Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-28 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

MIRE JOGOSULT A DOLGOZO NYUGDÍJAS Előnyben részesítik a kiemelt szakágazatokban végzett munkát * Néhány korlátozás > Mit kötelesek jelenteni a nyugdíjasok delmí dolgozók, vagy az iskolai és üzemi étkeztetés dolgozói, szállodai, egészségügyi-, közlekedési vagy terrnényfelvásárlási dolgozók |. Ebben az előnyben azonban nein részesülnek az irodai munkaerők. Az egységes földművesszövetkezetek nyugdíjjogosult dolgozóinak havi 1000 koronáig akkor is teljes nyugdíjat folyósítanak, ha irodai munkát végeznek Korlátozó előíró sok Jogrendszerünkben arra törekszünk, hogy az előírások minél hosszabb ideig érvényben maradjanak, továbbá, hogy az állampolgárok ezeket alaposan megismerhessék, és így jogrendszerünk normái jogi ismeretviláguk részévé válhassanak. Különösen fontos ez a szociális biztosítás területén, mivel az ezzel kapcsolatos előírások hivatottak kialakítani az állampolgárok biztonságérzetét. Éppen ez a biztonságérzet ugyanis a szociális biztosítási rendszer alapja. Ha eltérünk ettől az elvtől, akkor az többnyire csak olyan részleges eltérést jelent, ami nem változtat az általánosan érvényes elveken, vagy amikor az előírásokat rugalmasan módosítani kell, hogy a legnagyobb mértékben megfeleljenek a társadalom és az emberek változó szükségleteinek, figyelembe véve az új ismereteket és tapasztalatokat. Ez vonatkozik a szövetségi kormány új rendeletére is, amely szabályozza a dolgozó nyugdíjasoknak kivételesen folyósított nyugdíját. Ez a rendelet 1971. március elsején lép életbe, tehát nem egészen két évvel azután, hogy 1909 május 28-án kiadták az ugyancsak ezt a kérdést módosító, máig is érvényes kormányrendeletet. Bar a nyilvánosságot tájékoztatták az új kormányrendeletről, még mindig akad tisztázatlan probléma, és ezért fontosnak tartom, hogy rámutassak az új rendeletben rögzített változások lényegére Ami nem változik Azt hiszem, először arra a kérdésre kell válaszolni, hogy mely előírások maradnak továbbra is érvényben A csehszlovákiai szociális biztosítási rendszerben (csakúgy, mint a világ számos más rendszerében) az az uralkodó elv, hogy az az állampolgár, aki teljesíti a nyugdíjjogosultság feltételeit, de tovább folytatja kereső tevékenységét, választhat a nyugdíj folyósítása (többnyire bizonyos korlátozásokkal), vagy a nyugdíjemelés között. Ez utóbbi aránylag előnyös, mivel a nyugdíjkorhatárt betöltött egyén nyugdíja, ha továbbra is munkaviszonyban marad, az átlagkereset 4 százalékával nő, ez a növekedés adómentes. Számos nyugdíjjogosult él ezzel a lehetőséggel, mivel előnyősnek tartja Igen sokan azonban közvetlenül a nyugdíjjogosultság elérése után, vagy az ezt követő egy-két esztendőben a nyugdíjat választják és rendszerint tovább dolgoznak. A kivételes nyugdíjfolyósításról szóló rendelet éppen ezekre az állampolgárokra vonatkozik Az az általános érvényű eilv. iiogy a dolgozó nyugdíjas választhal a nyugdíj folyósítása vagy esetleges emelése között, továbbra is érvényes, erre a kormányrendelet nem vonatkozik. Ugyanúgy érvényes az is, hogy a nyugdíjjogosult állampolgárra, ha keresete nem csökkent jelentősen, a megállapított nyugdíj felét folyósítják. A kereset akkor csökken jelentősen, ha az előző jövedelemhez viszonyítva egyharmaddal kevesebb Ezt a lehetőséget, amely a fokozatos nyugdíjazás gondolatát realizálja, ez ideig nem használják ki kellőképpen. A nyugdíjjogosultak aránylag nagyobb mértékben használják ki azt a további előírást, mely szerint érintetlen a nyugdíj összege, ha a nyugdíjjogosult idénymunkát vagy más rövid ideig tartó munkát végez és e munka időtartama az eddig érvényes előírások szerint évi 180 nap, esetleg 1200 óra, irodai munka esetében 120 munkanap, esetleg 800 óra. Az új kormányrendelet ezt az előírást sem érinti. Továbbra is érintetlen az az előírás, amelynek értelmében havonta 1000 koronáig folyósítható a nyugdíj annak a jogosultnak, aki a földművesszövetkezetekben dolgozik. Továbbá, teljes nyugdíjat kap az, aki szerződéses munkaviszonyban van (a munkatörvény 232. § alapjául A módosítás előnyei A kormányrendelet igen fontos megliatarozasa, hogy az a nyugdíjjogosult, aki továbbra is dolgozik, teljes nyugdíjat kap, amennyiben bruttó keresete nem több mint havi 800 korona. Az új elő írás célja világos: teljes nyugdíj it folyósítani azoknak a személyeknek, akik alacsony bérosztályban dolgoznak. Ezek száma társadalmunkban nő. és az ilyen munka iránt a fiatal, egészséges munkaerők részéről igen csekély az érdeklődés. Az új előírás az eddiginél nagyobb mértékben te szi lehetővé, hogy ezeket a kevésbé igényes munkákat nyugdíjasok vállalják. A társadalom szempontjából is fontos az az ú| előírás, amely szerint havi 1000 koronáig folyósítják a nyugdíjat mindazoknak, akik a termelésben dolgoznak, tekintet nélkül arra, hogy melyik ágazatban és milyen munkát végeznek (tehát a végzett munka lehet karbantartás, restaurálás, fűtés; dolgoznak a városi vízműveknél, üzemi őrként, kapusként, lehetnek takarítónők, kereskeAz új előírás azonban néhány korlátozást is tartalmaz, Ezzel külön kell foglalkozni azért, mert mindazok a dolgozók, akik az eddigi előírások szerint keresetük mellett nyugdíjra is jogosultak, jogosultságuk 1971. március elsejétől megszűnik, és kötelesek közölni, milyen munkát végeznek, mert ellenkező esetben a nyugditúlfizetéseket a munkaviszony megszűnése után vonják le, tehát akkor. amikor a nyugdíj lesz megélhetésük egyetlen alapja. Ez a korlátozás mindenekelőtt azzal függ össze, hogy érvénytelenítették azt az elvet, miszerint a "dolgozó nyugdíjasnak havi 1000 koronáig 65. évének betöltése után — tekintet nélkül a végzett munka típusára — teljes nyugdíjat folyósítottak. (Ez vonatkozott olyan 60 évesekre is. akik az első munkakategóriában dolgoznak, a nők nyugdíjára, vagy az ellenállási mozgalom részvevőire, akiknél a korhatár alacsonyabb volt, | Azonban azok a dolgozók, akik az előírás szerint ezt az igényüket elvesztik, továbbra is jogosultak a havi 1000 koronáig terjedő nyugdíjra, ha a termelésben vagy esetleg a népgazdaság más ágazatában dolgoznak (kereskedelem, egészségügy, közlekedés stb |, amennyiben nem irodai munkát végeznek. Ugyancsak érvénytelen az az előírás, amely szerint a 800 koronáig terjedő nyugdíj érintetlen marad, ha a nyugdíjas keresete nern haladja meg a havi 800—1200 koronát. Ebben az esetben a kereset felső határút 800 koronában állapították meg. Mi a legfontosabb Végül hangsúlyozni szeretném, hogy két változás - alapvető fontosságú: megszűnik a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjigénye, amely a magasabb életkorral keletkezett, ezzel szemben lehetővé te szik a havi 1000 koronáig terjedő nyugdíj folyósítását, ha.a nyugdíjas a népgazdaság vagy a tár sadalmi élet bizonyos, az előírásban pontosan meghatározott ágazatában dolgozik, amennyiben nem irodai munkál végez. Az irodai dolgozók szamára igen fontos, hogy nyugdíjuk 50 százalékát megkapják, amennyiben keresetük csökken, vagy a már említett rövid lejáratú idénymunkát végzik. Igen jelentős az a módosítás, hogy a 800 koronáig terjedő nyugdíjakat folyósítsák mindazoknak a nyugdíjasoknak, akik kevésbé igényéé és alacsony bérosztályú munkát végeznak Or. I.AOISLAV P1SCA, docens, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztPrének helyettese PIHENÉS HELYETT... 59 Wí m Özvegy Trecska Pálité 80. életévét tapossa. Mozgása, munkaszeretete azonban még mindig fiatalos. Pedig nem volt könnyű az élete. Sokgyermekes családban a legidősebb volt. így hát hamar munkába kellett állnia. Fiatalon ment férjhez is. Megszületett az első gyerek .. . Négy év múlva kitört az első világháború. Férje hadba vonult, s egyhamar nem is látta viszont, egyedül küzdött a sorssal, nevelte leányát. — Férjem fél lábbal tért haza a hadifogságból — mondja. — Nem számított, számomra az volt a fontos, hogy élve került haza. Sokat gyengélkedett, de nem adta fel a reményt. Később még két lánya született. A Lapsa-pusztáról Sajószárnyába (Starüa) költöztek. Az akkori új soron telket vásároltak. Megtakarított pénzükből és a felvett kölcsönből házat építettek Trecska Pálnak azonban már nem volt sok öröme benne. Az első unoka megszületése után egy évre — a háborúban szerzett betegsége miatt — eltávozott az élők sorából. — Ismét magunkra maradtunk — mondja. — A nagyobbik lányom férj nél volt, de a két kisebb még iskolába járt. Hogy a mindennapi kenyeret megkeressem, napszámba jártam, marokszedést vállaltam és kalászt gyűj töttem .. Télen, amikor a határban már nem akadt munka, előkerült a kenderkóc és a guzsaly. Késő estig font. Amikor ezzel végzett, a szövéshez látott hoz-' zá. Nemcsak a magáét szőtte meg, hanek a másokét is, természetesen pénzért. Ki tudná megmondani, hány rőf, hány méter vászon, rongypokróc került ki keze alól. így teltek, múltak az évek. A lányok „stafírungja" egyre szaporodott, ő pedig öregedett. Aztán férjhez ment a középső, majd a legkisebb lánya ls. A faluban mindenki azt gondolta, hogy özvegy Trecska Pálné végre megpihen Tévedtek Tovább olyan szorgalommal dolgozott, kapálta a részesföldet, mint azelőtt. No persze, közben itt-ott a szaporodó unokákat segítette nevelni. — A hét unokám közül három már családot alapított, ma már négy dédunokám van — mondja. Ki hitte volna, hogy mindezt erőben, egészségben megérem. S mógérte. Amióta a községben meg alakult a szövetkezet, mindig találtak számára -és ma is találnak munkát. bár 80. életévét tapossa, tavaly is 20U munkaegységet dolgozott le, főleg a dohánynál, ahol bizony nem marad el a fiatalok mögött. Mint azelőtt, ma is korán kel, későn fekszik .. . — Akkor érzem jói magam, ha va lamit dolgozhatok, legyen az bármi tnondja. Munka nélkül nem tudnék meglenni... Szavai hitelességét bizonyítja, hogy január első napjaitól a baromfifarmon vállalt állandó munkát. Ha gyermekei, unokái szóvá teszik, miért dolgozik, miért nem pihen, kurtán felel: „Csak nem gondoljátok, hogy itthon fogok ülni, hiszen egészen jól bírom még a munkát..." A szövőszék azonban ma már egyre kevesebbet kerül elő. Nem azért, mert nincs kedve a szövéshez, hanem azért, mert a mai lányok mamái a boltban vásárolják meg a lányok kelengyéjét. Özvegy Trecska Pálné, a nagymama, a dédnagymama, amint látni, feltalál ja magát. A közös gazdaságban is meg találja a számítását. S ha az egész napi munka után nem fárad el, esténként megnézi a tévé érdekesebb prog ramjait. Nehéz, de egy boldog élet áll mögöttem — mondja. — S ha ma még dolgozom, azért teszem, hogy a fiatalok éiete szebb, jobb és örömtelibb legyen mint az enyém volt /N. ].) ^••••••••