Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata 1. Munkadijazás A munkadijazás jelentőségét az életszínvonal emelésében a munkaeredményekben való anyagi érdekeltség fokozásával kell növelni. Erősíteni kell a teljesítmény és a kereset közötti függőséget. E célból: • szilárdítani kell a munkarezsimet, a fegyelmet és felelősséget; • fel kell újítani a műszakilag megalapozott teljesítménynormák szerepét s ezzel összhangban erősíteni kell a bér ösztönző hatását úgy, hogy szembetűnőbben különbözzék a lelkiismeretes és jó munka a rossztól; • fokozatosan javítani kell a jelenlegi bérrendszereket, fokozni kell a bérformák és a tarifarendszer hatásosságát és erősíteni kell a bérpolitika állami irányítását; • az irányítás minden fokán megkütönböztetett figyelmet kell szentelni a hatásos bérpolitikának, az egyéni és társadalmi érdekek, anyagi és erkölcsi ösztönzők egybekapcsolására épülő helyes alapelvek érvényesítésének. A munkatermelékenység növekedésétől függően évente átlag 2,5—3 százalékkal kell emelni a munkások és alkalmazottak átlagbérét. 2. Szociális politika A lakosság szociális ellátásának elért magas fokából kell kiindulni és e gondoskodás továbbfejlesztésével a nemzeti jövedelem növekedésének megfelelően azon személyek életszínvonalát is emelni kell, akik nem vehetnek részt a munkafolyamatban. Ezért fokozatosan módosítani kell a szociális ellátás színvonalát és rendszerét, ugyanakkor az eszközöket nem szabad szétforgácsolni részleges intézkedésekre. A gyermekpótlékokat úgy kell módosítani, hogy erősödjék a többgyermekes Családok támogatása, ugyanakkor a munkajövedelmek általános emelkedésével arányban biztosítsuk ezt a segítséget. Jobb szociális-gazdasági feltétéleket kéli teremteni a gyermek Születését követő első időszakban. Az anyaság társadalmi fontosságát nemcsak pénz formájában, hanem társadalmi nevelő és szervező intézkedésekkel is támogatni kell. A járadékbiztosítás terén arra kell számítani, hogy szükséges az eddigi rendszer folyamatos átépítése, amely megszünteti a lakosság egyes csoportjainak folyósított illetmények nyújtási módjában megnyilvánuló alaptalan különbségeket; rendezi a létszükségleti cikkek fedezéséhez szükséges nyugdíjÖsszeget és kidomborítja a munkatevékenység idején szerzett érdemek kifejezését; módosítja a jelenlegi bérviszonyoknak megfelelően régebben megszabott nyugdíjjáradékokat és feltételeket teremt arra, hogy a nyugdíjak ne maradjanak el a gazdaság fejlődése mögött. Ezt az igényes programot fokozatosan kell megvalósítani, ugyanakkor azonban olyan következetesen, hogy nemcsak a megérdemelten nyugalomba vonult, hanem a még dolgozó személyek létbiztonságérzete is erősödjék. 3. A lakosság fogyasztása A jövedelem növekedésével és a közszükségleti cikkek termelésének bővítésével összhangban mintegy 28—30 százalékkal kell növelni a kiskereskedelmi áruforgalmat. Elsőrendű politikai és gazdasági feladatnák tekintendő a belpiac színvonalának fokozatos emelése, azaz a lakosság folyamatosabb ellátása alapvető árufajtákkal és főként a lakosság keresletének kielégítésében a termékek választéka, minősége és változatossága tekintetében mutatkozó fogyatékosságok fokozatos kiküszöbölése. A fogyasztás szerkezetében a minőségi változásokat, az iparcikkek eladásának az élelmiszerekéhez viszonyított gyorsabb növekedéséve) kell biztosítani. Számítani kell arra, hogy az iparcikkek eladása növekedési dinamikájának fő megtestesítői elsősorban a hosszabb használatú tárgyak lesznek; lakások, háztartások és üdülési létesítmények építésére és korszerűsítésére szolgáló építőanyagok kínálatát 50 százalékkal, közlekedési áruk kínálatát több mint kétszeresére kell növelni; fokozatosan évi 170 000 darabra kell növelni a piac autőellátását, s így kell megoldani az eddigi kielégítetlen keresletet. Feltételeket kell teremteni a háztartások hoszszú használatú fogyasztási cikkekkel való ellátottságának további fokozására; e célból s tekintettel az árufajták egész sorában már elért ellátottsági színvonalra, választékuk javítására és bővítésére kell helyezni a hangsúlyt. A fűtőanyag és energetikai mérleg lehetőségeivel összhangban a nemesített energiaformák megfelelő fogyasztóinak gyártását és eladását is fejleszteni kell. Ezeknek jelenlegi hiánya fékezi a progresszívebb fűtési módszerekre való gyorsabb áttérést. Ezzel összefüggésben fokozatosan több mint háromszorosára kell növelni a fűtőolaj, mintegy 55 százalékkal a gáz, 70 százalékkal a villanyáram fogyasztását, és biztosítani kell a lakosság szilárd tűtőanyagokkal való folyamatos és kellő ellátását. Meg kell tenni a szükséges szervezési-technikai és gazdasági intézkedéseket annak érdekében. hogy a háztartások áttérjenek a nemesített fűtőanyagok használatára. A rövid használatú és közszükségleti cikkek (elsősorban-ruhaneműek és cipők ) választékának- problémáit is meg kell oldani s ily módon növelni kell a lakosság elégedettségét. Az élelmiszereladásban növelni kell a biológiailag értékesebb élelmiszerek részarányát, az élelmiszeripari nyersanyagokat iparilag közvetlen fogyasztásra előkészített termékekkel kell pótolni, s biztosítani kell a fogyasztóknak az élelmiszerek és italok választékával és minőségével szemben támasztott igényeit. A kereskedelmi hálózat bővítése során különleges figyelmet kell szentelni elhelyezésének, korszerűsítésének, a progresszív árusítási formáknak és a kiszolgálás fokozott kulturáltságának. Tovább kell fejleszteni a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatásokat, 25—30 százalékkal kell bővíteni őket. Emellett különleges figyelmet kell szentelni a nők háztartási munkáját megkönnyítő szolgáltatásoknak. Meg kell javítani a különleges és egyéb szolgáltatások nyújtását, a lakosságnak végzett karbantartói és javítómunkálatokat és a megrendeléses termelést. A személyautók gyorsan növekvő számával összhangban javítani kell a gépjárművek javító és szervízbázisát. Ezt a feladatot mind a helyi gazdaság és a termelőszövetkezeti mozgalom szervezeteiben, mind az állami ipar szervezeteiben hatékonyan biztosítani kell. A helyi gazdaság és a termelőszövetkezetek termelésének elsősorban az eddigi hiánycikkek és az állami ipar tömeggyártását célszerűen kiegészítő termékek megrendeléseinek maximális biztosítására kell irányulnia. 4. Lakás és életkörnyezet 1971. IV. 17. Feltételeket kell teremteni az életkörnyezet fokozatos javulására. Az eszközöket komoly problémák megoldására kell összpontosítani, nem szabad szétforgácsolni apró részleges akciókra, amennyiben nem eredményeznek szembetűnő haladást. Mindenekelőtt fokozni kell a lakásszükségletek megoldásának intenzitását. Feltételeket kell teremteni arra, hogy legalább 500 000 lakás épülhessen, éspedig ezeknek mintegy 65 százaléka a Cseh Szocialista Köztársaságban, 35 százaléka pedig a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Növelni kell a szállítőszervezetek által biztosított lakások számát úgy, hogy részarányuk mintegy 70 százalék legyen az új lakások számában, s mindenképpen növelni kell az önsegéllyel végzett lakásépítés feltételeit. Komplex intézkedéseket kell tenni családi házak önsegéllyel és szállítói módszerrel végzett építésének bővítésére és hatásossá tételére. Meg kell javítani a lakóházak minőségét és meg kell rövidíteni építésük határidejét. Víz- és hőforrások, a csatorna -és utcai hálózat stb. idejében történő kiépítésével gyorsan biztosítani kell az új lakásépítkezés területének előkészítését. Kilátásba kell helyezni, hogy 1969-cel szemben mintegy 5 százalékkal fog bővülni a szállítói építés keretében épített lakások hasznos felülete. Minél nagyobb számú lakás építése érdekében gazdaságilag korainak tekintendő a lakásstandard 1975-ig való aránytalan gyors fejlesztésének törekvése. Erélyes technikai, gazdasági és adminisztratív intézkedéseket kell tenni az eddigi ösztönös fejlődés leküzdésére, mert ez a lakások árának és berendezési költségeinek emelkedéséhez vezet. Oj építkezések során a lakótelepeket el kell látni a szükséges műszaki és polgári jellegű objektumokkal és berendezésekkel, és fokozatosan mérsékelni kell a meglevő lakótelepek ellátottságában mutatkozó fogyatékosságokat. A lakásépítésnél ügyelni kel) elhelyezésük célszerűsítésére és hatékonyságára a termelőerők fejlődésének, a betelepülés komplex jellegének és az általános életkörnyezet javításának szempontjából. A falvakban nagyobb gondot kell fordítani a tervszerű lakásépítésre. Az állami építkezésen kívül a szövetkezeti, vállalati és egyéni lakásépítést is fejleszteni kell. Fokozott figyelmet kell szentelni még a személyi tulajdonban levő lakásalap korszerűsítésének, javítása és karbantartása biztosításának is. A vízgazdálkodás fejlesztésében elsődlegesen kell biztosítani a lakásépítéssel összefüggő szükségleteket; úgy kell bővíteni a vízvezeték és csatornahálózatot, hogy a nyilvános vízvezetékre rákapcsolt lakások lakóinak száma elérje a 60 százalékot, a nyilvános csatornahálózatra rákapcsolt lakásokban élőkié pedig mintegy 50 százalékot. Víztárolókat kell létesíteni az összpontosított lakásépítést végző fő központok számára. Szennyvíztisztítók építésével, elsősorban a tisztátalanság fő forrásai közelében, meg kell javítani a folyóvizek tisztaságát. Folytatni kell az árvízvédelmi intézkedéseken végzett munkálatokat, elsősorban a Dunán, a Dyjén és a Morva al•?ó folyásán. 5. Egészségügy, közoktatás és testnevelés Biztositani kell a társadalmi fogyasztás megfelelő növekedését, a társadalom által e növekedésre megjelölt öszszes emberi és anyagi forrás hatékonyabb felhasználásával. Az egészségügy terén feltételeket kell teremteni a lakosság egészségügyi ellátásának további javítására. A kórházi férőhelyek számát 6000-rel, azaz 5 százalékkal, » fürdőkezelési kapacitásokat 3000 férőhellyel kell növelni. A tizezer lakosra jutó orvosi állások számát 3,1gyel, azaz 25,5-re kell növelni. A beruházási eszközöket elsősorban az elavult egészségügyi berendezések nem kielégítő állapotának megszüntetésére, a megkezdett építkezések gyors befejezésére és az egészségügy fokozatos általános korszerűsítését szolgáló legfontosabb építkezések megkezdésére kell felhasználni. A dolgozók számbeli növekedését a túlsúlyban levő megbetegedések gyógyítására, a megelőzésre, a járóbeteggondozó szolgálat megjavítására és meggyorsítására kell felhasználni. E célból szervezési és egyéb intézkedéseket kell eszközölni. A közoktatás anyagi bázisában feltételeket kell teremteni a művelődés további növekedésére. Az alapiskolákban tovább kell csökkenteni a műszakokban folytatott tanítást. A beruházásnak az elkezdett akciók befejezésére, egyes elavult épületek átalakítására és az oktatás korszerűsítésére kell irányulnia. Tovább kell bővíteni az ifjúság óvodáskori és iskolán kívüli gondozását; növelni kell a napközi otthonokban vagy klubokban gondozott tanulók számát, másfél millióra, azaz kétszázezerrel kell növelni az iskolai étkeztetésben résztvevők számát, és úgy kell növelni az óvodák férőhelyeinek számát, hogy meghaladja a megfelelő korosztályú gyermekek 65 százalékát. Valamennyi fokon elő kell készíteni az iskolarendszer javítását és új feltételeket kell teremteni főként a fiatál nemzedék műveltségi színvonalának további emelésére, az előrehaladó műszaki fejlődés szükségleteivel kapcsolatban. A fiatal nemzedéknek foglalkozásra való előkészítésében biztosítani kell a munkaerőszükséglet és források közti összhangot, a szakképesítés és a hivá tásra való szakmai előkészítés szerkezetének szempontjából. Meg kell javítani a tömeges testnevelés, sport és üdülés feltételeit. Jobban ki kell használni az érdekszervezetek, iskolák, vállalatok, nemzeti bizottságok eddigi objektumait és a szakszervezetek létesítményeit, célszerűen további berendezéseket kell létesíteni, erre ki kell használni a lakosság kezdeményezését és a vállalati eszközöket. Tovább kell fejleszteni a turisztika feltételeit. IX. Külső gazdasági kapcsolatok Az 5. ötéves tervben a külső gazdasági kapcsolatok fejlesztésének célja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság aktív szerepének előkészítése a nemzetközi munkamegosztásban, gazdaságunk és a KGST-országok kapcsolatának erősítése, s ennek alapján a szükséges külső feltételek megteremtése a népgazdaság tervezett efjlesztésének megvalósítására, és e fejlődés hatékonyságának fokozására. Ezért folytatni kell a külkereskedelmi forgalom előnyének biztosítását a nemzeti jövedelem növekedésével szemben. Az ötéves tervben a csehszlovák külkereskedelem általános forgalmának 36—38 százalékkal kell növekednie. A szocialista gazdasági integráció most zajló folyamatát, amely a csehszlovák gazdaság hatékony fejlődésének jelentős tényezője, a KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka megállapításának szellemében kell biztosítani. Nemcsak az irányítás felsőbb fokain kell sokoldalúan támogatni, hanem ügyelni kell arra is, hogy megfelelő helyet foglaljon el a termelés területén. Feltételeket kell teremteni és biztosíta•ni a vállalati, gazdasági övezet aktív részvételére a kooperáció és szakosítás fejlesztésében. A KGST-tagállamokkal való népgazdasági tervegyeztetésben elért eredményekből kell kiindulni. A nemzetközi szocialista munkamegosztás nyújtotta minden lehetőséget fel kell használni a csehszlovák gazdaság hosszúérvényű problémáinak megoldására, éspedig főként a fűtő- és nyersanyagbázis, a vegyipar és a gépipar terén. A munkamegosztás maximális elmélyítése érdekében azokat az ágakat és ágazatokat kell elsősorban fejleszteni, amelyek Csehszlovákiában a legmegfelelőbb feltételekkel rendelkeznek. Bővíteni kell az együttműködést a szocialista államokkal, a tudományos kutatás, a beruházások koordinált fejlesztésével kezdve egészen a termelésben és a Közös szállításokban egyes ágakon belül folytatott szoros együttműködésig. A szocialista országokkal valő cseh szlovák külkereskedelmi forgalomnak 43—45 százalékkal kel) növekednie. A KGST-tagországokkal, főként » Szovjetunióval, ápolt gazdasági kapcsolatok elsődleges fejlesztése mellett a kölcsönös előnyök alapján a kapitalista és a fejlődő országokkal is fejleszteni kell a kétoldalúan hasznos gazdasági kapcsolatokat. El kell érni a kivitel szükséges előnyét a behozatallal szemben. A gépek és berendezések behozatalának elsődlegesen a csúcsszínvonalú világtechnikára és olyan gépek vásárfására kell irányulnia, melyeknek gyártására Csehszlovákiának nincsenek feltételei. A kapitalista államokból való gépbehozatal terén összhangnak kell lennie a fejlett kapitalista országok piacaira való kivitel növelésének lehetőségeivel és a szokásos kereskedelmi feltételek mellett nyújtót hitelek lehetőségeivel. Azon strukturális változások biztosításánál, amelyek megkövetelik a feldolgozó ipar, elsősorban a gépipar szerepének fokozását, annak érdekében, hogy javuljanak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pozíciói a nemzetközi munkamegosztásban és fokozódjék a külkereskedelmi hatékonysága, biztosítani kell, hogy a gépkivitel lényegesen gyorsabban nőjön az általános kivitelnél és öt éven belül több mint a feléve) legyen nagyobb. Ezzel összefüggésben biztosítani kell a csehszlovák gépgyártmányok műszaki színvonalának állandó emelkedését és meg kell javítani a kereskedelmi és műszaki szolgáltatást. Erősíteni és tökéletesíteni kell a külkereskedelem állandó irányítását, ugyanakkor szilárdítani kell a termelés gazdasági kapcsolatát a külkereskedelemmel, és tökéletesíteni kell a külkereskedelmi csere hatékonyságának fokozódását elősegítő ösztönzőket. X. A termelőerők elhelyezése, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlesztésének alapvető iránya. A csehszlovák közgazdaság fejlesztése és az életszínvonal emelése alapvető céljainak megvalósítása az egységes gazdaságpolitika érvényesülése mellett megköveteli a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság természeti és gazdasági feltételeinek kihasználását, ezzel egyidejűleg mindkét köztársaság fokozatos gazdasági kiegyenlítődésének folytatását. Ezzel összefüggésben el kell mélyíteni a területi tervezés rendszerét, főként objektivizálni kell a termelőerők elhelyezésének kritériumait. 1971—1975 között ügy kell irányítani a gazdaság fejlődését, hogy a létrejött (Folytatás a 8. oMalon)