Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-28 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

PLASZTIKUS FENYKÉPEK A CSALÁDI ALBUMBAN Lézersugár a laboratóriumban: kettéválasztva hologrammot alkot. A családi fényképalbumba is betört a műszaki forradalom: a szakértők szerint már 10 éven belül három dimenziós fényképek foglalják el majd az eddigi fekete-fehér és színes képek helyét. Ezen a téren a lézersugarak játszanak döntő szerepet. Dennis Gábor professzor Londonban már 1947-ben felfedezte a hologramra, olyan többrétegű kép készítésének elméleti lehetőségét, amely minden tárgyat plasztikusan ad vissza, ötletét csak a lézersugarak felfedezése után valósíthatta meg. Az alapelv viszonylag egyszerű: egy lézersugarat prizmán át hasítanak. A sugarak fele a lefényképezendő tárgyat világítja meg, a másik fele pedig egy közönséges fényképlemez. Az így készített holografikus klisé külsőleg közönséges szürke ujjlenyomathoz hasonlít. Ha azonban ezt az eljárást fordított értelemben alkalmazzák, és a klisét ugyanazzal a lézersugárral világítják meg, akkor a lemezen plasztikus kép keletkezik. A szakértők szerint ezt az eljárást 1930-ig annyira tökéletesíteni fogják, hogy a mozikban is plasztikus filmeket mutathatnak be. (QUICK). Víz alatti autó Ma még csak kutatási célokra szolgál, de néhány éven bőiül magánemberek hobbyjaként szerepelhet ez a jármű, amelyben 2 személy 15 órán át a víz alatt maradhat, 1000 méter mélységbe merülhet le és 12 km-es utat tehet meg. A víz alatti autót két 3,2 lóerős villanymotor hajtja és szánkőként talpakon siklik előre. Felszereléséhez tartozik két 1000 wattos kvarclámpa, egy tv-kamera, valamint egy fémtárgyak felkutatására szolgáló készülék. (QUICK) A jogásznők nehezen találnak férjet — A légi kisasszonyok rend kívül gyorsan beeveznek a házasság révébe — panaszolja a világ csaknem minden repülőtársasága. Ezt bizonyltja egy osztrák statisztika is. A házassági skála második helyén a fodrász- és kozmetikusnők állnak: ezeket a munkahelyeket is többnyire csinos lányok tültik be. A kelendS lányok sorában következő helyen az eladónők állnak. Valamennyiüknél nagy szerepet játszik. hogy munkakörükből kifolyólag sok emberrel találkoznak, hogy mindig jól öltözöttnek és kedvesnek kell lenniük. Az utazási irodákban dolgozó fiatal lányoknál ugyanazok a szempontok érvényesek, mint a légi kisasszonyoknál. Ötödik helyen állnak a titkárnők és a gépírónők. A tudományos képzettséggel rendelkező nők közül Ausztriában aránylag az orvosnőknek vannak legkedvezőbb kilátásaik: ők többnyire kollégáikkal kötnek házasságot. Kimondottan kedvezőtlenek a jogásznők esélyei: ügy látszik, a férfiak attól tartanak, hogy túlságosan gyámkodna felettük a jogászfeleség. (VOLKSSTIMME.) Amikor a két vadász, Yi és Puan több tnint száz évvel ezelőtt Thaiföld északi részén az elátkozott Pong Lunang hegyen összes nyilát kilőtte, azt hitte, hogy természetfeletti erőkkel áll szemben: a nyilak mind lepattantak a nyugodtan tovább legelésző vadakról. A kíváncsiság végül is győzött a csodálkozásuk és félelmük felett, a két vadász elkezdett a földben túrni. Azt hitték, hogy valamilyen csodatevő és szerencsét hozó Buddha-szoborra bukkannak. A legnagyobb meglepetésükre azonban egészen mást találtak, nagy, különféle színű kristályszerű kődarabokat. Néhányuk átlátszó, kristálytiszta és fehér volt, mások viszont tejszínűek, kékek, zöldek, vagy szürkék. A legenda szerint a vadászok a talált köveket hazavitték. Apró darabokra törték és barátaik között szétosztották. Mindazok akik ilyen kőhöz jutottak, hosszú ideig éltek jólétben és boldogságban. A megajándékozottak is hamarosan rájöttek, hogy a színes köveknek köszönhetik család- juk szerencséjét. A Pong Lünk hegyen kívül más környékbeli hegyekben is kutattak, és ugyanilyen kövekre bukkantak. A tartományban „Pong Kham" néven vált ismeretessé ez a féldrágakő, és ékszerül, valamint talizmánul szolgált. Thao Kaeo, egy Laoszból bevándorolt gazdag ember mintegy 100 évvel ezelőtt Lampang tartományi székhelyen drágakőcsiszoló műhelyt nyitott, és a környéken talált Pong-Khain köveket nyakékekként és gyűrűkbe dolgozta fel. Annak ellenére, hogy a lakosság körében igen kedvelt volt, a csodakő híre nem szárnyalta túl az északi hegyvidéki tartomány határát. Az ország más részeiből érkezett látogatók a színes díszkövet mint érdekességet magukkal vitték, de nem igen hittelk csodatévő CSODATEVŐ KÖVEK erejében. A szerzetesek pedig e köveket az évente megtartott búcsúk alkalmával osztogatták a hivők között. így volt ez eddig. Néhány héttel ezelőtt az egész országban és a fővárosban Bangkokban is híre kelt a csodakő rendkívüli hatásának. Többen is állították, hogy a kőnek köszönhetik életüket. Így egy adóhivatalnokot, aki motorkerékpáron tartott Lam Pangba, a tartományi székhelyre, Pong Kham kővel díszített gyűrűk. Lam Pang rizstermelő parasztjai Pong Kham kő után kutatnak. banditák támadták meg. A fegyveres rabíók számos lövést adtak le rá, — de amint a megtámadott állítja — bár ruháját kilyukasztották a folyók, teste ép maradt. Természetesen a csodálatos kőnek tulajdonította szerencséjét. Amikor köztudattá vált ez az eset, és még számos más, hasonló történet híre is elterjedt, Thaiföldön kitört a Pong Kham-láz. A gazdag polgárok először egyenként, majd tömegestől özönlöttek gépkocsin, vagy repülőgépen Bangkokból a 700 kilométerre fekvő Lam Pangba, hogy minden fellelhető követ felvásároljanak. A tartomány rizstermelő parasztjai röviddel az aratás előtt cserbenhagyták földjeiket és a hegyekbe mentek, hogy a szerencsét és pénzt hozó kövek után kutassanak. Bangkok ékszerüzleteiben a Pong Kham hamarosan a légkelendőbb áru lett. Az ára ugrásszerűen emelkedett. Míg más féldrágakő értéke a tisztátlanság következtében csökkent, a Pong Khamnál ellenkező a helyzet. Átlátszó kövek, amelyek olyan szerencsét ígérő ereket tartalmaznak', mint az „elefánt szempilla", a „tigriskarom" vagy „koráli", óriási áron kelnek el. Egy ékszerész nemrégen 20 ezer márkáért adott el ilyen „természetfölötti csodakövet". A thaiföldi fővárosban a Pong Kham-láz következtében nagymértékben esett az ismert féldrágakövek, a szafir, a rubin, az ametiszt és a topáz ára. Az egyik bangkoki ékszerész fejcsóválva állapította meg: „a Pong Kham-kő nem más, mint közönséges kvarc, amely ebben a formában csak a Lam Pang tartományban fordul elő. Bár nem hiszek a neki tulajdonított „természetfeletti erőben", mégis meg vagyok győződve róla, hogy eza kő hamarosan Thaiföld legértékesebb féldrágaköve lesz". (BÜNTE ILLUSZTRIERTE) Az olasz félsziget és Szicília közötti híd építésére kiírt nemzetközi pályázat nagydíját egy angol mérnökcsoport szokatlan és roppant ötletes elképzelése nyerte el: a három kilométer széles Messinai szoroson való átkeléshez egy tenger alatti híd építését javasolta, melynek három acél, vagy vasbeton csőből kiképzett szerkezete 50 méterrel a tenger felszíne alatt horgonyozna a tengerfenékben, s így nem zavarná a hajóközlekedést. Nem okozhat benne kárt a heves szélvihar, sőt nem lenne kitéve a szélsőséges hőmérsékletváltozásoknak sem, problémát csak a tengerHíd a tenger alatt áramlások okozhatnának. A hídszerkezet szekciókból állna, melyeket az áramlások úgy, mint a pontonhidakat meghajlíthatnak ugyan, de nem szakíthatnak szét. A három cső közül egy a vasúti, kettő pedig a gépkocsiforgalom részére szolgálna, és enyhe lejtésű alagutak vezetnének le hozzájuk. Az angol tervezők azért választották ezt az egyedülálló megoldást, mert a szorosban 350 méter mély a tenger, és ha alagutaf fúrnának, rendkívül meredek csatlakozó alagútszakaszokra lenne szükség. Mivel a terület különben is erősen földrengésaktív övezetben fekszik, a mélyvezetésű alagútban súlyos károkat okozhatna minden földrengés. A tenger alatti híd olcsóbb lenne az alagútnál és a hagyományos függőhídnál, mert az egyes szakaszokat kivontatják a helyükre, azután lesüllyesztik a kívánt mélységbe és lehorgonyozzák. Egyszerre végezhető a munka az alagút több szakaszán és az építés üteme sokkal gyorsabb. A tervek szerint a különleges híd megépítésére még ebben az évtizedben sor kerül. (NEUE ILLUSZTRIERTE) A világ legnagyobb és legkisebb könyve „Rendkívüli méretekkel" készül meglepetésre a tavaszi vásárra a lipcsei Paul Altmann cég. Bibliofilek számára is ínyencségnek ígérkezik a 3X2,5 milliméteres ábécé, amely a világ legkisebb könyvének számít. Eddig a rekordot 4,2X2,8 milliméterrel egy japán minikönyv tartotta. A német cég azonban nem elégszik meg ezzel az elsőségge' A világ legkisebb könyve egy gyufaszál mellett. A Paul Altmann cég készítette a világ legnagyobb könyvét is: „A nagyherceg térképei"-t. hanem 100x79 centiméteres kötésben kiadja „A nagyherceg térképeit"-t. Ez a kötet Frigyes Vilmos brandenburgi nagyherceg értékes XVII. századbeli, kézzel rajzolt térképelt tartalmazza. A könyvpiacon eddig nem tartottak számon ilyen nagyméretű könyvet. (NBI)