Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-01 / 102. szám, szombat

Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde szellemi életének további kibontakozásához. A szocialistaellenes, revizionista és opportunista erőknek szocialista fejlődésünk megbontására irányuló kísérlete a Szovjetunió és a többi testvérország segítségével meghiúsult, és ma már leküzdötték következményeit, is. Az utolsó két év alatt — 1969 áprilisa óta, amikor pártunk élére dr. G. Husák került — sikerült olyan légkört kialakítani, amely lehetővé teszi a nyugodt és alkotó munkát mindenki számára, aki tevékenyen részt akar vállalni további sikeres fejlődésünkben. Igyekezetünk és jövendő munkánk számára nagy jelentőségű a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusa és határozatai. Megvan minden feltétel ahhoz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa mindkét nemzetünk szocialista útján jelentős határkővé váljon. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítunk a gazdasági programnak. Konkrét célkitűzéseit kifejezi az 5. ötéves terv irányelvének javaslata. A párt továbbra is józan és reális gazdaságpolitikát folytat, amely az elmúlt két év alatt is meggyőző leredményeket hozott, és amely jövendő politikájának egyetlen lehetősége. Egyik legutóbbi bizonyítéka ennek a kormánynak a kiskereskedelmi árak csökkentéséről szóló döntése. Pártunk közelgő dicső jubileuma és XIV. kongresszusa alapot adott a vállalatok, az üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek, az állami gazdaságok, a városok és a községek kollektíváinak a munkakezdeményezés fejlesztésére, melynek eredményei már kedvezően visszatükröződtek népgazdasági tervfeladataink eddigi teljesítésében. A párt Központi Bizottsága, a szakszervezetek, a Nemzeti Front és a kormány nagyra becsüli nemcsak a kezdeményezés gazdasági hasznát, hanem elsősorban azt, hogy ez a kezdeményezési áramlat a maga módján támogatja a kommunista párt politikáját. A szocialista munkaversenynek széles alapokon való megszervezése bizonyára nem könnyű dolog. A nehézségek és akadályok ellenére azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a verseny egy új típusú gazda, egy tulajdonos viszonyának a formája, a közös ügy irányításában és igazgatásában való részvétel megnyilatkozása, és nem utolsósorban a dolgozók pozitív bírálatának formája ls. Az ilyen tulajdonságok ápolása a gazdasági vezetők, a párt-, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek elsőrendű feladata. Jó érzéssel haladunk a pártunk 50. évfordulója és XIV. kongresszusa felé. Büszkeségünk nem alaptalan. Az elért eredmények, a párt magas erkölcsi-politikai tekintélye, a biztonság és a jövő, köztársaságunk szilárd nemzetközi helyEGYSÉG —ERŐ (Folytatás az 1. oldalról) a proletár internacionalizmus szellemében cselekszenek azok, akik cselekedtek? Gustáv Hnsák elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, nemrégiben lezajlott XXIV. kongresszusán elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a proletár nemzetköziség elvén alapuló kölcsönös kapcsolataink gyengítése csak is ártalmunkra lehet. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Erről az alapvető igazságról ezerkilencszázhatvannyolc újból meggyőzött bennünket, mikor a társadalmunkon belüli antiszocialista erők, Csehszlovákia Kommunista Pártjában pedig a jobboldali opportunista és revizionista erők a nemzetközi reakció általános támogatásával kísérletet tettek hazánk szocialista rendszerének megdöntésére, ami — a logikai következtetés alapján — a szocializmus enrőpai pozícióinak veszélyeztetéséhez és a második világháború eredményeinek revíziójához vezetett volna. Csak a Szovjetunió és a többi négy szocialista ország idejében nyújtott internacionalista segítsége hiúsította meg a szándékukat." Csak néhány példát ragadtunk ki a munkásmozgalom évszázados történelméből, hogy bizonyítsunk. Következtetésként leszögezhetjük: a munkásosztály történelemformáló ereje a proletár internacionalizmusban gyökerezik. Cgy is mondhatnánk: az egység meghatványozza erejét, képessé teszi a világ rendjét átformáló küldetésének teljesítésére. Most, hogy mi magunk is egységesen menetelünk, és kemény munkáskezek emelik magasra a vörös zászlót, talán nem ártott, hogy gondolatban így átsuhantunk a munkásmozgalom nagy történelmi országútja fölött. Tanulság, hogy a munkában elért sikerek ünneplése közben ne feledjük a jelszót: „Világ proletárjai, egyesUIjetek!" SZARKA ISTVÁN Hagyományainkhoz hűen újra egybegyűltünk — mondotta beszéde bevezető részében Štrougal elvtárs — hogy értékeljük a társadalmi és gazdasági életünk valamennyi szakaszán dolgozó egyének és kollektívák érdemes munkáját. Mai találkozásunk annál jelentősebb, mivel abban az időben zajlik le, amikor egész országunk készül Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 50. évfordulójának megünneplésére. Annak a pártnak a megünneplésére, amely megalakulása óta következetesen és fáradhatatlanul küzdött az emberi munka felszabadításáért, a szociális haladásért, az ember méltóságáért. Kifejezte a munkásosztály kívánságát, az egyszerű emberek millióinak a boldogabb és kizsákmányolás nélküli élet utáni vágyát. A dolgozókat a tőke világa elleni küzdelemre serkentette, az ellen a világ ellen, amely az embert magányossá, elszigeteltté teszi, az ellen a világ ellen, amely visszaél az emberi munkával, és az ember szellemével. Serkentette és vezette a népet a fasizmus elleni, a nemzeti felszabadításért vívott küzdelemben. Vezette és szervezte a dolgozókat a szocializmus építésének időszakában. Pártunk 50 éves küzdelmét nagy sikerek koronázták, amelyeket csak az nem vesz észre, akinek e sikerek szálkát jelentenek a szemében. A párt teljesítette és teljesíti küldetését, s becsülettel megáll» helyét két nemzetünk újkori történelmében. Ebből származik erkölcsi-politikai tekintélye, a munkásosztály és az összes dolgozók vezetőjének tekintélye. Büszkék vagyunk az eredményekre, amelyeket a párt vezetésével elértek, éppen úgy, amint büszkék vagyunk mindazokra, akik munkájukkal és áldozatkészségükkel kiérdemelték ezeket az eredményeket. Pártunk Központi Bizottsága, a köztársaság elnöke és a kormány köszönetét tolmácsoljuk ebből az alkalomból mindazoknak az elvtársnőknek és elvtársaknak •— az érdemes párttagoknak —, akik tevékenyen hozzájárultak a kommunista párt eszméinek hazánkban aratott győzelméhez. Egyben hálánkat és elismerésünket fejezzük ki a párt, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a nemzeti bizottságok, a Jelenleg jubiláló Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség és a Nemzeti Front valamennyi szervezete funkcionáriusainak a közös ügy — szocialista köztársaságunk felvirágoztatása — érdekében végzett önfeláldozó és önzetlen munkásságáért. Pártunk megalapítása 50. évfordulójának ünnepségei a XIV. pártkongresszussal érik el tetőpontjukat, amely a figyelmet a XIII. pártkongresszus óta eltelt tevékenység értékelésére, főleg az új feladatok kitűzésére összpontosítja. Ma olyan helyzetben vagyunk, amely jő kiindulópontot jelent társadalmunk anyagi és zete, a szocialista országok szövetségével, a Szovjetunió népével való szövetségünk és barátságunk, amely új kifejezésre jutott a baráti szerződésben, melynek első évfordulóját néhány nap múlva ünnepeljük — mindez szilárd alapot jelent, amelyen felépíthetjük népünk boldog életét és jólétét. És mindebből Önök is kivették részüket. Ezért engedjék meg, hogy még egyszer mindenért köszönetet mondjak, amit szocialista köztársaságunk jóléte és felvirágoztatása érdekében tettek, s kitüntetésükhöz pártunk Központi Bizottsága, a Központi Bizottság első titkára, a köztársaság elnöke, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok nevében jókívánataimat fejezzem ki. Önöknek és hozzátartozóiknak további sok sikert kívánok munkájukban és személyes életükben. Tisztelet közös munkánknak! — LUDVÍK SVOBODA köztársa sági elnök üdvözlő táviratot küldött Julianna holland királynőnek a Holland Királyság államünnepe alkalmából. A köztársaság elnöke ugyancsak üdvözlő táviratot küldött dr. h. c. Franz Jonasnak az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökévé újonnan való megválasztása alkalmából. — A MÁJUS l-l ünnepélyek és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása 26. évfordulójának alkalmából dr. Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke üdvözlő táviratot küldött Alekszej Pavlovics Silyikovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi elnökének és Jadgar SzadikovnaNaszrigyinovának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségek Tanácsának elnökének. — A CSEHSZLOVÁK Nőtanács tegnap a dolgozók ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot kapott Valentyina Nyikolajeva-Tyereskovától a Szovjet Nőbizottság elnökétől. A táviratban a szovjet nők és a saját nevében csehszlovák barátnőinek sok sikert kíván a szocializmus építésében. — Dr. KAROL ŠAVEL, a CSSZBSZ SZKB vezető titkára tegnap fogadta a Grűz SZSZK 17 tagú kolhozküldöttségét. A fogadáson jelen volt Pjotr Jefimovics Goroskin, a Szovjetunió bratislavai konzulja, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság képviselője is. — HA THI QUE, a Vietnami Munkáspárt Központi Bizottságának tagja és Tran Thi Lan Anh, a Vietnami Nő című folyóirat szerkesztőnője tegnap találkozott a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának képviselőivel és alkalmazottaival. A vietnami küldöttséget a tegnapi nap folyamán fogadta Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője is. — VISSZATÉRT a Német Demokratikus Köztársaságbői a csehszlovák szakemberek küldöttsége, melyet Ladislav Rihal, a műszaki és beruházásfejlesztési miniszterhelyettes vezetett. A küldöttség tagjai az NDK-ban a színes televízió fejlesztését tanulmányozták. — AZ SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöksége a tegnapi ülésen megtárgyalta és jóváhagyta a májusban megrendezendő politikai akciók megszervezését, főleg a Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 26. ávfordnlója, és a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szőlő csehszlovák—szovjet egyezmény aláfrásának első évfordulója megünneplését illetően. Bővül az együttműködés (ČSTK) — A Csehszlovák Külügyminisztérium sajtó- és propaganda osztálya, valamint a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának sajtó- és tájékoztatásügyi osztálya közti együttműködési jegyzőkönyvet írt alá tegnap Prágában losej Vlöek mérnök és dr. Bányász Rezső, a két illetékes osztály vezetői. A jegyzőkönyv küldetése az, hogy megjavítsa a két ország szocialista fejlődéséről szőlő kölcsönös tájékoztatás rendszerét, főként a tudományos-műszaki együttműködés, a kooperáció és a termelés specializá tíőja, valamint az ipar integrációja terén a KGST keretén be1ÜL KÖZÖS MUNKA EREUMENYE A tegnapi lapok örömteli hírt röppentettek világgá: 1,4 milliárd korona megtakarítást jelentő árleszállításra került sor hazánkban. Az üzletek már szedik ie az árucikkekről az árat feltüntető címkéket és újakat írnak. A számok az eddiginél kisebbek. A száraz számtenger mögött azonban a nemzetgazdaság konszolidálódását elősegítő párt- és kormányhatározatok gyakorlati megvalósítói, az üzemek, szövetkezetek szorgalmas munkásai, technikusai állnak. Árleszállítást ugyanis nem lehet gesztusból, a gazdasági törvényszerűségeket figyelmen kívül hagyó nagyvonalúságbői elrendelni. Szükséges hozzá a piaci kereslet és kínálat tökéletes egyensúlya, sőt mi több: a kínálat „túltengése", más szóval árúbőség. Ez a „manna" pedig nem hull az égből. Meg kell dolgozni érte, a munkahelyeken az egyéni érdeket a közösség érdeke alá kell rendelni és a terv által meghatározott gazdasági irányszámokat túl kell teljesíteni. Természetesen szükséges takarékoskodni a nyersanyagokkal és energiával. Árleszállítás csupán a közös munka, a jól végzett munka eredményeként jöhet létre. Itt mutatkozik meg a közmondás nagy igazsága: Ki mint vet, úgy arat. Amikor pártunk és kormányunk felhívásokkal szorgalmazta a dolgozók alkotókezdeményezésének kiszélesítését, amikor az üzemek párt és szakszervezetei a gazdasági vezetőkkel együtt felújították a versenymozgalmat, olyan nagyszerű folyamat kezdődött hazánkban, amelynek gyümölcsei most értek be. Akik 1—2 évvel ezelőtt a konszolidálódás fogalmát hallva unottan legyintettek, most élénken böngészik az újságokat és — ha megváltozott nézetüket véka alá is rejtik — a tények kényszerítő hatására kénytelenek elismerni, hogy szükséges volt hangsúlyozni a konszolidálódást, a munkaverseny fontosságát, az új és jobb termelési módszerek bevezetésének szükségességét. Május harmadikától tehát olcsóbban vásárolhatunk. Ami rendkívül örömteli: nemcsak luxuscikkeket, hanem a háztartásukban és a mindennapi életben elengedhetetlenül szükséges cikkeket is. Többek között a félkészáruk csoportjába tartozó húskonzerveket 20 százalékkal olcsóbban vásárolhatunk meg. Az árleszállítás egyben politikai siker is: mely pártunk decemberi plénuma irányelveinek helyességét bizonyítja. A sikerek felé vezető utat már ismerjük. Most már rajtunk a sor, hogy szorgalmas munkával újabb értékeket hozzunk létre, melyek életszínvonalunk további emelkedését eredményezik. —kom— A Szojuz—10 legénysége a Kremlben Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa a Kremlben nagyszabású fogadást adott a Szojuz—10 legénysége tiszteletére. A fogadáson megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más magas rangú személyiségek. Satalov ezredes jelentésében a párt és a kormány vezetői előtt kijelentette, hogy a szovjet űrhajósok készek további feladatok teljesítésére. KGST-tanácskozás Moszkva — Április 27—29 között Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 52. ütésszakát. A tanácskozás munkájában a KGST tagországok helyettes kormányfői vettek részt. Az ülésszakon Gheorghe Radulescu román miniszterelnök-helyettes elnökölt. Megvitatták azokat a kérdéseket, amelyeket a végrehajtő bizottság a KGST 52. ülésszaka elé terjeszt, valamint a KGST tagországok gazdasági és tudományos-műszakí együttműködésének kérdéseit. Kohl—Bahr találkozó Bonn — „A mai beszélgetés nagyon nehéz volt" — mondotta Egon Bahr bonni államtitkár Kohl NDK-beli államtitkárral folytatott eszmecseréjének befejezése után a várakozó tudósítóknak. A tizenegyedik Kohl-Bahrtalálkozó pénteken Bonnban négy és fél óráig tartott. Először a két államtitkár egyórás AZ ÚT VÉGE? Kairó — Heikal, az Al Ahram főszerkesztője szokásos pénteki vezércikkében megállapítja, hogy Rogers külügyminiszter küszöbönálló látogatásával az Egyesült Államok közel-keleti diplomáciája „az út végéhez érkezik". Az út vége: az izraeli arrogancia és konokság fala. Ha ezt a falat nem sikerül áttörni, Egyiptom számára nem marad más választás, mint az erő alkalmazása. Az egyiptomi diplomácia már elérkezett „az út végére". Az EAK azt válaszolta Gunnar farring emlékiratára, hogy hajlandó végrehajtani a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, beleértve azt ls, hogy békemegállapodást köt Izraellel. Ugyancsak „az út végén" van áz izraeli diplomácia, amely nem volt hajlandó elkötelezni magát amellett, hogy az izraeli hadsereg kivonul a megszállt egyiptomi területekről. „A farringnak adott izraeli válasz rendkívül visszataszító, s egyben rendkívül hasznos volt, mivel (a Tel-Aviv-i kormány) első ízben adta értésre egy hivatalos dokumentumban, hogy nem békét, hanem terjeszkedést kíván". Ugyanakkor — mutat rá Heikal — Gunnar Jarring „súlyos tévedést" követett el, mivel az emlékiratára érkezett egyiptomi választ megmutatta Izrael négyszemközti beszélgetést foly. tátott, majd összeült a két delegáció. A kiadott kommüniké szerint a következő találkozásra május 21-én kerül sor Berlinben. A közvélemény hangoztatja, hogy a következő eszmecserén folytatják a közlekedési problémákról megkezdett „nagyon intenzív" eszmecserét. ENSZ-képviselőjének, s így módot adott arra, hogy Izrael Egyiptomnak válaszoljon. EGYIPTOM DÖNTÖTT Kairó — Az egyiptomi nemzetgyűlés Jóváhagyta az Arab Köztársaságok Szövetségének, azaz Szíria, Líbia, és az EAK föderációjának létrehozását. Ily módon a föderáció ügye mind a három országban végigfutott a politikai és kormányzati fórumokon. Most már csak az ősz eleji népszavazás van hátra. A 360 tagú nemzetgyűlés pozitív értelmi döntése azt követően született meg, hogy a három tagország — egyiptomi kezdeményezésre — módosította az 1971. április 17-i föderációs szerződés néhány elemét. Hogy melyeket, arról hivatalos bejelentés nem történt. A szerződés alapvető cikkelyei ismeretesek: a három országnak közös fővárosa, zászlaja lesz, valamint közös katonai parancsnoksága, és háromtagú elnöki tanácsa. Az elnöki tanács egyszerű szótöbbséggel választja meg a föderáció elnökét. A katonai parancsnokságnak joga van arra, hogy csapatokat irányítson egyik országból a másikba, ha külső vagy belső fenyegetés ezt indokolttá teszi. Mindhárom ország megtartja önálló diplomáciai kapcsolatait és szuverén belpolitikát folytat. 1971. V. 1.