Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-18 / 116. szám, kedd

PARTIA KONGRESSZUSÁNAK VITAIA František Bubelíny elvtárs felszólalása (Folytatás az 5. oldalról) ontott vérrel megpecsételt barátságból kiindulva újból köszönetemet akarom nyilvánítani a közép-szlovákiai kerület dolgozói és kommunistái nevében a Kelet-Szlovákia gazdaságában már ma fontos szerepe van a gépiparnak. A kelet-szlovákiai kerületben ennek az iparágnak csak a szocializmus építésének megkezdése óta van hagyománya. Ebben az időszakban épült fel a Keletszlovákiai Gépgyárak, a sninai Vihorlat, a krompachyi, a prešovi gépgyár, a poprádi vagongyár és sok más, külföldön is ismert üzem. Ezeknek a felépítésével megoldottuk területünk fejlődésének sok problémáját. Meg kell azonban állapítani, hogy lebecsültük a korszerű technika és a haladó gépipari termelés kihasználásának lehetőségét. Kerületünk gépiparának termelése még ma is kiegészítő jellegű a fejlett gépipari vállalatok számára. A legnagyobb vállalatok ugyan már megteremtették a műszaki és káderalapjukat, de a termelési ágazatok szétforgácsoltsága és széles területe nem tette lehetővé, hogy a kerületben kialakuljon a gépipari termelés határozott jellege. A gépipari termelés tervezett strukturális változásai után kerületünk gépipari termelésében elvi fontosságú változást kell eszközölnünk. Gépiparunknak az ötödik ötéves terv irányelvei alapján kell továbbfejlődnie. A termelési program problémájával, valamint a konstrukciós és technológiai egyenetlenség megoldásával kerületünk szervei nem tudnak megbirkózni. A Szövetségi Kohó- és Gépipari Minisztériumnak kell hozzálátnia e probléma megoldásához. A műszaki alap gyors korszerűsítésén kívül jelentősen növelhetjük a munkatermelékenységet és jobban kihasználhatjuk a már meglevő kapacitásokat. Ogy mint a többi vállalatban, a poprádi vagongyárban is hatással volt a Martinák elvtárs megállapította, hogy egész Szlovákia fejlődése, valamint a főváros fejlődése kiválóan bizonyítja a szocializmus előnyeit. A felszabadulás után Bratislava gyors ütemben, sokoldalúan fejlődött. A lakosság életszínvonala jelentősen emelkedett, megnövekedett az ipari termelés, s emelkedett a szocialista kultúra, tudomány színvonala is. Megváltozott a lakosság összetétele s Bratislava korszerű, szocialista nagyvárossá fejlődik. A felszabadulás óta lakosainak a száma több mint kétszeresére emelkedett. Városunk ma az ország legjelentősebb ipari központjai közé tartozik: 1970-ben a bratislavai ipari vállalatok termelésének értéke 18 milliárd korona volt. A városban számos új üzem és vállalat épült. Büszkeséggel állapítjuk meg, hogy Bratislavában több mint 25 000 főiskolás tanul, ami tízszer több, mint a háború előtt volt. A felszabadulás óta városunkban több mint 51 000 lakás épült, ami az 1945. évi lakásnak csaknem kétszeresét jelenti. A 300 000 bratislavai lakosnak csaknem kétharmada korszerű, 1945 után épült lakásban lakik. 1975-ig további 24 000 lakást építünk. Bratislavának ma új szocialista arculata van, és a fogyatékosságok ellenére is jogosan büszkék lehetünk rá. Természetesen ez a páratlan fejlődés számos problémát vont maga után. Meg kell állapítanunk, hogy az egyes fogyatékosságok a város helyzetének sok éves tisztázatlanságából eredtek. Különösen 1968-ban városunk néhány vezetője sok mindenfélével törődött, de nagyon kevés gondot fordított polgáraink problémáinak megoldására. A jobboldali opportunista funkcionáriusok a szocialista hazafiságról, a nemzeti büszkeségről szónokoltak, de közben nem használták ki azt a lehetőséget, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanácsnak Szlovákia fejlesztéséről szóló, jóváhagyott törvénye biztosított. Ellentmondások voltak a lakásépítés koncepciója és megvalósítása között. Nem oldották meg a közlekedést, a vízgazdálkodást, az üzlethálózat, az egészségügy, az iskolaügy és a kultúra időszerű problémáit. Nem tettek sokat azért, hogy megmentsék népünk történelmének neves emlékeit. A párt- és kormányszervek az utóbbi időben rendkívüli figyelmet szenteltek Bratislava fejlődése problémáinak. Az ötödik ötéves tervben a város fejlesztésének feladatai rendkívül igényesek. Megteremtettük a politikai feltételeket e feladatok sikeres végrehajtásához. Bratislava további fejlesztésének koncepciója az optimális életkörnyezet kiszovjet elvtársaknak az 1968 augusztusában nyújtott internacionális segítségért. Szemünk fényeként fogjuk óvni a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat és szövetségünket, és sohasem engedjük meg gyengítéséi. munkára az egészségtelen fejlődés időszaka. A múlt értékelése lehetővé tette, hogy munkánkból kiküszöböljük a fogyatékosságokat. Helyes tömegpolitikai munkával elérjük, hogy túlteljesítettük a tertvfeladatokat. A vállalat alkalmazottainak több mint 92 százaléka bekapcsolódott a kötelezettségvállalási mozgalomba, és vállalatunkban ma 52 szocialista munkabrigád dolgozik. Az ötödik ötéves terv irányelvei nagyon igényes feladatokat szabnak meg vállalatunk számára. A termelés 61 százalékkal emelkedik, miközben az alkalmazottak száma csak 30 százalékkal. A terv szerint a munkatermelékenység 23 szásalékkai, a keresetek pedig 10 százalékkal emelkednek. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy partnereink is következetes munkát végezzenek. Nehézségekkel találkozunk az alapanyagok biztosításánál. A minőség megjavításán kívül gondolunk termékeink választékának bővítésére ís. Vállalatunk ebben az ötéves tervben 3825 vagont szállít a szocialista országokba is, ami tehervagon gyártásunk kétévi termelését jelenti. 1976—1980 és 1981—1985-ben még nagyobbak lesznek a követelmények. A KGST keretében megkötött vállalások értelmében vállalatunk 2 milliárd korona értékű árut fog exportálni a szocialista országokba. Ezenkívül új gyártmányok bevezetésére is gondolunk. Kelet-Szlovákiában a munkaerők helyzete, valamint az anyagi alap is megteremti a feltételeket ahhoz, hogy biztosítani tudjuk ennek az ágazatnak a fejlődését. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a pártszervek és az iparág fejlődését irányító illetékes szervezetek kellő figyelmet szenteljenek. alakítására és a város komplex fejlesztésére irányul. Az ipari beruházások elsősorban a vegyipar fejlesztésére irányulnak. jelentős strukturális változásokra kerül sor a gépiparban is. Az ötéves tervben befejezzük a Tesla-üzem és néhány élelmiszeripari vállalat kiépítését. A ligetfalusi lakásépítéssel kapcsolatban megkezdtük az árvízvédelmi munkálatokat. Újabb hő- és energiaforrásokat építünk, folytatjuk a televíziós stúdió, a rádióépület és egy nyomdaipari kombinát építését. Oj kórházakat, szállókat építünk és előkészületek folynak az új kereskedelmi központ építésére is. Martinák elvtárs a továbbiakban a városi közlekedés problémáiról beszélt, majd megállapította, hogy pártunknak a társadalom konszolidálására, a szocialista törvényesség megőrzésére kifejtett igyekezete a nép egyre nagyobb megértésével és támogatásával találkozik. Az emberek egyre inkább meggyőződnek annak a tézisnek a valóságáról, hogy úgy fogunk élni holnap, ahogy ma dolgozunk. Bekapcsolódnak a város építésébe, teljesítik a párt 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. Életünkben sok problémával találkozunk. Nem törődhetünk bele a munkaés a polgári fegyelem megsértésébe. Tanúi lehetünk annak, hogy az egyéni és csoportérdekeket az össztársadalmi érdekek elé helyezik. Nem minden dolgozó viszonyul felelősségteljesen az állami tulajdonhoz. Aggaszt minket a terv-, pénzügyi, technológiai és munkafegyelem hiánya, az egyes munkahelyeken tapasztalható rendetlenség a munkaidő kihasználatlansága. Mindez a három év előtti politikai légkör következménye. A mai pártvezetőség megköveteli az emberektől a szocialista együttélés szabályainak betartását, a polgári és munkafegyelmet, a kötelességek teljesítését. El kell érnünk, hogy minden egyes állampolgár pozitív munkát fejtsen ki a társadalom életének minden szakaszán. így értelmezzük az „Arccal a tömegek felé" jelszót. Célunk, hogy megnyerjük az embereket a párt politikájának, úgy rendezzük életüket, hogy alkalmuk nyíljon az öntudatos pozitív munkára, a munkakezdeményezés fejlesztésére. A pártszerveknek és -szervezeteknek az ideológiai és politikai-nevelő munka állandó szervezésén kívül fokozott figyelmet kell szentelniük a gazdasági vezetők munkájának, akiknek a munkája döntő fontosságú a gazdasági élet konszolidálásában. Martinák elvtárs befejezésül köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek Bratislava építésében, és biztosította a kongresszust, hogy Bratislava sikeresen teljesíti feladatait. Őszintén örülök annak, hogy. a párt engem választott ki a Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán való részvételre. Ezen a legmagasabb fórumon, mint erdőmunkás, a közép-szlovákiai kerület erdőgazdaságának dolgozóit képviselem, ahol több mint 19 000 ember dolgozik. Nagy figyelemmel hallgattuk meg Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszámolóját, akí a kommunisták fő céljaként Szlovákia politikai és gazdasági fejlődésének meggyorsítását és megjavítását tűzi kí. E fontos feladatok teljesítése igen igényes politikai és szervező munkát követel, főként a párt alapszervezeteiben, valamint a tömeg- és a társadalmi szervezetekben. Az erdőgazdaságban e munkának bonyolultabb feltételei vannak, mint más termelési ágazatokban. Ennek oka az egyes munkahelyek közötti nagy távolság és a megfelelő közlekedés hiánya. Még mindig nem kapunk idejében elég tájékoztatást. Ezért az eszmei-politikai munka nálunk bonyolult és kevéssé rugalmas. Kívánatos, hogy a gazdasági vezetők is, akár a vállalati igazgatóságok, vagy az erdészeti üzemek részéről nagyobb figyelmet szenteljenek az eszmei-politikai munkának és ne bízzanak csak abban, hogy a nevelőmunka csupán a pártszervezet feladata. Tudatában vagyunk, annak, hogy elegendő teret kell biztosítanunk a saját kezdeményezés számára a fő feladatok teljesítése érdekében. Mindenekelőtt a komplex szocialista racionalizálás érvényesítéséről és elmélyítéséről van szó. Elsősorban az állami terv feladatainak teljesítésére, a dolgozók kezdeményezésére, az öntudatos fegyelem fejlesztésére fogunk törekedni. A közép-szlovákiai kerület erdőgazdaságának Szlovákiában fontos küldetése van, és jelentős feladatokat teljesít államunk gazdaságában, a nemzet gazdaságának gyarapításában. Nem kell külön hangsúlyozni az erdő valamennyi társadalmi funkcióját — vízgazdasági, éghajlati, rekreációs és egyéb funkcióit —, amelyek megsokszorozzák a kitermelt fa értékét. Ezért az erdőgazdaságot szélesebb összefüggések figyelembevételével kell elbírálni. Mindig nem állapították meg végérvényesen az erdők és a mezőgazdasági földalap közötti határt. Ennek következtében a helyi érdekek gyakran a társadalmi érdekek fölé kerülnek. A közép-szlovákiai kerületben az erdőgazdasági termelés emelkedő irány« zatú. A fakitermelés elsősorban a tűlevelű fa kitermelése, az utóbbi években nagyobb volt a kitermelési lehetősé' geknél. 1970-ben a tűlevelű fák kitermelése 13 százalékkal növekedett, míg a lombos fáké nem éri el a 2,5 száza« lékot sem. Az ötödik ötéves terv idő« szakában a távlati terv értelmében csökken a tűlevelű fakitermelés hánya, da és megnövekszik a lombos fa kitermelése. Az erdőgazdálkodás feladatainak teljesítése számos komoly problémával függ össze, elsősorban a munkaerőhiánnyal. Távlatilag sem várható a helyzet javulása. Az e helyzetből kivezető utat az erdőgazdaság terén is a korszerű technika bevezetésében látjuk. Komoly problémáink vannak a fa elszállításának terén is. A tehergépkocsik átlagos életképessége meghaladja a nyolc évet. Ezen eszközök gyors újratermelését mielőbbi meg kell oldani. Végre meg kell oldani a fahulladék feldolgozását is. Problémáink vannak a termelésben is, bonyolulttá válnak a kivitelezőiátvevői kapcsolatok, amelyeknek megoldása hosszadalmas és nem rugalmas. így komoly anyagi károk keletkeznek nemcsak az erdőkben, hanem a fafeldolgozó iparban is. A beruházási tevékenységben növekszik az állami eszközökből dotált építkezések hányada, és növekszik a lakásépítés terjedelme is, de nem lehet rövid idő alatt behozni a mulasztottakat. A termelés döntő tényezője az ember. A munkások korbeli összetétele kedvezőtlen. Az erdészeti vállalatok dolgozóinak 56 százaléka negyven évnél idősebb, s emellett a fiatal emberek többsége gépeknél dolgozik. Az erdészeti munka nehéz, fáradságos, a dolgozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, megoldatlan még a munkahelyekre való szállítás kérdése stb. Az erdőgazdasági munkaerők általános helyzete megjavításának érdekében figyelmet kell szentelni az erdő" munkások anyagi életfeltételeinek is. Ján Papp elvt< Papp elvtárs beszéde bevezető részében leszögezte, hogy a CSKP Központi Bizottsága irányvonalának következetes teljesítése jelentős sikereket hozott, ős ez azt eredményezte, hogy dolgozóink bíznak pártunkban és vezetőségében. Ezt bizonyították a május elsejei ünnepségek, valamint hazánk felszabadítása 25. évfordulójának ünnepségei. A michalovcei járási pártszervezet is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a pozitív eredmények eléréséhez. A tagkönyvcsere után az egyes alapszervezetek megszilárdultak, növekedett aktivitásuk és befolyásuk. Az elmúlt időszakot értékelve meg kell állapítanunk, hogy a beszélgetéseknek rendkívül nagy politikai jelentőségük volt nemcsak a párt megtisztításában, hanem jelentősen hozzájárultak a dolgozók aktivitásának növeléséhez is. A beszélgetések rámutattak a pártoktatás fogyatékosságaira. Ezeket az ismereteket figyelembe vettük a CSKP Központi Bizottsága decemberi plénuma határozatainak kidolgozásánál. Nagy gondot fordítunk járási pártszervezetünkben az egység elmélyítésére. A negyedik negyedévben azt tervezzük, hogy minden egyes párttaggal elbeszélgetünk a párttagok jogairól és kötelességeiről. A „Tanulságok", valamint tapasztala, taink alapján arra törekszünk, hogy az alapszervezetek és a járási szervek figyelmét a munka tartalmának és módszereinek tökéletesítésére fordítsuk. A legnagyobb figyelmet szenteljük a gazdasági problémáknak. Megszilárdítottuk a terv tekintélyét és fokoztuk a munkafegyelmet. A járásban fokozódott a termelés. Külön gondot fordítunk a mezőgazdasági termelés növelésére. A következő öt évben 38 százalékkal emelik a mezőgazdasági termelést. Annak ellenére, hogy jó feltételeink vannak a mezőgazdasági termelés növeléséhez, tudjuk, hogy a feladatokat nem oldhatjuk meg a régi módszerekkel. Szükségesnek tartjuk a termelésnek ipari alapon történő céltudatos szakosítását és összpontosítását. Már megtettük az első lépéseket egy kb. 18 000 hetárnyi területen gazdálkodó állami gazdaság kialakításához. 's felszólalása Tudjuk, hogy nagymértékben az idoí feladatok teljesítésétől függ, milyen eredményeket érünk el majd a következő években. Ezért a járási szervek törekvését elsősorban az operatív ter* vek teljesítésére összpontosítjuk. A feladatok teljesítésére pozitívan hat a munkakezdeményezés fejlesztése Csehszlovákia Kommunista Pártja 50. évfordulója alkalmából. A több mint 110 millió korona értékű kötelezettségvállalást az első negyedévben túl-' teljeszítettük: az iparban 14 800 000 korona értékű termeléssel teljesítettük túl a tervet, a mezőgazdaság másfél millió korona értékű terméket adott át a piacnak terven felül, az élet- és munkakörnyezet kialakításában pedig mintegy 7 millió korona értékű munkát végeztünk. Pozitív lépésként értékeljük, hogy az alapszervezetek rendszeresen foglalkoznak a gazdasági feladatokkal. Az új párttagok felvételénél arra törekszünk, hogy az új tagok mintegy 80 százaléka munkás, vagy szövetkezeti paraszt legyen. Az a célunk, hogy a szervezetek necsak helyes állásfoglalásokat fogadjanak el, hanem aktívan dolgozzanak is. Olyan politikai vezetőséget kell választanunk, mely hozzájárul az üzem, vállalat, állami gazdaság, vagy egységes földművesszövetkezet jó munkaeredményeihez. Pozitívan értékeljük, hogy járásunk alapszervezetei nagy súlyt helyeznek a határozatok teljesítésére. Márciusban a taggyűlések közül 138-on, áprilisban pedig 185-ön foglalkoztak a saját határozataik ellenőrzésével. A pártbizottságok és pártcsoportok munkájának egyik legfontosabb része a feladatok teljesítésének ellenőrzése. Ez megköveteli, hogy a járási pártbizottság segítséget nyújtson az alapszer- I vezeteknek. Csaknem minden szervezetnek van állandó aktivistája a járási j pártbizottság részéről. Papp elvtárs befejezésül biztosította a kongresszust, \ hogy a járási pártszervezet következetesen teljesíti majd a bratislavai kong- , resszus, valamint a CSKP XIV. kang- I resszusának határozatait. Blažej Pijak elvtárs felszólalása Ladislav Martinák elvtárs felszólalása