek, akiknek magas a szakmai színvonaluk. Ismerik a magas színvonalú technikát, a szovjet technika számos példáját. Engedjék meg, hogy erről az emelvényről köszönetet mondjak a szovjst elvtársaknak, akik gyakran — tekintet nélkül azokra a nehézségekre, amelyek ennek következtében az ő körzetükben keletkeznek — előnyben részesítve bennünket, szállítják ostravai bányászainknak a kiváló bányaberendezéseket. Biztosítani akarom őket, hogy a bányászok tudatában vannak ennek a segítségnek, s igyekeznek a szovjet technika segítségével maximális teljesítményt nyújtani. A munkakezdeményezésben jelentősen részt vett a műszaki értelmiség, éspedig nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is, és sokan azok közül is, akik a tisztogatás során hibáik miatt távoztak a pártból. Sokan akarják bizonyítani értékes kötelezettségvállalásokkal és becsületes munkával, hogy tévedéseik és politikai passzivitásuk nem tartós jellegű, és el akarják érni á társadalmi rehabilitációt. Itt mutatkozik meg, milyen bölcs dolog volt megkülönböztetetten közeledni ezekhez az emberekhez, nem elveszíteni őket, és lehetőséget adni nekik, hogy munkával tegyék jóvá fogyatékosságaikat és hibáikat. Az irányelveket az aktívákon felülbíráltuk. Az a véleményünk, hogy az józan, reális, de nagyon igényes dokumentum. Tudjuk, hogy az ötéves terv egyes szakaszainak kidolgozása rendkívüli igyekezetet követel a központi szervektől, a vezérigazgatóságoktól és a vállalatoktól, valamint a minden fokú pártszervektől. Mindenekelőtt következetesen fejleszteni kell a komplex szocialista racionalizálást. Ennek része a munkakezdeményezés racionális kihasználása is. A további probléma tervezésünk koncepciójával függ össze. Számos vállalat 10 és több esztendőre dolgozta ki fejlesztési koncepcióját. Ezt úgy fogadjuk, mint a gazdasági vezetés kezdeményezését, s véleményem szerint példa lehet a további vállalatok számára is. Milada Vévodová elvtársno felszólalása Járásunkban, Dedicén született Klement Gottwald elvtárs, és városunkban kapcsolódott be az aktív politikai munkába. A közelmúltban a jobboldali opportunisták és a szocializmus ellenségei igyekeztek Gottwald elvtársat kitörölni a forradalmi proletariátus történetéből, és vele együtt kiiktatni a pártból mindazt, ami forradalmi. Igyekeztek lerombolni a lenini alapelveket, elferdíteni az V. pártkongresszus jelentőségét, ahol éppen Gottwald elvtárs és társai harcoltak a lenini alapelvek felújításáért és ezzel kivezették a pártot a válságból, ahová az opportunisták és a revizionisták sodorták. Hasonló volt a helyzet 1968-ban is, amikor Dubček, Smrkovský, Kriegel, Borüvka, Špaček és mások pártunkat fel akarták számolni és magukat megváltóként akarták feltüntetni. De nem sikerült felszámolniuk sem a pártot, sem a sok-sok évi harc eredményeit, a szocialista rendet, sem pedig a munkásosztály vezető szerepét. Vévodová elvtársnő felszólalása további részében a jobboldali erők hatásának népgazdasági következményeiről beszélt. Csupán 1969 áprilisától — amikor győztek az egészséges erők pártunkban — alakultak ki a fokozatos konszolidáció feltételei mind a politikai, mind a gazdasági életben. A népgazdaságban a párt vezető szerepének felújításához vezető első lépés a májusi realizációs irányelv volt — hangsúlyozna Vévodová elvtársnő és rámutatott az irányelv hatására a dél-morvaországi Ikerületben és a járásban, ahol újból növekedett a termelés, csökkent a munkával alá nem támasztott jövedelmek emelkedése, megszűnt az árak emelkedése. A politikai és gazdasági helyzet lépésről lépésre stabilizálódott. Ezek az intézkedések megszilárdították a tömegek bizalmát Csehszlovákia Kommunista pártjának politikájában, mert megerősítették a dolgozók létbiztonságát. Vévodová elvtársnö felszólalása további részében emlékeztetett a karvinái Május 1. Bánya bányászainak felhívására, amely nagy visszhangra talált a munkások körében. 1970-ben végleg eldőlt nálunk a politikai stabilitásért folyó harc. A dolgozók kezdeményezésének tömeges kibontakozása felszabadulásunk 25. évfordulója, valamint a CSKP 50. évfordulója tiszteletére arról tanúskodik, hogy pártunk helyes politikája folytán jelentős változás következett be az emberek gondolkodásában. Nagyra becsüljük főként azt, hogy széles mértékben kibontakozik a szocialista munkaverseny, felújítják munkájukat a szocialista brigádok. Nagyon jelentős az ifjúságnak a Szocialista Ifjúsági Szövetség által szervezett mozgalma. Ugyancsak nagyra kell becsülni a nők erőfeszítéseit. Kerületünkben és járásunkban számos példa tanúskodik áldozatkész munkájukról; példásan kiveszik részüket a valóban elvtársi kapcsolatok kialakításából is. Felszólalása végén Vévodová elvtársnő hangsúlyozta, hogy további sikereink attól függnek, milyen következetesen tudjuk teljesíteni a XIV. kongreszszus határozatát, főként az ötödik ötéves terv irányelveit. Ján Pirč elvtárs felszólalása , Pártunk XIV. kongreszusa óriási történelmi jelentőségű esemény. Lezárja jpártunk életének és munkájának egyik legnehezebb szakaszát és kitűzi a szocializmus építése további szakaszának a feladatait. A kelet-szlovákiai kerületi pártszervezet bonyolult időszakon ment át. A jobboldali opportunistáknak, a revizionistáknak, a szovjetellenes és szocialistaellenes erőknek sikerült megbomlasztaniuk a kerületi pártszervezetet és népünk életében, valamint a termelés területén anarchiát és rendetlenséget kelteni. Az SZLKP kerületi bizottságának volt vezetősége, amely közvetlen kapcsolatban állt a jobboldal prágai és bratislavai központjaival, lépésről lépésre teret engedett az említett erőknek, hogy azok nyíltan támadhatták a pártot, a szocializmust és testvéri szövetségünket a Szovjetunióval. Jobboldali kádereket helyeztek a legfontosabb járásokba és üzemekbe, hogy ott érvényre juttassák szándékaikat. A marxista—leninista erők képviselőit leváltották, kigúnyolták és terrorizálták a sajtóban, a televízióban, rádióban. Ezáltal kerületünkben igen súlyos válság keletkezett, és a kerületi pártszervezet egészében a becsületes kommunisták ezreinek erőfeszítése ellenére sem volt képes megakadályozni a destrukciót és az antisfcocialista erők ellenforradalmi hatását. Ennek csupán leghűségesebb szövetségeseink testvéri segítsége vetett gátat. Kerületi pártszervezetünk munkájában a CSKP KB áprilisi plénuma után állt be fordulat, amikor Husák elvtárs vezetésével pártunk élére új marxilenini vezetőség került. A párt új vezetőségének segítségével sikerült leváltani a kerületi bizottság jobboldali vezetőségét és fokozatosan megtisztítani az SZLKP járási bizottságait, a fontos Vállalatok és munkahelyek üzemi bizottságait a jobboldali, opportunista, revizionista és szovjetellenes erők képviselőitől és előkészíteni a feltételeket a kerületi szervezet megtisztítására. A joboldali opportunista, revizionista, szövjetellenes és antiszocialista erők központjait szétzúztuk és képviselőiket kizártuk a pártból. Kerületi szervezetünk eszmeileg és szervezetileg egységes lett, és ma szilárdan áll a marxizmus—leninizmus bázisán, a proletár nemzetköziség elvein. A párt vezetőségének marxi—lenini eljárása megteremtette a döntő előfeltételeket ahhoz, hogy gyorsan leküzdhessük a súlyos válság következményeit, felújíthassuk a CSKP marxista—< leninista jellegét és sikeresen rátérjünk a szocialista társadalom fejlesztése problémáinak megoldásához vezető útra. Nagyra becsüljük pártunk vezetőségének és személyesen Husák elvtársnak lenini elvhűségét, pártos bátorságát és proletár éberségét. Kerületünk dolgozói nagyra értékelik azt a tényt, hogy a Központi Bizottság nem engedte meg a gazdasági nehézségeknek az életszínvonal rovására történő megoldását, hanem utakat keresett a népgazdaságban rejlő tartalékok felhasználására. Türelmes munkával nekünk is sikerült valamennyi ágazatban teljesíteni az 1970. évi ipari tervet, és az ipari üzemek az 1969-es évhez viszonyítva 1 milliárd 610 millió koronával többet termeltek. Ebben az évben is általában sikeresen teljesítjük a tervet. Az ipari üzemek az első négy hónap alatt tervfeladataikat 101,5 százalékra teljesítették, és egyben betartották a munkatermelékenység és a bérek közötti helyes arányt. A kerület mezőgazdasági dolgozói a húsfelvásárlás tervét 114 százalékra, a tojásét 11 százalékra teljesítik. A kerületi pártszervezet vezetésévél a XIV. kongresszus és a CSKP 50. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt bontakozott ki. A kerület dolgozói vállalták, hogy 1 milliárd 80 millió koronával több értéket termelnek és adnak a társadalomnak, mint amennyit a terv kitűzött. Ez a keletszlovákiai dolgozók ajándéka pártjuknak és a szocialista társadalomnak. 1971. május l-ig vállalásaikból 320 millió korona értéket teljesítettek. Politikai és ideológiai téren fő figyelmünket a kerületi pártszervezet további egységesítésére összpontosítjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy a párt egysége nem egyszer s mindenkorra adott,hogy a marxista—leninista párt egysége teszi a pártot harcossá és cselekvőképessé. Jelentős feladatok állnak előttünk a dolgozók internacionális nevelése terén. Tudjuk, hogy a proletár nemzetköziség a világ munkásosztályának egyik leghatalmasabb fegyvere a szocializmusért vívott harcban. A kerületi szervezetünkben végzett elemzés megmuatta, hogy nálunk is éppen az internacionális és hazafias nevelés területén került sor nagy torzulásokra és károkra. Ezért az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága az internacionális nevelés kérdését első helyre állítja. Ezt az egész ideológiai tevékenységünk részévé akarjuk tenni. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy az emberek szocialista hazaszeretete és mélységes internacionalista meggyőződése fontos mozgatóerő a szocializmus építésében és megszilárdításában, egész társadalmunk fejlesztésében, a szocialista tábor és a világ összes haladó erői megszilárdításában. Pártunk internacionalista politikájának alapja az SZKP-hoz és a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk és testvéri barátságunk megszilárdítása. Szövetségünket, testvéri barátságunkat szilárdítani és védelmezni fogjuk, s nem engedjük soha többé senkitől sem megzavarni. Nemzeteink és a szovjet nemzetek barátsága erőnk kimeríthetetlen forrása, jövő győzelmeink záloga. A kelet-szlovákiai kerület közvetlenül határos a Szovjetunióval — a Kárpátontúli Területtel. Közöttünk valóban testvéri, kommunista kapcsolatok vannak. A kárpátaljai elvtársak igen készségesen átadják a pártmunkában, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, a politikai és gazdasági téren szerzett gazdag tapasztalataikat. Mindent megteszünk, hogy e kapcsolatok még közvetlenebbek legyenek. A XIV. kongresszusnak az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos irányjavaslata újabb meggyőző bizonyítékát adja országunk politikai és gazdasági konszolidációjának. Az irányelveket megtárgyaltuk a pártszervekben, az üzemekben és az efsz-ekben. Helyesnek tartjuk, hogy a gazdasági program fő célja a szocialista életmóddal összhangban biztosítani a szükségletek nagyobbfokú kielégítését, a dolgozók létbiztonságának további megszilárdítását a társadalmi termelés állandó fejlesztése és hatékonyságának növelése alapján* A kerületben az új energetikai művek, elsősorban a vajáni II. villanyerőmű és a ružíni villanyerőmű építésének befejezésére törekszünk. Merész feladatokat tűzünk ki a kohászati termelésben és a vegyipar fejlesztésében is. Fokozott feladatok várnak ránk a kelet-szlovákiai átrakőállomások, elsősorban is legnagyob szárazföldi kikötőnk kiépítésében Tiszacsernyőn (Čierna nad Tisou-n). Szükséges, hogy a nemzeti kormány, Üe a szövetségi kormány is nagyobb figyelmet szenteljen éppen ennek a helynek, ahol évről évre növekszenek a be- és kirakodási feladatok. Bonyolult feladatok várnak ránk a mezőgazdasági termelésben is. A termelést 36,9 százalékkal, a piaci termelést 47 százalékkal kell növelniük. A fő súlyt a gabonatermesztésre helyezzük. A kerületben fokozatosan el akarjuk érni a 35—40 mázsás gabona hektárhozamokat. Kelet-Szlovákia dolgozói igen hálásak a pártnak és a kormánynak azért, amit a kelet-szlovákiai és a Bodva-menti síkság érdekében eddig tett; hogy megfékezték a folyókat, amelyek évről évre a termőföld tízezer hektárait árasztották el, családi házakat és gazdasági épületeket" romboltak le. A folyók szabályozására fordított beruházások e problémákat megszüntették. Most további feladat áll előttünk, s ha ezt nem teljesítjük, akkor a befektetett beruházások nem hozzák meg a várt eredményt. A földek lecsapolásáról és öntözéséről van szó. A munkálatok eddig nem haladnak úgy, ahogy feltételezték, mert a kitűzött 31 ezer hektárból csak 13 ezer hektáron csapolták le a vizet, és 25 hektár helyett csak 5700 hektárt öntöznek. Úgy véljük, hogy az SZSZK kormányának, de a szövetségi kormánynak ls nagyobb figyelmet kell szentelni e feladatnak. Marié Šimková elvtársno felszólalása A strakonicei dél-csehországi járás, amelynek kongresszusi küldöttje vagyok, kerületünk jelentős ipari központja. A munkásosztály a város két legnagyobb vállalatában összpontosul, éspedig a Cseh Motorkerékpár Üzemekben és a Fezko gyapjúfeldolgozó üzemben. Mindkét üzemben tudatosítjuk, felelősségteljesen kell dokumentálnunk, hogy a munkásosztály jogosan áll szocialista társadalmunk élén. Mindkét üzemben közösen éltünk át jót és rosszat is. A strakonicei textilmunkások tudják, hogy mit jelentett különösen 1933-ban, a gazdasági válság idején a terv nélküli gazdálkodás, mit jelentettek a piaci kapcsolatok. A motorkerékpár üzem dolgozói viszont az agrárpárti monopólium kegyetlenségével kapcsolatban szereztek tapasztalatokat. A háború idején bombák hullottak a Zbrojovkára, a Fezko amúgy is málladozó berendezése pedig megsemmisült, mert műhelyeinkben elektromotorokat javítottak. 1948 után, amikor az ügyek intézését saját kezünkbe vettük, hatalmas lelkesedéssel kezdtük meg népgazdaságunk építését. Jól emlékszem, hogyan kezdett fejlődni az élmunkásmozgalom. Hogyan versengtek az újítók, milyen súlya volt szocialista versenyünknek, s mindez együtt milyen hatalmas eredményeket hozott. Ez szabad hazánk építése dicső történetének egyik fejezete. E korszak másik, és úgy vélem, nem kevésbé pozitív része az, hogy 1948 után munkáskáderekkel töltöttük be gazdasági és társadalmi életünk döntő fontosságú funkcióit. Ezek a káderek bizonyára nem voltak mentesek a hibáktól és a fogyatékosságoktól, mint ahogy az emberek ilyenek soha nem is lesznek. De döntő többségükben óriási felelősséget éreztek azért, hogy a dolgozó nép és a párt állította őket a helyükre. Minimális személyi igényekkel dolgoztak, és végtelen áldozatokat hoztak, tekintet nélkül egészségükre, családjukra. Népgazdaságunk abban az időben éppen az ő érdemük révén ért el magas színvonalat. A felszólaló a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az önelégültség, az osztályelvektől való eltérés következtében sor került a munkáskáderek rendszeres nevelésének lebecsülésére. Végre tudjuk, mit kell tennünk, mit kell jóvátennünk. Ezért foglalkozunk a munkásosztállyal és a jelen nemzedékkel, de különösen azzal, amely utána következik. Becsületesen, őszintén, lelkiismeretesen, egyszóval elvtársiasan. Fiatal nemzedékünknek tudnia kell, mi a szocializmus, s hogy milyen sokáig tartott, amíg az a szó, hogy ember vagy munkás, valóban büszkén hangzott. Foglalkoznunk kell munkásosztályunkkal, hogy becsületes munkásosztály, az egész világ munkásosztályával szolidáris munkásosztály legyen, amely őrségen áll, és mindazok ujjára üt. akik tagadni akarják a vezetéshez való jogát, akik fenyegetni akarnák a szocializmust és a proletár internacionalizmust. Üzemeinkben többször beszélgetünk ezekről a dolgokról. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy nálunk és az egész köztársaságban olyan új, egészséges nemzedék nő fel, amely csupán arra vár, hogy mi, öregebbek kezet nyújtsunk, és azt mondjuk, gyertek velünk, közöttünk van a helyetek. Šimková elvtársnő felszólalásának befejező részében néhány 1968-ban szerzett személyes élményéről számolt be, és köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak. fgp-ss 1971. Dolgozóink nagy fiqgelemmel kisérik a kongresszus tanácskozását. (CSTK — foto)