Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám, szerda
A szovjet népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésének irányelvei (Folytatás a 3. oldalról) haladás legfontosabb irányzatait, kimunkálva és következetesen kibontakoztatva az állam egységes műszaki politikáját. Az írányelvjavaslat tartalmazza ennek a politikának alapvető célkitűzéseit. Az első feladat létrehozni a minőségileg új munkaeszközöket, új anyagfajtákat, a tökéletesebb technológiát. Nem kívánjuk ismételni a régi megoldáso kat. Magasabb színvonalra kell törekednünk, mint amilyet ma világviszonylatban a legjobbak elérnek. Csak így hozhatunk létre a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése követelményeinek megfelelő technikát, csak így biztosíthatjuk teljes győzelmünket a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. A második feladat az elavult technika korszerűsítésének és pótlásának meggyorsítása. A következő öt évben üzembe állított új termelési alapok há nyada 1975-ben az iparban eléri a 46 százalékot és a mezőgazdaságban a 65 százalékot. Ez jelentősen emelni fogja a termelés műszaki színvonalát. Az új technika terveinek teljesítése legyen a minisztériumok és a vállalatok tevékenysége, valamint a népgazdaság minden ágazatában a szocialista munkaverseny eredményei értékelésének legfontosabb mércéje. Az elsőrendű feladatok egyike nagy méretekben gépesíteni a fáradtságos munkát, hogy a kézzel végzett munkát a lehető legnagyobb mértékben helyettesítsük gépi munkával. Fejezzük be az iparban, az építészetben, a mezőgazdaságban és a közlekedésben a legfontosabb termelési folyamatok komplex gépesítését. Az egyes berendezésfajták tervezésétől térjünk át a gépsorok tervezésére és széleskörűen alkalmazzuk az irányítás automatikus rendszereit. Sokoldalúan bővítsük a népgazdaság kemizálását, a legfontosabb iparágazatokban és a mezőgazdaságban szélesebb méretekben alkalmazzuk a vegyipari gyártmányokat és anyagokat, és vezessük be a vegyi technológiai folyamatokat. Ez a társadalmi termelés hatékonysága növelésének egyik fontos tényezője. A termelés növekvő volumenjének hatékonysága általános növelésének feladatai megkívánják a komplex eljárást nemcsak az alapteremlés, hanem a kiegészítő segédágazatók fejlesztésében is. Ném feledkezhetünk meg olyan területekről sem, amilyen a raktározás és a csomagolótechnika, amelyeknek színvonalától függ a gyártmányok jó állapota, a nyersanyag, az anyag és a késztermékek megtakarítása. A műszaki haladás meggyorsítása feladatainak teljesítésében aktív segítőszerepet kell vinnie az önálló gazdasági elszámolás egész rendszerének, főleg a gyártmányok gazdaságilag indokolt árainak, a vállalatok pénz- és hitelellátása formáinak. A műszaki, a gazdasági és a társadalmi haladás meggyorsításában fontos szerep hárul a tudományra. Tudományunk akkor teljesítheti sikeresen feladatát, ha biztosítják a tudományos kutatásról és a műszaki fejlesztéstől kezdve egészen a termelésben való alkalmazásig a munkák egész komplexumának gyors elvégzését. Nagyra becsüljük tudósaink hozzájárulását hazánk gazdasági és védelmi potenciája növekedéséhez. Tudósaink, teoretikusaink és kutatómunkásaink rendelkeznek az alkotó tudományos munkához szükséges feltételekkel. A kutatás eredményeivel azonban nem vagyunk minden esetben elégedettek. Egyes akadémiai, ágazati és főiskolai > kutatóintézmények nem tartanak lépést a tudományos-műszaki haladás fontos problémáinak megoldásában. A tudományos kutatás hatásfokának további növelése a tudományos dolgozók alkotó aktivitásától függ. Nyilvánvalóan tökéletesítenünk kell a tudósok munkája díjazásának rendszerét is, hogy jobban tükrözze igazi hozzájárulásukat a tudományos-műszaki haladáshoz. Ez elősegítené a tudományos káderek összetételének javítását és gyarapítaná a kutatómunka eredményeit. A tudomány és a termelés kapcsolata elmélyítésében fontos szerep hárul a termelési társulásokra. Ezekben a társulásokban célszerű összpontosítani a tervezést, a e alkalmazott kutatást, a fejlesztést és a kísérleti tevékenységet, hogy ilyformán a tudomány eredményeit gyorsan alkalmazhassák a gyakorlatban. Pártunk irányt vett a termelés intenzifikálására s ez szükségszerűvé teszi a társadalmi munkatermelékenység lényeges növelését, a nyersanyag és az anyag megtakarítását, a termelési alapok jobb felhasználását, az új technika alkalmazásával, a termelés tudományos megszervezésével és a népgazdaság irányítása tökéletesebb módszereinek alkalmazásával a beruházások hatékonyságának növelését. A 8. Ötéves tervben 36 40 százalékkal növeljük az iparban a munka termelékenységét, míg az elmúlt ötéves tervben ez a növekedés 32 százalékos volt. A kolhozokban és a szovhozokban 37—40 százalékkal emelkedik majd a munkatermelékenység, míg az 1966—70es években 35 százalékkal emelkedett Az építészetben a munkatermelékenység 36—40 százalékkal fog emelkedni az előző ötéves terv 22 százalékához képest. Ezek a feladatok döntő fontosságúak népgazdaságunk fejlesztésének egész programja szempontjából. A nép életszínvonalának növekedése közvetlenül a munkatermelékenység emelkedésétől függ. A 9. ötéves tervben a nemzeti jövedelem gyarapodásának 80—85 százalékát akarjuk elérni a munkatermelékenység fokozása útján. A munkatermelékenység gyors növelésének feladatai teljesen reálisak. Téljesftésüket lehetővé teszi a termelés fokozottabb műszaki ellátottsága. A munka gépesítése mellett szüntelenül javítanunk kell a termelés- és a munkaszervezést, elterjesztve a haladó munkamódszereket és erélyesen csökkentve a munkaidő veszteségeit. Nem törődhetünk bele abba, hogy számos iparvállalatban egyes műszakokban a munkaidő 15—20 százaléka kárba vész. Külön figyelmet kell szentelni a segédmunkálatok, főleg a közlekedés és a rakodás megszervezése tökéletesítésének, mivel itt nagy számú munkás szabadítható fel és alkalmazható az alapvető termelési folyamatokban. Ez fontos, mivel tekintettel a lakosság magas fokú foglalkoztatottságára, a termelés jelentős mérvű fejlesztését nem érhetjük el a dolgozók számának növelésével. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az új ötéves tervben sokkal több dolgozó kerül a kulturális és a kommunális szolgáltatások szférájába. Gondoskodnunk kell a munkások és az alkalmazottak munkája feltételeinek további tökéletesítéséről és megfelelő kapacitásokat kell létrehoznunk a munkavédelmi és a biztonsági korszerű berendezések gyártására. Szerteágazó intézkedésekkel számolunk a gyártmányok anyagigényességének csökkentésére. Gazdaságunknak ezt az óriási tartalékát még nem aknázzuk ki megfelelően. A tüzelőanyag, az ásványi nyersanyag fejtésének, a fémek termelésének fokozása közismerten nagy beruházásokat követel és ezért a nyersanyag és az anyag megtakarítása lehetővé teszi a termelési önköltségnek, a munkaerők szükségletének és a beruházásoknak lényeges csökkentését. Hatalmas termelési arányaink mellett a nyersanyag és az anyag megtakarítása óriási hasznot hajt. Az anyagigényesség csökkentésében a legjobb eredmények elérése új kutatási és fejlesztési megoldásokat, új technológiai eljárásokat követel a nyersanyag feldolgozásában és a gyártmányok súlyának csökkentésében. A gyártmány nagy súlya — ez közismert — egy ál tálában nem tanúskodik magas műszaki színvonalról. Ezzel szemben a könnyebb gyártmány műszaki szempontból rendszerint precízebb. Növelni kell a gépszerkesztés színvonalát és általában a termelés műszaki színvonalát annak érdekében, hogy csökentsük a gépek súlyát és ugyanakkor megőrizzük vagy fokozzuk műszaki paramétereiket. A gyártmányok anyagigényességének csökkentése váljon ily módon az adott ágazatban és vállalatban a tudományosműszaki színvonal egyik értékmérőjévé. El kell érmünk azt, hogy a nyersanyagból több készterméket állítsunk elő. E tekintetben a termelési technológiában és a munkaszervezésben a korszerű tudományos módszerek széles körű alkalmazása mellett nagy jelentősége van a gazdaságosságnak és a felhasznált anyag szigorú nyilvántartásba vételének. Erre gondolni kell minden vállalat tervében. Szükséges széleskörűen törekedni u termelési kapacitások és az állóalapok jobb kihasználására. Meg kell monda nunk, hogy számos ágazatban és vállalatban még mindig csökken az alapok jövedelmezősége, vagyis csökken a ter melési állóalapok jövedelmezősége, vagyis csökken a termelési állóalapok egy rubeljére eső termelés. Az alupok Jövedelmezőségének szintje sok vonatkozásban a tervek jó minőségétől és az építkezési költségektől függ. Abból kell kiindulnunk, hogy a termelési alapok egy rubeljére eső termelésnek, a jövedelmezőségnek és a. munkatermelékenységnek az új vállalatokban és szakágazatokban nagyobbnak kell lennie, mint a régiekben. Ez effektívabb műszaki megoldásokat, az építkezési határidő lényeges csökkentését, az építkezés olcsóbbá tételét követeli meg a tervező és az építő szervezetektől, míg az ipartól, az alapok és létesítmények gyorsabb üzembe állítását. A mondottakból eredően törekednünk kel) a hatékonyság minden mutatójának — a munkatermelékenység, az anyagigónyesség, a jövedelmezőség, az állóalapok — javítására, hogy végül a társadalmi munkában minél nagyobb megtakarítást érjünk el. A termelés növelése és hatékonyságának fokozása összhangban az irányelvjavaslattal, létrehozza annak meg bízható bázisát, hogy a 9. ötéves tervben széles körű szociális programot hajtsunk végre. Ez a program felöleli: a lakosság valamennyi rétege létfeltételeinek javítását szolgáló intézkedések rendszerét; a munkaforrásolt ésszerűbb felhasználását és a munkafeltételek további javítását; a lakosság jövedelmének gyorsabb gyarapodását és egyidejűleg a jövedelem elosztásának, a díjazási rendszernek s a dolgozók gazdasági ösztönzése rendszerének javítását; a fiatal nemzedék nevelésére, a sokgyermekes családok megsegítésére, a nők munka- és életfeltételei javítására szánt eszközök lényeges növeléséi; a lakosság kulturális, műszaki színvonala további emelését és az általános kötelező középiskolai műveltségre való átmenet befejezését; a falusi és a városi lakosság életszínvonalának lényeges emelését. A nép életszínvonala általános emelkedését až jellemzi, hogy az új ötéves tervben a lakosság reáljövedelme összesen 72 milliárd rubellel fog emelkedni, míg az elmúlt ötéves tervben 45 milliárd rubellel emelkedett. Az egy lakosra eső reáljövedelem mintegy 30 százalékkal fog gyarapodni. Ellenségeink rágalmazzák a szocializmust, hogy a tájékozatlan emberekkel elhitessék, a szocialista rendszer összeegyeztethetetlen a magasfokúan szervezett munkával, a dolgozók érdekeltségével, hogy érvényre juttassák és fejlesszék képességeiket. Valójában a szocializmus és a kommunizmus a szabad alkotómunka diadala. A szocialista állam tervszerűen megalapozza minden egyes dolgozó munkatermelékenysége, szakképzettsége növelésének feltételeit. Ezen az alapon biztosítja az egész lakosság jövedelmének és életszínvona Iának emelkedését. Már eddig is sokat tettünk és a 9. ötéves tervben még többet teszünk társadalmunk minden dolgozójának alkotó tevékenysége érdekében. A szovjet gazdaság fejlődésének minden szakaszában kifejezően igazolta a tőkés gazdasággal szembeni vitathatatlan előnyelt. Ezek az előnyök történelmi szempontból rövid idő leforgása alatt lehetővé tették a műszaki szempontból korszerű és nagy ipari bázis létrehozásit, a népgazdaság minden ágazatában a magasfokúan képzett dolgozók sokmilliós hadseregének nevelését, az óriási természeti források gazdasági hasznosítását. Gazdaságunk nem ismer válságot, depressziót, vagy más gazdasági megrázkódtatást. Hazánk biztos léptekkel halad előre, s ez elsősorban a gazdasági fejlődés ütemében, a termelési potencia gyors gyarapodásában nyilvánul meg. Megemlítem az elmúlt időszak adatalt, be leértve az 1970-es esztendőt. Míg az Amerikai Egyesült Államoknak 20, Nagy-Britanniának 30 és az NSZK-nak majdnem 15 esztendőre volt szüksége nemzeti jövedelme megkétszerezéséhez, addig a Szovjetunió a társadalmi termelés óriási fellendülésével ezt tíz év alatt érte el. Míg az USA-nak 18, Nagy-Britanniának 22 és az NSZK-nak több mint 11 évre volt szüksége ipari termelése volumenjének megkétszerezéséhez, addig a Szovjetuniónak ehhez csak fi és fél évre volt szüksége. Míg az USA 22, Nagy-Britannia 19 és az NSZK 10 év alatt tudta megkétszerezni termelési állóalapjait, addig a Szovjetunió ezt 8 év alatt képes vtílt megtenni. A szocialista gazdaság ily gyorslép tű fejlődése meggyőzően bizonyítja népgazdaságunk tervszerűségét és fejlesztésének dinamikáját. Az említett tőkés országok közül egyik sem rendelkezik ilyen dinamikus gazdasággal. A két ellentétes társadalmi rendszer gazdasági versengésében még hosszú ádáz harc vár ránk. Mi kommunisták azonban biztosak vagyunk abban, hogy ez a harc végső soron a szocializmus javára fog eldőlni. A 9. ötéves terv feladatainak valóra váltása biztosítja gazdaságunk új fellendülését és lehetővé teszi a szovjet emberek életszínvonalának lényeges emelését. III. AZ ANYAGI TERMELÉS FEJLESZTÉSE Elvtársak! Az irányjavaslat felöleli anyagi termelésünk valamennyi ágazata teljesítésének széles körű program ját. Megemlítek néhány legfontosabb feladatot. IPAR. Az ipari termelés értéke 1975-ben eléri az 528—544 milliárd rubelt. Megjegyzem, hogy az ipari termelés értéke 1965-ben 248 milliárd rubelt tett ki. Hazánkban tehát az ipari termelés 10 év alatt több mint megkétszereződik. A termelés szüntelen gyarapítása iparunk fejlesztésének törvényszerűsége. Az új ötéves tervben számolunk minden iparágazat gyors fellendülésével. Megemlítek néhány adatot, amely tükrözi, az ipari termelés alakulását három ötéves tervben. így például a 7. ötéves tervben az ipari termelés abszolút gyarapodása 84 milliárd rubelt képviselt, a 8. ötéves tervben 125 milliárd rubelt és a 9. ötéves tervben már eléri a 155—171 milliárd rubelt. A nehézipar az állam gazdasági erejének s a nép életszínvonala további növelésének alapja volt és az is marad. Biztosítja az egész népgazdaságnak — többek között a mezőgazdaságnak és á közszükségleti árucikkeket termelő ágazatoknak — műszaki haladását és fejlesztését, valamint a szovjet állam védelmi készségének szilárdulását. A feladatok teljesítése népünk szempontjából elsőrendű fontosságú. Meggyőződésünk, hogy a nehézipar dolgozói becsülettel helyt állnak teljesítésükben. Elsősorban a tüzelőanyag és az energetikai ágazatokról kell szólnunk. Ezeknek az ágazatoknak feladata kielégíteni a népgazdaság növekvő szükségleteit, a lakosság tüzelőanyag és energia igényeit, s tökéletesíteni a tüzelőanyag és az energia mérlegének struktúráját. A tüzelőanyag és a villanyáram termelése az új ötéves tervben: termelési volúmen 1070 abszolút termelési gyarapodás 1975 (az irány- a 8. öt- a 9. ötév«» elvjavaslat éves terv-"' szerint) tervben ben Villanyáram — milliárd kW6 740 1030—1070 233 290 - 330 Kőolaj (kondenzált gáz nélkül) millió tonnában 349 480 -500 107 földgáz — milliárd (köbméterben) 198 300— 320 70 102 121 szén — millió tonnában 624 685—695 46 61 —71' Öt év alatt 65 -67 millió'kw kapacitású és villanyműveket adunk át rendeltetésüknek. Fontos emlékeztetni arra, hogy a kapácitúsgyarapodás 12 százaléka az atomvillanyművekre esik. Az új ötéves tervben hozzálátunk az atomerőművek építése nagy programjának Valóra váltásához, elsősorban az ál : lam európai részében, ahol a tüzelőanyag forrásai korlátozottak. Ennek a programnak megfelelően 10—12 éven belül 30 millió kilowatt összteljesítményű atomerőmüveket adunk át rendeltetésüknek, ezáltal 3 milliárd rubel értékben csökkentjük a szénipar fejlesztésének beruházásait. Az elmúlt ötéves tervben ném kezdhettünk hozzá ilyen program válóraváltásához, mivel a gépipar a szükséges mennyiségben még nem tudta yolna előállítani az atomerűművek berendezéséi. A 9. ötéves tervben a villanyenerge ti ka fejlesztésében további alapvető változásokat is eszközlünk, amelyeknek célja ebben az ágazatban a műszaki haladás meggyorsítása. A 4 millió kilowatt termeié®' k.'in»eiiá*t >«• «irrő s nemcsak 300, hanem 500, 800, és i 200 megawattos teljesítményű energetikai lépcsőkkel ellátott ftágy hőerőművek építésével számolunk. Ez biztosítja » tüzelőanyag jelentős megtakarítását e« az energetikában rendkívül növehíi fogja a munka termelékenységét. Az elmúlt ötéves tervben létrehoztuk az állam európai részének egységes energetikai rendszerét. Most folytatni fogjuk a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének építését. Nemsokára Szibériából és Kazahsztánból villanyáramot juttatunk el a Szovjetunió európai részeibe. Az állami energetikai rendszerre rákapcsolunk szinte minden kolhozt és szovhozt: A 9. ötéves tervben nagy méretekben kibontakoztatjuk a kőolaj fejtését, a tyumenyl és a mangisiaki új óriási lelőhelyeken, amelyek számításunk szerint a kőolajfejtés gyarapodásának 75 százalékát fogják szolgáltatni. I Koszigin elvtárs előadói be széliének befejező részét lapunkholnapi számában közöljük. J 1871. IV. 7