Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA SZOMBAT BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 67. szám Ara 50 fillér Építovállalatok a pártjubileum tiszteletére Az ipari építkezések szakágazati főigazgatóságához tartozó hét szlovákiai építővállalat Igazgatóinak és vezető dolgozóinak tegnap Košicén megtartott értekezletén Ladislav Prekop mérnöknek, az SZSZK építésügyi miniszterhelyettesének Jelenlétében hirdette ki Jozef BehunCik vezérigazgató a szakágazati igazgatóság dolgozóinak a CSKP megalapítása 50. évfordulója tiszteletére tett vállalásalt. A vállalások alapján a szakágazati főigazgatóság vállalatai — melyek Szlovákia ipari építkezésének kivitelezését végzik — kötelezték magukat, hogy a január és május közti időszakban tervezett építőmunkálatokat határidő előtt elvégzik. Jó munkaszervezéssel, a tartalékok s a munkaidő céltudatos kihasználásával az alapvető építőmunkálatok tervét 20 millió koronával túlszárnyalják, ami 1971-ben 8,9 százalékos növekedést jelent. Az ipari építkezéseken kívül segítenek a lakásépítkezésben tó, s az általuk felépítendő lakásokat december 15-ig átadják rendeltetésüknek. A társadalmi jelentőségű építkezéseken — amilyen például a vajányi hőerőmű, s a Košice és V. Krtíš közt épülő nemzetközi gázvezeték — lerövidítik a határidőket. A mezőgazdaság részére 1971ben 16 hatalmas terményraktárt építenek Szlovákiában, s ezzel 320 000 tonnával növelik a raktárkapacitást. A munkafegyelem megszilárdításával 504 munkaerőt takarítanak meg. Az említett intézkedések következtében a munkatermelékenység az elmúlt évhez viszonyítva 5,7, a munkabérek pedig 2,8 százalékkal növekszenek. A vállalások teljesítésének eredményeit az építők napja alkalmából vitatják meg. IkulikI A tfineci acélgyár dolgozói tartalékaik felhasználásával, teljesítményük növelésével, a selejt csökkentésével és az aggregátorok javítási tervének lerövidi tésével 15 000 tonnával több acélt termelnek. (Felvétel: Sevőík — CSTK) A SZLOVÁK BÉKETANÁCS IÍLESE (ČSTK) — A Szlovák Béketanács tegnap Bratislavában plenáris ülést tartott és tanácskozott a CSKP 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek előkészítéséről. Egyidejűleg értékelte a múlt év szeptemberében megtartott plenáris ülése óta kifejtett tevékenységéi, és foglalkozott az ez évi tervekkel. Dr. Viliam Thurzo, a Szlovák Béketanács elnöke, a Békevédők Csehszlovák Bizottságának első alelnöke megállapította, a Csehszlovák békevédő mozgalom legfontosabb alapelve mindenkor az volt, hogy elismerte a CSKP vezető szerepét és nélkülözhetetlennek tartotta a szocialista közösség országai egységének, a Szovjetunióhoz fűződő barátságnak és szövetségnek a megerősítését. Dr. Stefan Rais, a Szlovák Béketanács titkárságának vezetője beszámolt a konkrét akciók tervéről. ÚJ KORMÁNY TÖRÖKORSZÁGBAN... Ankara — Gevdet Sunay török köztársasági elnök pénteken kijelölte az ország új miniszterelnökét Niliat Erim egyetemi tanár, a Köztársasági Néppárt parlamenti képviselőjének személyében. Erim professzor kilép a pártból, hogy független politikusként koalíciós kormányt alakíthasson — közölték egyidejűleg. Dr. Nihat Erim 59 esztendős, az Izmit város közelében lévő Kandira kisvárosban született. Franciául és angolul beszél. Az isztambuli Galatasaray francia középiskolán, majd az ankarai egyetem jogtudományi fakultásán folytatott tanulmányokat; Párizsban doktorált. Először 1945-ben választották meg parlamenti képviselőnek. 1946—50 között közmunkaügyi tárcát viselt és miniszterelnök is volt. Képviselői mandátumát akkor vesztette el, amikor Adnan Menderes Demokrata Pártja a Köztársasági Néppártot elsöpörte a hatalomból. Később Erim az an3?aral egyetem tanára lett, de 1953-ban visszatért a politikai életbe: a külügyminisztérium jogi tanácsadójának nevezték ki: ebben a minőségben vett részt annak az új alkotmánynak a megszövegezésében, amely függetlenné nyilvánította Ciprust. Az 1961-es választásokon ismét mandátumot szerzett. Az ankarai rendőrségen folytatták az elfogott Denis Gezmis volt egyetemista kihallgatását. A 25 éves fiatalembert azzal vádolják, hogy felelős a fel) ruár 15-i és a március 3-i emberrablásokért. Gezmis — mint közölték —, beismerte részvételét az emberrablásokban, és kijelentette, hogy szervezete „más imperialista" országokat is célba vett. Csoportja — mint állítólag bevallotta — 36 lakást tartott fenn Ankarában, hogy ide rejtse az elrabolt embereket. ...ÉS BOLÍVIÁBAN La Paz — jüan fosé Torre z bolíviai elnök csütörtökön tájékoztatta az új kormány tagjait az ország legfontosabb kül- és belpolitikai célkitűzéseiről. Mint mondotta, a kormányátalakítás „történelmi szükségszerűség" volt. Az új kormány feladata, hogy még jobban kibontakoztassa a forradalmi folyamatot, amely lehetővé teszi majd a nép gazdasági és szociális vívmányainak megszilárdítását, az ország megszabadítását a külföldi monopoliumoktól és a belső reakciótól. Torrez elnök a következő pontokban summázta a legfontosabb célkitűzéseket: 1. A gazdasági függetlenség biztosítása a külfölddel szemben; 2. évenként legkevesebb harmincezer új munkahely létesítése; 3. új pénzügyi és közigazgatási intézkedések bevezetése annak érdekében, hogy az erőfeszítéseket megosszák a lakosság összes rétegei között} 4. a forradalmi helyzet ala kulásának megfelelő, állandóan megújhodó gazdasági tervezési rendszer biztosítása. Alfredo Ovando Candia volt bolíviai elnök, az ország jelen legi madridi nagykövete, akit —. mint ismeretes — Torrez elnök hazarendelt, hogy tisztázza a Hoy című napilap vádjait, csütörtökön Madridban azt állította, hogy „semmi köze sincs Barrientos Ortuno volt elnök meggyilkolásához és az Izraelbe irányuló fegyvercsempészéshez". K

ét éve lesz már annak, hogy pártunk központi bizottsága élén új vezetés áll. 1969 áprilisa óta pártunk fontos feladatokat oldott meg. Az eredmények szemmelláthatők mind a politikai, mind a gazdasági életben. Meghiúsultak a hazai és külföldi ellenfeleink reményei: nem jutottunk gazdasági válságba, s megelőztük az inflációs veszélyt is. A közellátás ma jobb, mint az 1969-et megelőző években. De nemcsak a gazdasági eredmények fémjelzik ezt a két évet. Jelentős az a körülmény is, hogy a párttagság soraiban, az 1968 januárját megelőző és követő időszak megítélésében mély tudati változás állt be. A tagkönyvcsere és a „Tanulságok" széles körű megvitatása nyomán elmondható, hogy ma már közismertté váltak a válságos időszak összefüggései és előzményei. A „Tanulságokban" ismertetett tények ma már százezreket győztek meg; s örvendetes, hogy nemcsak a párttagság körében, hanem a pártonkívüliek is érdeklődéssel tanulmányozzák ezt az okmányt. Helyes, hogy tanulmányozzuk a múltat, mert csakis annak alapos ismerete alapján vonhatjuk le a jelen és a Jövő szempontjából szükséges következtetéseket. Nem ismétlődhetnek meg a régi hibák, ha tudatosítjuk őket. A múlt vizsgálatával egyidőben azonban előre is kell tekintenünk. Az élet újabb és újabb feladatokat állít elénk, s megoldásukra már most fel kell készülnünk. A kommunisták sokat várnak a soron levő XIV, pártkongresszustól, amely pártunk életében lezár egy bonyolult szakaszt. Elsősorban világos célokat, távlatokat ad mind eszmei-politikai, mind pedig gazdasági téren. A jobboldali opportunizmus és revizionizmus eszmei maradványai elleni szüntelen harcon kívül figyelmünket a jövő feladataira, s napjaink konkrét célkitűzéseinek megvalósítására kell Irányítanunk. Eszmei síkon harcot kell vívnunk a legszélesebb tömegek megnyeréséért, tudata átalakulásáért. Munkánkkal kell bizonyítani, hogy a szocialista társadalmi rendszer az emberek gondTekintsünk előre jait, bajait sokkal jobban oldja meg, mint bármelyik más rendszer. Az „Arccal a tömegek felé" gottwaldi jelszó időszerűsége nem taktikai lépés. A párt ős a dolgozó tömegek közti jó kapcsolat ápolása a pártmunka elválaszthatatlan része. A múlt hibáinak nem szabad megismétlődni, s ehhez mindenütt, elsősorban a pártszervezetekben kell megteremteni a biztosítékokat. Ellenfeleink arra várnak, hogy újabb hibákat kövessünk el, azzal számolnak, hogy nem vonjuk le a tanulságokat az elmúlt időszak hibáiból. A kommunisták szilárd akciőegysége, a párt és a tömegek közti összhang, a marxista—leninista elvek következetes alkalmazása a kezessége annak, hogy problémáinkat sikeresen megoldjuk. A pártszervezetek évzáró taggyűlései, valamint az üzemi pártkonferenciák határozatai az akciókőpesség fokozódásáról tanúskodnak. Az újonnan megválasztott pártbizottságok előtt konkrét, világos célok állnak. A pártszervezetek többsége nem hagyta figyelmen kívül a gazdasági kérdések megoldását sem. Konkrét feladatokat tűztek ki pl. a munkaidő gazdaságos kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása és a jó munka biztosítása érdekében. A konkrét személyi felelősség ls kifejezésre jut az egyes határozatokban. A bizottságok határidőket ós pontosan körülhatárolt feladatokat tűznek ki, s gondoskodnak arról is, hogy megteremtsék a kitűzött feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az utőbbl hónapok egyik pozitív jelensége a pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaverseny. Az elmúlt hónapokban és hetekben ez a mozgalom már jelentős eredményeket hozott a népgazdaság számára. Az üzemi bizottságok előtt egyre világosabb: értelmetlen az olyan formális munkaverseny, aminek csak papíron látható az eredménye, — de a jól előkészített, a helyi adottságoknak megfelelő társadalmi aktivitás konkrét eredményeket hoz. A

Központi Bizottság decemberi plenáris ülésén Husák elvtárs tizenöt pontban foglalta össze a párt politikájának irányát és tartalmát. Nem kevés azoknak a pártszervezetnek a száma, amelyek az első titkár beszámolójában kifejtett feladatokkal együtt a „Tanulságokat" és a pártegységről szőlő határozatot alkotó módon alkalmazták saját viszonyaikra. Ezek a dokumentumok továbbra ls érvényesek, s véleményünk szerint a pártbizottságok Ismételten foglalkozhatnának velük, s azok szellemében, hatáskörükön belül olyan konkrét intézkedéseket foganatosíthatnának, amelyek segítséget jelentenek pártunk célkitűzéseinek megvalósításában. SOMOGYI MÁTYÁS dítására.' Mégis sor kerül Tito olaszországi látogatására Belgrád — Belgrádban hivatalosan közölték, hogy hamaro. san bejelentik Tito elnök decemberben elhalasztott hivatalos olaszországi látogatásának új időpontját. Tito olaszországi útja — mint emlékezetes — Moro olasz külügyminiszter egy parlamenti nyilatkozata miatt maradt el, amelyet Belgrádban úgy értelmeztek, hogy Olaszországnak az egykori trieszti övezet környékén területi igényei vannak Jugoszláviával szemban. A Tito-látogatás elhalasztását követően sorozatos jugoszláv— olasz diplomáciai megbeszélések folytak, s Velencében találkozott Moro olasz és Tepavac jugoszláv külügyminiszter is. A tárgyalásokon mind olasz, mind pedig jugoszláv részről hangoztatták, hogy —• a félreértések tisztázása után — minél előbb szükségesnek tartják Tito tervezett útjának a lebonyólU tását. A jugoszláv kormány O héten tartott ülésen foglalkozott Jugoszlávia és Olaszország kapcsolataival, s arra a megállapításra Jutott, hogy „mindkét kormány készséget mutat a kétoldalú együttműködés előmotx — m