Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám, péntek

Eredmények és célok Ahogy ma dolgozunk, iíffu pliink hnlnan lx

a. - tib Q H E H a-b • C3 10 ÉVRE ÍTÉLTEK - 20 ÉVRE ÍTÉLTEK VERSENYE A kálnai szövetkezet 958 ha mezőgazdasági területen gazdálkodik. Bár az elmúlt évben a késői tavasz és az esőzések kárt okoztak a növénytermesztésben, főleg a tavaszi árpában és búzában, az eredmények mégis említésre méltók. Árpából 33, kukoricából 41, cukorrépából 468, hereféléből 75 q volt a hektárhozam. Cukorrépából 107 q-val, hereféléből pedig 30 q-val termett több hektáronként, mint 1969-ben. Búzából 37 q volt a termésátlag, de voltak olyan dűlők, ahol 51 q is meg

r termett egy hektáron. A szövetkezet csak egy évvel ezelőtt rendezkedett be a hústermelésre. A 4036 q hús kitermelésének tervét eléggé túlméretezték, de teljesítették, s így a szövetkezet az 1 ha-ra eső hústermelésben a lévai járásban az élvonalban áll. Az etetők közül a legjobb eredményeket az előhizlaldában a sertéseket gondozó Király Vilmos és a szarvasmarhákat gondozó Jenei Károly érte el. A malacok napi súlygyarapodás 0,34, a szarvasmarháké 0,94 kg volt. Az utóbbinál néhány évvel ezelőtt 0,60 kg-ot is alig értek el. Tavaly az állatgondozók nagy örömére két takarmánytárolót és egy víztornyot építettek az istállók közelében, melyek rendeltetési céljukon kívül új, modern vonást is jelentenek a szövetkezet udvarában. A kukorica és a cukorrépa betakarításán, valamint néhány más apró munkán kívül jóformán minden munkát gépekkel végeznek. Igaz, hogy némi alkatrészhiány mutatkozott, főleg a traktoroknál (hengerhüvely, hengerfej, szelepek, kormányberendezések stb.), de a korszerűen felszerelt műhely 7 javítója ezt a problémát megoldotta. Használt alkatrészek megjavításával pótolták a hiányt. A szövetkezet termelésének értéke 13 923 000, a bevétel 7110 000 korona volt. Az előbbinél 1547 000, az utóbbinál IGYEKEZTEK A VETÉSSEL Alsószecse (Dolná Seč) szövetkezeti tagjai. A tervezett terület egyharmadát, 45 hektárt már bevetették árpával a szép télutói napok alatt. Az idősebbek szerint többször bebizonyosodott már, hogy a korai vetés gazdag termést adott. Kúcs Gyula Jó ezeket a névtelen panaszos leveleket olvasni, mindig van bennük valami érdekes. Rendszerint nem mindennapi dolog — névtelenül, de nem személytelenül. Mindig a panaszos húzía a rövidebbet, az ismeretlen, ám a megbíráltak, ha nem is nevük, de funkciójuk és munkahelyük szerint könnyen megtalálhatók. Ez persze csak az egyik oldal, mégpedig az, amelyik'. gyakran könyörtelenül visszautasítja a „vádat", és mindjárt meg is kérdezi: ki írta ezt a hazugságot. Ű ugyan legtöbb esetben tudja, vagy legrosszabb esetben sejti, hogy ki volt a „tettes", de az újságírót inkább az érdekli, hogy a panaszban mennyi az igazság. Nos, a sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a névtelen levelek többsége személyeskedő, vádaskodó. Ha most két levélre mégis válaszolunk, annak az az oka, hogy nem személyeskedő, vádaskodó írásokról van szó, hanem közérdekű ügyben (jár-e prémium) keresnek feleletet panaszukra. Az egyik levél Pelsőcről (Plešivec) érkezett, a másik Garamkövesdről (Kamenica nad Hr.). Mindkettőben a pénz, a pénz és a pénz áll a szövetkezetiek panaszának középpontjában. Nézzük a pelsőci levelet, amelyik egyszerűbb, hiszen csupán kérdés: jár-e prémium a szövetkezet funkcionáriusainak, ha a tagok a betervezett 20 koronás munkaegység ellenében csak 18 koronát kaptak, mert kevés a pénz. Ugyanakkor — a levél szerint — az elnök 7000, a könyvelő és a zootechnikus 4000—4000, az agronómus 2500 korona prémiumot kap. (A levél még az évzáró taggyűlés előtt érkezett.) Ennyi értesülés bizony nagyon kevés ahhoz, hogy pontos választ adhassunk. Mivel ezt nem is tehetjük meg, csupán néhány ezzel összefüggő gon790 000 koronával szárnyalták túl a tervet. Így az alapnorma értéke 22-ről 29 koronára emelkedett, s az év folyamán kifizetett 2 709 000 koronán kívül zárszámadáskor még 988 000 koronát oszthatott szét Matúska János főkönyvelő a tagok között részesedés és prémium címén. A legtöbbet keresők között Hajtó Mihály gépkocsivezető 36 801 koronát, ifj. Garaj János traktoros 30 627, Pasztrnák Károly etető 30 575, Jenei Károly etető és felesége 51481 koronát keresett. A 215 állandó dolgozó egy főre eső évi jövedelme átlag 17175 korona volt, de ez a szám jelentősen megnövekszik, ha az 50 ár háztájiról származó hasznot is hozzászámítjuk. Ezenkívül a dolgozók Ingyenes fuvarozási és kedvezményes áron való gabonavásárlási lehetőséggel is élhettek. A szövetkezet tavaly tért át a szilárd bérrendszerről a teljesítmény szerinti jutalmazásra. Az eredmény: javult a munkaerkölcs. A hústermelésre való átmenet viszont bizonyos nehézségekkel járt. Takarmányból ugyan nem volt hiány, de kevés volt az alapállomány, s így hizlalásra növendékállatokat vásárolni kellett. Az ezzel járó kiadásokat bizonyos mértékben a termelési és az értékesítési költségek csökkentésével ellensúlyozták. Munkaerőhiány csak a nyári szezonmunkák idején mutatkozott, de ezt Vrana András elnök a diákok brigádmunkára való felvételével könnyen megoldotta. Az év tehát jól zárult, s ezért az 1971. évre a tavalyinál nagyobb célok elérését tűzték ki a szövetkezetiek. 370 000 korona értékben gépeket szándékoznak vásárolni, s az 1773 000 korona üzembiztosítási alapból jut majd a régi épületek javítására is. A mezőgazdasági növények hektárhozamának növelése érdekében a múlt évi 485 ezer koronánál 221000 koronával költenek többet műtrágyára. Tervbe vették az 1 ha mezőgazdasági területre eső 462 kgos hústermelés 11 kg-mal való növelését is, sőt az új ötéves tervben 25 százalékkal, azaz: évente 3 190 000 korona értékkel akarják fokozni a termelést. A szövetkezeti tagok jó munkáján múlik, hogy ez sikerüljön. TŐZSÉR LAJOS dolatot vetünk fel. Lássuk csak a kérdés néhány oldalát. A szövetkezeti tagok a munkaegység betervezett értékének (a 20 koronának) évközben a 80 százalékát (16 korona) kapták meg. A visszamaradt 20 százalék be van ugyan tervezve, de ez a termelés sikerétől is függ, hogy kifizethetik-e. Ha Miért névtelen nem érik el a tervezett termelést, esetleg az előirányzottnál nagyobb lett a kiadás, magától értetődően ebből a visszamaradott 20 százalékból kell azt a különbséget fedezni. Jelen esetben a tagok bentmaradt két koronája tíz százalékot jelent. Nem tudjuk, hogy az említett vezetők náluk még munkaegységet kapnak-e, vagy a már általánossá vált, meghatározott havi fizetést. Ezért a fizetést a vezetők épp úgy nem kapják meg száz százalékban, mint a tagok. Ha a vezetők a munkaegységre is megkapnák azt a két korona részesedést, hozzá a levélben említett prémiumot is, akkor azt mondhatnánk, hogy jogtalan pénzhez jutottak. De ha rendszeres havi fizetésről van sző, akkor a vezetők fizetésének kiegészítését az eredmények alapján a felsőbb szervek határozzák meg. Mint említettem, ezt az ügyet jogilag csak a tények teljes ismeretében lehetne megválaszolni. Kényesebb, bár nem bonyolultabb a garamkövesdl panasz. Leegyszerűsítve; itt csupán arról van szó, hogy a betervezett 22 koronából az állattenyésztők 22, a növénytermesztők 20 koronát kaptak meg. Vagyis; a feltételezett 22 koronából 17 koroEgy meghívásnak eleget téve jutattam el nemrég Patra (Patince) a Duna menti kisküzségbe, melyben alig fél évtizeddel ezelőtt — a Duna pusztító munkájának eredményét látva — sokan azt mondták, hogy itt már vége az életnek, a közös gazdálkodásnak. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy azoknak volt igazuk, akik kitartottak és szorgalmas munkával szebbé és jobbá varázsolták mindazt, amit a za varos áradat elpusztított. A szokásos ünnepi megnyitó be szédek után Pollák János mérnök, a szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. A teremben elcsitult a zaj. Most derült ki, hogyan gazdálkodott a szövetkezet, hogyan dolgoztak az emberek ... A szövetkezet ezt a kedvezőtlen gazdasági évet is sikeresen zárla. A növénytermeszlés lemaradását a kertészet terven feliili bevétele ellensúlyozta. A múlt évben jelentősen fej tesztelték az állaltenyésztést. A gazdaságosabb takarmányozási módszer bevezetésével csökken tették az önköltséget, növelték a súlygyarapodást, ainl természetesen maga után vonta a termelés gazdaságosságának fokozását. A tervezett bevételt 212 000 koronával túlteljesítették. Az említett termelési főágazat fejlődését igazolja az a tény is, hogy 681 000 koronával több bevételt biztosított a szövetkezetnek, mint egy évvel korábban. Egyszóval a sző vetkezet pozitívan zárta az 1970 es évet. A múlt évben 20 százalékkal — azaz 65 ezer koronára — növeke dett egy állandó dolgozó teljes termelésének értéke, s ugyanilyen arányban növekedett a dolgozók havi átlagkeresete. Ez 1647 korona. Eredetileg minden száz korona után további 35 korona részesedés kifizetését tervezte a szövetkezet, de az eredmények lehetővé tették, hogy ezl az összeget öt koronával megtoldják. Összesen 367 koronát osztottak el részesedés címen. Nem akarok ünneprontó lenni, de felmerUll az említett évzárón egy nagyon találó megjegyzés, — szövetkezet nem fejőstehén, s tagjainak, dolgozóinak nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Sajnos, de való, hogy még ma ls vannak a pali szövetkezetben — de nem csak ott — olyan dolgozók, akik a kisebb-nagyobb problémák felmerülésekor cserben hagyják a szövetkezelel és nem nyújtanak segítő kezet a vezetőknek a nehézségek megoldásában. A pati eredmények ugyan önmagukért beszélnek, de nyilván sokkal jobb eredményekről számolhatnánk be, ha a szövetkezet valamennyi dolgozója szívügyének tekintené a közös sor sát. (kádek) na volt az előleg, ehhez az állattenyésztésben dolgozók a zárszámadáson megkapták azt az öt koronát, a növénytermesztésben dolgozók viszont csak 3 koronát. Namármost ki tegyen igazságot. Az állattenyésztők eredményei a növénytermesztők áldozatos munkáján alapulnak. Éppen ezért kissé furcsa az ilyen megosztás. Okonómiailag bizonyítható az igazságosság, emberileg csak abban az esetben, ha tudatos hanyagságról van szó. De lássunk néhány sort a levélből. „Annak ellenére, hogy minden takarmányt mi takarítottunk be, nehéz fizikai munkával, a forró napon 9—10 órát dolgoztunk, sajnos, vezetőink szemében nem vagyunk egyenrangú munkások. Most az állatgondozók kigúnyolnak, kinevetnek bennünket. Őnekik könnyű etetni, ha a takarmány be van készítve ... Ügy határoztunk, hogy más munkahelyet keresünk." Sok minden van még a levélben, nem is sorolom fel a panaszokat. Tény, gyakran születnek a panaszlevelek jogos sérelemből. De a szerkesztőség se nem bíróság, se nem illetékes szerv arra, hogy ebben döntést hozzon. A levélben egy szó sincs arról, beszéltek-e erről a legmagasabb fórumon, a taggyűlésen. Ha nem, akkor az első lépés az, hogy ott, a legilletékesebbek előtt tegyék szóvá a problémájukat. Ha nem segítenek, ott van még az ellenőrző bizottság, illetve a járás. Megtisztelő számunkra, hogy bizalommal fordulnak hozzánk tanácsért. De miért névtelenül? Higgyék el a kedves olvasók, hogy a mi munkánkat is megkönnyítik, ha az ilyen — társadalmi szempontból is fontos — ügyben nevén nevezik a gyermeket. HARASZTI GYULA A fegyencek rendszeresen részt vesznek egyéni és csapatsportokban. A legjobb intézeti csapatok nagy csatákat vívnak külső ellenfelekkel. Például a „New York Giants" együttese minden évben ellátogat Ossiningbe, hogy alaposan elpáholja a fegyencek lelkes csapatát. — A mérkőzéseket mindig istentisztelet után rendezzük! Gondolom, a fegyencek lelki üdvössége érdekében nem is lenne célszerű közös időpontban rendezni a sportversenyeket és a templomi szertartásokat. Az amerikai munkásság ünnepén, szeptember első hétfőjén, a Labor Day alkalmával, több mint harminc esztendeje, minden évben szabadtéri mérkőzéseket rendeznek a Sing .Sing-ben. Ennek keretében olyan különleges versenyek ls folynak, mint például a 10 évre ítéltek — 20 évre ítéltek futóversenye. A szabadtéri játékokra egyébként lelkiismeretesen készül mind az 500 résztvevő — olyan illúziókat táplálnak magukban, mintha edzőtáborban lennének. Aztán van kövérek futóversenye, „háromlábú" futás, talicska-futás és veteránok versenye. És ha mindez kevés, van dobókorong-játék, kézilabda, valamint tologató társasjáték, amivel el lehet nyerni a másiktól a napi 30 centet. No, és végül, az udvarnak ebben a részében — ahol mi a főfegyőrrel állunk —, ha az időjárás engedi, a jégpályán korcsolyázni is szabad. És most tessék eldönteni: megérdemlik ezt a lehetőséget? Szabad ennyire megbocsátani nekik? Vajon nem bátrabban károsítja meg embertársait, vagy húzza meg a ravaszt az, aki jóelőre tudja, hogy a bűncselekménye után, egy ízléses pirúettel feledhet a jégen? Végtére is a jég egyformán tükörsima Rockefeller Center-ben és a Sing Sing udvarán! A főfegyőr megszakítja a gondolatsort: — Mister ... akarja látni a siralomházat? Bólintok. — Jes! — Oké, megmutatom a villamosszéket ls! Enyhe borzongás fut végig a hátamon ... A HALÁLRAÍTÉLTEK SZOMSZÉDSÁGÁBAN Kis ösvény vezet a „Condemaed cells", vagy ahogy a Sing Sing lakói nevezik, a „vágóhíd" felé. Ez a földszintes téglaépület 1922-ben épült, 300 000 dolláros költséggel. Tökéletesen elkülönített egység, saját konyhával, sétaudvarokkal, beteg-zárkákkal és látogató-helyiséggel. — Amint látja — mondja a főfegyőr a „vágóhíd" előtt — ez bizonyos értelemben börtön a börtönben. Finoman köhécsel és megigazítja a ruháját, amikor belépünk a siralomházba. Az őrök féireugranak a principál keeper elöl, aki udvariasan figyelmeztet: — A halálraítéltek zárkáiban a legnagyobb rend és éberség uralkodik, mi is tegyünk eleget a fegyház-rituálé követelményeinek. KULTURÁLIS HÍREK • D. H. Lawrence „Lady Chatterly és a kedvese" cimű regénye három változatban készült el annak idején, de a harmadikat csak most, ötvenegy évvel a megírása után adja ki először a Heinemann Kiadó, most is igen kis példányszámban, kizárólag az irodalomtudomány kutatói számára. Ezt a változatot nevezi ugyanis sok iv: — Mit csinálnak a halálraítéltek? — Várnak a sorukra! — mondja a főfegyőr leheletfinoman. — Közben kaphatnak képeslapot, újságokat és könyveket, de a gémkapcsokat eltávolítjuk belőlük. Ceruzát például nem tarthatnak maguknál, írószert az őrtől kell kérniük és utána visszaadni nekik. Viszont annyi levelet írhatnak, amenynyit csak akarnak. — A halálraítélteknél nem lehet gyufa sem. Amikor rá akarnak gyújtani, ugyancsak az őrtől kell tüzet kérniük. A halálraítéltek nem cipőt, hanem papucsot hordanak. — Meglehetősen furcsa utolsó kívánságaik vannak. Egyszer az egyik halálraítélt a kivégzése előtt labdázni akart. — És labdázhatott? — Természetesen. Az egyik fegyőr kiment vele az udvarra és szépen eljátszogattak. — Mondja, kérem, kik járkálnak itt a másik helyiségben? — A halálraítéltek. Pontosan tizenhármán vannak. Úgy látszik meghallották, hogy bejöttünk a siralomházba és most idegesek. Pedig már nem kell félniük. •— Miért? — Nem végzik ki őket. — Megkegyelmeztek nekik? — Megkegyelmeztünk! Ugyan! Ha nem tudná, egyre több amerikai államban szüntetik meg a halálbüntetést. Eddig tizenkét államban törölték el, éppen New York állam lett a tizenharmadik. — Dühösen az ajtó felé mutat: Még a rendelet előtt jöttek be, és így a halál torkából menekültek meg! — Ha ez így van, miért nem küldik vissza őket a többiekhez? — Várjuk, hogy jogerőre emelkedjék a törvény! — Ezek szerint New York államban már halálbüntetés nélkül lehet gyilkolni? — Nem egészen. Ha valaki a fogházban követ el gyilkosságot, fegyőrt, vagy rabtársat öl, nem kerüli el a vlllamosszéketl Most pedig tessék velem jönni! ... Ez itt a kivégző szoba, íme, négy halványsárga fényezett padsor a 12. tanú részére, akiknek végig kell nézniük á villamosszékben előttük ülő áldozat utolsó vergődését, mert kivégzés azért változatlanul akad a Sing Sing-ben. Lent, a padsorok mellett, tetszik látni, egy hóhér köpőcsésze, ha netán valamelyik tanú kivégzés közben enyhe undort érezne ... De ide a kivégző terembe csak olyanok léphetnek be, akiknek hivatásuk, hogy jelen legyenek az aktusnál: az orvos, a pap, a börtönigazgató, az elektromoshóhér és a kivételezett újságírók. Természetesen fényképezőgépet nem szabad behozni, ezt a rendelkezést persze az újságírók megpróbálják kijátszani — mekkora szenzáció a címoldalon, a kivégzés pillanata! Philipp Paneth amerikai újságíró volt az első, akinek sikerült felvételt készíteni a villamosszékben történő kivégzésről, mégpedig az áram bekapcsolásakor. A szemfüles riporter a lábára erősített egy fényképezőgépet, amelynek zsinórja a nadrágzsebéig ért. filológus a világirodalom „legbotrányosabb" és „legszabadosabb" művének. • Egy nemzetközi ankét kimutatta, hogy a nagyközönségnek a modern művészetekkel kapcsolatos állásfoglalása nem függ a műélvezők korától, nemétől és foglalkozásától, azaz a társadalom különféle kategór riáiban éppen úgy találhatók a modern törekvések értői, mint az elutasítói.