Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-10 / 34. szám, szerda

K o I d u s k a I a n d Ján Solovič Kolduskaland cí­mű tragikomédiája az idei szlo­vákiai színházi évad egyik leg­sikeresebb űj hazai darabja, ör­vendetes tény, hogy alig néhány hónappal a bratislavai ősbemu­tató után a košiceí Thália Szín­ház jóvoltából már magyar nyel­ven ls viszontláthatjuk színpa­don. A Kolduskaland alaphelyze­ténél fogva véleményem szerint a drámairodalom kesernyés pénz-komédiái közé sorolható, ilyen ágon rokona Ben Jonson­tól és Moliértől kezdve sok szerző alkotásának. Természete­sen a színmű végső szerkezetét, konfliktusait és nem utolsósor­ban formáját napjaink társadal­mi összefügései és emberi kap­csolatai szabják meg. Ezek fel­ismerésével és bemutatásával vált Solovič alkotása izzig-vé­rig maivá és időszerűvé. Solovičról nem először írjuk le, hogy éleslátó, szókimondó szerző. Szereti az embereket, félti őket, s ezért életmódjuk­kal, cselekedeteikkel kapcsola­tos gondolatait nem rejti véka alá. A Kolduskalandban a na­gyobb összegű pénzszerzés re­ményétől elhomályosított gon­dolkodású, minden tettre, még gyilkosságra is kész típusok be­mutatása mellett lerántja a lep­let a napjainkban is burjánzó kispolgári életmódról, valamint a képmutatáson alapuló hamis emberi kapcsolatokról is. Ezek­ben a kérdésekben teljesen egyértelmű az állásfoglalása, viszont a konfliktusok értelme­zésében, pontosabban fogalmaz­va értékeinek és fontossági sorrendjeinek megállapításában tág teret biztosít a rendezőnek. A mostani bemutató további érdekessége az volt, hogy a szí­nészként „jegyzett" Gálán Géza mint rendező mutatkozott be, mindjárt tegyük hozzá: sikere­sen. Rendezése, habár nem volt hibáktól mentes, jól érzékeltet­te a tragikomédia konfliktu­sait és mondanivalóját. A szín­mű hangvételéhez adekvát ki­fejező és megjelenítő eszközöket talált. Elsősorban a rendezés ér­deme az is, hogy nem éreztünk üresjáratot, a játéknak pergő ritmusa volt. A hiányosságokkal kapcsolatban két észrevételem van. Az egyik az, hogy Gálán rendezése főleg részleteiben volt jó, a jelenetek gondosan ki voltak dolgozva és poentí­rozva. Ami a játék egészét il­leti, néhány esetben „csikorog­tak" az összekötő kapcsok, s ez szükségszerűen a komikus ele­meket domborította ki, viszont kissé elhomályosította a színmű gondolati síkját. Néhány eset­ben pedig a mértéktartást hiá­nyoltam. Konkrétan a „házibuli­ban" előforduló „bekenési soro­* 0 Ime egy törekvés A könyvtári statisztikát bön­gészve könnyen kimutatható majdnem mindenütt egy sajná­latos fogyatékosság: az olvasók táborában éppen a derékhad, az iskolákat abszolvált fiatalság a legkevésbé képviselt. Ez a fo­gyatékosság egyebek között visszavezethető irodalomoktatá­sunk formális módszereire s a diákkönyvtárak problémakörére. Hiszen nyilvánvaló — az olva­sás szeretetét a még mindent befogadó gyermekben legköny­nyebb elültetni. A Nagyszelmenci (Vef. Sle­mence) Kilencéves Alapiskola teremhiánya ellenére külön szo­bát biztosított a diákkönyvtár számára. Icsó Béla igazgató nem vétette el az első lépést, könyvértő, könyvismerő sze­mélyt bízott meg a könyvtár ve­zetésével. Tolcsvay Antal, ma­gyar—szlovák szakos tanító rög­tön égető problémával kezdi be­szélgetésünket: — Mindmáig hiányzik — mondja — egy központilag ki­adott mintakatalógus. Ez meg­könnyítené a könyvtárvezető munkáját, de ami ennél fonto­sabb. egységesítené az iskolák diákkönyvtárait. A könyvállo­mány limitszerű meghatározása, a kötetek irányított szelektálása nélkül így minden diákkönyv­tárnak más arculata van. A kö­telező olvasmányok listája ki­indulópontnak kevés, hiszen a diákkönyvtárak egyik legfonto­sabb feladata a tanulók érdek­lődésének irányítása az ajánlott irodalmi műveken keresztül. A szelmenci iskola diákkönyv­tára mintegy ezer kötetből áll. ízlésesen becsomagolt könyvek, de a zöme agyonolvasott. — Igyekszünk rendszeresen feltölteni a könyvállományt. A múlt évben például a hnb segít­ségével 3000 korona értékű könyvet vásároltunk. Szeretném elérni, hogy a kötelező olvas­mányok nagyobb példányszám­ban legyenek meg könyvtárunk­ban. Sajnos, megvásárlásuk kö­rül mindig sok a gond — a szlovák ifjúsági irodalom ma­gyar nyelvű fordításaihoz alig lehet hozzájutni. Talán hihetet­lennek tűnik, de Frafto Krár Csenkőné árvái s Némcová Nagyanyója is már régóta a be­szerezhetetlen könyvek közé tartozik. Sokat vártunk a Ma­dách Könyvkiadó „Diákkönyv­tár"-sorozatátől, úgy látszik,.ab­bahagyták e könyvek nyomtatá­sát. Kár, mert a Magyarország­ról importált kötetek túlságosan drágák. (Csak zárójelben jegyzem meg: érdeklődtem a Madách Könyvkiadó illetékes szerveinél a sorozat sorsáról: a diákköny­vek nyomtatása nem szűnik meg, az ez évi kiadói tervben négy további kötet szerepel.) A kölcsönzések könyvét la­pozgatom, úgy tűnik, hogy a szelmenci iskola minden tanu­lója egyben a könyvtár tagja is. — Nem egészen így van — mondja a könyvtáros mosolyog­va. Kivétel mindig, mindenhol s mindenben akad. De nem csak erről van szó. A rendszeres ol­vasók nálunk lényegében már nem jutnak új olvasmányhoz, ezért, főleg a kilencedikesek a miénknél gazdagabb könyvtá­rakba szoknak át. Nagykapos (Vef. Kapušany) innen mind­össze 10 km, nem okoz hát kü­lönösebb gondot tanulóinknak, ha egy-egy vásárlási útjuk al­kalmával a városi könyvtárat is útba ejtik. Ezt ml nem tartjuk bajnak, ellenkezőleg: minden igyekezetünk arra irányul, hogy diákkönyvtárunk tagjai az iskola elvégzése után felnőtt, rendsze­res olvasókká váljanak. íme egy törekvés, amely hiá­nyán cikkem bevezető részében sajnálkoztam. — cz — Ján Solovič színműve a Thália Színházban zat"-ra gondolok, amely bur­leszkszerű, s itt ezért olcsó. Ugyanebben a részben a Musli­cát körülrajongó nők jelenete is túlzott, inkább harsány komé­dia, mintsem szatírába való. Mi­vel csak egyszer láttam a dara­bot, nem írom egyértelműen a rendező számlájára az utolsó je­lenet vontatottságát. Ezek a hiányosságok azonban semmit sem vonnak le a rendezés és az előadás értékéből, mert olyan hibák ezek, melyek részben még a további előadáson, részben pe­dig a következő rendezés alkal­mából könnyen orvosolhatók. Kevés kivételtől eltekintve jót írhatunk a színészek játékáról is. Gyurkovics Mihály (Hólyag) figurája jól felépített alakítás. Az első részben kissé talán könnyedebb, felszabadultabb le­hetne. Csendes László Muslicá­ja telitalált sokféle elemből ösz­szerakott, értékes teljesítmény, a színész fejlődésének újabb je­lentős állomása. Kellemes meglepetés Bittó Eszter (Schwantzer) játéka. Teljesítményével ismét igazolta jellemformáló és koinikusi te­hetségét. A koldus alakja érde­kesen megrajzolt szerep. Mond­hatnánk úgy is, hogy minél egy­szerűbb, annál nagyszerűbb. Vá­rady Béla is felismerte ezt a tényt, s így vált alakítása érté­kessé. Úgyszólván eszközielenül játszott, s mégis mindig láttuk a színpadon. Több volt egy kol­dusnál, mert játéka gyakran szimbólummá magasodott, a tiszta szándékú, de meglehető­sen naiv emberek szimbólumává. A többi úgynevezett kisebb szerepekben (a színpadon alig­ha van ilyen), Horváth Lajos (Pivoňka őrmester) karakterfor­máló tehetségét és precízen ki­dolgozott játékát kell megdi­csérni. Szabó Rózsi (Ciliké) és Lengyel Ferenc (Zsibnik) játé­ka a szerepük adta határokon belül jó volt. Gombos Ilonának szemmel láthatólag „nem ízlett" ez a szerep, játéka a felszínen mozgott, meglehetősen keveset formált meg abból, ami Hólyag­né szerepében és jellemében „benne van". A díszlet (ez is a rendező munkája) az első percben meg­hökkentő, ám a későbbiek folya­mán tjájövünk, hogy beillik a játék hangulatába, s ezért előbb­utóbb megbékélünk vele és meg­állapodunk annál a jelzőnél, hogy érdekes. SZILVÁSSY JÓZSEF HÄNDEL-ORATÓRIUM Georg Friedrich Händel a béke, az emberiesség hirdetője volt. Csak az utókor ismerte fel ora­tóriumainak mélyebb értelmét, történelmi küldetését. A muzsika örök időktől fogva mély érzéseket vált ki az embe­ri lélekből és a maga sajátos módján nagy célokra lelkesít. A zenéből erkölcsi és nevelő ha­tás hugárzik, a zene új távlato­kat nyit meg és mindig meg­újuló erőforrást jelent. Érzelmi és gondolati gazdagságában a Händel-muzsika a zene lélek­emelő erejének eleven bizonyí­téka. A Hándel-muzsikából cso­dálatos tisztaság árad, ami a hallgatót a humánum érzésével hatja át. Életigenlő, amellett új és előremutató zene, elementá­ris egyszerűségében harcos és közvetlen érthetőségében a szó magasrendű értelmében népsze­rű. Csak a legnagyobbak alkot­hatnak ilyen nagyot és hatal­masat. A nagy barokk mester több­nyire a bibliából meríti orató­riumainak tárgyát. E művében a Messiás jövetelét énekli meg. A közelgő Messiás fénye bevilá­• MOSZKVÁBAN megjelent „Az utolsó nyár" című regény első része. Konsztantyin Szimo­nov a könyv második köteté­ben fejezi majd be a második világháborúról írt regénytriló­giáját. Szimonov trilógiájának első része az „Élők és holtak", második a „Nem születtünk ka­tonának" volt. • BETTE DAVIS negyven éve játszik filmen, s most ala­kítja századik filmszerepét. El­ső és legutóbbi szerepében egy­aránt alvilági figurát alakít, a századik filmen motorkerékpá­ros bankrablónőt. gítja az emberiséget, és Händel ezalatt a felvilágosulás, az igaz emberség fényét is érti. • A német vendégdirigens, Kari Richter azok közé a karmeste­rek közé tartozik, akik minden póz nélkül, kevés gesztussal so­kat tudnak elérni. Bizonyára azért, mert lénye gyökeréig át­hatja a zeneiség és a zene. Richter megtalálta a Händel­muzsika természetes, élő kifeje­zési stílusát. Nem „effektuso­kat" kíván elérni, őszinte érzel­mi és emberi hatásokra törek­szik, és e hatásokat, az érzelmi fokozást nem hangerővel, ha­nem a kifejezés sűrűségével, a zene belső súlyának érzékelte­tésével éri el. Ebbe a képbe tar­tozik az is, hogy az ő keze alatt a zenekar soha nem „fedi" a szólót, az énekesek nem kény­szerülnek túllépni természetes hangi keretüket. A vokális kvartettet ezúttal budapesti művészek adták elő: Laki Krisztina, Barlay Zsuzsa, Réti József és Antalffy Albert. Produkciójuk színvonalas volt, de Réti József előadását kivéve nem haladta meg a jó művészi átlagot. Réti viszont nagysze­rűen kiművelt, telt fényű tenor­jával, tökéletes énekkultúrájá­val az est legszebb perceit nyúj­totta. Német szövegmondása is kitűnő. Réti József az oratórium­éneklés nagy értékű művésze. Richter karmesteri pálcája friss életet öntött a zenekarba, és jubiláló énekkarunk huszon­ötéves művészi pályafutásának egyik legszebb teljesítményét nyújtotta ezen a bratislavai ze­nei esten. A „Messiás" érett és nemes egyszerűségében költői tolmá­csolása kifejezésre juttatta azt, amit elcsépelt szóval így neve­zünk: a zene hatalmai HAVAS MÁRTA APROHIRDETES ÁLLÁS • Könyvelöt, adminisztratív mun­kaerőt és jó eladókat felveszünk. Jelige: Megbízható. ÚF-138 ADÁSVÉTEL • Moszkvics 403 eladó. Luka, Ga­lovo, 594., okr. Dun. Streda. Ú 151 • Kladú Octávia super. Cím: Végh Vojtech, Malé Blaliovo, 52., okr. Dun. Streda. Ú 150 • Garázsolt Octávia generáljaví­tás után eladó. Nagy Mihály, To­polníky, 54., okr. Dun. Streda. 0 146 • Jó állapotban levő FIAT 1500 L generál javítás után eladó. Biztosan elégedett lesz. Cím a hirdetőirodá­ban. 0 143 • Felícia eladó, gyártási év 1968, 36 000 km. Jelige: Két tető. Ú 144 • Stelzhammer zongora jutányos áron eladó. Érdeklődni lehet mun­kanapon 15 óráig a 647 01 telefon­számon, Bratislavában. Ú-142 • Eladó új konyha és szobabú tor. Jelige: Megegyezünk. Ű 147 • Nyugdíjasnak teljes ellátást, la kást adunk. Jelige: Meleg otthon. Ú 148 KÖSZÖNTŐ • Angyal Máriának Sikabony­b«. drága édesanyánknak 57. szü­letésnapjára sok szerencsét és hosszú életet kíván szerető családja 0 149 • T ó t h Ferencnek Kolárovora sok szerencsét és hosszú boldog életet kívánnak 60. születésnapja alkal­mából felesége, leánya, veje és unokája Iván Ü 140 FIGYELMEZTETÉS Felhívjuk kedves olvasóinkat, hogy amennyiben hirdetést kívé­vánnak ai Űj Szóban leladni, pos­tautalványon küldjék be a megte­lelő összeget és egyben közöljék a hirdetendő szöveget. A hirdetés dija 2 korona szavanként, plusz 3 korona kezelési költség. Az ösz­szeg beküldése után hirdetésüket egy héten belül közöljük. Címünk: Új Szó, hirdetöiroda. |a senského ni. 12., Bratislava. ÉRTESÍTÉS Jeligés hirdetések beküldőinek cí­mét nem adjuk ki, csak továbbít­juk a részükre beérkező ajánlató kat: A jeligés hirdetésekhez beküldött ajínlatokon, leveleken (a boríté­kon) tehát (el kell tüntetni a ja­ligét és a hirdetés számát. Hirdessen Ön is •az Új Szó-bon A bratislavai I. VEGYIPARI MÜVEK újonnon épült üzemében 17 éven felüli férfiakat és nőket al­kalmaz polipropilén gyártásához. Az üzem a legújabb műszaki elgondolások alapján épült, já a munkakörnyezet, az ártalmas kigőzölgések nem veszélyeztetik a dolgozók egészségét. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást és étkezést biztosítunk. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztály nyújt. Telefon: 177, 24-76 ós 20-41-es mellékállomás. OF-76 A bratislavai j. Dimitrov Vegyipari Művek az alább felsorolt szakmunkásokat alkalmazza: lakatos villanyszerelő szerelő esztergályos festő samottozó kőműves ács tolató (betanításra is) darukezelő (tanfolyamokat nők részére is rendezünk) továbbá nagyobb számban munkásokat ve­gyi és segédüzemeltetéshez a téli időszakban társadalmi munkásokat (brigádosokat), kőműveseket és épitőipari munkásokai 17 éven felüli leányokat műselyem és polipro­pilén gyártásához, készáruk csomagolásához, továbbá takarítónőket az üzemi konyhára szakácsokat és konyhalá­nyokat (segédmunkaerőket) Hajadonok és nőtlenek számára lakást biztosítunk. Étkezés az özem éttermeiben. Felvilágosítást a személyzeti osztály nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás, 0F-1« ť

Next

/
Oldalképek
Tartalom