Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-11 / 35. szám, csütörtök

A LENGYEL KORMÁNY BÉRPOLITIKAI DÖNTÉSEI Varsó — A lengyel kormány kedden a bérpolitika főbb irá­nyairól tárgyalt és megszabta a vállalati munkások és alkal­mazottak díjazásának elveit. A kormányhatározat megha­tározza az üzemekben a munka­termelékenység fokozásáért va­ló díjazás igazságos elosztásá­nak elveit, megváltoztatja a munkásprémiumok rendszerét, hogy jobban biztosítsa a munka­termelékenység fokozását, a termékek minőségének javulá­sát és az anyag és nyersanyag gazdaságos felhasználását. A kormányhatározat függővé teszi a bérek emelkedését a munka­eredményektől. A premizálás eddigi elveit az idei népgazda­sági tervekből következő krité­riumoknak és feladatoknak megfelelően módosítja. Meg­hagyja a kivitel növekedéséért járó rendkívüli prémiumokat. A kormány leállította a Minisz­tertanács és a Szakszervezetek Központi Tanácsa tavalyi, az anyagi érdekeltség 1971—1975. évi ösztönzőiről szóló határoza­tának végrehajtását. Egyes üze­mekben tapasztalatszerzés cél­jából folytatódik a kísérlet. Kína ENSZ-tagsága a Biztonsági Tanács előtt New-York — A Biztonsági Ta­nács idei első ülésén a tagor­szágok egy része ismét kétség­be vonta Tajvan jogát ahhoz, hogy helyet foglaljon a Tanács­ban, és amellett érvelt, hogy ez a hely a Kínai Népköztársasá­got illeti meg. A BT-ben, amely egyébként a dél-ázsiai Bhután ENSŽ-tagságá­nak kérdését vizsgálta meg — az idén négy új tag foglalta el helyét a következő kétéves idő­szakra: Argentina, Belgium, Olaszország és Szomália. Szo­mália képviselője az ülésen ki­fejezte országa „leghatározot­Brandt—Carapkin találkozó Bonn — Nem változott sem a szovjet, sem a nyugatnémet kor­mány állásfoglalása az 1970. augusztus 12-én megkötött nyu­gatnémet—szovjet szerződéssel és az ugyanakkor nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatokkal kap­csolatban — jelentette ki. Brandt kancellár és Carapkin távozó szovjet nagykövet ked­den azon a vacsorán, amelyet a nyugatnémet kormányfő a szovjet diplomata búcsúztatásá­ra adott. Carapkin ez alkalommal át­nyújtotta a kancellárnak Koszi­gin szovjet miniszterelnök leve­lét, amelyben a szovjet minisz­terelnök a szerződés jelentősé­gét hangsúlyozza. Z Laosz A nemzetközi politikai élet ese menyei, pontosabban az Egyesült Államok legújabb inváziója ismét Laoszra terelte a világ közvélemé­nyének figyelmét. A sokat szen­vedett ország történelmének tán egyik legválságosabb szakaszához érkezett. A lao törzsek a IX. század má­sodik felében tömörültek, ekkor alakult meg a Lan-Kang (a Millió Elefánt Országa) birodalom. A XVIII. század elején a birodalom három részre esik szét. Hamarosan megjelennek az első hódítók, így Sziám a XIX. század derekán meg­hódítja a Vientiane királyságot, inajd Luang Prabangot, míg Csun Nint Vietnamhoz csatolják. A szá­zad alkonyán Franciaország kebe­lezi be a lao királyságokat, a má­sodik világháború végén az or­szág japán fennhatóság alá ke­rül. A Patet Lao, az ellenállási moz­A haialias erók , zelmeínek helye W Eris gerila tevékenység­W A Laoszi Népi Felszabadító Had sereg harci tevékenységének területe M Kambodzsa teljesen felszabad!­<ssi lolt területe galom kormánya a japán fasizmus összeomlása után alakul meg, s kikiáltja az ország függetlenségét. Az újabb francia katonai interven­ció azonban nem váratott magára sokáig, Laosz 1947 áprilisában francia védnökség alatt alkotmá­nyos monarchiává válik, majd füg­getlen államként szerepel a Fran­cia Unió keretében. A Patet Lao vezetésével 195U au­gusztusában antiimperialista kor­mány alakul, élén Souphanouvong herceggel. A genfi egyezmény — 1954 — garantálja Laosz független­ségét és szuverenitását, a Patet Lao és a központi kormány fegy­verszünetet köt. 1956-ban az or­szág kilép a Francia Unióból. Az Egyesült Államok immár 1964 májusa óta intéz légitámadásokat a Patet Lau által ellenőrzött terü­letek ellen, megsértve így a genli egyezményt. Az elmúlt esztendők során több ízben tárgyaltak si­kertelenül a Patet Lau és a köz­ponti kormány képviselői az or­szág egyesítése ügyében. Az ország ipari fejlettsége rend­kívül alacsony szinten áll, ásvány­kincsei javarészt kiaknázatlanok. Vasutak nincsenek, az utak jelen­tős része csak az esztendő bizo­nyos időszakában járható. Laosz tőként d rög növényeket, ónt, fa- és fürészárút, vala­mint gumit szállít külföldre. Az ország terüle­tének mindössze 4 százalékát művelik meg. A teljesen kezdetleges mező­gazdasági termelés fő terménye a rizs, amely azonban nem fedezi a hazai szük­ségleteket. Dél-La­oszban jelentős szerepet játszik az állattenyésztés is. A fakitermelés ál­lami monopólium, a lakosság zöme főként földműve lésből és halászat ból él. Az ország prog­resszív erői, ame­lyek elsősorban a Laoszi Hazafias Front Pártja (Neo Lao Hakszat) köré tömörülnek minde­nekelőtt az ország függetlenségét, majd gazdasági fel­virágoztatását tűz­ték ki célul. Ennek a feladatnak a tel­jesítése azonban egyre nehezebb akadályokba ütkö­zik. Az Egyesült Államok, valamint az agresszív kato­nai tömbök lehe­tetlenné teszik a belpolitikai élet konszolidálását. (Pl Az Apollo-14 űrkabinjából az űrhajósok gumicsónakra szállnak. (Tfelefoto CSTK—UP1) A NASA ELÉGEDETT Nixon gratulált a holdutazóknak holdkőzet Rekordmennyiségű tabb* ellenvéleményét" azzal, hogy Kínát Tajvan képviseli a tanácsban. A Szovjetunió, Lengyelország, Szíria, Franciaország és Olasz­ország képviselői azonnal csat­lakoztak és kifejezték fenntar­tásukat a tajvani nagykövet megbízatásának érvényességével szemben. Malik szovjet nagykö­vet hangoztatta, hogy kormá­nyának változatlan az álláspont­ja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai helyreállításának kérdésében. Szomália a konzul­tációk után vissza kíván térni erre a kérdésre. A Dél-vietnami Nemzeti Fe 1 iáü szabaditési Fronl tevékeny ségének területi • Amerikai táifiasípont aj, Amerikai légitámadások * a VDK ellen Az Apollo-14 amerikai űrex­pedíció útja kedd este 10 óra után néhány perccel befejező­dött. 21 óra 35 perckor az Apol­lo-14 legénysége leválasztotta az űrkabinról a kiszolgálóegysé­get s az űrkabin ezt követően növekvő sebességgel száguldott Földünk légterének legfelső ré­tege felé. Az Apollo-14 leszállására a Csendes-óceánon, a Samoától délre fekvő tengeri térségben került sor. Az űrhajó kiemelését a New Orleans repülőgép-anya­hajó irányítottá nagy számú he­likopter segítségével. A kilőtt 109 méter ma­gas rakétából mindössze egy 3 méter 30 centiméter magas és nem egészen 4 méter átmérőjű, kúp alakú kabin folytatta útját a Föld felé, hővédő pajzsával lefelé fordulva. Az atmoszférába való belépés­kor ez az űrkabint védelmező, hőálló pajzs csaknem 3000 fo­kos hőmérsékletre izzott fel. Több mint hét kilométer magas­ságban két óriás ejtőernyő nyílt ki a fékezés segítségére, majd három kilométer magasságban kibomlott a három fő ejtőernyő. Ezek a kabin sebességét órán­ként 35 kilométerre fékezték le. így érte el az Apollo-14 a tenger felszínét a kijelölt tér­ségben, nem messze a New Or­leans repülőgép-anyahajótól. Az űrhajósokat egy békaeem­ber-brigád emelte ki kabinjuk­ból, az erős hullámverésben és helikopteren a New Orleans fe­délzetére szállította őket az ott felállított izolációs lakókocsi­hoz, amely a következő három héten át a karanténban levő űr­hajósok otthona lesz. Holnap, amikor a New Orleans partot ér Kommentárunk D ecember végén kiélező­dött a politikai helyzet Törökországban és az igazság­párti DeľrížreZ-kormány nehéz helyzetbe jutott. A helyzet ki­éleződése külsőleg a jobboldali és baloldali diákok ankarai, isz­tambuli és más városokban le­játszódott összecsapásaiban nyilvánult meg. Ankarában több helyen bombák robbantak, me­lyeket a jelenlegi török kor­mány ellenfelei helyeztek el. Ugyanakkor a jobboldali körök a kulisszák mögött cselszövést folytatnak a Demirel-kormány ellen. Ennek legmarkánsabb bi­zonyítéka a légierő főparancs­nokának, Batur tábornoknak Su­nay államelnökhöz írt levele, melyet ugyan nem hoztak nyil­vánosságra, de tartalma ismert. A levél aggodalmakat kelt, hogy talán a török fegyveres erő kí­vánja befolyásolni vagy eldön­teni az ország további fejlődé­sét. Az United Press amerikai hír­ügynökség szerint Batur tábor­nok levelében arról van szó, a szélsőséges politikai erők fel­forgatják a demokráciát, a kor­mány viszont nem tesz ellenük megfelelő intézkedéseket, a par­lament és a kormány nem elég kezdeményezően foglalkozik a gazdasági problémák megoldá­sával, a Demirel-kormány nem olyan politikát folytat, amely elősegítené Törökország helyze­tének stabilizálódását. Noha Ba­tur tábornok a levélben erősen hangoztatja, hogy a fegyveres erők nem készülnek beavatko­zásra, mégis már az a puszta tény, hogy a légierő főnöke bí­rálja a kormánypolitikát és közvetlenül az államfőhöz for­dul, azt bizonyítja, hogy a fegy­veres erők jelentős mértékben Honoluluban, a hajó fedélzeté­ről az izolációs lakókocsit repü­lőgépen szállítják a houstoni „holdfogadó laboratóriumba". Ugyanebbe a laboratóriumba ke­rülnek a holdkőzetek s az össze­gyűjtött talajminták is. Az amerikai tudományos köz­vélemény egyébként érezhető megkönnyebbüléssel fogadta az Apollo-14 átvitt értelmében is „sima leszállását". George Low, az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA ügyvivő igazgatója a si­keres vízre szállás után kedden este elégedetten nyilatkozott az expedíció eredményeiről. Az Apollo-14 eredményes útja Low szerint nagy segítséget jelent majd a NASA-nak abban, hogy megszerezze a kongresszustól az idei költségvetéséhez szükséges 3,2 milliárd dollárt. Nixon amerikai elnök a Fehér Házból összeköttetésbe lépett a New Orleans helikopter-anyaha­jóval és „kétperces telefoncse­vegés" keretében gratulált a há­rom holdutazó szerencsés visz­szatéréséhez. Az elnök meghívta Shepardot, Mitchellt és Roosát, hogy látogassanak el a Fehér Házba, majd töltsenek egy hetet családjukkal együtt Camp Da­vid-ban, az elnök nyári reziden­ciáján. Az Apollo-14 útjával kapcso­latos első tudományos kommen- ' tárok kiemelik, hogy az űrhajó­sok ezúttal rekordmennyiségű holdkőzettel tértek vissza. Legfrissebb jelentés szerint Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánatait Nixon ame­rikai elnöknek az Apollo-14 si­keres visszatérése alkalmából. néhány sorban FRANCIAORSZÁGSZERTE két­napos sztrájkba kezdtek a főis­kolai dolgozók. Jobb munkafel­tételeket és nagyobb szociális biztonságot követelnek. LENINGRÁDBA érkezett hiva­talos teendőinek megkezdésére Coulver Glysin, az első ameri­kai főkonzul. A leningrádi ame­rikai és a San Francisco-i szov­jet fökonzulátust egy 1969-es szovjet—amerikai egyezmény alapján létesítették. Leningrád­ban Finnország, az NDK és Irán konzulátusa működik. ÜLÉSEZIK a Mongol Népi For­radalmi Párt IX. plénuma, amely egyebek között dönt a XVI. pártkongresszus összehívásáról, A ROLLS-ROYCE cég nemrég bejelentett csődje már 'további üzemekre is kihatott. A Rolls­Royce kocsikhoz elektromos al­katrészeket gyártó Lucas cég alkalmazottainak egy részét kényszerszabadságra küldte, nyolcezer munkás pedig munka­hiány miatt hetente csak három napot fog dolgozni. A cég mint­egy háromezer munkást bocsát el. A SZOVJETUNIÓ Tudományos Akadémiája és a Szlovák Tudo­mányos Akadémia közgazdaság­tudományi intézeteinek képvise­lői tegnap a maga nemében el­ső együttműködési szerződést írtak alá. A szerződés a problé­mák három csoportjára össz­pontosul: a népgazdaság irányí­tásának kérdéseire, a tudomá­nyos műszaki forradalom prob­lémáira és a burzsoá közgazda­sági elméletek bírálatára. Az első két tárgykörrel kapcsolat­ban jövőre szimpóziumot ren­deznek Moszkvában. A KOZMOSZ-SOROZAT 394. mesterséges bolygóját bocsátot­ták fel Föld körüli pályára, hogy az előre megadott prog­ram szerint folytassa a világűr kutatását. A szputnyik jellemző műszaki adatai: kezdeti kerin­gési idő 96,5 perc, apogeum 619 km, perigeum 574 km, a pálya­síknak az egyenlítővel bezárt hajlásszöge 65,9 fok. A műsze­rek szabályszerűen működnek. TITO elnök és felesége feb­ruár 14-e és 20-a között látoga­tást tesz az Egyesült Arab Köz­társaságban. Tito elnököt Anvar Szadat, az EAK elnöke hívta meg. befolyásolni kívánják a török­országi politikai helyzet továb­bi alakulását. Demirel miniszterelnök már a múltban nemegyszer különféle irányból jövő tűz alá került. A demokratikus erők szemére ve­tik, hogy átvette az előző török Válság Törökországban kormányoknak az Egyesült Álla­mokkal és a NATO-val szemben vállalt kötelezettségeit, nem szüntette meg a munkanélküli­séget, nem ért el kellő hala­dást a lakosság szociális hely­zetének javításában. A kolera­járvánnyal kapcsolatban nem egy bíráló szó érte a kormányt. Demirel azzal a váddal kapcso­latban is kellemetlen helyzetbe került, hogy egyik fivérének magas dollárhitelt tett lehető­vé, a másiknak meg értékes földterület előnyös megvásárlá­sát közvetítette. E vádak kap­csán bíróság elé kellene állíta­ni a miniszterelnököt. A bot­rányról a török parlament ls tárgyalt és elvetette azt a javas­latot, hogy Demirel fölött ítél­kezni kell. Ez a tényleges győ­zelem azonban még nem volt politikai győzelem. A botrány következtében csorba esett De­mirel tekintélyén. Bár fenntartásokkal élhetünk a jelenlegi török kormánnyal szemben, vitathatatlan az a tény, hogy a Demirel-kormány az ország elmaradottságának felszámolására - és a legfonto­sabb társadalmi problémák meg­oldására törekszik. A kormány hiteleket fogadott el kapitalista és szocialista országoktól, hogy szorgalmazhassa az ország ipa­rosítását. A Demirel-kormány felvette a gazdasági együttmű­ködést a Szovjetunióval, Bulgá­riával, és más szocialista álla­mokkal, s korrekt kapcsolatokat teremtett a Szovjetunióval, amit az is bizonyít, hogy engedé­lyezte szovjet hadihajók átkelé­sét a Boszporuszon. A Demirel­kormány jelenleg bizonyos in­tézkedéseket foganatosít a leg­gazdagabb rétegek ellen. Az egyik ilyen intézkedés a leg­vagyonosabb állampolgárok megadóztatása volt. Mindez ért­hetően szálka a konzervatív és jobboldali erők szemében. Ezek az intézkedések is okot szolgál­tattak arra, hogy fokozzák a tá­madásokat a kormány ellen, és politikai válságot idéznek elő. Demirel Igazságpártjának ta­valy még hatszavazatos többsé­ge volt a parlamentben, ma már ez egyszavazatosra apadt, mert öt képviselő csatlakozott az újonnan alakult Demokrata Párthoz. Az ellenzéki Demokra­ta Pártnak nagy érdeke fűződik a politikai változásokhoz és a Demirel-kormány bukásához. Egyetlen parlamenti szavazat­többséggel nem sokáig kormá­nyozhat Demirel, s kormányá­nak bukása egyáltalán nem okozna meglepetést. Ám nincs kizárva, hogy a török kormány­elnök új választások kiírásával és a parlament feloszlatásával igyekszik megoldani a helyze­tet. Ez a lépés új helyzetet te­remthetne, főként a politikai erők újabb parlamenti megosz­lását eredményezhetné. A hely­zet mindenesetre komoly, s a közeli jövőben eldőlhet az or­szág jövője. JAN BLANSKÝ

Next

/
Oldalképek
Tartalom