Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. április 29. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 100. szám Ára 50 fillér A szovjet nép alkotó munkája példa számunkra is Szlovákiai értekezlet az SZKP XXIV. kongresszusáról (CSTK) — Az SZLKP Központi Bizottsága kerületi és váró si bizottsága a CSSZBSZ szlovákiai központi és városi Bizottságával együtt a május 1-i ünnepségek, a CSKP megalapításának 50. évfordulója és a CSSZBSZ megalakulásának 40. évfordulója előtt tegnap Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Parkjában szlovákiai értekezletet rendezett az SZKP XXIV. kongresszusának eredményeiről. Az értekezleten a kommunista párt és a CSSZBSZ funkcionáriusai és aktivistái vettek részt. Az aktíván megjelentek Ondrej Klokoč, Ľudovít Pezlár és Miroslav Válek, az SZLKP KB elnökségének tagjai, Gejza Šlapka és BohuS Trávnléek, az SZLKP KB titkárságának tagjai, An tónin Kroužil, a CSSZBSZ KB Központi titkára és Karul Šavel, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára. Az értekezlet résztvevői szívélyesen fogadták Sztyepan Vasziljevics Cservonyenkot, az SZKP XXIV. kongresszusának küldöttét, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott cseh szlovákiai nagykövetét, a Szov jet—Csehszlovák Baráti Társaság központi vezetőségének tagját, Igor Alekszandrovics Cserkasznvot, a Szovjet—Csen szlovák Baráti Társaság csehszlovákiai képviselőjét, Mihail Mihajlovics Gyejevet, a Szovjetunió bratislavai főkonzulját és Pjutr lakimuvics Gornskint, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szlovákiai képviselőjé nek helyettesét. Ondrej Klokoč, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke az aktíván beszédet mondott. Beszédében többek között a következőket mondotta: A lenini párt kongresz szusai mindig jelentős eseményei voltak a tudományos kommunizmus fejlődésének, s nagy Intenzíven kell fejleszteni a nemzetközi szocialista gazdasági integrációt, mindenekelőtt a Szovjetunióvá!. A népgazdaság szerkezeti változásait úgy kell végrehajtani, hogy összhangban álljanak a KGST XXII

1. és <XIV. ülésszakainak határozataival, hogy ezáltal a csehszlovák népgazdaság nagyobb mértékben kapcsolódion be a nemzetközi munkamegosztásba és a döntő fontos ságú kiemelt ipari fejlesztési programok terjedeime és jelentősége túlnő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság keretén, mert a legkedvezőbb gazdasági eredményeket csak a termelési egységek nagyságának lényeges növelésével és sorozatgyártásával lehet elérni. (A CSKP KB elnökségének irányelvtervezete a népgazdaság 1971—1975. évi fejlesztésérp 1 mértékben befolyásolták a kommunista mozgalmat, egyben az egész világ további fejlődését. A kongresszusokat figyelemmel kísérik a barátok, de az ellenségek is. Az első szocialista ország sikerei voltak a nemzetközi küzdőtéren az erőviszonyok megváltozásának, a béke, a haladás és a szocializmus javára történt változások fő tényezői. Csehszlovákia kommunistái, egész pártunk és dolgozó népünk rendkiviili érdeklődéssel kísérték a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának a közelmúltban lezajlott tanácskozását. Ez pártunknak a szovjet kommu nistákkal való szilárd szövetségé ről, népünknek a Szovjetunió népével való megbonthatatlan testveriességértrt, a szovjet nép problé mái és jövője iránti érdeklődésről tanúskodik. Hiszen a Szovjetunió haladása, a szovjet nép és pártjá nak útja szerint alakul majd a szocialista közösség nemzeteinek, a marxizmus—leninizmus eszmé jével eggyélorrott testvéri nemze teknek, tehát hazánk nemzeteinek élete is. Az SZKP XXIV. kongresszusa anyagának tanulmányozása szá munkra, Csehszlovákia kommunis tál, de egyben más pártok tagjai és a pártonkívüliek számára is, különösen pedig a Csehszlovák — Szovjet Baráti Szövetség számára fontos felkészülést jelent Csehszln vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusára, elsősorban azért, mert a Szovjetunió és kommunis ta pártjának példája számunkra a tanulság forrását ielenli. A Szovjetunió Kninmunista Párt jának XXIV. kongresszusa kldol gozta az SZKP politikai Irányvoua lát. A feladatoknak, amelyek any nyira azonosak a mí feladataink kai, szerves része a párt eszmei és szervezeti egyesítésére irányuló (Folytatás a 2. oldalon | KÖZEL-KELET 1 GOLDA MEIR: Izrael nem kötelezi el magát Washington — Golda Meir izraeli miniszterelnök egy ame rikai televíziós interjúban kijelentette: Izrael továbbra sem hajlandó elkötelezni magút semmiféle határok mellett. Az egyetlen, amiről hajlandó, tárgyalni az eljövendő határokról. A kormányfő szerint nem Izraelnek, hanem Egyiptomnak keli „lépnie, minthogy Tel Avio nem kapott választ indítványára". Meir ebből kiindulva elutasította az EAK összes javaslatát — beleértve a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó javaslatot is. Tel Aviv — izraeli lanvélemények szerint Tel Aviv elfog ja utasítani az Egyesült Államoknak a „részleges" arabizraeli megállapodásra vonatkozó „ellen-javaslatát". A lap úgy tudja, hogy Meir miniszterelnök és Eban külügyminiszter a teg napi nap folyamán találkozott Barbour amerikai nagykövettel, s állítólag a megbeszélés napirendjén az izraeli álláspont tisztázása szerepelt. Jeruzsálem — Hírügynökségi jelentés szerint Miron Benve nisti, a jeruzsálemi városi tanács tagja az arab városrész egyes körzeteinek ismét jordá niai fennhatóság alá helyezését javasolta egy titkos emlékiratban a külügyminisztériumnak. Benvenisti — bár cáfolta a híreket — említést tett arról, hogy egy olyan munkaokmány ról van szó, amelyet három esztendeje készített el. Ez az okmány állítólag Jeruzsálem egysége és izraeli igazgatása mellett foglal állást. A Benvenisti-ügy egyébként vihart kavart a városi tanácsban; néhányan a tanácsos eltávolítását követelték. Benvenisti pártja azonban visszautasította a támadásokat. a Rogers magyarázatot ad? Kairó lomácia" - Az ún. „csendes dip eredményeivel kfván Cgyének és népek élutének közös vo™ nása, hogy adott esetben egy-egy kérdésre csak igett-nel vagy nem-mel válaszolhatnak, s e válasz döntően befolyásolja életük, sorsuk további alakulását. Példákat — mindkét esethez — bőven szolgáltatott ós szolgáltat a történelem. Nem szándékom most ezekből felsorakoztatni. Számunkra sokkal aktuálisabb annak vizsgálata. hogy vajon miként okultunk mi saját magunk a múlt hibáiból. Pártunk megalapítása 50. évfordulójának kapcsán számtalan üzemben, falun és intézményben szervezték meg az idős kommunisták és a fiatalok találkozóját. Nem vitás, e baráti beszélgetések eredménye nagyrészt attól függ, hogy ki és hogyan válaszol a fiatalok kérdéseire. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a 18—20 évesek az élménybeszámolók elhangzása után a leggyakrabban a „valakihez tartozni kell" gondolathoz tértek vissza. Szinte minden találkozón elhangzott a kérdés: mikor járt a Szovjetunióban? Ezt rendszerint azoktól az idős elvtársaktól kérdezték, akik hosszabb időt töltöttek börtönben és illegalitásban. Miért kapták éppen ők e kérdést. Erre legtalálóbban egy tizenéves leány kérdése adta meg a választ: Ha sosem járt ott, hogyan bízhatott annyira a Szovjetunióban? A vágy: megismerni VALAKIT — talán egyidős az emberiséggel. Megismerni valakit és bízni valakiben — két különböző fogalom. Ha szovjet újságot, könyvet látok, gyakorta visszacseng emlékezetembe a kislány kérdése, s a válasz is: „Csak a Szov jetunióban és a kommunista pártban bíztam." Ezrek érezték és vallották ezt már az első burzsoá köztársaságban. Pártunk munkájában megalakulása óta éltető erőt jelentettek a szoyjét tapasztalatok. Nem véletlen, hogy a CSKP V. kongresszusának határozata alapján 40 évvel ezelőtt — 1931. április 29-én — tartották a Szovjetunió Ba rátái Szövetségének alakuló ülését. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség a párt segédcsapataként részt vett a burzsoá társadalmi rendszer megdöntéséért vívott harcban, s főként arról gondoskodott, hogy a széles néptömegek megismerjék a szovjet valóságot. A szövetség jelentős politikai ELTETŰ ERŰ erőt képvisel az első burzsoá köztársaság ban, 1948 februárjában, s a Februári Győzelem után az új szocialista társadalmi rend építésére mozgósította tagjait. Nem kis érdeme, az országépítés hős korszakában a szovjet példák, munkamódszerek és tapasztalatok népszerűsítése. Azok, akik ifjúsági építkezéseken dolgoztak — és sokan mások — valóban példaképüknek tartották a szovjet Komszomolt. S bár a jól értelmezett tapasztalatcsere a .gyakorlatban helyenként formálissá vált, mégis azt mondhatjuk, hogy az a nemzedék, mely a háború után a romeltakarítással kezdte, keresett és talált magának példaképeket. S ebben nem kis szerepe volt a szovjet példának. Azok, akik „kék ingben" küzdöttek végig egy évtizedet és kommunistává formálódtak, a hatvanas évek elején szorongva figyelték, miként hódít teret a formalizmus a szovjet tapasztalatok átadásánál. A gyakorlati életben a példák vonzó ereje mindinkább jelszóvá silányult. E folyamat azzal tetézett, hogy egy rendelet értelmében a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szervezetei „feleslegessé váltak" az üzemekben, intézményekben, iskolákban .., Pedig nem a szervezeteket, hanem a tormaiizmust kellett volna felszámolni, hogy a szervezetek ezrei teljesíthessék küldetésüket. Nem véletlen, hogy 1968-ban a társadalmi válság szinte felőrölte a 3,5 mii liós szövetséget s az említett év végén alig 70 000 aktív tagot tartottak számon. A proletár internacionalizmus eszméjének erejét bizonyítja, hogy Szlovákia déli járásaiban 1968 augusztusa után sem hullottak szét a szovjetbarát szervezetek. Az sem véletlen, hogy az új központi pártvezetés már 1969. április 22-én határozatot fogadott el, melylyel újra kitárta az üzemek és intézmények kapuját a CSSZBSZ szervezetek elíitt. Ma Szlovákiában a szövetség 5500 alapszervezetében 300 000 tagot tartanak nyilván. Találóan jegyezte meg az alakuló gyűlésen egy hajógyári munkás: Igaz, a szervezet 1965-ben megszűnt, de mi szovjetbarátok maradtunk, hiszen mi valóban ebből a barátságból élünk ... Nemcsak Komáromban, de nagyon sok üzemben elmondhatnák ugyanezt. A szovjet példa az idős kommunisták ** nak erkölcsi erőt nyújtott a burzsoá rendszer megdöntéséért vívott harcban, ké sőbb a felszabadulás után az erkölcsi segítség anyagival párosult. Ez az együttműködés a mi számunkra létérdek és éltető erő. Sokan vannak, akik tudják, hogy ez Így igaz, s elsősorban nekünk van szükségünk a Szovjetunió segítségére és nem fordítva, amint azt 1968-ban a jobboldaliak szószólói bizonygatták. S azok a tervek, melyet az SZKP XXIV. kongresszusa kitűzött, közvetve nekünk, a mi társadalmunk és gazdaságunk fejlesztéséhez is távlatot nyújtanak. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség küldetése teljesítésének egyik mércéje az is, hogy ezt a tényt mind többen tudatosítják CSETÖ JÁNOS megismerkedni Egyiptom, ami kor Rogers amerikai külügymi niszter, e diplomácia „aty/a" Kairóba érkezik — írja szerdai számában az Arab Szocialista Unió központi lapja, afc Al Gum hurija. Tekintettel Rogers korábbi nyilatkozataira, illetve Mahmud Riadhoz intézett üzeneteire. Egyiptom elvárja, hogy tájékoztassák az amerikai álláspont érvényesítésével kapcsolatos konkrét kérdésekről. Az Al Gumhurija végül leszö gezi: Egyiptom elvárja, hogy Rogers világosan fejtse ki az Egyesült Államok álláspontját a válság megoldásával, a Biz tonsági Tanács határozatának végrehajtásával kapcsolatosan és részletezze azokat a lépése ket, amelyeket Izrael teljes ki vonulása érdekében tett. Az egyiptomi kormány döntése Kairó — Az egyiptomi kormány kedden úgy döntött, hogy elhalasztja az arab államszövet ség megalapításáról aláírt benghazi egyezmény ratifikálását, s e kérdés napirendre tű zésével megvárja az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának jóváhagyó döntését. A központi bizottság mint már kö zöltük vasárnap, technikai bizottságot jelölt ki azzal a céllal, hogy tanulmányozza a föderációs okmányok ratifikálásával kapcsolatos kérdéseket, s munkája eredményeiről tegyen jelentést a központi bizottságnak. A technikai bizottság elnöke Abu el Nur, az ASZÚ fő titkára. Valószínű, hogy a nem zetgyülés is csak az ASZÚ Köz ponti Bizottságát követően hoz za meg ratifikációs határozatát. A 24 OLDALAS ÚJ SZÓ mna/n\ GAZDAG TARTALMABÓL: A munkásokkal a munkásokért Balázs Béla cikke A podbrezovai munkások nagy sztrájkja 1918. május 1-én Úgy él emlékezetemben, mintha csak tegnap történt volna ... — Pártharcosok emlékeiből Az üzem neve: Május 1. — Komlósi Lajos riportja Proletárkultúra — Az első köztársaság munkásszervezeteinek kulturális rendezvényei Anna — Részlet Ivan Olbracht azonos című regényéből ... az egész emberiséget — Fónod Zoltán irása Motorosok stop! Mindenről, mindenkinek Versek, humor