Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám, szerda

Üdvözlő távirat az NSZEP jubileuma alkalmából A testvéri Német Szocialista Egységpárt jubileuma alkalmából dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára a következő üdvöz­lő táviratot küldte az NSZEP képviselőinek. Kedves Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és vala­mennyi kommunista nevében önöknek és pártjuknak őszinte elv­társi jókivánataimat és testvéri üdvözletemet küldöm a Német ' Szocialista Egységpárt megalapítása 25. évfordulójának alkalmá­ból. A Német Szocialista Egységpárt következetesen tovább fejlesz­tette a német kommunisták forradalmi hagyományait és hazájá­ban a munkásosztály és az egész dolgozó nép elismert élharco­sává vált. A csehszlovák kommunisták nagyra értékelik a Német Szocia­lista Egységpárt marxi—lenini politikáját, és mindazokat a je­lentős sikereket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista társadalom építésében, nemzetközi politikai tevé­kenységében, s elsősorban a nyugatnémet militarizmus és revan­sizmus elleni küzdelmében elért. Nagyra értékeljük a pártjaink között kialakult baráti kapcso­latokat. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezek a kapcsolatok to­v -hb mélyülnek a két ország népének érdekében, a szocialista országok és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozga-. lom egysége és összetartozása megszilárdításának érdekében. Kedves Elvtársak! Fogadják őszinte jókívánatainkat, sok sikert országuk szocialista fejlődésében, az imperializmus elleni közös küzdelmünkben, a szocializmus győzelméért és a világbékéért vívott harcunkban. Dr. GUSTÁV HUSÁK, a CSKP KB első titkára KOMMUNISTA TANÍTÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Az iskolák politikai-nevelőmunkájának időszerű feladatai Fogadás (ČSTK) — A XIV. pártkong­resszus előkészítésének kereté­ben a CSKP KB tegnap országos aktívát rendezett a kommunista tanítók és iskolaügyi dolgozók számára, mely az iskolák politi­kai-nevelő munkájának legfon­tosabb időszerű problémáival foglalkozott. Az aktíván Ján Fojtík, a CSKP KB titkára vezetésével pártkül­döttség vett részt. A tanácsko­záson Csehszlovákia összes ke­rületeinek több mint kétszáz küldötte jelent meg. Az aktíván Vladimír Hudec, a CSKP KB osztályvezetője tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az iskolákban a jövőben az ideológiai nevelés azt a célt kö­veti, hogy kialakítsák a párt ve­zető szerepe érvényesítésének feltételeit, mégpedig azokban az iskolákban ls, ahol nem mű­ködik pártalapszervezet. Az is­kolák pártirányításában érvé­nyesíteni kell a demokratikus centralizmus alapelvét. A fel­sőbb szerv határozatai kötele­zőek az alacsonyabb szervekre. Rendszeresen ellenőrizni kell a határozatok teljesítését. Az új pártszervezeteknek és szerveknek az iskolákban köz­vetlenül befolyásolniuk kell az ideológiai és politikai munkát, figyelemmel kell kísérniük a kádermunka koncepcióját. Lengyel vendégek az SZSZK miniszterelnökénél (CSTK) — Dr. Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke tegnap fo­gadta a Lengyel Népköztársa­ság építészeinek küldöttségét, amelyet Andrzej Glersz, az LNK építőipari és építőanyagipari minisztere vezet. Ezeknek az alapfeladatoknak az érvényesítése érdekében a járási pártbizottságok mellett munkacsoportokat alakítanak a tanítókból, s ezek a csoportok készítik elő a járási pártbizott­ságok tanácskozásaira az isko­lai kérdéseket érintő anyago­kat. Hasonló küldetéssel orszá­gos méretű tanítócsoportok kezdték meg tevékenységüket a szövetségi kormány mellett. A beszámoló további része az iskolákban végbement káder­változásoknak szentel figyelmet, amelyek lényegében már véget értek. A beszámoló megállapította továbbá, hogy az iskolákban a konszolidálás jegyében ismét felül kell vizsgálni a tanköny­veket, hogy azok megfelelnek-e a jelenlegi szocialista iskolapo­litika szellemének az ifjúság jellemének formálása szempont­jából. (CSTK) — fán Marko, a CSSZSZK külügyminisztere teg­nap fogadta dr. Waltér Wodak nagykövetet, az Osztrák Köz­társaság külügyminisztériumá­nak főtitkárát, az osztrák kül­döttség vezetőjét. A csehszlo­vák és az osztrák küldöttség a két ország kapcsolatainak to­vábbi bővítéséről tárgyal, to­vábbá vagyonjogi kérdésekről is. A külügyminiszter és a nagy­követ nyílt és baráti beszélgetés keretében kicserélte nézeteit a jelenlegi tárgyalásokkal, s a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és az Osztrák Köztársa­ság kölcsönösen előnyös kap­csolatai további elmélyítése le­hetőségővel kapcsolatban. A megbeszélésen jelen volt dr. Miroslav Žemla nagykövet, a CSSZSZK Külügyminisztériu­mának főtitkára, a csehszlovák küldöttség vezetője és dr. Georg Schlumberger, az Osztrák Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott csehszlovákiai nagy­követe. Jubilál a Svet socializmu (ČSTK) — A Svet socializmu folyóirat kétévtizedes fennállása óta soba nem tagadta azt a külde­tését, mely indokolta a folyóirat létrejöttét. Ezt a tényt GUSTÁV ČECH, a CSSZBSZ SZKB titkára emelte ki a Svet socializmu 20 éves évfordulóján elhangzott ün­nepi beszédében. A szerkesztőség­nek, amely képes volt a Szovjet­unió és a többi szocialista ország­gal való barátságot népszerűsítve kialakítani egy közkedvelt folyó­iratot, s hogy példányszáma a kez­deti 20 000-ről a mai 225 000 re növekedett, Karol Šavel, a CSSZBSZ SZKB vezető titkára em­lékérmet, a CSSZBSZ legmagasabb kitüntetését adta át. Az ünnepsé­gen jelen volt PJOTR JEFIMOVICS GOROSKIN, a Szovjetunió bratisia­vai konzulja, a Szovjet—Csehszlo­vák Baráti Társaság állandó képvi­selője. A Svet socializmu 20 éves fenn­állása emlékiinnepségén, mely a csehszlovák—szovjet barátság bratisiavai házában folyt le, részt vettek a szerkesztőség külföldi munkatársai, és a folyóirat húsz régi olvasója. A Szlovákiai Üjságírók Szövet šége üdvözlő levelét a jubiláló Svet socializmu főszerkesztőjének, AUGUSTÍN SlŠKÄNAK JÁN KOVÁ­ČIK, az újságíró szövetség elnök­ségének tagja adta át. Gratulál­tak a szerkesztőségnek a CSSZBSZ Szövetségi Központi Bizottságának képviselői is. Értekezlet a mezőgazdaság elért eredményeiről és további feladatairól (ČSTK) — Kétnapos értekez­letre jöttek össze Piestanyban a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar vezető dolgozói, hogy értékeljék az 1970-es év gazda­sági eredményeit, és kitűzzék feladataikat az 5. ötéves terv­időszakra. Tibor Bohdanovský, az SZSZK mezőgazdasági és élemezésügyi miniszterhelyettese bevezető beszámolójában rámutatott arra, hogy az elmúlt évben Szlovákia mezőgazdasági termelése 1,6 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy némely járás nö­vénytermesztését elemi csapá­sok veszélyeztették. Tavaly a mezőgazdasági termelés az 1965. évi eredményeket 37 százalék­kal szárnyalta túl. Szlovákiai viszonylatban eddig ez volt a legnagyobb növekedés. A 4. öt­éves terv minden évében 24 szá­zalékkal több mezőgazdasági terméket termeltek, mint a 3. ötéves terv éveiben. Ezzel a mezőgazdasági termelés egy lakosra átszámítva 4 szá­zalékkal magasabb színvonalra került, mint a cseh országré­szekben. A szocialista mezőgazdaság egyik legnagyobb sikere a me­zőgazdasági állatállomány fej­lesztésének köszönhető. Minden feltétel megvan arra, hogy az 5. ötéves terv ejső évében kie­légítő legyen a húsellátás. A vitában az egyes járások képviselői felvetették járásaik problémáit, és beszámoltak a mezőgazdaságban elért eredmé­nyeikről. Haladó hagyományaink Galántán tegnap „Az SZLKP és a munkásmozgalom története a galántai járásban" címmel ki­állítást nyitottak meg az újon­nan alakult Járási Honismereti Múzeumban. A megnyitó ünnepség számos résztvevőjét — a járás vezető képviselőit, régi pártharcosokat, az üzemek, iskolák küldötteit és más vendégeket Zúzák Vojtech, a járási nemzeti bizottság isko­la- és művelődésügyi osztályá­nak vezetője üdvözölte, majd Ivan Knotek mérnök, az SZLKP járási bizottságának vezető tit­kára mondott ünnepi beszédet. Beszédében foglalkozott mun­kásmozgalmunk haladó hagyo­mányainak jelentőségével, ki­emelve annak fontosságát, hogy a fiatalok megismerjék az előző nemzedék nehéz, önfeláldozó küzdelmét a munkásosztály győzelméért, a boldog jövőért. A továbbiakban vázolta a járás munkásmozgalmának történetét, s rámutatott a legjelentősebb eseményekre. Beszéde befejező részében a felszabadulás utáni eredményekről beszélt megálla­pítva, hogy az egykor kizárólag mezőgazdasági jellegű járás az elmúlt negyed évszázad alatt teljesen megváltozott, ma a fej­lett mezőgazdaságon kívül te­rületén számos jelentős ipari üzem létezik. Az ünnepélyes megnyitó után Ján Sokol, a Járási Honismereti Múzeum igazgatója kísérte vé­gig a vendégeket a kiállítás termein. Részletes kimerítő ma­gyarázatot fűzött a járás mun­kásmozgalmának fejlődését be­mutató anyaghoz. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a mozgalom történetével 1919-től napjainkig. Képet nyelhetnek arról, milyen hatással volt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, majd a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltása a já­rás dolgozóira, megismerhetik a párt megalakításának esemé­nyeit, az alapítótagokat, majd az osztályharc éveinek küzdelmeit. Korabeli dokumentumok, plaká­tok, hivatalos végzések, végre­hajtási parancsok, felhívások, fényképek teszik szemléletessé a kiállítást. Megismerkedhetünk a kosúti véres eseményekkel, a tornócl tüntetéssel, a sztrájkok­kal és lelkes május elsejei ün­nepségekkel. A kiállítás utolsó terme a felszabadulás utáni változásokat, a járás rohamos fejlődését mutatja be. A kiállítás június 30-ig tekint­hető meg. Bizonyára teljesíti küldetését, melyet Knotek elv­társ így fogalmazott meg. Köze­lebb hozza egymáshoz a fiatal és az idősebb nemzedéket, hoz­zájárul haladó hagyományaink továbbfejlesztéséhez mindenna­pi munkánkban, a párt program­jának valóra váltásában. -r­MEGNYÍLT a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) után egyperces néma felállással emlékezett meg a kongresszus a bolgár és a nemzetközi mun­kásmozgalomnak az utóbbi évek­ben elhunyt kimagasló személyi­ségeiről. A kongresszus külön­féle szerveinek megválasztása után elfogadták a napirendet, amelynek pontjai a következők: 1. A Bolgár Kommunista Párt beszámolója — előterjeszti To­dor Zsivkov, a központi bizott­ság első titkára; 2. A B KP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának be­számolója — előterjeszti Szto­\an Karadzsov, a bizottság el­nöke. 3. A párt új programjának el­fogadása. 4. A Bolgár Népköztársaság 1971—1975. évi társadalom- és gazdaságfejlesztési irányelvei­nek elfogadása. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirend megszavazását kö­vetően Todor Zsivkov meglkezd­te beszámolóját, amelyet gyak­ran szakított félbe a jelenlevők lelkes tapsa. Éltették a Bolgár Kommunista Pártot, a Szovjet­unió Kommunista Pártját, a megbonthatatlan bolgár—szovjet barátságot. Az új élet építése a Szovjetuniónak köszönhető A párt IX. kongresszusa óta eltelt évek megelégedéssel, a nagy sikerek fölött érzett büsz­keséggel töltik el szívünket. Ezek a sikerek — amelyeket népünk a Bolgár Kommunista Párt vezetésével elért — lehető­vé teszik számunkra, hogy új bátor és teljesen reális terveket készítsünk a jövőre — mondot­ta Todor Zsivkov beszámolójá­ban. Az SZKP nemrégiben véget ért XXIV. kongresszusának óriási jelentőségéről szólva Zsivkov leszögezte: Nincs a világon olyan ember, aki ne volna tudatában annak, hogy ha az emberiség nem semmisül meq egy új világháború tüzében, ha az imperializmus' nem tudja akaratát durván ráerőszakolni a nemrég felszabadult országokra, ha a szocialista országok sike­resen építik az új életet, az a Szovjetuniónak köszönhető. Bulgária a szocialista interna­cionalizmus megingathatatlan alapjára építi a testvéri szocia­lista országokhoz fűződő kap­csolatait — jelentette ki a BKP Központi Bizottságának első tit­kára. — Az elmúlt időszakban felújítottuk a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződést a Szovjet­unióval, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal, Csehszlovákiával és Romániával. Először írtunk alá ilyen szerződést az NDK­val. Barátsági és együttműködé­si szerződést kötöttünk Mongó­liával. Tovább fejlesztettük kap­csolatainkat Kubával, a VDK­val, kiszélesítettük a kapcsola­tokat a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársasággal. A párt és a kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a fenn­álló komoly ideológiai és poli­tikai nézeteltérések ellenére normalizálja az államközi vi­szonyt a Kínai Népköztársaság­gal. A beszámolási időszakban — mondotta Zsivkov — Csehszlo­vákiában a nemzetközi reakció által ösztönzött és támogatott szocialistaellenes és jobboldali revizionista erők megpróbáltak éket verni a szocialista világba, kiszakítani Csehszlovákiát a szo­cialista világközösségből. Mint ismeretes, Bulgária a szövetsé­ges szocialista országok hadse­regeinek egységeivel internacio­nalista segítséget nyújtott a csehszlovák népnek. Todor Zsivkov a párt és a nép testvéri szolidaritását fe­lezte ki az imperialista agresz­szió és provokációk ellen küzdő VDK, a Kubai Köztársaság, a Koreai NDK hős népeivel, majd nagy elismeréssel szólt a kom­munista és munkáspártok 1969­es moszkvai értekezletéről. Fog­lalkozott az európai biztonsági értekezlet összehívására vonat­kozó javaslattal, a Balkán poli­tikai légkörének megjavítására tett bolgár erőfeszítésekkel. Be. számolója külpolitikai részében hangoztatta, hogy a Szovjetunió­hoz fűződő barátság és a Szov­jetunióval való együttműködés az a megingathatatlan gránit­alap, amelyre a Bolgár Népköz­társaság egész külpolitikája épül. A beszámoló külön fejezetet szentel a szocializmus anyagi és műszaiki bázisa megteremtésé­nek, a gazdaság intenzitása fo­kozásának. A hatodik ötéves terv legfőbb társadalmi-gazdasá­gi feladata a növekvő anyagi és szellemi szükségletek komplex és még teljesebb kielégítése, a tudományos és műszaki forrada­lom eredményeinek sokoldalú kiaknázása, a munka termelé­kenységének biztosítása és a gyors gazdasági fejlődés alap­ján a szocialista tudat erősíté­se. Az új ötéves terv irányelvei­nek sajátosságai közt megemlí­tette a népgazdaság intenzitásá­nak és hatékonyságának sokol­dalú fokozódását, a társadalmi termelés és az egyes gazdasági ágazatok struktúrájának tökéle­tesítését is. Az ország fő ter­melési alapjai ebben az időszak­ban 50 százalékkal növekednek, a nemzeti Jövedelem 47—50 szá­zalékkal lesz magasabb. Az ipar részaránya a nemzeti jövedelem előállításában 1970-ben 48,8 szá­zalék volt, 1975-ben viszont már eléri az 54,6 százalékot. Az irányelvek másik fontos­sága a nemzetközi szocialista integráció szerepének növelése. Zsivkov elvtárs foglalkozott az új ipari technológiák és mód­szerek bevezetésével és részle­tezte az egyes iparágak fejlő­désének eredményeit és távla­tait. A beruházásokról szólva el. mondotta, hogv az ötödik öt­éves terv során 15 milliárd le­vát fordítottak beruházásokra. A soron levő ötéves terv idő­szakában ez az összeg 20—22 milliárd levára emelkedik. A beszámoló további részében az oktatás és a művészet kér­déseivel foglalkozott, majd a párt helyzetét elemezte. A párt­nak 1971. április 1-én 699 476 tagja volt, 80 800-zal több, mint a IX. kongresszus idején. A párt tagjai közül 40,1 százalék mun­kás, 16,06 százalék szövetkezeti paraszt és 28,19 százalék az al­kalmazott. Emelkedett a har­minc esztendősnél fiatalabb párttagok száma. Beszélt a párt sorainak tisztaságá­ról, foglalkozott a szocialista demokrácia kibontakoztatásával, az új alkotmánnyal és vázolta az új pártprogramot. Hangoztat­ta: A kommunista párt az érett szocialista társadalom felépítése folyamán a munkásosztály párt­ja marad és vele együtt az egész nép pártjává válik. SZOVJET-FINN GAZDASÁGI EGYEZMÉNY Moszkva — Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és Ahti Karfa­lainen finn miniszterelnök teg­nap Moszkvában szerződést írt alá a két ország gazdasági, mű­szaki és ipari együttműködésé­ről. A szerződésen kívül még három szovjet—finn jegyző­könyvet írtak alá: a Finnor­szágnak szállítandó szovjet földgázról, valamint a Szovjet­unióba irányuló finn acélcső­szállítmányokról, továbbá a Ka­réliai Autonóm Szovjet Szocia­lista Köztársaságban építendő fafeldolgozó-kombinátról és a Finnországban építendő máso­dik atomerőműről szól. A jegyzőkönyveket Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter, Szemjon Szkacskov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő külföldi gazdasági kapcsolato­kat ápoló állami bizottság elnö­ke és Olavi Mattila finn külke­reskedelmi miniszter írta alá. A szovjet—finn gazdasági együttműködési szerződéssel kapcsolatos kérdéseket megtár­gyalta a szovjet—finn gazdasá­gi együttműködési állandó bi­zottság 9. ölésszaka is, ameíy most fejeződött be Moszkvában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom