Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-04 / 29. szám, csütörtök
SZÜLÖK, NEVE LÖK FÓRUMA A GYERMEK ÉS A SAJTÓ A forradalmi múltjáról ismert Trnavai Autógyárbari a CSKP megalakulásának jubileumi évében 5 százalékkal emelkedik a termelés. A megnóvekedett feladatok teljesítését nagyban elősegíti a széles körű szocialista verseny, amelybe eddig a dolgozók 72 százaléka kapcsolódott be. A napokban a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából értékes kötelezettségeket vállaltak. A szocialista munkabrigád címért versenyez a 272-es központ tíztagú kollektívája is Štefan Prechniar jbalról a második j vezetésével. Vállalták, hogy többek között valamennyi gépet szocialista gondozásba vesznek, csökkentik a selejtet és fokozott munkával helyettesítenek egy hiányzó dolgozót. • (Felvétel: K. Cíoh — CSTK] Hol tart a mezőgazdaság A lapok nemrég közölték a Szövetségi Statisztikai Hivatal közleményét a népgazdaság egészének és egyes szakaszainak múlt évi eredményeiről. Megnyugtató érzés tudomásul venni, hogy a pártunk által kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célokat elértük. Ezt a tényt mindennapi életünkben is tapasztalhattuk, még akkor is, ha azért az apró bosszúság gyakran nem volt hiánycikk. A konszolidálódás útján mégiscsak léptünk egyet előre, — és nem is olyan kicsit. Hol tart ebben az egyre dinamikusabb folyamatban a mezőgazdaság? A közlemény szerint elérte a korábbi három év termelésének magas színvonalát és biztosította a lakosság folyamatos élelmiszer- és különösen húsellátását. A mezőgazdasági termelésre olyan kedvezőtlen évben, mint a tavalyi volt, ez nem kicsiség. Áprilisban még a déli országrészeken is hózivatar söpört végig és májusban szélvédett helyen is csak ritkán élvezhettük a tavaszi nap melegét. Igaz; februárban volt néhány meleg nap, de az is csak arra volt jó, hogy a későbbi kemény fagyoknak „letarolja" a havat a vetésekről. Megkésett a tavaszi vetés, s ez már előrevetítette a növénytermesztésre kiható árnyékát. Majd a gabonát néhányszor a vihar verte földre, aztán meg a gyorsan, átmenet nélkül bekövetkezett hőség sorvasztotta a magot. így következett el az aratás. Nyugat-Szlovákiában ez ment is rendben, csak éppen a tervezett hektárhozamokból hiányzott 4—5 mázsa, ám Keletszlovákiában és Közép-Szlovákia egyes részein a napokig szakadó eső miatt csak olyan megkésve tudták befejezni a gabonabetakarítást, hogy még a kevésből is a veszteség sok helyen elérte a 30—40 százalékot. Itt tartottunk tehát a gabonával. Szerencsére a többi termény betakarítására szinte egész Szlovákiában kedvezett az időjárás. Időjárás. S végül elérhette a mezőgazdaság, hogy összehasonlítható árakban, 1969hez viszonyítva, 0,7 százalékkal többet adott az állami alapokba. Ez országos átlag. Szlovákiában az átlagnál többet. Persze a központi alapok feltöltése országos méretben megcsappantotta a takarmányalapot. Ott még jó, ahol van lehetőség a tartalékhoz nyúlni. Sajnos, nem mindenütt van. Keményítőértékben számítva ugyan 91,3 százalékos a fedezet a takarmányszükségletre, de az abraktakarmányból mindössze a szükséglet 74,6 százalékát tudjuk biztosítani saját forrásainkból. Ezt tetőzi az a gond, hogy mind a sertés-, mind a baromfiállomány jelentős növekedése van kilátásban. Ezt már a múlt évi állománygyarapodásból is könnyen ki lehet számítani. Húsellátásunknál tehát aligha lesz probléma. Minden jel arra vall, hogy a jónak mondható tavalyinál is jobb termelés ígérkezik, elsősorban sertés- és baromfihúsból. De éppen itt okoz majd gondot a szemestakarntány hiánya. A sznrvasmarhatenyésztésben sokat pótolhatnak a tömegtakarmányok, s ezekből lényegesen nagyobb a tartalék. A takarmányellátás itt tehát mennyiségileg biztosítva van, de a hasznosság fokozásához még jónéhány tényező kellene. Említsük elsőnek az abrakot, mert az mind a hizlalásnál, mind a tejtermelésnél nagyon hatékonyan befolyásolhatja a hasznosságot. Mint említettem, itt alighanem csökkenteni kell majd az abrakadagot s ennek a következményét ma még nehéz felmérni a hasznosságot illetően. De van itt más is. A statisztika kimutatja, hogy tavaly 100 tehéntől 1,5 százalékkal kevesebb borjút választottak el, mint 1969-ben. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy sok mezőgazdasági üzemben nem kellően gondoskodtak a tehenek és üszők fedeztetéséről. Bizonyára ilyen szövetkezet vagy állami gazdasági is akadt. De azt a másfél százalékos csökkenést az a néhány eset aligha idézhette volna elő. Egyébként is darabszámra Szlovákiában több borjú született, mint 1969ben. Hogy a csökkenés bekövetkezett, annak megvan a maga oka. A tehénállomány számának csökkenése egyes járásokban már 1962-ben elkezdődött, és sajnos, 1969-ig fokozódott. Ha tejtermelésben nem is mutatkozott visszaesés, a kevesebb tehéntől kevesebb lett a borjú és természetesen az utánpótlás. Az SZSZK-ban 1969-re már erélyes intézkedést hoztak, hogy megakadályozzák a tehenek számának további csökkenését. Ez sikerült is, 1970-ben pedig már a terveknek megfelelően felfelé kezdett ívelni a tehenek számbeli fejlődésének görbéje.(A CSSZSZK-ban még mindig csökkenő a tendencia.) Azt mondhatnánk, hogy Szlovákia egyenesbe iött a tehéntartással. Hát ott még nem tartunk. A több évig tartó állománycsökkenés következtében (utánpótlás híján) kiöregedett a tehénállomány. Tavaly már sok tehenet, kis hasznossága miatt vágóhídra kellett volna vinni. A mezőgazdasági üzemek be is tervezték a likvidálást, és természetes, hogy a beadásra szánt kis hasznosságú teheneket nem fedeztették be, mert a vágóhídra vemhes tehenet nem adhatnak. Igenám, de a szigorú szabályok értelmében a likvidálást sok helyen már májusban leállították. Természetes, hogy emiatt lényegesen megnőtt a meddő tehenek száma. Ezért mutat ilyen képet a száz tehénre jutó borjúleválasztás. A hosszú meddőség ós hasonlóképpen a kis hasznú tehenek visszamaradása a tejhozamot is befolyásolta. A mezőgazdasági üzemek országos viszonylatban az 1969-es 2442 literes átlagos tejhozamot tehenenként csak 44 literrel teljesítették túl. A hústermelést globálban túlteljesítették. A tejtermelésnél nem érték el a tervet. De a foganatosított intézkedések következtében már ebben az évben jelentős javulás várható. Kedvezően alakul a cukorrépa és a hüvelyesek vetésterületének tervezett bővítése is. A burgonyánál még mindig sok a kívánni való. De ez már nem csupán a mezőgazdaságon múlik. A burgonyatermesztés fejlesztése, bővítése elképzelhetetlen a gépesítés tökéletesítése, fokozása nélkül. Szlovákiában a gépesítés nagyon alacsony szintű. Ha azt mondom, hogy a csehországinak egyharmada, akkor még sokat is mondok. Ehhez persze tudni kell, hogy Szlovákiában a talaj és terepviszonyok lényegesen jobb gépeket követelnek, mint a cseh fennsíkokon. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha a termelők a kevés és nem tökéletes gépeket is beszámítják azok közé a tényezők közé, amelyek miatt az 1934—1938-as átlagos vetésterület 1969-ig 51,2 százalékkal csökkent. Többet beszéltem a fogyatékosságokról, mint az eredményekről. De azt hiszem, hogy ez érthető", hiszen néhány termelési szakasz utóbbi négy évi eredményei önmagukért beszélnek. örvendetes, hogy ezt most, a mezőgazdasági jellegű pártszervezetek évzáró taggyűlésein is alaposan elemezték. Ebből nem nehéz arra következtetni, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság dolgozói nemcsak a két nehéz esztendőben álltak szilárd talajon, hanem a jövőben is rendíthetetlen pillérei lesznek szocialista népgazdaságunknak. HARASZTI GYULA A felnövekvő nemzedék nevelése, művelődése szempontjából fontos feladat a fiatalok olvasási igényeinek a fejlesztése. Köztudott, hogy a gyermek- és ifjúkorban kialakult olvasási szokások, a könyv szeretete alapozza meg a felnőtt társadalom művelődési igényeit. Az olvasóutánpótlás nevelésének kérdése központi probléma, érthető tehát, hogy napjainkban a szakemberek körében egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogyan. szerettethetnénk meg a gyerekekkel a könyveket, milyen módon növelhetnénk az olvasók táborát? A könyv pótolhatatlan. Valóban az. Pótolhatatlanságának azonban egyáltalán nem mond ellent az a tény, hogy a tömegkommunikációs eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió — elterjedésével a könyv veszített eddigi fontos szerepéből. A könyvekre természetesen továbbra is szükség van. Ez biztos. De az is nyilvánvaló, hogy az olvasók táborának növelésében nem hanyagolható "el a sajtó szerepe sem. Érdekes és egyben elgondolkoztató az a jelenség, hogy az olvasóutánpótlás kérdése többnyire csak a könyvek vonatkozásában jelentkezik. A sajtóról általában megfeledkezünk. Pedig az olvasásra nevelés szempontjából a sajtótermékek olvasásának kettős funkciója is van. Egyrészt közvetlenül olvasásra nevel, az olvasók betűéhségét igyekszik kielégíteni, másrészt közvetve, megfelelő érdeklődésfelkeltéssel, könyvolvasóvá nevel. A sajtó népművelő-, informáló, izlés- és véleményformáló, propaganda, végső soron személyiségformáló szerepe ismert. Természetesen ez a gyermeksajtóra is jellemző, sőt, bizonyos tekintetben fokozott mértékben érvényes. Mennyiben? Gondoljunk csak arra, hogy a gyermeklap azon ifjú olvasók általános és specifikus igényeit elégíti . ki, akik még nem rendelkeznek olyan kiformált, kész személyiségjegyekkel, mint a felnőttek. Mivel a gyerekek reagálnak legfogékonyabban az őket ér-t hatásokra, ezért egyáltalán nem mindegy, mikor kezdenek olvasni, miVeseátültetés bonyodalmakkal Luigi Battimaggiot 19D9. február 22-én öntudatlan állapotban szállították kórházba — egy autóbal eset következtében súlyos agysérülést szenvedett. Az orvosok huszonnégy órán át próbálkoztak, hogy életét megmentsék, de miután minden kísérlet csődöt mondott, halottnak nyilvánították a beteget. Ezután sebészek egy cso portja kioperálta Battimaggio egyik veséjét, és ítflltette egy másik páciens testébe. Nemsokára ezután akcióba léptek a rokonok — megkérték a római városi tanácsot, vizsgálja ki a veseátültetés körülményeit. A vizsgálat a legnagyobb titoktartás mellett folyt. Most azután beütött a bomba — egy hasonló esettel kapcsolatban kiderült, hngy a rokonok azzal vádolják az orvosokat — idő előtt nyilvánították halottnak Battimaggiot. Ha a gyanú beigazolódik, emberölés elmén vádat emelnek ellenük. KULTURÁLIS HÍREK • Mark Allberg dán filmrendező újra filmre viszi Zola Nanáját, természetesen mai környezetbe transzponálva. Az 1971-es Nana alakját Anna Gael személyesíti meg, s a cselekmény Párizsban és Koppenhágában játszódik le. • A Halló, Dolly című amerikai musical decemberre túlszárnyalta a My fair Lady „rekordját": 2844-szer adták elő megszakítás nélkül a Broadway-n — az 1964. január 16-i ősbemutató óta. Az ősbemutatón Dolly Lavi énekelte — és táncolta — a címszerepet. • A világ végére váró jámbor hivők a főszereplői Garinei és Giovanni musical comedyjének, amely 1000-ben játszódik. A darab címe Halleluja, jó emberek. Az előadáson Modugno is szerepel; ő a játék zenéjének szerzője is. lyenek első újság-olvasmányélményeik. Ha valakinek szüksége van irányításra, segítségre, akkor az elsősorban a gyermek, A rendelkezésünkre álló óriási irodalomból a számukra legmegfelelőbb, legszínvonalasabb műveket saját maguk nem tudják kezdetben kiválasztani. A gyermeklapok tájékozódást megkönnyítő híreket, hasznos tanácsokkal ellátó leveleket, érdekes szemelvényeket, olvasmányokat, programokat közölnek. Beszámolnak egy-egy iskola, kisebb közösségek gondjairól, örömeiről. Tájékoztatják az olvasókat az irodalmi és kulturális élet, a tudomány és techni-. ka, a sport és az élet más területeinek eseményeiről. A gyermekolvasók szórakoztatását pedig a humoros írások, az érdekes fejtörők és a változatos rejtvények biztosítják. S a szépirodalmi alkotások megkedveltetésére, népszerűsítésére is milyen nagyszerű lehetőségek kínálkoznak egy gy^rmeklapban! íme néhány érdekesebb műfaji megközelítés: szépirodalmi alkotások (vers, novella esetében | teljes-vagy folytatásos közlése; írókkal, könyvekkel, könyvtárakkal foglalkozó cikkek, riportok, színes összeállítások; rendszeres könyvismertetések; képregényes feldolgozások; híres regények film-, televízió és rádiófeldolgozásainak ismertetése; rejtvények. A gyermekek általában szeretik és rendszeresen forgatják gyermeklapjaikat. Kérdés, hogy a gyermek mellett miért oly kevés azoknak a pedagógusoknak és szülőknek a száma, akik ismerik gyermekeik, tanulóik lapjait, és rendszeresen forgatják is azokat. Pedig az ifjú olvasók milyen örömmel vitatnák meg szüleikkel, nevelőikkel a lapban megjelent érdekesebb és problematikusabb cikkeket! A felnőttek többnyire megfeledkeznek arról, hogy a gyermeklapok számukra is tartogatnak hasznos tanácsokat, megismerhetik és választ kaphatnak gyermekeik égető problémáira. A lapokban közölt írások kiegészítik és színessé teszik az egyes évfolyamok tantervileg előírt tananyagát. A gyermeklapokon keresztül az értelmi, az esztétikai, az erkölcsi, a világnézeti-politikai, a testi nevelés, a közősségi magatartás, a munkára, a pályaválasztási érettségre való nevelés és a politechnikai képzés egyaránt megvalósítható. Természetesen mindig a korosztály általános és specifikus életkori sajátosságai szabják meg a nevelés módját és mértékét a különböző korú gyerekeknél. A rejtvény — mint a játszva tanulás egyik igen nagyszerű eszköze —, vagy a képregény, film- és egyéb ismertetések kitűnő lehetőségeket kínálnak a kevésbé kedvelt tantárgyak vagy a kötelező olvasmányok megszerettetésében. A megjelenő írások segítséget és jó szórakozást nyújtanak az oktató-nevelőmunkában és a szakköri tevékenység során. A különféle akciók, pályázatok pedig öntevékenységre serkentenek. És még sorolhatnánk tovább, de gondolatébresztőnek talán ennyi is elegendő. Végső soron mindig lebegjen a szülők, nevelők szeme előtt, hogy a gyermeksajtó személyiségformáló és olvasásra ösztönző szerepe jelentős, hogy a könyvolvasás előiskolája: az újságolvasás. És ezt sohasem lehet elég korán kezdeni. A szülők otthon a lapok rendszeres megvásárlásával, a pedagógusok az iskolában, a lapokban megjelenő cikkek megbeszélésével, a könyvtárosok pedig a gyermekkönyvtárakban a hazai és külföldi gyermeklapok kézbeadásával időben fordítsák mind saját, mind gyermekeik figyelmét a sajtótermékek felé: Tizennégyéven aluli gyerekek esetében természetesen a gyermeklapok felé! S amennyiben úgy éreznék, hogy a gyermeklapok nem élnek kellőképpen a fentebb vázolt lehetőséggel, akkor kutassanak az okok után, keressék a magyarázatot, s ha megvan, nyújtsanak segítséget valamenynyien a gyermeklapok szerkesztőségeiben jelentkező problémák megoldásában. B. MERŐ ÉVA