Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

ILCSI — Soős Ilonának hívnak — mutatkozik be, s mindjárt hoz­záteszi: barátnőknek és ismerő­söknek llcsi. Nemcsak a neve, de a viselkedése is a csalló­közi embert juttatja az eszem­be. Halkszavú, csínján bánik a szavakkal. Kissé elcsodálkozik, amikor elmondom, hogy írni szeretnék róla. Semmi különö­seit nem tudok mondani, sugár­zik tekintetéről, többszázan él­nek ugyanígy mint én. Érettsé­gizett, jelenleg pedig a nyit­rai Pedagógiai Főiskola magyar —német szakos hallgatója. — Engem az érdekel, anii o száraz tények mögött van -— mondom Szabadkozással kezdi: — Ebben sem vágyóik egye­dül Az érettségi után Bratis­laváUa jelenkeztem a Bölcsé­szeti karra. Megfeleltem, de helyhiány miatt nem vettek föl. Életem egyik legszomorúbb per­ce volt, amikor elolvastam a hivatalos értesítést. Mindig az volt a vágyam, hogy tanítsak, s éwk óta magyar—német szakra készültem. Mást egysze­rűen nem tudtam elképzelni. Nem sokáig tört le ez a siker telenség. Megfogadtam ha ad dig éleik is . . . Minden túlzás nélkül mondhatom, kemény esz­tendő következett. Munkába áll­tam: a Komenský Egyetem Ge ológiai Intézetében dolgoztam Megfelelő albérletet nem sike rült szereznem, s így lakhelyem­ről Felbárró! (Horný Bar) jár­tam be naponta Bratislavába. Naponta több mint száz kilo métert ingáztam. Hajnalban négykor keltem, este hét órára értem haza. Mások is varmaik így, tudom, csak ha ők haza­érnek, rendszerint pihennek, szórakoznak, én pedig a tan­könyveket vettem elő nap mint nap. A következő esztendő sem kezdődött biztatóan: abban az évben Bratislavában nem nyílt magyar—német szak, de még ez sem fogott ki rajtam. Nyit­rára jelentkeztem. A felvételi itt ís nehéz volt, de sikeresen helytálltam. Így lettem főisko­lás.' — Ez uolt. És mi van most? — Elsős vagyok. Sok „zűrös" vizsga a láthatáron. De: már itt vagyok, s most már elsősorban rajtam áll, hogy megvalósul nak-e álmaim. — Szabadidő? — Kevés. Csaknem teljesen elfoglal a tanulás. Szeretem a zenét és a verseket. Igv leg­többször lemezjátszó, magnó vagy a könyv társaságában pi­henek. Kedvelem a baráti tár­saságot is Pirosbetűs ünnep­napnaik számít, ha velük szó­rakozhatok. — Mi lesz? Látszik, hogy már évek óta „kész" a válasz: — A pedagó gusi pályáról annyi szépet mondtak, ha akarnám sein te­hetnék túl ezeken. Szeretnék majd jó tanítónő lenni, minél okosabb, talpraesettebb gyere ket nevelni. Nem könnyű fela­dat, de hiszem, hogy évek múl­tán sikerülni fog. Mindenemet erre teszem föl. Vagvis az éle­temet... — y — f H A^Q F te Egy a sok közül A prostéjovi Agrostroj fia­taljai közül az utóbbi három hónap alatt tizenegyen léptek a CSKP-ba Az egyik közülük faroslava Cepelová. aki utun káscsaládból származik, és a z üzemben mint esztergályos dol­gozik Munkahelyén már eddig is jelentós politikai tevékenysé get fejtett ki: számos fiatal munkást toborzott a SZISZ so­raiba. Horváth Géza F. Nexvadlia — CTK felvétele LELKES FIATALOK Kaponya a tóketerebesi- (Trebisovj járasban alig kétszáz lelket számláló kis község Itt olvan emberek élnek, akik szívükön vi­selik a falu sorsát és törődnek azzal, hogy a falu életszínvonala egyre magasabb legyen. Élő példa erre a művelődési otthon épí­tőse, melyből az egész falu kivette a részét, s ennek köszönhető, hogy a művelődési otthont, amely jelenleg iskola is, a múlt év de: emberében már a fiatalok rendelkezésére bocsátották. A művelődési otthon új színt hozott a f&lu fiataljainak életé­be. Megkezdte tevékenységét az ifjúsági szervezet. Az alakuló gyűlés 1971. február 20-án volt, melyen részt vett Ilko elvtárs, a leleszi HNB elnöke, Kázsmér elvtárs, a hnb titkára, Dobos elv­társ, a fielyi pártszervezet vezetője, valamint a leleszi AKI peda­gógusai. A gyűlés után vetélkedő, inajd táncmulatság követke­zett Március 15-én újabb rendezvénnyel — Petőfi-esttel — jelent­kezett a szervezet. Az emlékesten a nagy magyar költő életét és munkásságát mutattuk be versein keresztül. Március 26-án Síposs Jenő „Bolondóra" című háromfelvonásos vígjátékát mutattuk be s a közönség szűnni nem akaró tapsa bizonyította, hogy nem kis sikerrel. A vígjáték szereplői közül ki kell emelni Hornyák Béla. Tomori Mária, Csupik Tibor, Béres József, Ocsenás Éva és Varga Veronika alakítását. A kaponyai közönségsikeren felbuzdúlva elhatároztuk, hogy a vígjátékot be­mutatjuk a szomszédos községekben is. Első állomásunk Pólyány, község volt. Amint megérkeztünk, kellemesen meglepett bennün­ket az a kedvesség, amivel a pólyányi fiatalok fogadtak bennün­ket. Az előadás után elbeszélgettünk a fiatalokkal, akik szintén megakarják alapítani az ifjúsági szervezetet. Pólyány után követ­kezett I.elsz és a siker itt sem maradt el. Ez a színdarab, a Petőfi-est, a vetélkedő és még sok hasonló akció azt bizonyítja, hogy Kaponyában nagyon lelkesek a fiata­lok. Nekünk is vannak problémáink, de közös erővel igyekszünk" ezeket megoldani. VASŽI JÁNOS Könyvtáros Csülle Jiizsef a Szenei (Senec| Magyar Középiskola harmadik asz tálvos tanulója és mar harmadik éve vezeti a vőki (Vlky) népkönyv tárat. lelenleg több mint 1100 ko tettel rendelkezik ez a könyvtár Főleg tiatalok látogatják, de a legidősebb korosztály is szívesen felkeresi. A statisztika szerint a legolvasottabb könyvek közé |o kai. Verne, a mai modern írók müvei és a szakkönyvek tartó* nak. A könyvtár vezetője a CSKP 50 évfordulója alkalmából könyvkí állítást rendez majd és a párt 10 évének az útját szeretné bemutat ni képek és újságcikkek alapján a kiállítás keretében. Egyébként a könyvtáros a* érettségi után a Nyitrai Mezőgaz daságí Főiskolán szeretné tovább fejleszteni tudását. ..Legjobb ba­rát a .könyv" — jelentette ki. é» ezért is vállalta a könyvtár veze­tését. Szabad idejét főleg olvasás­sal tölti, de szeret sportolni is. Mint mondotta: napunla több ki­lométert ís fut. NAGY ERNd <!X ^ ^GYERMEKVI L AG Messze, messze, még az Öpe renciás-tengeren is túl, szép Csodaországban kis hercegnő született. Bölcsője köré gyűl­tek a tündérek meg a tündér­királynő. Nézték a kislány ál­modó arcocskáját. majd a ki­rálynő fölemelte kezét, s így szólt Ajándékozzátok meg ezt a gyemeket azzal, amit legértéke­sebbnek gondoltok. Az első tündér az alvó fölé hajolt, s ezt suttogta: — Rn varázserőmből olyan szépséggel ajándékozlak meg, hogy aki rád néz, úgy véli, tavaszi virágot lát. — Én — mondta a második — olgari szemmel ajándékozlak meg, mely áttetsző és mély, mint a tenger kékje. — Én oly sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatcP pálma törzse — ígérte a har madik. — Tőlem — szólt a negyedik — földbe rejtett aranykincsei­met kapod A tündérkiráh/nő elgondolko­zott. — Az emberek s virágok szépsége elhervad - mondta halkan. — A szem bubája ki huny a ifjúsággal, de fiatalon is gyakran borítja homályba a könny. A szélvihar derékba tö­ri a pálmát, a kor szele meg­hajlítja a karcsú alakot. Az em­berek meggyűlölik, aki aranyát nem osztja szét köztük; akt meg szétosztja, maga m arad szegény. Semmi maradandót nem adtatok ennek a gyermek­nek . — De hát mi maradandó az emberben, s mivel ajándékozod meg öt te, tündérkirálynő? — kérdezték a többiek. — Én jóságot ajándékozok neki — válaszolta mosolyogva a tündérkirálynő. — A nap pompás és fényes, de csupán világító szikla volna, ha nem melegítené a földet. A szív jó­sága olyan, mint a nap mele­ge: életet ad ... jóság nélkül olyan a szépség, mint illat nél­kül a virág, jóság nélkül a gaz­dagság csupán az önzés gyámo­la. Tudjátok meg, hogy a ti ajándékaitok mulandók, de a, jóság maradandó: olyan, akár a forrás, melyből minél többet merítesz, annál bőségesebben buzog. A jóság — az egyetlen kiapadhatatlan kincs. S itt ráhajolt az alvó gyer­mekre, szívét gyengéden meg­érintette, s ezt suttogta: — Légy jóI TÖRD A FEJED # TÖRD A FEJED # TÖRD A FEJED Körülbelül három lépés át­mérőjű körben, amelyet a föl­dön kővel vontunk meg, vagy a fűben gallyakkal vagy kisebb kövekkel tűzdeltünk körül, áll egy játékos — a fogoly. Kívül egy vagy két őr vigyáz rá, akik a körbe nem léphetnek, éppen úgy, amint a fogolynak sem szabad a körből kilépnie. A fo­golynak azonban, a körtől meg­lehetősen távol, két vagy há­rom segítőtársa van, s ezek ki­szabadíthatják azáltal, ha a körbe labdát vagy fenyőtobozt dobnak neki, s a fogoly ezt el kapja. Persze az őrök sem he­nyélnek, és a fogoly kiszabadí­tását mindenképpen igye keznek megakadályozni. Ezt úgy érik el, hogy a repülő labdát a levegőben leütik, s az nerh jut el a fogolyhoz, más­részt pedig maguk is fel van­nak fegyverkezve fenyőtoboz­zal (labdákkal), és ezekkel a közelítő felszabaditókat bom­bázzák. Ha a felszabadítót ta­lálat éri (vagy akár csak va­lamelyik őr keze ér hozzá), öt percre kizárják a játékból. Ha ez alatt az idő alatt a fogolyt nem sikerült kiszabadítani (labda vagy fenyőloboz hozzá­juttatásával) az őrség győzött. Fenti játékunkat Jaroslav Foglár: Sündisznó a ketrecben című könyvéből időztük, mely a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság közös könyvkiadási egyez ményének keretében jelent meg. Ára 21 korona és nagyon sok érdekességet tartalmaz. A gólya és a béka Réges-régen a békák csak a pa lakokban, folyókban éltek. Az ár víz azonban mindig sokat első dort. elpusztított közülük, s ezért elhatározták. hogy jobb helyet keresnek. A falu mellett levő tó lakba költöztek át. Nagyon jé lett itt nekik, s ezekután még vígabban kuruttyol ták át az éjszakákat. A szokatlan lárma nem tetszett se embereknek, se állatoknak, de nem tehettek semmit hisz annyi békát kifogdosnj lehetetlen. Csak a gálya ueui nyugodott bele. Elrepült egy este a tóhoz, s megkérte a békákat, hogy hagy ják abba a láriuát vagy kiiltöz zenek el Innen. Erre a legöregebb béka ezt bre­kegte — Nemrég jöttünk erre a csen des nyugodt helyre, miért mén nénk hát el? Az menjen el innen, akinek nein tetszik itt! A gólya látta, hogy minden hiá ha visszaszállt a fészkébe. s egész éjjel gondolkodott. Reggel aztán vidám kelepelés közepette röpködött fészekről fe szekre. S délután sok sok gólya termeti a tónál Fogdosták a bé kákát, de hiába, nem bírtak ve Ilik azok bebújtak a z iszapba Amikor a gólyák hazarepültek újból felhangzott a liékaszerenád Azóta is t'ogdossá-k őket a gú lyák de máig sem bírtak velük 1 X r z S * T" T "T r 1 X T X T , ,, . .J v 10 a X 1z 13 K IS 16 X X 18 '9 20 X X 21 X Zk X ZS X 27 i M . M x 29 30 31 X 32, r 3í X j* X ÄT 36 I n H 3 •T< VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (a nyíl irányában folytatva). 8. Lakoma. 9. Lite­rátus. 10. AG. 12. Sziget az in­donéz szigetvilágban (a vé­gén egy betű hiányzik). 14. Kicsinyítőképzó. 15. Teréz, An­na, Dora. 17. Kooperáció. 18. A növény szaporító szerve. 19 Bátor. 21. Nem fiú. 22. Közép európai királyság 23. Lassan a zenében. 24. Ankét hiányosan. 26. ... Ervin Kisch. 27. Száz Szlovákiában. 28 ... Kále kis sziget az Al-Dunáu, Romániában. 30. Olga. Rezső. Nóra. 31. Feltételes kötőszó. 32. A szerelmi költészet múzsá­ja az ókori görög mitológiában. J4 Morzeh mg. 35. Menyasz­szqny. 36. Szem szlovákul 38. Képmás latinul. FÜGGŐLEGES: 1. Angéla. 2. Közlekedési vonal. 3. Ütőhang­szer. 4. Sánc. 5. Fiatal tehén 6. Svéd pénzegység 7. Szovjet fo­lyó fordítva lü. Rejtvényünk második része, (a nyíl irányá­ban folytatva). 11. Szlovákiai község a Szlovák-alföldön. 13. Omladék. 14. Egyházi énekest. 16. Híres cigányprímás. 18, Kelet-Indiában honos aromás gyümölcs. 20. Szegecs. 21. Ha­jó szélárnyék, szélmentes oldal. 25. Község Kassa mellett. 28 Elektromosság a vezetékben (ék. hiány). 29. Korunk ener­giaforrása. 32. Erózió fele 13 Folv/> a Szovjetunióban. 35. Rangfokozat. 37. Menj an gólul, fordítva. Április 11-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Itt van már a tavasz, bimbóznak az ágak, a széles határban pajkos szelek járnak. Könyvjutalomban részesült Felső Boti: István Serke, Mor va* György, Jurova. Motko Gyö ző, Ardovo, Grelák iluska, Star fia, Laricz (ózsef, Vefká Mača

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom