Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-29 / 126. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának tanácskozása nemzetközi jogi érvényű elismerését, valamint a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatok normalizálását a nemzetközi joggal ellenkező müncheni diktátum hatálytalanítása alapján. Csehszlovákia hitleristák általi megtámadása, amelyet már régen tervezett a német imperializmus, bűntett volt Csehszlovákia nemzetei v ellen. De ugyanakkor bűntett volt az európai béke ellen is. És ebből a bűntettből nem lehet semmilyen jogi aktust csinálni. Ezért követelik az NKP és vele együtt a Német Szövetségi Köztársaság más demokratikus erői, hogy: a müncheni diktátumot kezdettől fogva érvénytelennek kell nyilvánítani, hogy így lehetővé váljék az országaink közötti kapcsolatok normalizálása. Mi kommunisták internacionalista kötelességünknek tartjuk harcolni azért, hogy a moszkvai és a Varsói Szerződés szelleme épp úgy, mint a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok tényleges normalizálásának követelménye népünk ügyévé váljék. Népünk demokratikus erőinek csupán a jobboldali erők elleni harcban sikerül az NSZK-ban olyan új légkört teremtenie, amely a kormányt rákényszerítené a szerződések ratifikálására. Olyan légkört, amely a kormányt arra vezetné, hogy síkraszálljon az európai biztonsági értekezlet, az NDK nemzetközi jogi elismerése és az összes szocialista állammal való kapcsolatok normalizálása mellett. Nagy figyelemmel kísértük e kongresszusi vitát. A nagy célkitűzések a CSKP erejéről, a párt és a nép szoros kapcsolatáról tanúskodnak. Szívünk mélyéből újabb nagy sikereket kívánunk önöknek. Sikereik ösztönözni fognak harcunkban és segítségünkre lesznek, hogy országunkban fokozottabb harcot vívjunk a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Minden eszközt latba vetünk azért, hogy növeljük az NKP befolyását, amely országunk munkásosztályának forradalmi pártja. Egyben a nemzetközi munkásmozgalom azon tapasztalatához igazodunk, hogy a marxista pártnak, a napi követelményekért vívott harcot egybe kell kapcsolnia a szocialista perspektíváért vívott harccal. Orest Ghioldi elvtárs, az Argentin Kommunista Pórt Politikai Bizottságának tagja Roscoe Proctor elvtárs, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Politikai Bizottságónok tagjo Tisztelt Elvtársak

t Nagyon örülök, hogy átadhatom történelmi jelentőségű kongresszusuknak az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bizottságának Henry Winston elnök, valamint Gus Hall főtitkár forró, testvéri üdvözleteit. Pártjuk megalapításának 50. évfordulóját ünneplik. Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállásának fél évszázada alatt nagyszerű tettekkel írta be magát a történelembe. Később a reakció legyőzése után vezető erővé vált és segített a nagy szocialista tábor kialakításában és fejlesztésében. Pártjuk történelme örökké összekapcsolódik Klement Gottwald nevével, akinek a marxizmus—leninizmusért, és a marxista—leninista pártért folytatott harca nemzetközi jelentőségű volt. Tekintettel arra, hogy országuk Európa szívében stratégiai helyen fekszik, a szocialista és a kapitalista országok határán, az amerikai imperialisták mindig ellenségesen tekintettek Csehszlovákiára. Ügynökeik mindig lázasan arra törekedtek, hogy lejárassák és aláássák a szocializmust. Ellenforradalmat akartak végrehajtani, újból kapitalizmust akartak hatalomra juttatni, nem pedig demokráciát és szabadságot, ahogyan azt ők mondták. 1968-ban a kapitalista sajtó azt írta országunkban, hogy Csehszlovákiában az alapkérdés a demokrácia. Csupán azt a kérdést kell feltennünk, milyen demokrácia van az Egyesült Államokban és mindjárt láthatjuk, milyen csalás volt ez. Néhány héttel-ezelőtt mintegy 13 000 fiatalembert három napon keresztül koncentrációs táborhoz hasonló börtönben tartottak azért, mert tiltakoztak az Egyesült Államok indokínai agressziója ellen, A Szovjetunió évtizedeken keresztül Csehszlovákia leghűbb barátja, függetlenségének és biztonságának védelmezője volt. Említsük csak meg, mennyi vért ontott a vörös hadsereg Csehszlovákiában a náci csapatok elleni harcokban és tudatosíthatjuk, milyen érdeme van a Szovjetuniónak a fasizmus igája alatt szenvedő nép felszabadításában. Történelmi szempontból fontos volt, hogy augusztus 21-én a Varsói Szerződés országai, elsősorban a Szovjetunió őrségben állt és éppen idejében segítséget nyújtott. A szocialista országok ezzel a tettükkel nagy szolgálatot tettek a demokráciának, a békének, a szocializmusnak, a munkásosztály és a világ dolgozói érdekeinek. Pártunk teljes mértékben támogatja a szocialista országok lépéseit augusztus 21-e előtt és után is. Pártunk most is támogatja azokat az intézkedéseket, melyeket pártjuk és országuk helyzetének megjavítására fogadtak el. Tisztelt Elvtársaki Büszkék vagyunk arra, hogy pártunk az önök oldalán állt azokban a nehéz napokban, amikor zűrzavar uralkodott és az ellenség polgárháborút akart előidézni. Örömmel fogadtuk a Központi Bizottság által jóváhagyott Tanulságokban és a CSKP 50. évfordulója alkalmából jóváhagyott tézisekben kifejezett következtetéseket. Azonosulunk azzal a lelkesedésükkel, amellyel a Husák elvtárs által előadott beszámolót támogatják. Világszerte az amerikai imperializmus a munkások és elnyomottak legveszélyesebb ellensége. Az Egyesült Államok rendkívül gazdag ország, de gazdagsága egyének kezében van. Az Egyesült Államok a határtalan nvomor országa, amely - elsősorban a fekete és színes lakosság körében, a portoricóiak és az amerikai indiánok között nyilvánul meg. A szövetségi kormány elismeri, hogy az Egyesült Államokban 5 millió munkanélküli van. a valóságban azonban számuk meghaladja a 10 milliót. Az Egyesült Államokban 30—40 millió ember él az éhhalál küszöbén. A szövetségi kormány tavaly elismerte az előbbi évek során először, hogy emelkedett a nyomorban élő emberek száma. Magában New Yorkban több mint 1,2 millió ember él, — vagyis minden kilencedik polgár — a munkanélküli segélyből. A legtöbbet a négerek szenvednek. A kegyetlen fajüldözés, a nyomor, a kizsákmányolás és az elnyomás sújtja őket. A színes bőrű dolgozók körében a munkanélküliek száma kétszer magasabb, mint a fehérek között. A fiatal négerek körében négy-ötször több a munkanélküli, mint a fehér fiatalok között. Nixon kormánya csendőrállammá akarja változtatni az Egyesült Államokat. A szövetségi nyomozóiroda fokozatosan Gestapová válik. Lehallgatja a demokratikusan, haladón gondolkodó több tízezer polgár telefonbeszélgetéseit, de ugyanúgy a képviselők és szenátorok beszélgetéseit is. Ezenkívül hamis vádakat emel a jogaikért harcoló négerek, a békeharcosok, — a Berrigan-testvérek két katolikus pap, Bobbv Scala, a fekete pantherek elnöke és Angela Davis ellen! Terrorizálni akarják az embereket és meg akarják őket félemlíteni. Angela Davis és a többiek ártatlanok. Angela Davis, a fiatal 27 éves néger, a filozófia tanára, szabadságharcos, becsületes kommunista, már hét hónapja vizsgálati fogságban van és halál fenyegeti. Ártatlan és szabadon kell őt bocsátani. Elvtársak, világszerte követelik: „Szabadítsátok ki Angela Davist, szabadítsátok ki Angela Davist, szabadítsátok ki Angela Davist!" Elvtársak! Az Egyesült Államok népe bebizonyította, hogy véget akar vetni a vietnami háborúnak! Április 24-től május 5-ig tíz napon keresztül ezért tüntettek milliók, nemzeti történelmünk legszélesebb körű békemozgalmában. Tüntetések voltak Washingtonban, San Franciscóban, New Yorkban, Bostonban és egész országunkban azért, hogy az amerikai csapatokat azonnal vonják ki Délkelet-Ázsiából. Kommunista pártunk fontos szerepet játszik a háborúellenes mozgalomban. A nép széles akcióegységéért, a fehérek és feketék egységéért, a munkások és négerek egységéért, a diákok és munkások szövetségéért küzd. Meggyőződésünk, hogy Vietnamban győz a béke. Befejezésül engedjék meg, hogy kijelentsem: Országunkban azért nehéz a harc, mert a kapitalizmus ma még műszakilag, gazdaságilag és katonailag is erős. A kapitalista rendszer azonban gazdasági és szociális válságba került. Uralkodó osztályunk embertelenül kegyetlen, de munkásosztályunk harcol. Munkásosztályunk harcos osztály. És kommunista pártunk segítségével egyre öntudatosabb osztállyá válik. Drága elvtársak, sok sikert kívánok kongresszusuknak. 19Ö8 derekának eseményeikor mi, argentin kommunisták megértettük, hogy Csehszlovákiában összecsapásra került sor a forradalom és az ellenforradalom között. Az ellenforradalom győzelme veszélyeztette volna az európai biztonságot és megnehezítette volna a világbéke védelmét. Tudtuk, hol a helyünk azoknak összecsapásában, akik az egyik oldalon a szocialista vívmányok védelméért harcba mentek, és akik a másik oldalon a szocialista vívmányokat akarták megsemmisíteni! 1968. június 18-i nyilatkozatunkban szó szerint kijelentettük: „A szocializmus Csehszlovákiában mély gyökereket eresztett. Biztosak vagyunk benne és szilárd meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia munkásosztálya soha sem fogja támogatni az ellenforradalmat. Újra kifejezzük bizalmunkat a testvérpárt iránt, amely a szocialista közösség segítségével teljesíteni tudja feladatát, meg tudja hiúsítani a kapitalizmus restaurálására tett kísérleteket". Ez a kongresszus nagyon világos és ragyogó bizonyítéka annak, hogy akkori szilárd, biztos tudatunknak szolid alapjai voltak, hogy 1968-as nyugodt bizalmunkat nem érte csalódás. A párt központi bizottsága és az argentínai kommunisták nevében forró szolidaritásunk jegyében üdvözlöm a CSKP XIV. kongresszusának küldötteit és sikereket kívánok történelmi feladatuk teljesítésében, amely az opportunisták és reakciósok végleges leverése és a szocializmus fellendülésének biztosítása hazájukban. E jubileumi napok alkamui szolgálnak annak megemlítésére, hogy a marxizmus—leninizmussal felvértezett pártjuk becsülettel teljesítette történelmi küldetését a burzsoá demokratikus rendszer éveiben, a náci uralom nehéz idején/ a nemzeti demokratikus forradalom időszakában és a szocialista építés dicső éveiben. Megelégedéssel állapítjuk meg azt is, ami ezen a kongresszuson is bebizonyosodott, hogy a párt ereedményesen le tudta küzdeni az 1968 —1969-es évek komoly válságát. Önök okultak ebből a válságból, s úgy véljük, e tanulságok világérvényűek. Az önök tapasztalata igazolja azt, amire Lenin tanított bennünket, hogy a legkevésbé sem szabad meggyengülnie a proletariátus forradalmi élcsapata egységének, erejének és befolyásának. Az opportunizmus tehát nem afféle „legitim árnyalat" egy párt keretében. Bármelyik kommunista pártra nézve a legnagyobb veszély az ideológiai meggyengülésben rejlik, amely kedvez a burzsoá ideológia erősödésének. Mint központi bizottságuk tavaly decemberi dokumentuma megállapítja: ,,A jobboldal és az ellenforradalom bázisa a szovjetellenesség és a nemzeti érzéssel való visszaélés volt". Ha valamely szocialista országban veszélyben forognak rendszerének alapjai, a probléma megszűnik szűk nemzeti kérdés lenni és nemzetközi jelentőségűvé válik. Ezért pártunknak az volt a nézete, hogy a dicső Szovjetunió és a többi szocialista ország csapatainak csehszlovákiai bevonulása a nemzetközi szolidaritás jogos aktusa volt, melynek az volta célja, megmentsen egy testvérországot az ellenforradalmi tragédiától. Latin-Amerika ma új-helyzetben van. A 60-as évek itt a földrészünk forradalmi mozga'imára nagy és jótékony hatást gyakorló hős kubai forradalom diadalával kezdődtek. A 70-es évek a chilei nép rendkívül nagy győzelmével kezdődtek. Chile egészen új kísérletet lesz a szocializmus felé irányuló demokratikus és antiimperialista forradalom megvalósítására. Peruban, Bolíviában, Panamában és kivétel nélkül az összes latin-amerikai országokban fellendültek a forradalmi harcok. E harcoknak új tartalmuk van, mert nemcsak azonnal követelésekért, hanem szociális tartalmú, újtípusú hatalom uralomra jutásáért is folynak. Ebben az időszakban jelentős egységes antiimperíalista mozgalmak bontakoződnak ki, mint amilyen az uruguayi „széles front" (Frente Amplioj, és más hasonló tartalmú mozgalmak Argentínában. Bolíviában, Venezuelában, Ecuadorban és további országokban. Engedjék meg, hogy itt megemlékezzem földrészünk mártírjairól és hőseiről, a haiti, brazíliai, paraguayi feher terror áldozatairól, a különböző országokban a börtönöket zsúfolásig megtöltő politikai foglyokról. Argentínát illetően elmondhatjuk, hogy hazánkban a tartós tömegakciók csapásai alatt megremeg a nemzet és népellenes diktatúra. A helyzetei politikai ingatagság, társadalmi bizonytalanság, a munkásosztály és a néptömegek harcainak rohamos fellendülése és a demokratikus antiimperialista egység jelentős mozgalmának (az ún. Encuentro Nációnál de Los Argentinos Argentínaiak Országos Gyülekezete) kibontakozása jellemzi. A tömegek most ezt tekintik a hatalom egyik lehetséges változatának. E helyzetben pártunk kitűzte a jelszót: „A tömegek akciójával a hatalom meghódítására". Az összes nagy és kis tömegküzdelmek élén haladunk a súlyos viszonyok ellenére, melyek közölt kénytelenek vagyunk kifejteni tevékenységünket, s amelyek között még érvényben van a drákói antikommunista törvény. E küzdelmekben nő pártunk szervezeti ereje és politikai befolyása. Tudjuk, hogy e küzdelem nem lesz könnyű. A nagybirtokos oligarchia, a nagytőke és az észak-amerikai imperializmus nem adja fel könnyen pozícióit. Ám a forradalmi világmozgalom gazdag tapasztalataiból merítő tömegekre támaszkodva, a nemzetközi szolidaritástól kapott támogatás tudatában bizalommal tekintünk a közeljövőbe. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az argentínai „gorillák" különféle alkalmakkor annnak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy a PENTAGON szolgálatában földrészünk déli kiszögellésének csendőrei lehessenek. Becsvágyó szándékaik vannak, de lehetőségeik kicsik. Ám szemtől szembe annak lehetőségével, hogy a szándékról a tettek mezejére merészelnének áttérni, megismétlem azt, amit nemrégen főtitkárunk mondott: „Az Argentin Kommunista Párt és a munkásosztály képes lesz maradéktalanul teljesíteni a proletár internacionalizmusból reá háruló kötelességeit". Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusai Éljen a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség! Éljen pártjaink megbonthatatlan barátsága! Friedl Fürnberg elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja EMársak! Örülünk és megtiszteltetésnek tekintjük, hogy felszólalhatunk ezen a kongresszuson, melyet jogosan nagy jelentőségű történelmi kongresszusnak nevezhetünk. Engedjék meg, hogy önök által országuk összes kommunistájának és a csehszlovák népnek átadjuk az osztrák kommunisták legszívélyesebb üdvözleteit és jókívánságait. Az elmúlt évek eseményei a kommunista mozgalom nehéz próbáját jelentették. Nemcsak az önök országában, nemcsak az önök pártja számára. Ma már mindenki láthatja, milyen veszély fenyegette a szocializmust, a békét, az ellenséges erők részéről. Annál jelentősebb, hogy pártjuk az óriási nehézségek ellenére ura lett a helyzetnek és a XIV. kongresszus most kidolgozhatja a jövő irányelveit, melyek magukban foglalják a múlt tapasztalatait. Ogy, mint a legutóbbi csehszlovákiai események hatása is érezhető volt az ország határain kívül, ugyanúgy a Tanulságok is nagy jelentőségűek más országok kommunistái számára is. A kommunista pártoknak saját hazájuk konkrét viszonyai alapján meg kell találniuk saját útjukat, de nem a nemzeti korlátoltságban, elszigeteltségben, hanem úgy, hogy feldolgozzák az összes kommunista párt tapasztalatait. Ez a: élő marxizmus—leninizmus, mely valamennyiünk számára a szilárd tudományos alapot jelenti, alapvető jellemvonása. Amint tudják, az Osztrák Kommunista Párt idén nehéz válságot élt át, melynek kitörése és lefolyása szorosan összefüggött a csehszlovákiai eseményekkel. Pártunkban a revizionista erők megpróbálták minden eszközzel kezükbe kaparintani a párt vezetését. Távlati céljuk az volt, hogy revizionista központot alakítsanak ki Bécsben. A revizionizmus lényegének megfelelően először leplezték igazi céljaikat, valódi marxisták—leninistáknak tüntették fel magukat. Ennek ellenére nem tudták becsapni és a helyes útról letéríteni a tagok tömegeit és a funkcionáriusokat. A kommunizmus ellenségei szovjetellenes uszításai kihasználásával bizalmatlanságot keltettek a kommunisták között. Az imperializmus és a szocializmus közti konfrontáció, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti elvi különbség egyre nagyobb mérték(Folytatás a 10. oldalon)