Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

A csehszlovák-magyar gazdasági egvüitmííkttdesrttl 2 A két baráti szocialista ország eddigi fejlődése és jelenlegi helyzete megteremti a kedvező feltételeket a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztésére. Az elmúlt év végén és az idei év elején megtartott tanácskozások, amint azt az aláírt dokumentumokban is leszögezték, fontos határkövet jelentenek a két ország gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatainak fejlesztésében. Sikeresnek mondható a tervek koordinálása. Az aláírt jegyzőkönyv feltételezi, hogy a forgalom — az elmúlt ötéves tervhez viszonyítva — több mint felével emelkedik. Szeretnénk legalább röviden jellemezni a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés távlatait az ül egyes ágazatok szerint. BŰVÖLNEK. IRŰSŰDNEK KAPCSOLATAINK IRTA: KAROL UJHÁZY MÉRNÖK, AZ ÁLLAMI TERVBIZOTTSÁG ELNÖKHELYETTESE MEZŐGAZDASÁG E szakaszon már hagyományosan túlsúlyban vannak a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hazánkba behozott termékei. A következő öt évben a hús, a zsír, a kukorica, a vetőmag, a friss zöldség, a gyümölcs és a bor behozatala az 1970. évi szinten marad. Viszont a füstölt áru, főleg a húskonzerv, a baromfi, a tojás és a vaj behozatala emelkedik. A terv koordinálásánál a Magyar Népköztársasággal — és a többi országgal, ahonnan mezőgazdasági termékeket hozunk be, — saját mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséből indulunk ki. A behozatalnál szem előtt kell tartanunk a délnyugat-szlovákiai mezőgazdaság fejlődését,'ahol a természeti adottságok szinte azonosak az MNK feltételeivel. Ezt figyelembe véve kell kiválasztanunk az árut és a behozatal időpontját. A két ország a tervek koordinálásánál megegyezett, hogy 1972—1975-ben a Magyar Népköztársaság Csehszlovákiának évente 100— 200 000 tonna gabonát szállít a csehszlovák műtrágyáért, trágyaléért, hengerelt anyagért és vegyipari gyártmányokért. Az egyezmény jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, és mindkét fél számára előnyös. Élelmiszeripari termékeink közül komlóbői a múlt évekhez hasonló mennyiséget, de sörből jelentősen többet szállítunk barátainknak, főleg a Szlovákiában felépített sörgyárakból. A két ország mezőgazdasági termelése és élelmiszeripara fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a szakemberek élénk kapcsolata. Ennek az együttműködésnek az eredménye például, hogy egyezményt kötöttünk nagyhizlaldák építésére. Ezt a munkát mindkét országban azonos technológiával, a koordinált termelés alapján közösen végeztük. Az egyezmény nemcsak a két ország számára szükséges épületek felépítését teszi lehetővé, hanem a közös export létrehozását ls. A mezőgazdasági téren kifejtendő együttműködéshez hozzájárulhat az ún. indikatív termékek jegyzékébe tartozó áruk cseréje, valamint a határmenti árucsere-forgalom bővítése. FOKOZOTTABB ÜTEMBEN Az ipari együttműködés a két országban a mezőgazdasági együttműködés következtében még gyorsabban fejlődik majd. A kohászatban az alapvető nyersanyagok és más anyagok szállítása az 1970. évi szinten marad. Mi kokszolható szenet és kokszot szállítunk, cserébe pedig bauxitot és alumíniumoxidot kapunk. Hengerelt áruink kivitele azokkal a szállítmányokkal emelkedik, amelyek bennfoglaltatnak a Magyar Népköztársaságból a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba szállítandó gabonáról szóló egyezményekben. A Magyarországról behozott alumínium és az alumíniumból készített gyártmányok mennyisége ugyan nem emelkedik, de emelkedik értékük, arra való tekintettel, hogy kész gyártmányokat kapunk, pl. alumínium tubusokat, alumínium fóliákat, hordókat stb. Az ötvenes évek első felétől számítva villanyenergiát szállítottunk Magyarországnak. A jelenlegi energetikai helyzet azonban arra kényszerít, hogy az együttműködésnek ezt a formáját csak 1973-ig hosszabbítsuk meg. A két ország energetikai helyzete főleg a villanyenergiára való tekintettel ez idő szerint nem a legjobb. Ezért már a két ország terveinek koordinálásakor megállapodtak abban, hogy célszerű lesz az együttműködést előbb a két ország energetikai helyzetének megoldására összpontosítani. Amint már említettük, a gazdasági együttműködés fejlesztésének legdinamikusabb része az elkövetkező öt évben a gépipari termelés terén kifejtett együttműködés lesz. A terv koordinálásában kifejtett munka, de a külkereskedelem tényleges fejlődése is az elmúlt évben, valamint a szerződések is azt mutatják, hogy gépipari kivitelnünknek stagnálása csak átmeneti jellegű volt. Gépipari kivitelünk a Magyar Népköztársaságba a legutóbbi ötévi tényálláshoz viszonyítva több mint 50 százalékkal emelkedik. Magyarországra nemcsak hagyományos gépipari gyártmányainkat szállítjuk — fém-, famegmunkáló és öntödei gépek, gépkocsik, motorkerékpárok, laboratóriumi műszerek, irodai gépek, egészségügyi berendezések stb. —, hanem élelmiszeripari, nyomdászat! és textilipari gépeket is. Magyarországnak főleg tehervagonjainkra van szüksége. Gépipari kivitelünk jelentős részét képezhetnék a teljes beruházási egységek, az új üzemek berendezései, pl. villanyerőművek, kohászati üzemek stb. Különben a gépiparban már észlelhetők az együttműködés magasabb fokának első formái: a kooperáció és a szakosítás. Egyezmény biztosítja a kooperációt a közúti szállítóeszközök, a tehergépkocsik és az autóbuszok gyártása terén. Egyezmény készül a mezőgazdasági gépek, a félvezetők és általában a gyengeáramú elektrotechnika gyártmányainál kifejtendő kooperációról és szakosításról. Megállapítottuk azt is, hogy a gépiparban a szakosítás és a kooperáció lehetőségeit távolról sem használjuk ki teljes mértékben. A Magyar Népköztársaság elhatározta, hogy nem gyárt személygépkocsikat, de annál inkább részt akar venni a gépkocsialkatrészek, főként az elektrofelszerelés készítésében és ezekért kész gépkocsikat kapna. A magyar elvtársak ezen az alapon akarnak részt venni a mi személygépkocsi-gyártásunkban is. Az e kérdésekről folyó tanácskozások Igen őszinték és nyíltak. Ogy véljük, rövid időn belül döntés születik, és az együttműködés e területen is bővül. Megszabjuk, hogy a magyar ipar miként vesz részt gépkocsigyártásunk fejlesztésében és mennyi személygépkocsit szállítunk Magyarországnak. VEGYIPAR Az egész világon Ismert magyar gyógyszeripari termékekből a jövőben majdnem a felével kapunk többet, mint a múltban. Mi viszont vegyipari termékeket, főként gumiipari vegyszereket és növényvédő szereket szállítunk az eddiginél nagyobb menynyiségben szomszédainknak. Ebben az ötéves tervben mindkét országban petrokémial kombinátokat építenek. Ogy véljük, hogy eddig még sem a gyógyszergyártásban, sem a tiszta vegyszerek termelésében nem használtuk ki az együttműködés valamenynyi lehetőségét. A két ország vegyiparának érdekeit érintik az ásványolaj beszerzésének és szállításának problémái. Ebből a szemptintből mindkét ország együttműködik Jugoszláviával, a kőolajvezeték építésének megoldásában, amely az Adriai-tenger partjától Jugoszlávián, Magyarországon keresztül hazánkba vezetne. 1970-ben nagy reményekkel indult az együttműködés az építőiparban és az építőanyag-gyártás terén. Mindkét országban építőanyag-gyártó üzemeket építenek. Tudatosítani kell: csupán azzal, hogy egyes termékeket Magyarország keleti vagy nyugati részéről Szlovákia keleti vagy nyugati részébe, vagy fordítva, szállítanánk, már ez ís nagymértékben hozzájárulna a szállítási költségek csökkentéséhez. Persze az együttműködési lehetőségeket sokkal szélesebb szempontokból vizsgáljuk. Az egyik ilyen lehetőség Magyarország részvétele a hazánkban építendő kerámia- és csempegyár építésében. A következő öt évben bizonyos emelkedést mutat a közszükségleti iparcikkek cseréje is. A hagyományos faipari, cellulóz- és papíripari gyártmányok szerepelnek a névsorban. Nagyobb mennyiségben szállítunk ablakot, ajtót, bútort, és kisebb mennyiségben összeszerelhető víkendházat. Nő az üvegipari gyártmányok, a buzsutéria, a hangszerek, a sportszerek, a játékok stb. kivitele. Emelkedő irányzatú lesz a magyar közszükségleti árucikkek, textilipari gyártmányok, a kötött- és a pamutáru, a selyem készruha, a bőr lábbeli, a fémcsőből készült kempingbútor, bőrdíszművek és egyéb termékek behozatala. A csehszlovák—magyar gazdasági és tudományos műszaki együttműködési vegyes bizottság mellett működő belkereskedelmi állami bizottság vezetésével már néhány éve megszervezik a közszükségleti árucikkek cseréjét mindkét fél belkereskedelmi szervezeteinek keretében. Az utóbbi öt év alatt a csere terjedelme majdnem megkétszereződött, s mindkét országban hozzájárult az áruválaszték bővítéséhez. A következő években is számolni kell az árucsere bővítésével. A belkereskedelmi állami bizottság célul tűzte ki, hogy az árucsere terjedelmét 1970-hez viszonyítva 15—20 százalékkal emelik. A Magyar Népköztársasággal egyezményt kötöttünk a határmenti árucseréről, amelyet még 1969 májusában aláírtunk. Az egyezmény lehetővé teszi a kereskedelmi termelési szervezetek gazdasági együttműködését a pontosan megállapított határmenti területen. Részünkről ezek a területek a dél-szlovákiai járások Bratislavától egészen Kassáig (Košice

J, TrebiSovig és Michalovcéig. A magyar oldalon az ottani járások Győrtől kezdve egész Mtskolcig és Kisvárdáig. Az egyezmény tartalmazza a cserélhető árucikkek jegyzékét. Mindkét félnek támogatnia kell a vállalatok ez irányú kezdeményezését, például az olyan akciókban is, mint a termékek kisebb kiállításai. KICSERÉLJÜK TAPASZTALATAINKAT A következő öt évre szóló gazdasági együttműködésben sző van a CSSZSZK és a Magyar Népköztársaság utasforgalmának további fejlesztéséről. Feltételezzük, hogy a turistaforgalom a következő öt évben növekedni fog, s kiegyenlítődnek az aránytalanságok. Az első években sok magyar állampolgár látogatott hozzánk, az utóbbi három évben viszont több csehszlovák állampolgár utazott Magyarországra, mint az onnan érkezett magyar vendég. Feltételezzük, a két országban úgy fejlődik majd a népgazdaság és a belpiac ellátottsága, hogy elmaradnak a nem mindig turista jellegű vagy rokonlátogatás céljából történő utazások. Másrészrő' annál Inkább ki kellene használunk a turistajellegű utazásokat. Ogy véljük, hogy kevésbé propagáljuk a magyar állampolgárok között a hegyvidékünk nyújtotta turisztikai lehetőségeket. Az 1963-ban kötött egyezmény — szocialista államok között az első ilyen jellegű egyezmény — a vízumkötelesség megszüntetéséről és az egyénileg utazó turisták szabad utazásának bevezetéséről, lényegesen leegyszerűsített formalitások alapján természetesen továbbra is érvényben marad. Engedjék meg, hogy a cikk szerzője e helyen saját személyes tapasztalatát ecsetelje. Ismerek egy középszlovákiai városkát, ahol a hétvégi kiránduláshoz tartozik a miskolc—tapolcai termálfürdő meglátogatása, ahol valóban nagyszerűen lehet fürödni. Erről e cikk szerzője, jő szomszédasszonyának tanácsára, maga is meggyőződöttl Ugyanakkor a közeljövőben szinte természetes lehetne, ha a Miskolc környékiek a Szlovák Érchegységben, vagy az Alacsony-Tátrában töltenék a hétvéget, hiszen ez nekik is csupán 100—150 kilométernyi utat jelent. A friss hegyi levegőjű lejtőkön tett séta ugyanolyan felüdülést nyújthat, mint a fürdés. Nem kell külön hangsúlyozni az utasforgalom jelentőségét nemzeteink jobb megismerése és egymáshoz való köz'eledé se szempontjából. Az eddigi gazdasági fejlődés értékelésekor s az elkövetkező évekre szóló gazdasági együttműködés kitűzésekor nem szabad megfeledkezni a két ország népgazdaságirányítási rendszerének fejlődéséről. Meg kell említeni, hogy a Magyar Népköztársaságban 1968. január i-én bevezetett népgazdasági irányítási rendszernek nagyon sok közös vonása van az 1965 januárjában előkészített csehszlovák gazdaságirányítási rendszerrel. Nem szükséges itt elmondani az eltérő feltételeket, amelyek közepette végrehajtották az irányítási rendszer reformját, csupán, azt jegyzem meg, sem nálunk, sem a Magyar Népköztársaságban nem tartják lezártnak és befejezettnek a jelenlegi irányítási rendszert, hanem tovább tökéletesítik. Éppen ezért hasznos lesz, ha a jövőben is kicseréljük az e téren szerzett tapasztalatainkat. Mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít a KGST XXIII. és XXIV. ülésszakán elfogadott integrációs elvek megvalósításának. Közösen tűztük ki együttműködésünk Irányát az elkövetkező időszakra. Gondoltunk itt a következőkre: — személygépkocsi-gyártás; — a félkészáruk és a késztermékek gyártásának szakosítása; — a vegyipari programok koordinálása és* az olajvezeték építése az Adriai-tenger partjától Jugoszlávián és Magyarországon keresztül hazánkba. Célszerűnek tartjuk a szintetikus műszálak gyártásában való együttműködést és ugyancsak a műanyagok gyártásában való kooperációt és szakosítást; — a cementgyártás fejlesztéséhek koordinálása az építőanyag-termelésben; — közös lehetőségek kutatása a két ország energetikai helyzetének megoldásánál, és a közős dunai vízlerőmü építése műszaki és gazdasági kérdéseinek kutatása. Az elmúlt év végén és az Idei év elején kialakították a jó feltételeket a CSSZSZK és a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Hisszük, hogy ezek a távlatok egyben a baráti kapcsolatok további fejlesztésének távlatai, amelyek a két baráti szocialista országban élő nemzetek érdekelt szolgálják.