Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-22 / 120. szám, szombat

f>él-Szlovákia jellegzetes vá" rosának, a sokfelé ismert és kedvelt Komáromnak tegnap óta ugrásszerűen megnőtt az idegenforgalma. Megkezdődtek a Jókai-napok, s az ország magyarlakta városaiból és falvaiból az emberek százai, sőt ezrei látogatnak el a hajók városába, a csehszlovákiai magyar kultúra seregszemléjére. A sort a Komáromi Magyar Területi Színház nyitotta meg. Péntek este bemutatta Kornejcsuk: A nagy műtét című darabját. A hivatásos színház bemutatója ez idén is mintegy nyitányát képezte a csehszlovákiai magyar szavalók, előadók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek fesztiváljának. Ma, reggel kilenc órától kezdődően (a Szakszervezetek Házában és a Tisztipavilonban) a szavalók és az előadók mérik össze tudásukat. Este, Klimits Lajos: Véres pünkösd című színművének bemutatójával megkezdődik az öntevékeny színjátszók és irodalmi színpadok szemléje. A nyolc napig tartó összejövetelen ismét mintegy ötven szavaló és előadó, hét irodalmi színpad és hat színjátszó együttes mutatkozik be. Komárom (Komárno) ünneplőbe öltözött. Transzparensek, díszes kirakatok, színes plakátok köszöntik a szocialista kultúra harcosait, Thália követőit, a városba érkező színjátszókat, előadókat, vendégeket. Május derekán tavaly és tavalyelőtt is az történt, ami ma: találkozót adtak egymásnak a legjobb csehszlovákiai magyar szavalók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek, hogy bemutassák tudásukat, hónapokig tartó fáradozásuk eredményét. A szándék nem változott. Az idei Jókai-napok hangulata mégis más, mint amilyen a tavalyié és a tavalyelőttié volt. Az 1968-as és az 1969 es társadalmi válság jelenségei a csehszlovákiai magyar kultúra vonalán is éreztették hatásukat Egyesek megpróbálták lebecsülBi a tömegkultúrát, az öntevékeny művészeti mozgalmat, és általában a népművelést. Lenézően emlegették a szocialista kultúra eredményeit, gátolni próbálták a csehszlovákiai magyar kultúra fellendítésére irányuló szándékot. A jobboldali és kispolgári szemlélet néhol, sajnos, kedvét szegte az együtteseknek, bénította a műkedvelők igyekezetét. Mindez azonban már a múlté. A csehszlovákiai magyar népművelés és öntevékeny művészeti mozgalom ismét magára talált, és helyes úton jár. Ezt fejezi ki az a bizalomteljes hangulat, és az a KliLTORANK ÜNNEPE körültekintő szervezés is, amely az idei Jókai-napokat már a kezdetnél jellemzi. A

' akciót á Bratislavai Népművelési Intézet rendezi, karöltve a CSEMADOK Központi Bizottságával, valamint a komáromi járási és városi szervekkel. Az 1971-es Jókai-napoknak növeli a jelentőségét, hogy a szervezők és a szereplők a fesztivált Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakítása 50. évfordulójának jegyében tartják meg. A megnyitó alkalmából megkérdeztük Tóth Sándort, a bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának vezetőjét, és Varga Jánost, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkárát, hogyan néz a bemutatóra, mit vár az 1971-es Jókainapoktól? • Tóth Sándor: — Az idei Jókainapokra bizakodóan tekintek. Optimizmusom abból ered. hogy mind a rendezők, mind a szereplők lelkesen készültek. Másrészt pedig abból, hogy az előbbi évekhez viszonyítva több újítást vezettünk be. Ez idén — « Jókai-napok történetében először — megrendezzük a költészet napját. A Szlovák írószövetség magyar szakosztályával közösen rendezett összejövetelen ismert csehszlovákiai magyar költők és előadók mutatkoznak be. A szavalóversenyt ezúttal is több kategóriában tartjuk meg. A második korosztályba tartozók a Szakszervezetek Házának bábtermében, a harmadik korosztályba tartozók az úgynevezett Tisztipavilonban lépnek fel. A két helyen lebonyolításra kerülő versennyel lehetővé tesszük, hogy a közönség nagyobb számban vegyen részt a vetélkedőn. A fesztiváltól azt várom, hogy új színnel gazdagítsa kulturális életünket. Varga János: — Ügy vélem, hogy a kongresszusok, valamint a párt jubileumának eseményei a Jókai-napok menetét is meghatározzák. Az a nagy jelentőségű esemény, amelynek tiszteletére a Jókai-napokat szerveztük, kell, hogy ne csak a rendezőket, hanem a szereplőket is kötelezze. A Jókai-napoknak ma már neve és rangja van mindenütt. El kell érnünk, hogy a jövőben mennyiségileg és minőségileg egyaránt tovább nőjön és erősödjék a műkedvelő mozgalom. A konszolidációs folyamat kedvezően hatott a csehszlovákiai magyar kulturális életre is. Az együttesek visszanyerték munkakedvüket, szorgalmasan dolgoznak, helyesen értelmezik szerepüket. Mondhatom azt is, hogy tettel, a szocialista kultúra érdekében végzett munkával bizonyítanak. A fesztiváltól azt várom, hogy nyújtson jó teljesítményt, és legyen kedvező hatással egész népművelésünkre. J

óslatokba korai lenne bocsátkozni. Bizonyosak vagyunk azonban abban, hogy a Jókai-napok beváltják a hozzá főzött reményt. (b) ÚJAT ALKOTUNK Napjaink történetét új üzemek, modern városnegyedek, merész ívelésű hidak, légikikötők és más létesítmények őrzik. Változó világunk állandóan alkot valami újat. Városon és falun egyaránt. Csak nemigen vesszük észre, mert természetesnek tartjuk, hisz mi vagyunk az alkotók, az építők. Tudósítóink vizsgáló szemmel figyelik az életet, s meglátták néhány új alkotását a ma emberének. Es felfigyeltetnek rá másokat is. ÜJ ÉS MODERN Eddig úgy mondogatlak, hogy „meghúzódtak" az óvodában a bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) gyermekek. Volt is ebben a kifejezésben valami találó, mert régi, egészségtelen épületben helyezték el az óvodát. Most sokak régi vágya, álma teljesült: új, modern épületbe költözött az óvoda. Az épület egyemeletes. Hetven gyermek talált benne második otthonára. Az óvoda vezetőnője Artamovics Lídia, aki az első napon nagy szeretettel és az érdekes játékok tömkelegével fogadta a gyermeksereget. örvendeztek is az apróságok. De szüleik talán még inkább, mert tudják, hogy az új óvoda biztonságot, otthont nyújt gyermekeiknek, amíg ők dolgoznak. DL'SlK VERONIKA BUSZKÉK RÁ A dióspatonyiak (Orech. Pötoft) büszkék is lehetnek a vasútállomás épületére. A régi már elavult és szűknek bizonyult az utazóközönség számára, ezért került sör az újjáépítésre, ami 180 000 koronába került. Ma már szépen berendezett, tiszta ós tágas váróteremben, ideális körülmények között várhatnak vonatra az utazók. Az állomást új festés, a környékét pedig virágok díszítik. a

A szép állomásra még a vonatban utazók is felfigyeltek. )oggal, mert nagyon mutatós. 71. CSftKA ZOLTÁN 2

2 ÚJ SZÍNFOLT p A régi Somorját (Šamorín) ^ külteleki utcák, putrik és a tüz! falakat egymásbaszorító talnsiasság Jellemezte. A város képébe ma .már beillenek a toronydaruk és a betonkeverők, mert a régi, gidres-gödrös területek helyén új háztömbök emelkednek. A fejlődő, épülő város napjainkban ismét új színfolttal gazdagodott. Átadták rendeltetésének az új, modern tűzoltószertárat. A járási építővállalat somorjai részlege építette. Dicséretükre legyen mondva: az átadás határidejét két héttel előbbre hozták, és mégis jó. alapos munkát végeztek. Az épület 23 méter magas. Tömlőszárító és kilátótornyát még kőművesállások koszorúja lonta körbe, amikor a helyi tűzoltótestület parancsnoka, Ürge Károly már így tervezgetett: „A gépek kifutóhelyét lebetonozzuk majd, a környéket pedig parkosítani fogjuk. Azt szeretnénk, ha szertárunk környéke olyan lenne, mint egy bolgár rózsaliget. Egy helyiséget történelmi szobának szeretnénk berendezni, amelyben felelevenítenénk testületünk majdnem százéves múltját. P.s egy kisebb könyvtárat is szeretnénk létesíteni." így épül, szépül Somorja. Ha majd hazalátogat Proházka István, a múlt csúf utcáinak és putrijainak művészi ábrázolója, bizonyára riieglepődik. Nem is csodálnánk, ha ezt mondaná: „Fogy a tájain. Fogy, mint ötven évvel ezelőtt gyermekkorom kedvenc csemegéje, a fekete kenyér." CSIBA l-ASZLO VÍVMÁNY EZ IS A mi falunkban valamikor a „zsíroskenyér" volt fő eledel ebédre. Különösen a tanuló gyermekek körében. Ez a kor azonban már elmúlt, mert Izsán (Iža), a KAI mellett napközi otthon nyitotta meg kapuit a múlt év decemberében s egyúttal megindult a főzés ls a diákok részére. Egy napközis osztállyal és megfelelő számú étkezővel indult ez az intézmény. De az is csak úgy indulhatott meg, hogy előzetesen valósággal agitáltak a tanítók a szülők körében. Ma már egészen más a helyzet. Windmühl Márta, a napközi otthon vezetőnője elmondta, hogy ma már három napközis osztály van és 120 -130 tanuló étkezik naponta ebben az új intézményben. A zsíroskenyéres ebéd ma már a múlté. Gécs.Margit, Komlósi Ilona és Bakai Terézia gondoskodnak arról, hogy naponta délben az asztalon párologjon a jó étel. A tanulók változatos, vitamindús táplálékot kapnak. Tanítóink felügyelete alatt pedig a kulturált étkezés szabályait is megtanulják a kicsinyek. KÜRUCZ NÁNDORNÉ VÁROSUNK fcíÜSSÉGE Dunaszerdahely | pún. Streda) ékessége a „Mártírok emlékére" elnevezésű szobor, mélyet nemrég lepleztek le a város parkjában. A szobor alkotója Nagy János szobrászművész, aki a háború kegyetlenségét, borzalmát, mint figyelmeztető jelet idézi napjaink embere elé. A szobor az emberi lest szétszakított részeit, torz csonkokat ábrázol. Az alkotó ezzel a művével állított emléket annak a sok névtelen mártírnak, akik a háborúban áldozták fel életüket. Méltó ékessége ez a szobor városunknak. HORVÁTH MÁRTA MIRŐL ÍRNAK Mtrno jjjg tribúna ĽJgfl Q2ĽS3 líemäMiiwmj ĽfflrrfífffTTTEa PRÄGAI LAPOK A A CSKP nemzetiségi politikája kiállta az idők próbáját A Tvorba politikai és kulturális hetilap 20. számában Eudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségének tagja, a KB titkára „A holnapról ma döntünk" című cikkében méltatja az SZLKP kongresszusának jelentőségét, s visszatekint a szlovákiai politikai fejlődés utóbbi szakaszára. Többek között hangoztatja, hogy Szlovákia politikai fejlődésében mindig különleges jelentősége volt a nemzetiségi kérdésnek. A szlovákiai kommunistáknak már a múltban harcot kellett vívniuk az uralkodó cseh burzsoázia és szlovákiai osztályszövetségesei „csehszlovák" politikája, vnttP"^. mint a szlovák burzsoázia és kispolgárság nacionalista irányzatú része ellen. A nehézségek, hibák és tévedések ellenére a CSKP nemzetiségi politikája kiállta az idők próbáját. E politika helyességét igazolja Szlovákiának a szocialista építés időszakában megtett fejlődése. A válságoktól terhes közelmúlt azt bizonyította, hogy a nacionalizmus mindmáig olyan húr, amelyet azok szeretnek pengetni, akiket a fejlődés logikája könyörtelenül a történelem perifériájára sodort. Ezért Szlovákiában az eszmei-politikai munka terén nagy lesz a jelentősége a lakosságnak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, a nemzetek és a köztársaságunkban élő nemzetiségek kölcsönös egylivétartozása szellemében történő nevelésének. A Novotný-féle vezetésnek a nemzetiségi politikában elkövetett hibáit kihasználták a szocialistaellenes, erők. Ez a körülmény még, jobban kifejezi a párt marxista—leninista elveken nyugvó nemzetiségi politikája következetes érvényre juttatásának fontosságát. A Tvorba a kosúti sortűz 40. évfordulójárói Is megemlékezik. Jan Jonáš történelmi riportjával eleveníti fel az első köztársaság munkásharcainak ezt a heroikus, de következményeiben tragikus eseményét. A riportot Lőrincz Gyula „Kosút, 1931" című rajzciklusának három Aiűvészi alkotása egésziti ki. A hetilap a dél-csehországi csehszlovák—magyar—szovjet antifasiszta együttműködés 26. évfordulója alkalmából Somogyi Mátyás tollából közöl cikket, s mellékletében Jaroslav Matejka Gottwaldról szóló könyvéből hoz részletet, amelyben a szerző emberközelből, munka közben mutatja be Klement Gottwaldot, mint a párt főtitkárát. Megoldott kérdés A Lidová demokrácie május 19-én a föderációval és a nemzeti kérdés megoldásával is foglalkozik. Leszögezi, hogy a föderációs . rendezés bevált, s az megbízható alap nemzeteink és nemzetiségeink fejlődéséhez. — Mindez nem jelentheti azonban, hogy a nemzeteink közti kapcsolatokljan már nincs javítani való. A több évtizedeken keresztül élesztgetett előítéleteket nem lehet egyszeri határozattal vagy rendelkezéssel áthidalni. Az előítéleteket csakis kitartó, türelmes politikai munkával és neveléssel távolíthatjuk el. Nagyra becsüli illisák elvtársnak az SZLKP kongresszusán tett megállapítását, hogy Szlovákiában a kommunisták kötelességüknek tartják a cseh nemzet forradalmi hagyományai, a cseh nemzet és a. többi nemzeti kisebbség, mint osztálytestvérek, s az egységes csehszlovák állani alkotóelemei iránti megbecsülés elmélyítését — állapítja meg a Lidová demokrácie, majd hozzáfűzi: — Helyénvaló lenne, ha a Cseh Szocialista Köztársaságban is elgondolkoznának e szavak fölött, mert Husák elvtárs megállapítása fordítva is érvényes. A cseh országrészekben is találkozunk különféle előítéletekkel és téves nézetekkel. Vagy talán nincsenek közöttünk olyanok, akik a Szlovák és a Cseh Szocialista Köztársaság közti gazdasági kapcsolatokrol a legképtelenebb mendemondákat terjesztik és kétségbe vonják a szlovák nemzet alkotó képességét? A mögöttünk álló szakasz pozitív elemei közé tartozik tehát a nemzetek és a nemzetiségek viszonyának a rendezése is. A föderatív elrendezés megteremtette a bázist ahhoz, hogy népünk csehszlovák tudatának elmélyítése terén további előrehaladás történjen olvashatjuk a Lidová demokrácieban. T"mogatás, türelem és tiltás A napokban a Magyar írók Szövetségének küldöttsége Prágában együttműködési megállapodást írt alá a Cseh írószövetség előkészítő bizottságával. A Rudé právo szerdai számában interjút közöl Dobozy Imrével, a magyar küldöttség vezetőjével. Dobozy abban látja a megállapodás legfőbb jelentőségét, hogy ismét működésbe hozza a magyar, a cseh és a szlovák irodalom közti hagyományosan jó kapcsolatokat. Á kérdésre, hogy ez az együttműködés a kö. zeljövöben milyen konkrét ered. ményeket hozhat. Dobozy így válaszolt: Együttműködésünket mindinkább kozultatívvá és munkajellegűvé kívánjuk fejleszteni. Feltétlenül szükségesnek látszik a szövetségek lényegesen jobb kölcsönös informálása egymás kultúrájának, irodalmának eredményeiről, az irodalmi élet érdekesebb jeíenségeiről, vitaprobl^mái- • ról; valamint az, hogy az egymást kölcsönösen érdeklő elvi kérdésekben, köztük a nemzetkőzi fórumokon követendő magatartás kialakításában, rendszeresen konzultáljunk. Már ebben az évben létrehozunk egy bizottságot az írószövetségek vezetőiből. Az említett feladatok elvégzése lesz enneü a bizottságnak a dolga. Ugyancsak kivételes helyet kap a bizottság munkájában az a fontos — az irodalom szempontjából végső soron a legfontosabb — tennivaló, hogy egymás irodalmának szélesebb körű megismertetését, a kiemelkedő művek megkülönböztetett recenzálását, a műfordítás átlagos színvonalának emelését, a fordítói gárda alaposabb tájékoztatását és a fordítói utánpótlás felnevelését elősegítse. V. Hrouda, a Rudé právo kultúrrovatának munkatársa megkérdezte Dobozytól azt is, hogyan oldották meg az irodalom és az írók problémáit Magyarországon 1956 után. A Magyar írók Szövetségének fótitkára válaszában a többi között elmondotta, hogy a párt ezen a téren is rendkívüli határozottságot és következetességet tanúsított, s már abban a bonyolult időszakban is vigyázott arra, hogy csak a tudatos, aktív ellenséget szükséges büntetni, a megtévesztettek és megtévedtek problémájának megoldása az elvi meggyőzéssel párosult türelem. Ez a politikailag és ideológiailag félreérthetetlen, megvalósításában következeles magatartás felbecsülhetetlen segítség volt a társadalom, s benne az írók tájékozódásában'. Dobozy továbbá annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a káoszból való kilábolás sokkal tovább tartott volna, ha a politikai vezetés kezdetben bizonytalanabb, tehetetlenebb és engedékenyebb lett volna. A Magyar frók Szövetsége újjáalakulásakor az MSZMP közzétette kultúr- és irodalompolitikai alapelveit: támogatni a szocialista művészetet, tolerálni a nem szocialista, de nem ellenséges művészetet és tiltani <i

t ellenségeset. Ez a tiltás nem fenyegetés, csak ugyanazon jog két oldala. Az írónak joga van bármit megírni, a kiadónak, a szerkesztőnek joga van azt közölni, amit helyesnek lát. Ezejí az alapelvek ma is érvényesek. Ism.)