Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-20 / 118. szám, csütörtök

AZ {EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚTJÁN TRUDEAU FOLYTATJA MOSZKVAI TÁRGYALÁSAI1 Berlin — Az NDK párt- és kormányküldöttsége, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meg. ' hívására kedden baráti látogatáson Moszkvában tartózkodott, még az nap a késő esti órákban visszaérkezett az NDK fővárosába. A megbeszélésekről kiadott jelentéseik hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság a jövőben is mindent megtesz a szocialista gazdasági integráció elmélyítése érdekében, amely a jelenlegi szakaszban a szocialista tábor megszilárdításának legfontosabb tényezője. Nemzetközi kérdéseket érintMoszkva — „Az édesapám egész életét egybe kötötte a munkásosztály és a szovjet föld sorsával és következetesen ezen az úton haladt" — emlékezik vissza Bohumír Smeralra, a CSKP egyik alapító tagjára és első elnökére a fia. „Amikor fellépett az 1918. ok tóber 28 előtti munkásgyüléseken, politikai ellenfelei gyakran felakasztással fenyegették. Az Caracas — Venezuelában négy politikai párt, beleértve a kommunista pártot is, ifjúsági szervezete alakított egységfrontot. Az alakuló konferencián a szóban forgó szerevezetek nyilatkozatot fogadtak el, amelyben harcot hirdetnek meg a neokolonialista függőség ellen. A nyilatkozat megállapítja: az imperialista monopóliumok teszik lehetővé, hogy egy maroknyi kizsákmányoló irányítsa az országot. Az ifjúsági egységfront ve az NDK párt- és állami képviselői kijelentették, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának programja a béke programja, amely megfelel a Varsói Szerződés tagállamai nemzetközi politikai vonalvezetésének. Mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az európai feszültség enyhítését ellenző erők aktivizációja ellenére reális elő. feltételei vannak a béke megszilárdításának. Mindkét fél megállapította, hogy a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyelország és NSZK között megkötött szerződések jelentős lépést jelentenek a helyzet javulása tekintetében. apám azonban hű maradt saját koncepciójához. Amikor Oroszországba érkezett, Masaryk rá akarta venni apámat a visszatérésre, de hiába." Ián Smeral édesanyjával. Szófia Alekszandrovnával a Szovjetunióban él. Moszkvában a szocialista világrendszer gazdaságával foglalkozó intézetben dolgozik, mint a politikai prob. lémák szakosztályának vezetője. ugyanakkor bírálja az iskolarendszert, amelyet amerikai mintára alakítottak ki. Ez az iskolarendszer lehetetlenné teszi a szegényebb családokból származó fiatalok számára, hogy magasabb szinten is folytathassák tanulmányaikat. A demokratikus és haladó ifjúság egységfrontja határozottan szembeszáll a rendőrterrorral, azokkal a rendőri akciókkal, amelyek során a múlt héten több fiatal vesztette életét és százak kerültek börtönbe. MOSZKVÁBAN a Vörös téren megtartották a moszkvai pionírok ünnepi seregszemléjét a V. I. Lenin pionírszervezet megalapítása 49. évfordulója alkalmából. MOSZKVÁBAN megkezdődtek a szovjet—thaiföldi kereskedelmi tárgyalások, amelyek során megvitatják a két ország áruforgalma növelésének kérdéseit. Az elmúlt évben a Szovjetunió és Thaiföld áruforgalmának értéke 3,4 millió rubel volt. F0CK JENŐ, a Magyarország Minisztertanácsának elnöke hivatalában fogadta Milenko Bojanicsot, a Szerb Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnökét. SPANYOLORSZÁG Kommunista Pártjának küldöttsége, mely Dolores Ibarruri, a párt elnöke és Santiago Carrillo, a KB titkára vezetésével Jugoszláviában tartózkodik, Belgrádban megbeszélést folytatott a JKSZ küldöttségével a két párt tevékenységéről és együttműködéséről. A CSSZSZK és az NSZK ez évi árucsere-forgalmi és együttműködési egyezményének jegyzőkönyvét parafálták Bonnban. A jegyzőkönyvet csehszlovák részről dr. Alfréd Killian, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, az NSZK részéről pedig dr. Peter Hermes, a külügyminisztérium nagykövete látta el kézjegyével. NEW YORKBAN a négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei megtartották a közel-keleti helyzettel foglalkozó 66. találkozójukat, Malik szovjet delegátus rezidenciáján. A kiadott közlemény szerint a következő találkozóra júniiis 4-én kerül sor. AZ AMERIKAI kongresszus elfogadta a vasutas-sztrájk letörésére irányuló rendkívüli törvényt. Mind a szenátus, mind pedig a képviselőház jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a vasutasok sztrájkját egészen október l-ig betiltja. JUAN CASTANON DE MENA spanyol hadseregügyi miniszter tíznapos hivatalos látogatásra New Yorkba érkezett. MOSZKVA — Trudeau kanadai miniszterelnök folytatja tárgyalásait Moszkvában Koszigin szovjet kormányfővel. A megbeszélések fő témája a szovjet— kanadai kereskedelem és a gazdasági együttműködés fejlesztése lesz. A kanadai miniszterelnököt tegnap a Kremlben fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A megbeszélésen részt vett még Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Borisz Mirosnyicsenko, a Szovjetunió ka. nadai nagykövete, R. A. Ford, Kanada moszkvai nagykövete és A. E. Ritchie kanadai külügyminiszter-helyettes. Nyugati hírügynökségek jeLondon — Heath angol miniszterelnök szerdán 18 óra 15 perckor érkezett az Orly repülőtérre, ahol Chaban-Delmas miniszterelnök fogadta. Csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik meg az Elysée-Palotában az a találkozó Pompidou elnök és angol vendége között, melyet a Figaro szerdai vezércikkében „történelmi konfrontációnak" nevez. Pompidou elnök és Heath miniszterelnök csütörtökön és pénteken a program szerint összesen hét és fél órát tárgyal. A csúcstalálkozó előtt a francia sajtó — Pompidou elnök hétfő esti televíziós nyilatkozatára utalva — továbbra is azt Moszkva — Leningrádban folytatódik a héttagú illegális csoport pere, akik aktívan részt vettek a szovjet repülőgéprablási kísérlet előkészítésében. A vádlottak az utolsó szó jogán beismerték bűnüket. így Mihail Korenblit kijelentette, hogy amióta tudatosította bűne nagyságát, szüntelenül szégyenérzet gyötri. Vlagyimir Mogilever vádlott megköszönte ügyvédjének, hogy igyekezett csökkenteni felelősségét a vádirat néhány pontjában és teljes beismerő vallomást tett. Hasonlóan cselekedett Drejzner vádlott, aki kijelentette, hogy bizonyos nyugati körök szovjetellenes lentése szerint az eddigi eszmecserék folyamán a két kormányfő nemzetközi kérdésekről, köztük a közel-keleti helyzetről, az indokínai problémákról és az európai fegyveres erők létszá ncsökkentésének kérdéséről l irgyalt. Koszigin miniszterein ik a keddi kormányfogadáson elhangzott beszédében felszólította Kanadát, hogy működjék együtt a Szovjetunióval az e'irópai biztonsági értekezlet előkészítésében. A szovjet kor. mányfő támogatta a kűlcsönls csapatcsökkentések gondolatát is. Trudeau a megbeszélések során ugyancsak helyeslően nvilatkozot a létszámcsökkentésről. hangsúlyozza, annak központi témája az lesz: hajlandó-e An-/lia a kiszélesítendő Közös Piacon belül „őszinte és hátsó gondolatok nélküli" együttműködésre, s az ezzel kapcsolatos kérdésekre adandó angol választól függ majd a nyugat-európai konstelláció további alakulása. Párizsban arra is utalnak, hogy valószínűleg szóba keriil majd a nyelvi kérdés is, tudniillik az, hogy a Közös Piac hivatalos nyelve eddig a franc

!a volt, s Párizsban azt szeretnék, ha Anglia csatlakozása után az angol nyelv nem szorítaná ki a franciát a közös piaci használatból. kampányra használták ki a cs iport ügyét. Kaminszki vádló It könnyekkel a szemében ismerte be bűnét és kijelentette, hogy a vádlottak padján ii'ő csoport a Szovjetunióban éiő zsidóknak mindössze kis tör 3déke és nem volt erkölcsi joga ahhoz, hogy fellépjen a Szovjetunióban élő zsidók túlnyomó többségének érdekeivel szeitben. Lev jagman vádlott hangoztatta, hogy tanult a törté ttekből és a jövőben nem tesz olyat, ami ellenkezne a törvényekkel. Beismerő vallomást telt Lev Korenblit és Viktor Stílbánsz is. Nixon hajthatatlan? Washington — Nixon amerikai elnök — a legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint -r nem hajlandó kompromisszumot kötni Mansfield szenátor javaslatával összefüggésben, amely az Európában állomásozó amerikai haderők 50 százalékos létszámcsökkentését irányozza elö. Melvin Laird hadügyminiszter és Alexis Johnson külügyminiszter-helyettes republikánus kongresszusi képviselők előtt kijelentették, hogy Mansfield javaslatai komoly következményekkel járnának és kedvezőtlen hatásuk lenne a diplomáciai tárgyalásokra. Ezzel az érveléssel igyekeztek befolyásolni a Mansfield-javaslatról történő szavazást. Emlékezés Bohumír Šmeralra Ifjúsági egységfront London a Közös Piac kapujában Folytatódik a leningrádi per 1971 V. 20. „A Szovjetunió Kommunista Pártja különösen nagy jelentőséget tulajdonított a testvérországok kommunista pártjaival való együttműködés fejlesztésének. Ez az együttműködés lehetővé tette számunkra, hogy — egymás tapasztalataival gazdagodva — együttesen dolgozzuk ki a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvető elvi kérdéseit, megtaláljuk a gazdasági kapcsolatok legésszerűbb formáit, kollektíven határozzuk meg a közös külpolitikai irányvonalat, kicseréllük véleményünket az ideológiai és kulturális munka kérdéseiről" — hangoztatta kongresszusi beszámolójában Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára. E rövid, velős megállapítás pártunk és Lenin pártjának félszázados viszonyára is teljes mértékben vonatkozik. Ennek újbóli tudatosítására különösen nagy és ünnepélyes alkalmat ad pártunk fennállásának ötvenedik jubileuma. Mem véletlen, hogy öt évtized alatt a két testvérpárt, s általában a kommunista és munkáspártok, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja bensőséges, testvéri viszonyának megbontásán fáradoztak az antikommunizmus különböző színben feltűnő gyászvitézei. A csehszlovák burzsoázia már az első köztársaság idején lázítóknak és hazaárulóknak bélyegezte a kommunistákat, arra célozva ezzel, hogy szoros kapcsolatban vannak a moszkvai Kominternnel. Gottwald elvtárs 1939-ben első parlamenti beszédében találó választ adott a burzsoázia mocskolódására: „... Önök a Petschekekhez, Weimannokhoz, Rotschildokhoz és Preissekhez mennek észért, hogy megtanulják még jobban kizsarolni a népet, mint eddig. És mi, mi a csehszlovák proletariátus pártja vagyunk és a mi legfelsőbb forradalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Es mi elmegyünk Moszkvába tanulni, tudják, hogy mit? Mi elmegyünk Moszkvába, hogy megtanuljuk az orosz bolsevistáktól, hogyan tekerjük ki az Önök nyakát". K kölcsönös kapcsolatok »* legerősebb oldala azonban az a segítség volt, amelyet a bolsevik párt a Kommunista Internacionálén keresztül a fiatal CSKP megerősödésében és bolsevizálódásában nyújtott. Mint ismeretes, pártunk megalakulása után jó ideig bizonyos terhes szociáldemokrata örökséggel küszködött, s itt útA CSKP 50. ÉVFORDULÓJÁRA Az internacionalizmus jegyében Abban az időszakban, amelyben ez a Gottwald-beszéd elhangzott, az SZKP a Kommunista Internacionálén keresztül igen nagy segítséget nyújtott a fiatal CSKP-nek. Először is már a szocialista forradalom puszta megvalósulásával szikraként hatott a hazai munkásmozgalom forradalmasítására, ami végül is a néptömegek akaratának megfelelően az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulását eredményezte, másodszor az orosz frontról, hadifogságból, vagy a vörös hadseregben végzett szolgálat után hazatért katonák révén hazai talajon terjedtek Lenin eszméi. Amikor befejeződött a polgárháború és konszolidálódni kezdett a fiatal szovjet állam, a csehszlovák nyilvánosság figyelme mindinkább Oroszország felé irányult. Ezt bizonyította a művészértelmiség számos kiváló alakjának (Zdenék Nejedlý, Marié Majerová, Josef Hora, Jiŕí Wolker stb.) kiállása Szovjet-Oroszország védelmében, majd az 1922-ben szervezett országos akció „az éhező Oroszország megsegítésére". mutatással éppen az SZKP és a Kommunista Internacionálé segített. Pártunk életében nagy jelentősége volt a KI 1922-es III. kongresszusa határozatának, amely meghirdette az egységfront taktikát. Ennek éppen az volt a célja, hogy a dolgozó tömegek minden rétegét megnyerje és a kommunista párt befolyása alá vonja. Mivel a pártvezetőségben akkor mutatkozó nézeteltérések miatt ez nem sikerült a forradalmi hullám apadásának időszakában, a tömegek nem győződtek meg teljes mértékben a szociáldemokratizmus áruló jellegétől, a KI és Végrehajtó Bizottsága a következő években is figyelemmel kísérte a csehszlovák párt fejlődését és bírálta hibáit. Pártunknak helyes orientációt adott a KI azzal, hogy rámutatott: a szakszervezetek egységének feltétlen megőrzése mellett itt kell kialakítani a párt harci, stratégiai bázisait. Helyes volt továbbá az az orientációja, amelyet később pártkongresszusaink magukévá tettek, hogy a pártnak nem szabad elszigetelődnie a nyilvános szervezetektől, hanem mindenütt, a helyi képviseleti szervektől kezdve egészen a burzsoá köztársaság hadseregéig, minden formában érvényesíteni kell befolyását, természetesen úgy, hogy tagjait bolsevik módon aktivizálja, konkrét feladatokkal bízza meg, s erről rendszeresen beszámoltatja őket. Helyesnek bizonyult a KI-nak az az útmutatása is, hogy a párt rendelje alá a központi bizottság irányításának a pártsajtót mint fontos eszmei fegyverét, továbbá számoljon egy esetleges illegalitás feltételeivel, s ennek megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket. Pártunk az SZKP segítségét közyetítő Kommunista Internacionálénak köszönheti, hogy bolsevista párttá edződött, szakított a szociáldemokrata opportunizmussal és passzivitással, s a gyakorlati hibák ellenére a csehszlovák munkásosztály és dolgozók egységes, internacionalista forradalmi pártja lett. Ez a szerepe kiválóan érvényesült a háborús veszély idején a KI által meghirdetett népfront-politika időszakában, majd a háború alatt az ellenállás idején. |U agyon érdekes, milyen bensőséges viszony fűzte Lenint a csehszlovák párthoz. Munkásmozgalmunk egyik veteránja, Kari Kreibich, a csehországi német munkásság vezéralakja úgy jellemezte személyes élményei alapján Lenint, hogy képes volt csehül tanulni, csakhogy közvetlen forrásból értesüljön a pártban végbemenő fejlődésről. Egy alkalommal a Kari Kreibich szerkesztésében Liberecben megjelenő Vorwärtsben olvasta Šmeralnak az alakuló kongresszuson elhangzott beszédét, természetesen Kreibich fordításában és kritikai megjegyzéseivel ellátva. Lenin szívélyesen, de e/tyhe gúnnyjl megkérdezte Kreibichet: „Ön jól tud csehül? Híven visszaülta Smeral beszédét?" Az igenlő válaszra megjegyezte: „Nem lehet egy politikusnak a szemére vetni, hogy óvatos. Mi is, éppen a forradalmi helyzetben, óvatosak voltunk". Ugyanis arról volt szó, hogy Kreibich vitathatatlanul baloldali állásfoglalásában kissé túl radikális volt, nem vette tekintetbe a reális helyzetet, s ezért még Leninnel is hevesen vitatkozott a taktikai tézisek elfogadásakor. Lenin bármikor vitába szállt, érvekkel harcolt, nem fölényeskedett, mindenkor tisztában volt vele, becsületes elvtársakkal vitázik-e, avagy kispolgári opportunizmusukat leplező álradikálisokkal. Úgy vélte ugyanis, mint erre a későbbiek folyamán a CSKP val kapcsolatban Is a KI többször rámutatott, hogy a fő veszély mindenkor a jobboldalról jelentkezik. A türelmetlenségükben radikálisabbnak mutatkozó elvtársakról így nyilatkozott: „A baloldaliság csak mindig könnyen helyrehozható hiba. Ha azonban a harcban határozatlanság mutatkozik, ez már nem hiba, hanem árulás. E két jelenség egyáltalán nem hasonlítható össze egymással." Pártjaink között, az 1968 és ' 1969-es évek zavara ellenére, még szorosabb és bensőségesebb a kapcsolat, mint bármikor a múltban. Az SZKP tanulságainak és tapasztalatainak gazdag kincsestárából, jelenleg konkrétan az SZKP XXIV. kongresszusának gazdag ötleteiből sokat felhasználhatunk szocialista építésünkben, s így érvényesül pártjaink viszonyában gyakorlatilag a szocialista internacionalizmus. L. L.