Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-10 / 34. szám, szerda

K o I d u s k a I a n d Ján Solovič Kolduskaland című tragikomédiája az idei szlovákiai színházi évad egyik legsikeresebb űj hazai darabja, örvendetes tény, hogy alig néhány hónappal a bratislavai ősbemutató után a košiceí Thália Színház jóvoltából már magyar nyelven ls viszontláthatjuk színpadon. A Kolduskaland alaphelyzeténél fogva véleményem szerint a drámairodalom kesernyés pénz-komédiái közé sorolható, ilyen ágon rokona Ben Jonsontól és Moliértől kezdve sok szerző alkotásának. Természetesen a színmű végső szerkezetét, konfliktusait és nem utolsósorban formáját napjaink társadalmi összefügései és emberi kapcsolatai szabják meg. Ezek felismerésével és bemutatásával vált Solovič alkotása izzig-vérig maivá és időszerűvé. Solovičról nem először írjuk le, hogy éleslátó, szókimondó szerző. Szereti az embereket, félti őket, s ezért életmódjukkal, cselekedeteikkel kapcsolatos gondolatait nem rejti véka alá. A Kolduskalandban a nagyobb összegű pénzszerzés reményétől elhomályosított gondolkodású, minden tettre, még gyilkosságra is kész típusok bemutatása mellett lerántja a leplet a napjainkban is burjánzó kispolgári életmódról, valamint a képmutatáson alapuló hamis emberi kapcsolatokról is. Ezekben a kérdésekben teljesen egyértelmű az állásfoglalása, viszont a konfliktusok értelmezésében, pontosabban fogalmazva értékeinek és fontossági sorrendjeinek megállapításában tág teret biztosít a rendezőnek. A mostani bemutató további érdekessége az volt, hogy a színészként „jegyzett" Gálán Géza mint rendező mutatkozott be, mindjárt tegyük hozzá: sikeresen. Rendezése, habár nem volt hibáktól mentes, jól érzékeltette a tragikomédia konfliktusait és mondanivalóját. A színmű hangvételéhez adekvát kifejező és megjelenítő eszközöket talált. Elsősorban a rendezés érdeme az is, hogy nem éreztünk üresjáratot, a játéknak pergő ritmusa volt. A hiányosságokkal kapcsolatban két észrevételem van. Az egyik az, hogy Gálán rendezése főleg részleteiben volt jó, a jelenetek gondosan ki voltak dolgozva és poentírozva. Ami a játék egészét illeti, néhány esetben „csikorogtak" az összekötő kapcsok, s ez szükségszerűen a komikus elemeket domborította ki, viszont kissé elhomályosította a színmű gondolati síkját. Néhány esetben pedig a mértéktartást hiányoltam. Konkrétan a „házibuliban" előforduló „bekenési soro* 0 Ime egy törekvés A könyvtári statisztikát böngészve könnyen kimutatható majdnem mindenütt egy sajnálatos fogyatékosság: az olvasók táborában éppen a derékhad, az iskolákat abszolvált fiatalság a legkevésbé képviselt. Ez a fogyatékosság egyebek között visszavezethető irodalomoktatásunk formális módszereire s a diákkönyvtárak problémakörére. Hiszen nyilvánvaló — az olvasás szeretetét a még mindent befogadó gyermekben legkönynyebb elültetni. A Nagyszelmenci (Vef. Slemence) Kilencéves Alapiskola teremhiánya ellenére külön szobát biztosított a diákkönyvtár számára. Icsó Béla igazgató nem vétette el az első lépést, könyvértő, könyvismerő személyt bízott meg a könyvtár vezetésével. Tolcsvay Antal, magyar—szlovák szakos tanító rögtön égető problémával kezdi beszélgetésünket: — Mindmáig hiányzik — mondja — egy központilag kiadott mintakatalógus. Ez megkönnyítené a könyvtárvezető munkáját, de ami ennél fontosabb. egységesítené az iskolák diákkönyvtárait. A könyvállomány limitszerű meghatározása, a kötetek irányított szelektálása nélkül így minden diákkönyvtárnak más arculata van. A kötelező olvasmányok listája kiindulópontnak kevés, hiszen a diákkönyvtárak egyik legfontosabb feladata a tanulók érdeklődésének irányítása az ajánlott irodalmi műveken keresztül. A szelmenci iskola diákkönyvtára mintegy ezer kötetből áll. ízlésesen becsomagolt könyvek, de a zöme agyonolvasott. — Igyekszünk rendszeresen feltölteni a könyvállományt. A múlt évben például a hnb segítségével 3000 korona értékű könyvet vásároltunk. Szeretném elérni, hogy a kötelező olvasmányok nagyobb példányszámban legyenek meg könyvtárunkban. Sajnos, megvásárlásuk körül mindig sok a gond — a szlovák ifjúsági irodalom magyar nyelvű fordításaihoz alig lehet hozzájutni. Talán hihetetlennek tűnik, de Frafto Krár Csenkőné árvái s Némcová Nagyanyója is már régóta a beszerezhetetlen könyvek közé tartozik. Sokat vártunk a Madách Könyvkiadó „Diákkönyvtár"-sorozatátől, úgy látszik,.abbahagyták e könyvek nyomtatását. Kár, mert a Magyarországról importált kötetek túlságosan drágák. (Csak zárójelben jegyzem meg: érdeklődtem a Madách Könyvkiadó illetékes szerveinél a sorozat sorsáról: a diákkönyvek nyomtatása nem szűnik meg, az ez évi kiadói tervben négy további kötet szerepel.) A kölcsönzések könyvét lapozgatom, úgy tűnik, hogy a szelmenci iskola minden tanulója egyben a könyvtár tagja is. — Nem egészen így van — mondja a könyvtáros mosolyogva. Kivétel mindig, mindenhol s mindenben akad. De nem csak erről van szó. A rendszeres olvasók nálunk lényegében már nem jutnak új olvasmányhoz, ezért, főleg a kilencedikesek a miénknél gazdagabb könyvtárakba szoknak át. Nagykapos (Vef. Kapušany) innen mindössze 10 km, nem okoz hát különösebb gondot tanulóinknak, ha egy-egy vásárlási útjuk alkalmával a városi könyvtárat is útba ejtik. Ezt ml nem tartjuk bajnak, ellenkezőleg: minden igyekezetünk arra irányul, hogy diákkönyvtárunk tagjai az iskola elvégzése után felnőtt, rendszeres olvasókká váljanak. íme egy törekvés, amely hiányán cikkem bevezető részében sajnálkoztam. — cz — Ján Solovič színműve a Thália Színházban zat"-ra gondolok, amely burleszkszerű, s itt ezért olcsó. Ugyanebben a részben a Muslicát körülrajongó nők jelenete is túlzott, inkább harsány komédia, mintsem szatírába való. Mivel csak egyszer láttam a darabot, nem írom egyértelműen a rendező számlájára az utolsó jelenet vontatottságát. Ezek a hiányosságok azonban semmit sem vonnak le a rendezés és az előadás értékéből, mert olyan hibák ezek, melyek részben még a további előadáson, részben pedig a következő rendezés alkalmából könnyen orvosolhatók. Kevés kivételtől eltekintve jót írhatunk a színészek játékáról is. Gyurkovics Mihály (Hólyag) figurája jól felépített alakítás. Az első részben kissé talán könnyedebb, felszabadultabb lehetne. Csendes László Muslicája telitalált sokféle elemből öszszerakott, értékes teljesítmény, a színész fejlődésének újabb jelentős állomása. Kellemes meglepetés Bittó Eszter (Schwantzer) játéka. Teljesítményével ismét igazolta jellemformáló és koinikusi tehetségét. A koldus alakja érdekesen megrajzolt szerep. Mondhatnánk úgy is, hogy minél egyszerűbb, annál nagyszerűbb. Várady Béla is felismerte ezt a tényt, s így vált alakítása értékessé. Úgyszólván eszközielenül játszott, s mégis mindig láttuk a színpadon. Több volt egy koldusnál, mert játéka gyakran szimbólummá magasodott, a tiszta szándékú, de meglehetősen naiv emberek szimbólumává. A többi úgynevezett kisebb szerepekben (a színpadon aligha van ilyen), Horváth Lajos (Pivoňka őrmester) karakterformáló tehetségét és precízen kidolgozott játékát kell megdicsérni. Szabó Rózsi (Ciliké) és Lengyel Ferenc (Zsibnik) játéka a szerepük adta határokon belül jó volt. Gombos Ilonának szemmel láthatólag „nem ízlett" ez a szerep, játéka a felszínen mozgott, meglehetősen keveset formált meg abból, ami Hólyagné szerepében és jellemében „benne van". A díszlet (ez is a rendező munkája) az első percben meghökkentő, ám a későbbiek folyamán tjájövünk, hogy beillik a játék hangulatába, s ezért előbbutóbb megbékélünk vele és megállapodunk annál a jelzőnél, hogy érdekes. SZILVÁSSY JÓZSEF HÄNDEL-ORATÓRIUM Georg Friedrich Händel a béke, az emberiesség hirdetője volt. Csak az utókor ismerte fel oratóriumainak mélyebb értelmét, történelmi küldetését. A muzsika örök időktől fogva mély érzéseket vált ki az emberi lélekből és a maga sajátos módján nagy célokra lelkesít. A zenéből erkölcsi és nevelő hatás hugárzik, a zene új távlatokat nyit meg és mindig megújuló erőforrást jelent. Érzelmi és gondolati gazdagságában a Händel-muzsika a zene lélekemelő erejének eleven bizonyítéka. A Hándel-muzsikából csodálatos tisztaság árad, ami a hallgatót a humánum érzésével hatja át. Életigenlő, amellett új és előremutató zene, elementáris egyszerűségében harcos és közvetlen érthetőségében a szó magasrendű értelmében népszerű. Csak a legnagyobbak alkothatnak ilyen nagyot és hatalmasat. A nagy barokk mester többnyire a bibliából meríti oratóriumainak tárgyát. E művében a Messiás jövetelét énekli meg. A közelgő Messiás fénye bevilá• MOSZKVÁBAN megjelent „Az utolsó nyár" című regény első része. Konsztantyin Szimonov a könyv második kötetében fejezi majd be a második világháborúról írt regénytrilógiáját. Szimonov trilógiájának első része az „Élők és holtak", második a „Nem születtünk katonának" volt. • BETTE DAVIS negyven éve játszik filmen, s most alakítja századik filmszerepét. Első és legutóbbi szerepében egyaránt alvilági figurát alakít, a századik filmen motorkerékpáros bankrablónőt. gítja az emberiséget, és Händel ezalatt a felvilágosulás, az igaz emberség fényét is érti. • A német vendégdirigens, Kari Richter azok közé a karmesterek közé tartozik, akik minden póz nélkül, kevés gesztussal sokat tudnak elérni. Bizonyára azért, mert lénye gyökeréig áthatja a zeneiség és a zene. Richter megtalálta a Händelmuzsika természetes, élő kifejezési stílusát. Nem „effektusokat" kíván elérni, őszinte érzelmi és emberi hatásokra törekszik, és e hatásokat, az érzelmi fokozást nem hangerővel, hanem a kifejezés sűrűségével, a zene belső súlyának érzékeltetésével éri el. Ebbe a képbe tartozik az is, hogy az ő keze alatt a zenekar soha nem „fedi" a szólót, az énekesek nem kényszerülnek túllépni természetes hangi keretüket. A vokális kvartettet ezúttal budapesti művészek adták elő: Laki Krisztina, Barlay Zsuzsa, Réti József és Antalffy Albert. Produkciójuk színvonalas volt, de Réti József előadását kivéve nem haladta meg a jó művészi átlagot. Réti viszont nagyszerűen kiművelt, telt fényű tenorjával, tökéletes énekkultúrájával az est legszebb perceit nyújtotta. Német szövegmondása is kitűnő. Réti József az oratóriuméneklés nagy értékű művésze. Richter karmesteri pálcája friss életet öntött a zenekarba, és jubiláló énekkarunk huszonötéves művészi pályafutásának egyik legszebb teljesítményét nyújtotta ezen a bratislavai zenei esten. A „Messiás" érett és nemes egyszerűségében költői tolmácsolása kifejezésre juttatta azt, amit elcsépelt szóval így nevezünk: a zene hatalmai HAVAS MÁRTA APROHIRDETES ÁLLÁS • Könyvelöt, adminisztratív munkaerőt és jó eladókat felveszünk. Jelige: Megbízható. ÚF-138 ADÁSVÉTEL • Moszkvics 403 eladó. Luka, Galovo, 594., okr. Dun. Streda. Ú 151 • Kladú Octávia super. Cím: Végh Vojtech, Malé Blaliovo, 52., okr. Dun. Streda. Ú 150 • Garázsolt Octávia generáljavítás után eladó. Nagy Mihály, Topolníky, 54., okr. Dun. Streda. 0 146 • Jó állapotban levő FIAT 1500 L generál javítás után eladó. Biztosan elégedett lesz. Cím a hirdetőirodában. 0 143 • Felícia eladó, gyártási év 1968, 36 000 km. Jelige: Két tető. Ú 144 • Stelzhammer zongora jutányos áron eladó. Érdeklődni lehet munkanapon 15 óráig a 647 01 telefonszámon, Bratislavában. Ú-142 • Eladó új konyha és szobabú tor. Jelige: Megegyezünk. Ű 147 • Nyugdíjasnak teljes ellátást, la kást adunk. Jelige: Meleg otthon. Ú 148 KÖSZÖNTŐ • Angyal Máriának Sikabonyb«. drága édesanyánknak 57. születésnapjára sok szerencsét és hosszú életet kíván szerető családja 0 149 • T ó t h Ferencnek Kolárovora sok szerencsét és hosszú boldog életet kívánnak 60. születésnapja alkalmából felesége, leánya, veje és unokája Iván Ü 140 FIGYELMEZTETÉS Felhívjuk kedves olvasóinkat, hogy amennyiben hirdetést kívévánnak ai Űj Szóban leladni, postautalványon küldjék be a megtelelő összeget és egyben közöljék a hirdetendő szöveget. A hirdetés dija 2 korona szavanként, plusz 3 korona kezelési költség. Az öszszeg beküldése után hirdetésüket egy héten belül közöljük. Címünk: Új Szó, hirdetöiroda. |a senského ni. 12., Bratislava. ÉRTESÍTÉS Jeligés hirdetések beküldőinek címét nem adjuk ki, csak továbbítjuk a részükre beérkező ajánlató kat: A jeligés hirdetésekhez beküldött ajínlatokon, leveleken (a borítékon) tehát (el kell tüntetni a jaligét és a hirdetés számát. Hirdessen Ön is •az Új Szó-bon A bratislavai I. VEGYIPARI MÜVEK újonnon épült üzemében 17 éven felüli férfiakat és nőket alkalmaz polipropilén gyártásához. Az üzem a legújabb műszaki elgondolások alapján épült, já a munkakörnyezet, az ártalmas kigőzölgések nem veszélyeztetik a dolgozók egészségét. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást és étkezést biztosítunk. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztály nyújt. Telefon: 177, 24-76 ós 20-41-es mellékállomás. OF-76 A bratislavai j. Dimitrov Vegyipari Művek az alább felsorolt szakmunkásokat alkalmazza: lakatos villanyszerelő szerelő esztergályos festő samottozó kőműves ács tolató (betanításra is) darukezelő (tanfolyamokat nők részére is rendezünk) továbbá nagyobb számban munkásokat vegyi és segédüzemeltetéshez a téli időszakban társadalmi munkásokat (brigádosokat), kőműveseket és épitőipari munkásokai 17 éven felüli leányokat műselyem és polipropilén gyártásához, készáruk csomagolásához, továbbá takarítónőket az üzemi konyhára szakácsokat és konyhalányokat (segédmunkaerőket) Hajadonok és nőtlenek számára lakást biztosítunk. Étkezés az özem éttermeiben. Felvilágosítást a személyzeti osztály nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás, 0F-1« ť