Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

VÁROSUNK é s környéke Tény, bogy vámsunk, Nagymegyer (Galovo), az utób­bi időben környékünk egyik centrumává fejlődött. Bizo­oyítja ezl néhány ilyen adat: A lakosok száma növek­szik. már 6490 fo. Az utóbbi öt évben 294 új bázat épí­tettek a magánépitkezések keretében. 1967-ben 70 család részére adtak át szövetkezeti lakást. A városfejlesztés keretén belül 24 lakásegység építését kezdték meg. Ter vezik az új lakótelep felépítését, ahni család talál majd otthonra. Es a környék is fejlődik. Ezt szeretnénk elmondani a következő sorokban ... MA MÁR BÍZNAK BENNE kor a szövetkezelnek, nem­csak a szőlészet fejlesztése. És az idősebbek nem is na­gyon bíztak tudásomban. — És ma mi a helyzet? — A szőlőtermesztés kifi­zetődik. De ez függ a mun­kaszervezéstől is. jelenleg még 25 hektoliter borunk van a pincében, pedig az össztermés 65 százalékát át­adtuk a borászati üzemnek, és a bor jó részét munka­egységek szerint szétosztot­tuk a &gok között. — Vannak-e problémáik? — Voltak és lesznek is. Állandó probléma a munka­erőhiány. Kár, hogy a fiata­lok nem mennek mezőgaz­dasági szakiskolába, pedig még további szakemberekre lenne itt szükség. De hát a fiatalok máshová igyekez­nek ... Kissé lemondóan legyin­tett. Megértettük őt, bár bízunk benne, hogy hozzá hasonlóan mások is vállal­koznak majd arra, hogy megnyerjék az idősebbek bizalmát, és vincellérek lesznek a fiatalok közül többen is. Aki 15 évvel ezelőtt járt I.akszakállason (Sokolce) még csak bodzabokros, akácfás kerteket látott. Sző­lőt akkoriban még nem ter­mesztettek itt. Az ötvenes évek végén történt, hogy az efsz a falu melletti Ha­lomdombra 3 hektár szőlőt telepített. Ma már minden háznál szőlőlugasokban gyö­nyörködhetünk. És a szö­vetkezetben is megszaporo­dott a szőlővel betelepített hektárok száma. Erről be­szélgettünk Csiba Tibor vincellérrel, aki a pincében foglalatoskodott. — Hány hektár szőlője van a szövetkezetnek? — Még csak öthektáros a szőlőnk, de még ugyaneny­nyit telepítünk. Most, ta­vasszal. Idővel pedig még ezt a területet is tovább növeljük. — Mikor került ide? — A karvai mesteriskolá­ból jöttem, közvetlenül az árvíz után, 1965-ben. — Hogyan fogadták? — Az igazat megvallva, fogadtak is, meg nem is. Más problémái is voltak ak­NÖK ÜZEME Amikor felkerestük a nagymegyeri (Čalovo) tejfeldolgo zó üzem igazgatóhelyettesét, Méhes Vilmos elvtársat, alig váltottunk vele néhány szót, máris kitűnt, hogy való­ban találó az elnevezés. Az üzemben ugyanis jelenleg 194 dolgozót alkalmaznak, és ezek 75 százaléka nő. Érthető kíváncsisággal érdeklődtünk tehát a megállapítás után az itt dolgozó nők munkaeredményei iránt. Az üzemnek négy részlege van: szárító, vajgyártó és pa­lackozó, valamint felvásárló részlege. Két fő termékük a szárított tej és a vaj. De készítenek itt tejfölt, tejszínt, túrót és joghurtot is. Naponta pedig 33 000—35 000 üveg tej kerül ki innen a tejboltokba. Tavaly nem kevesebb, mint 83 millió 365 ezer liter tejet szállítottak innen. A tejtermékek előírt minőségi pontszáma 83. Ezt ők 10 ponttal teljesítették túl. Minden adatnál ékesebben bizo­nyítja azonban az itt dolgozók jó munkáját az a tény, hogy 6 és fél milliós tiszta haszonnal zárták a múlt esztendőt. Azt pedig nemcsak a városban, hanem a környéken is tudják, hogy ez az üzem háromszor nyerte el a vándor­zászlót. Ez pedig még azok számára is megmagyarázza a termelés színvonalának magas fokát, akik sportszerűen ér­telmezik a munkaversenyt. Probléma azért akad ebben az üzemben. Mostanában na­gyon foglalkoztatja őket, hogy a tejet zacskókban kellene forgalomba hozni. Ennek a megvalósításához pedig gépbe­rendezés kellene. Olyan, amilyet eddig még nem tudtak beszerezni. Pedig ha megoldódik ez a probléma, akkor az iskolákba is szállítanak majd tejet. KEVÉS SZÓVAL Felesleges többet monda­ni a kelleténél. Viszont hallgatni sem mindig „arany", hisz mondott szó­ból ért az ember. Ezért ke­vés szóval mondunk el egyet s mást. Például, hogy . .. Büszkén mondta ki az Ekecsi (OkoCJ Hnb elnöke, Szajkó Aladár, saját falujá­ról: „Még 1968-ban sem ész­leltünk visszaesést". És jog­gal mondta, hisz neonfé­nyes, portalanított utcák, vízvezeték, a tanárok szá­mára épített négy lakasegy­ség, az 50-tagú SZISZ-szer­vezet, mely országos méret­ben második helyezést ért el, mind-inind bizonyítják szavait. Egyetlen probléma a már régóta tervbe vett áruház építése, mert az ön­kiszolgáló bolt nagyon szűk, sokat bosszankodnak az asszonyok. let) Hét falu betegeiről gon­doskodnak az új egészség­ügyi központban, melyet ta­valy novemberben adtak át rendeltetésének Csilizrad­ványban (Cilizská Radvaü). Két körzeti orvos, nőgyó­gyász, gyermekorvos, fogá­szati rendelő és gyógyszer­tár szolgálja a dolgozók egészségének védelmét. |bk| Népszerűségnek örvend Nagymegyeren Kovács Béla ALUL IS TÁL ... A monda szerint ígv kezdte feleletét Mátyás király, amikor a faluba látogatott és a lakosok egy tál túróval, tejfellel fogadták. Állítólag a fa­lubeliek ezt egy másik tállal is leborították és Mátyásnak ki kellett ta­lálnia, hogy mit rejtenek a tálak. A király megfe­lelt: Alul is tál, felül is tál, középütt a tögye. Alistál (Hroboríovo) község három része: a tulajdonképpeni Alistál, Felistál és Tönye állító­lag így szerezte a nevét. Ma többen is úgy mond­ják, hogy ez a' járás egyik legnagyobb és leg­szebb községe, hisz la­kosainak száma 1900, és valóban szép ez a falu. Néhány évvel ezelőtt a nádfedeles házikók szá­ma több volt, mint a cse­repes házaké. Ma m^r csak itt-ott látni őket az újonnan épített lakóhá­zak árnyékában. Az üz­letközpont és az iskola a közelmúltban épült fel Az Iskola közelében nemsokára újabb szövet­kezeti lakások építését kezdik meg. A falubeli fiatalok már nem nagyon ismerik az elnevezésről szóló mon­dát. Űket más érdekli. Nagyszerű klubjuk van a kultúrházban, ahol he­tente négyszer is össze­gyűlnek. Zenekaruk sein lebecsülendő, hisz két tagja: 011 ári Gyula és Mozgai József a Somorján (Šamorín) meg­rendezett vetélkedőn első helyezést ért el. Csak éppen keveset le­het hallani a falu fiatal­jainak társadalmi munká­járól. Mintha láthatatlan, hatalmas tállal letakar­tak volna ezt a falut. Alul is tál, felül is tál ... népi zenekara. Nemcsak ez idősebbek, hanem a fiatalok kórében is. Ennek titka ta­lán az, hogy jó a zenekar összeállítása. Vezető id. Ko­vács Béla, a tejüzem meg­becsült dolgozója, nagybő­gős ífj. Kovács Béla, a Ko­šice! Filharmónia tagja, má­sodhegedűs Kovács Miklós, a Bratislavai Konzervató­rium harmadéves hallgató­ja, cimbalmos Kovács Tibor, diák. brácsások Lévay Ár­pád és Döme Dezső, nyugdí­jas. |hm) jlol gazdalkodtak tavaly a Szilasi IBrestovce) Efsz­ben, inert bevételük 1,27 millió koronával több volt 'a tervezettnél. Igaz, hogy a munkában is ismerik a több szót ebben a szövetkezet­ben. Például a serléste­nyésztők a tervezett napi 55 dkg-os • súlygyarapodás helyett két dkg-mal többet értek el. (kk) Több mint tízmilliót ál­doztak Csilizradványban az utak aszfaltozására. A víz­vezeték-hálózat kiépítése pedig 1 millió 668 000 koro­nába került. Persze nem­csak a közös munka mutat ilyen szép eredményeket, hanem az egyének kezde­ményezése is, hisz az árvíz óta 75 új családi házat épí­tettek. (bk) A Nagyhizlalda átköltöz­tette vállalatának egy ré­széi Nagymegyerröl Allstál­ba. Nagymegyeren csak az előhizlalda maradt. Egyéb­ként a hizlaldában, beleértve Alistáll is, -10 181 sertést hiz­lalnak. Egy dolgozó munká­ja évente 1510 métermázsa húst eredményez. Tavaly nagy veszteség érte a válla­latot, mert az állatok között pestis pusztított Ennek el­lenére az idén a tervezett 550 vagon sertéshúson kívül 36 vagon marhahúst és 11 vagon borjúhúst küldenek majd közellátásunk számára. let) Szerelik a zöldet és a par­kokat Nagymegyeren. A vá­roska területén 30 220 négy­zetméternyi parkosított terü­let található. Űjak létesíté­sén és a meglevők gondozá­sán szüntelenül fáradozik a lakosság. A legutóbbi értéke­lés szerint ebből a célból a lakosság 70 890 brigádórát dolgozott le. (fé) A vegyszeres gyomirtás gondolatával foglalkoznak a Szilasi Efsz-ben, ahol kellő szakértelemmel és bátorság­gal alkalmazzák a vegyi anyagokat. Tavaly például egy hektár kukoricára 500 kg tiszta"tápanyagot szórtak el, s nem bánták meg, mert bőven fizetett a kukorica. (kk) KOMOLY VÁLLALKOZÁS Csilizkoz hét szövetkezete a közelmúltban nagyarányú, közös vállalkozásba kezdett. 24 millió koronás beruházás­sal baromfitenyésztő vállalatot alapított. Fő vállalkozó a patasi (Pastúchy) és a balonyl (Baloň) szövetkezet. A tár­sulás elnöke Táncos Tibor elvtárs, az üzem vezetője pedig tapasztalt baromfitenyésztő szakember, Pázmány Péter mérnök. Az üzem személyzete szakképzett elektro­technikusokból, karbantartókból és mezőgazdasági szak­emberekből tevődik össze. Tavaly áprilisban kezdték meg a telep építését. Ügy ter­vezték, hogy négy csarnokban majd 60 000 tojóstyúkot he­lyeznek el, mert az üzem specialitása a tojástermelés lesz. Megkezdték a munkát... És az év végén már termeltek is, bőségesen szállítottak tojást a karácsonyi piacra. Az idén előreláthatólag 6 és fél millió tojást küldenek majd a fogyasztók asztalára. A számítások szerint megkö­zelítőleg 1 millió korona tiszta hasznot biztosít ez az üzem­nek. A vállalkozás tehát komoly. Nem is szükséges tovább magyarazni, hogy a szövetke­zetek közötti társulások által létrehozandó, magas fokon gépesített és automatizált állattenyésztésé a jövő. Elég csak arra emlékeztetni, hogy így gazdaságilag is kifizető­dőbb a munkaerők alkalmazása. És nem utolsó szempont, hogy a gépek ós a műszaki berendezések iránt érdeklődő fiatalság is megtalálja az igényeinek megfelelő munkahe­lyet ezekben a mezőgazdasági üzemekben. SOK A DOLGUK Medve (Medvedovo) köz­ség nevét mindennap meg­találhatjuk az Oj Szó utolsó oldalán a Duna vízállásá­nak jelentésénél. Más he­lyen már ritkábban emlege­tik. Pedig ez a 720 lakosú község megérdemelné, hogy az újságírók gyakrabban foglalkozzanak problémái­val. Az árvíz óta eltelt né­hány év alatt mintegy 40 millió koronát áldoztak új­jáépítésére. Beke Lajos elvtárs, a hnb elnöke sorol­ja is: — Egyemeletes • iskolát, péküzemet, családi háza­kat építettünk. Parkot léte­sítettünk, portalanítottuk az utakat. A jövőre vonatkozólag el­ső dolguk, hogy még az Idén befejezzék a megkezdett építkezéseket, a cukrászda, a halottasház, az öltöző épí­tését, valamint a futballpá­lya bekerítését. Csak ezek után szeretnék „nagyobb fá­ba vágni a fejszéjüket". Sok a dolguk, de talán a legfontosabb mégis a kul­túrház felépítése lenne. Ezt 1973-ig szeretnék megvaló­sítani. De persze más dol­guk is van. A községnek na­gyon szép a környéke. Jól is­merik a turisták, mert itt nemcsak a táj szép, hanem bőven adódik halászati és vadászati lehetőség is. Csak éppen az elszállásolásuk gond, mert a faluban egyet­len faház szolgál erre a cél­ra. Az üdülőközpont létesí­tése csak távlati terv. És itt van a híd ügye is. Tavaly lezárták, mert a ma­gyar oldalon 50 cm-rel eme­lik és javítják, a mi oldalun­kon is emelni kell 250 cm­rel. Két év múlva kész lesz, pedig jó volna mielőbb használatba venni. Valóban sok a dolguk a medveieknek. Összeállította: Zakál Piroska vezetésével a nagymegyeri ta­dnsftókör (agjai, Benge Klára, Eris Teréz, Ferenczi Éva, Harmati Mária és Kocsis Katalin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom