Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-28 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

Segédanyag a pártoktatáshoz A nacionalizmus és a kozmopolitizmus a burzsoázia hagyományos fegyvere a munkásosztály és az egész forradalmi szocialista mozgalom ellen. A burzsoázia a történelein során hol a nacionalizmust, hol pedig a kozmopolltizmust használta fel ügyesen a forradalmi mozgalom elleni harcban. Ez a két látszólag ellentmondásos ideológia kölcsönösen kiegészítette egymást és azonos célt szolgált. A nyugati imperialisták szocialista országok elleni „keleti politikájának" egyik legveszélyesebb Jellemvonása ma is a nacionalizmus és a kozmopolitiz. mus. Ezek a burzsoá ideológia és politika alapelvei. A nacionalizmus a nemzeti felsőbbrendűség eszméiben és a más nemzetekkel szembeni bizalmatlanság hirdetésében nyilvánul meg. Egy nemzet érdekeit abszolutizálja és emeli ki más nemzetek érdekeivel szemben. A nemzet érdekeiként a burzsoázia érdekeit tünteti fel. A burzsoázia ennek segítségével nemzetiségi súrlódásokat idéz elő és támogat, az egyes országokban és nemzetközi viszonylatban is gyengíti az osztályharcot, arra törekszik, hogy megbontsa a dolgozók nemzetközi szolidaritását, a szocialista tábor egységét és ezáltal megerősítse osztályuralmát. AZ IDEOLÓGIAI DIVERZIÓ ÉS A NACIONALIZMUS A nyugati kapitalista országok májévek óta próbálkoznak azzal, hogy ideológiai diverzió segítségével nacionalizmust terjesszenek a szocialista országok nemzetei között. Csehszlovákia viszonylatában egymással szembe akarják állítani a cseheket és a szlovákokat. A „Tanúság" című emigráns folyóirat, melyet P. Tigrid ad ki, már évek óta „nagyobb politikai bátorságra" hívja fel a szlovákokat. Szándékosan eltúlozza a sajátos szlovákiai viszonyokat, s ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy a nagyobb politikai bátorság megnyilvánulása lenne, ha a szlovákok fellépnének az „egypárt uralma" ellen, mivel állítólag Szlovákiában az ilyen uralom mindig tragédiákhoz vezetett. A nyugati propaganda be akarja „bizonyítani" a cseheknek, hogy ráfizetnek Szlovákiára, s a szlovákoknak viszont azt, hogy a csehek az egységes köztársaságban elnyomják és kizsákmányolják őket. Az ilyen propaganda célja nemzeteink egységének megbontása. A nyugati propaganda azt akarja bebizonyítani polgárainknak, ha valóban meg akarják valósítani a nemzet érdekeit, akkor el kell szakadniuk a Szovjetuniótól. Azzal „érvelnek", hogy nemzeteink ráfizetnek a többi szocialista országgal, elsősorban a Szovjetunióvá] való barátságra, szövetségre és együttműködésre. Hazugságok és féligazságok segítségével már évek óta gyengíteni akarják a szocialista országokhoz fűződő barátságunkat, hogy így előkészítsék a talajt ahhoz, hogy Csehszlovákia elszakadjon a szocialista közösségtől, elsősorban a Szovjetuniótól. A JOBBOLDAL ÁTVETTE A NYUGAT „ÉRVEIT" A csehszlovákiai jobboldali és ellenforradalmi erők teljesen magukévá tet. ték, sőt tovább fejlesztették azokat a nézeteket és érveket, melyeket az ideológiai diverzió segítségével terjesztenek Csehszlovákiában. Az ún. „megújhodási folyamat" idején a tömegtájékoztatási eszközök segítségével terjesztették őket. Hogy milyen szerepet játszott köztársaságunkban ebben az időben a szándékosan, céltudatosan szított nacionalizmus, azt jól jellemezte a Neue Züricher Zeitung, mely 1968. április 24-én ezt írta: „A csehszlovákiai megújhodási folyamatban jelentős mozgató erő szerepét tölti be a nacionalizmus. A párt haladó vezetői tudatosan terjesztik a párt irányvonalával merő ellentétben". Az Aurore 1968 áprilisában ezt még konkretizálta. Azt írta, hogy „a CSKP egyes vezetőt művéA és a KOZMOPOLITIZMUS A BURZSOÁZIA ESZKÖZE szien kihasználják pozícióik megerősítésére a Prágában már néhány hete uralkodó nacionalista hangulatot." A céltudatosan szított nacionalizmus sok téren nyilvánult meg. Egyes körök hajlandók voltak mindenáron szövetkezni a nyugatnémet revansistákkal és megragadtak minden alkalmat, hogy gyalázhassák szocialista szövetségeseinket, elsősorban a Szovjetuniót és a Német Demokratikus Köztársaságot. A jobboldali ép szocialistaellenes erők szándékosan nem vették figyelembe, hogy az NDK és politikája szocialista elveken alapszik, hogy az NDK az első szocialista német állam, mely nagymértékben visszaveri a nyugatnémet revansisták támadásait. Nacionalista szempontból ítélték meg, hogy a szocialista tábor osztályalapokon épül, és államunk védelmét is osztályalapon építették ki. Az állam védelme terén az osztálykapcsolatok megnyilvánulása a Varsói Szerződés. Äm a Varsói Szerződés is a jobboldal és az ellenforradalmár erők támadásának egyik célpontja volt. A jobboldali és ellenforradalmár erők a nacionalizinús és a szovjetelle. nesség terjesztésében a leggyalázatosabb eszközök felhasználásától sem riadtak vissza, rágalmakat, hazugságokat, féligazságokat terjesztettek, szándékosan elferdítették a történelmi tényeket. Emlékezzünk csak vissza a fan Masaryk halálára vonatkozó cikkekre, fan Procházka cikkeire, melyekben csökkenteni akarta a Szovjetuniónak a második világháborúban betöltött szerepét. KOZMOPOLITIZMUS A nacionalizmussal szorosan össze függ a kozmopolitizmus, mely a haza, a nemzeti hagyományok és a nemzeti függetlenség iránti közömbösséget hirdeti. A kozmopolitizmus, ugyanúgy, mint a nacionalizmus, nem veszi figyelembe az osztá'yszempontokat, és fontos eszközt jelent a burzsoázia kezében. Az imperializmus általa törekszik világuralomra, a kisebb, a fejletlenebb országok igába hajtására. A kozmopolitizmus a konvergencia elméletének ideológiai alapja. 1968ban ennek az elméletnek nálunk is sok híve és hirdetője volt. Szerinte a kapitalizmus és a szocializmus a jövőben a tudományos-műszaki forradalom fejlődése alapján szükségszerűen egyesül. Ez az elmélet tagadja a mai korszak marxista—leninista értékelését. Ez az értékelés abból a feltételből indul ki, hogy a inai korszak jellegét, tartalmát és fő irányvonalát a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet dinamikája határozza meg. A konvergencia elmélete leplezi és lebecsüli az imperializmus agresszivitását. Az a tény, hogy a jobboldali és a szocialistaelLenes erők magukévá tették ezt az elméletet, azt eredményezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok problematikáját nem értékelték osztályszempontból, és a csehszlovák revizioniznius a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok terén eszmeileg felfegyverkezett. A kozmopolitizmus táptalaján nőttek fel a Csehszlovákia sem. legességére vonatkozó nézetek. FEGYVER A NACIONALIZMUS ÉS A KOZMOPOLITIZMUS ELLEN A burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus behatolásának legfontosabb ideológiai akadályya a szocialista hazafiság éš a proletár livternecionalizmus. Marx és Engels a kommunista párt kiáltványában megállapította, hogy a proletároknak nincs hazájuk a burzsoá társadalomban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közömbösek azzal szemben, milyen viszonyok között élnek, hol vannak országuk határai, milyen a nemzet nyelve és kultúrája. Céljuk, hogy kiharcolják a politikai hatalmat, hogy osztályuk uralkodó osztálfyá váljon, s ezzel megteremtsék a feltételeket a szocialista haza kiépítéséhez és fejlesztéséhez. A szocialista hazafiság szeretetet feltételez a szocialista haza iránt, büszkeséget a szocialista nemzethez való hovatartozás felett, gyűlöletet a haza belső és külső ellenségeivel szemben. A szocialista hazafiság nincs ellentétben a proletár internacionalizmussal, teljesen összhangban vannak. A proletár internacionalizmus a munkásosztály eszméje, elválaszthatatlan része a marxizmus—leninizmusnak. A munkásosztály egységét feltételezi a kapitalizmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért folytatott közös harcban. A proletár internacionalizmus feltétele a szocializmus közös védelme azokban az országokban, ahol a munkásosztály jutott hatalomra. A kommunista és munkáspártok 1968. augusztus 3-i nyilatkozata többek között megállapítja: „Azoknak a vívmányok nak a támogatása, védelme és megszilárdítása, melyeket a nemzetek hősi harccal, a nép áldozatos munkájával értek el, a szocialista országok közös internacionalista kötelessége. Ez volt a tanácskozás résztvevőinek egységes nézete. A résztvevők eltökélt szándéka, hogy megvédik a szocializmus vívmányait és új sikereket érnek el a szocializmus építésében". A munkásosztály és a szocialista országok nemzetközi egysége a nemzetközi munkásmozgalom közös ideológiai és politikai elvein alapszik. A proletár internacionalizmus alapelvei: a munkásosztály és a dolgozók nemzetközi feladatainak és érdekeinek közös valóra váltása, a dolgozók nemzetközi egysége, a burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus elleni harc, a nemzetek szabadságának, függetlenségének és egyenjogúságának védet me. A KOMMUNISTÁK HAZAFIAK ÉS INTERNACIONALISTÁK A burzsoá propaganda szándékosan szembehelyezi a szocialista hazafiságot a proletár internacionalizmussal. Csehszlovákia Kommunista Pártja 50éves fennállása alatt kifejtett tevékenységével éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Megalakítása óta következetesen védte és érvényesítette a proletár internacionalizmus elveit. Harcolt a Szovjetunió védelméért. Harcolt azért, hogy a Csehszlovák Köztársaság burzsoá kormánya ismerje el a Szovjetuniót. Internacionalista segítséget nyújtott a harcoló spanyol népnek. A történelem bebizonyította Gottwald azon szavainak igazságát, hogy a Madridért folytatott harc harcot jelent Prágáért is. A kommunisták miiidig büszkén magukévá tették saját nemzetük haladó hagyományait. Említsük meg Klement Gottwald 1948. november 10-i szavait: „Azért valljuk magunkénak Jirásekot, mert müveiben mesterien rámutatott, mely hagyományaink vezetnek előre a szabadsághoz, a nemzet felvirágoztatásához. Művet arra tanítanak, hogy helyesen értékeljük múltunkat, meg erősítsük nemzeti öntudatunkat, eltöltenek történelmi optimizmussal és a nép alkotóerejébe vetett hittel." Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzeteink legnehezebb pillanataiban is bebizonyította, hogy a kommunisták a legkövetkezetesebb szabadságharcosok. Abban az időben, amikor a hitlerista Németország részéről egyre nagyobb veszély fenyegette köztársaságunkat, a CSKP volt az egyedüli politikai erő országunkban, mely következetesen harcolt a fasizmus ellen és a köztársaság védelméért. A párt a sajtó segítségével és egész tevékenységével növelte népünk nemzeti öntudatát. Akik azzal vádolták és vádolják a kommunistákat, hogy számukra közömbös a hazájuk, azok maguk árulták el a köztársaságot. A kommunisták az egyedüli következetes harcosok ezért a köztársaságért, hazájukért, nemzetükért. Míg a többi politikai párt feloszlott, a kommunista párt illegalitásba vonult, és aktív harcot szervezett a német megszállók ellen. Ebben a harcban 25 000 kommunista áldozta fel életét. A kommunisták hazafiak, de egyúttal a proletár internacionalizmus következetes hívei. A proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság nem áll ellentétben. Éppen ellenkezőleg. Az egész világ munkásosztályával és dolgozóival, a többi szocialista országgal, elsősorban a Szovjetunióval való internacionalista kapcsolataink szavatolják szocialista hazánk szuverenitását és függetlenségét. Az internacionalista kapcsolatok gyengítése veszélyezteti szocialista hazánkat. Ezért a nacionalizmus és a kozmopolitizmus olyan veszély, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Dr. MIROSLAV SOLC, (Rp) ,A dolgozóink, munkásaink, parasztjaink és értelmiségünk szociális, nemzeti és osztályszabadságáért vívott fél évsz

ázado

s nehéz harcát értékeljük. A kommunisták mindenkor e harc első v

on

alában álltak. Részvételükkel és vezetésükkel érte el népünk a nagy történelmi jelentőségű győzelmet: legyőzte a burzsoáziát, megdöntötte a kapitalista rendszert, úr lett saját hazájában, felépitette a szocializmust." (A CSKP Központi Bizottságának a párt megaiapítása 50. évfordulójára kiadott felhívásából.)