Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-19 / 42. szám, péntek

néhány sorban A moszkvai Pravda az irányelvtervezet visszhangjáról A REAKCIÓ NEM TETTE LE A FEGYVERT A moszkvai Pravda vezércik­ke említést tesz arról, hogy a testvéri szocialista országokban nagy megelégedéssel fogadták, az SZKP internacionalista poli­tikáját megtestesítő rendkívül fontos dokumentumnak tartják az ötéves népgazdaságfejlesz­tési terv irányelvtervezetét. A párt az elmúlt években nagy munkát végzett a külső gazda­sági kapcsolatok bővítésén, el­sősorban a szocialista országok­kal folytatott gazdasági együtt­működés elmélyítésén. - A Szovjetunió tevékenyen részt vesz a nemzetközi termelési és tudományos-műszaki szakosí­tásban és kooperálásban. A szovjet nép büszke rá, hogy je­lentős mértékben hozzájárul a szocialista közösség általános fejlődéséhez. Most létrejöttek annak felté­telei, hogy ez a testvéri együtt­működés új, minőségileg ma­gasabb színvonalon bontakozód­jék ki. Az ezt biztosító kulcs­fontosságú megoldás a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztése. Az irányelvtervezet ugyanis éppen ebben az irányban helyezi kilátásba a Szovjetunió és a szocialista atiamok kapcso­latainak kibontakozását. A Szovjetunió továbbra is fejlesz­teni fogja a nemzetközi terme­lési kooperációt, a hatékony ipari mezőgazdasági specializá­lódást, az érdekelt szocialista államok tartalékainak kölcsö­nösen előnyös cseréjét. Rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az anyagi termelés, a tu­domány, a technika és a külke­reskedelmi árucsere területeire kiterjedő együttműködés kom­plex formái tervszerű bevezeté­sének. A Szovjetunió állandóan ön­zetlen segítséget nyújt az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek­nek és műszaki segítséget sok fejlődő országnak. Az irányelv­tervezet feltételezi a kétolda­lúan előnyös külföldi gazdasá­gi és tudományos-műszaki kap­csolatok további fejlesztését. Az új ötéves tervben a gazdaságilag indokolt külkereskedelmi és tu­dományos-műszaki kapcsolato­kat is bővíteni fogják azokkal a fejlett iparú tőkésorszógokkal, amelyek e téren hajlandók a Szovjetunióval folytatott együtt­működés szilárdítására. A szovjetellenesség — a cionizmus küldetése A moszkvai Pravda vezércikke A moszkvai Pravda tegnapi számában közölte V, Bolsakov cikkének első részét, amelyben a szerző a cionizmus osztálylé­nyegét és a monopolista nagy­tőkéhez fűződő kapcsolatait ele­mezi. A jelenkori cionizmus az Egyesült Államok és a többi imperialista hatalom monopo­lista köreivel összeforrott zsi­dó nagyburzsoázia ideológiája, szélesen elágazó szervezeti rendszere és politikai gyakorla­ta. A jelenkori cionizmus politi­kájának fő tartalma a harcias sovinizmus, antikommunizmus és szovjetellenesség. A cionista körök mind aktí­vabb szerepet játszanak a szo­cializmus és a haladás erői el­len irányuló imperialista tevé­kenységben. A cionizmus tevékenysége nemcsak Izrael állam támoga­tására irányul. A nemzetközi cionista társaság a Cionista Vi­lágszervezet, a Zsidó Világkong­resszus és fiókszervezetei képé­ben egyszersmind a finánctőke egyik legnagyobb szövetségét, nemzetközi kémközpontot és megtévesztő, rágalmazó szolgá­latot alkot. A cionista ideológia ma ala pítói dogmáinak szellemében, a kizsákmányolók és a kizsák­mányoltak, egyrészt a zsidó milliómosok, másrészt pedig a Kommentárunk Mint ismeretes, Indira Gandhi miniszterelnök elhatározása alapján feloszlatták a parla­mentet és új választásokat ír­tak ki. Március első napjaiban 275 millió indiai járul az urnák­hoz, hogy megválassza az új parlamentet. A választások előt­ti helyzet azt mutatja, jelentős polarizálódásra került sor az egyes politikai erők kőzött, kü­lönösen a haladó és a reakciós erők küzdelme élesedett ki. Az 518 tagú Nép Háza kép­viselői mandátumára 2750 je­lölt pályázik. India uralkodó pártja 450 jelöltet állított, a kommunista párt 87-et. Az indiai parlament feloszla­tására elsősorban azért került sor, mivel a jelenlegi erőmeg­oszlás mellett a kormányzás egyre nehezebbé vált. Az a tény, hogy Indira Gandhi feloszlatta a parlamentet, arra a feltétele­zésre támaszkodik, hogy a vá­lasztások révén más erőviszo­nyok alakulnak majd ki. A je­lenlegi parlamentet egyébként 1967 februárjában választották meg, s megbízatási ideje csak egy év múlva járt volna le. A parlament feloszlatásának okai részben már 1969 novem­berében megmutatkoztak. M«jr akkor szakadás következett be a Kongresszuspártban. A jobb­oldali csoport kikényszerítette azt a döntést, hogy a párt ha­szegények és munkanélküliek osztálybékéjének zászlaja alatt lép a színre. A cionisták a „zsi­dó kérdés" megoldása egyetlen lehetőségének a Palesztinába (ma Izraelbe) való tömeges ki­vándorlást tartották, s ugyan­akkor igyekeztek és igyekeznek a zsidókat mesterségesen szem­beállítani más népekkel, s „vá­lasztott" népként emlegetik őket. A szovjethatalom első évei­ben az illegális cionista mozga lom együttműködött az ellen forradalommal. A cionista kon­szern ügynökei, akik a háború idején Nyugat- és Kelet-Euró pában és a Szovjetunió terüle­tének megszállt részén működ­tek, beszennyezték magukat a hitleristákkal .való paktálással. A háború után teljesen az ame­rikai monopoltőke uralma alá kerültek. Már a hidegháború éveiben dullesi típusú nyers ag­resszivitás és nyílt antikommu­nizmus jellemezte őket. A cionizmus politikai és ideo­lógiai aktivizálódása a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág ellen időben egybeesett az amerikai külpolitikában jelent­kező ún. „hídépítési elmélet" érvényesítésével. Ennek az el­méletnek és politikának első gyakorlati próbáját az 1968. évi csehszlovákiai események je­lentették. Santiago — A chilei kormány­zó Népi Egységfront Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki a kormány agrárpolitikájáról. Ebben megállapítja, hogy a je­lenlegi körülmények között, amikor a reakció dühödten tá­madja az új agrárpolitikát, a Népi Egységfront Politikai Bi­zottsága szükségesnek tartja is­mételten kifejteni alapvető el­veit. Ez az agrárpolitika a me­zőgazdaság társadalmi és gaz­dasági struktúrájának mélyreha­tó átalakulását célozza. Legfon­tosabb eleme a földreform vég­rehajtása, amelynek rövid Időn belül fel kell számolnia az ösz­szes nagybirtokokat. A kis- és középparaszti birtokokat az ál­lam nem sajátítja ki, sőt a kor­mány hitelpolitikája, műszaki segítsége, s a mezőgazdasági termények eladásában való köz­reműködése a mezőgazdaság fej­lesztésére irányul. A Politikai Bizottság aláhúzza, hogy a kis­és középparasztokat be kell vonni a mezőgazdasági terme­lés növeléséért folytatott harc­ba. A nagybirtokosok és a reak­ció nem tette le a fegyvert —, folytatja a nyilatkozat. Lehetet­lenné próbálja tenni a kormány intézkedéseit, és igyekszik meg­akadályozni a földreform vég­rehajtását. Szabotázs-akciókkal zűrzavart és pangást akarnak teremteni a mezőgazdaságban. Meg kell érteniük azonban, hogy a kormány eltökélten har­colni fog mindazokkal, akik akadályozzák a chilei nép éle­tének megjavítását célzó intéz­kedéseit —, hangoztatja a nyi­latkozat. Átnevelés" Kínában // Moszkva — A csütörtöki szov­jet lapok a kínai sajtó alapján hírt adnak arról, hogy Peking­ben megtartották az ún. „május 7-i iskolák" képviselőinek or­szágos tanácskozását. A Zsen Min Zsipao arról számolt be, hogy száz „május 7-i iskolában" körülbelül 90 000 embert nevel­tek át, zömmel a párt régi tag­jait, a Kuomintang és a japá­nok elleni fegyveres harc részt­vevőit. Az öt évvel ezelőtt, május 7-én alapított „iskolák" többsé­ge a kínai sajtó tanulsága sze­rint az ország legtávolabbi vad vidékein található olyan helye­ken, ahol „évezrede ember nem járt, s amelyet még a vadálla­tok is elkerülnek". Az „átneve­lés" fő módszere az idézetek bemagolásának párosítása a ne­héz fizikai munkával. A Kuan Min Zsipao beszámol az egyik „május 7-i iskoláról", ahová a „kulturális forradalom" idején főleg szakszervezeti ak­tivistákat irányítottak. „Átneve­lésűket" a következőképpen szervezték meg: „a hallgatók" számára nem biztosítottak sem lakást, sem ruházatot, sem élel­miszert. A „tanulók" látástól vakulásig dolgoznak, hogy vala­miképpen megszerezzék az életfenntartásukhoz szükséges minimális táplálékot. Mint a kínai lapok rámutat­nak: különösen zord és szigo­rú feltételek vannak azokban az „iskolákban", ahol egykori ka­tonai kádereket „nevelnek át". A „nevelők" „fő pedagógiai el­VIENTIANEBAN csütörtökön ülést tartott a Kanada, India és Lengyelország képviselőiből álló laoszi nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság. A bizottság tagjai megvitatták a dél-vietnami zsoldosok laoszi inváziója kivizsgálásának lehe­tőségét. ve: minél jobban kilóg a nyel­ved, annál vörösebb lesz a szí­ved". Következésképpen a „ta­nárok" nem csupán megerőlte­tő munkára kényszerítik „ne­veltjeiket", hanem meg is aláz­zák őket. A Hejlungcsiang-i tar­tomány „iskoláiban" a „neve­lők" az idézetek bebiflázását a szabad ég alatt, esőben végezte­tik „tanítványaikkal". A szovjet lapok idézik a Zsen Min Zsipaot, mely szerint „a május 7-i iskolák" képviselői­nek tanácskozásán nem csupán tapasztalatcsere folyt, hanem döntést hoztak arról is, hogy megerősítik az iskolák vezető­ségét és a káderek újabb cso­portjait irányítják ezekbe az iskolákba fizikai munkára. En­nek megfelelően — mutat rá a szovjet sajtó — a legközelebbi időben újabb ezreket vezényel­nek ezekbe az „iskolatáborok­ba". Kissé drága „belbiztonság" A TASZSZ jelenti Lusakából, hogy 1970-re három év leforgá­sa alatt, háromszorosára nőttek a Dél-afrikai Köztársaság „bel­biztonsági" kiadásai. A közvet­lenül Vorster miniszterelnöknek alárendelt pretoriai állambiz­tonsági hivatal — más néven a Dél-afrikai CIA — tavaly több mint hat millió dollárt költött el. A szervezetet az a Van Den Bergh vezeti, aki a második vi­lágháború idején nácibarát te­vékenysége révén vált ismertté. Az állambiztonsági hivatal te­vékenységi köre nemcsak a nemzeti felszabadító mozgalmak bomlasztására terjed ki. A dél­afrikai kémhálózat a szomszé­dos afrikai államokban is kiter­jedt hírszerző tevékenységet folytat. ladó szárnyának élén álló In­dira Gandhit fosszák meg tag­ságától az Indiai Nemzeti Kong­resszuspártban, mert magatar­tásával állítólag árt a pártnak. A párt különleges bizottsága. szuspárti képviselők száma, aminek következtében szavazás­kor egyes alkalmakkor csök­kent a parlamentben a minisz­terelnököt támogató többség. A szakadás után a Kongresszus­India a választások előtt mely ezt a döntést hozta, nem volt reprezentatív szerv, mert 21 tagja közül csak 11 jobbol­dali tag végzett benne aktív munkát. Az említett bizottság egyidejűleg elhatározta, hogy Indira Gandhit a Kongresszus­párt parlamenti frakciójának el­nöki tisztétől meg kell foszta­ni, éspedig mindkét kamarában. Mivel Indiában a Kongresszus­párt parlamenti frankciójának elnöke egyidejűleg miniszterel­nök is, ez a döntés többek kö­zött arra irányult, hogy kor­mányfői tisztségétől is fosszák meg Indira Gandhit. A kong­resszuspárti képviselők többsé­ge Indira Gandhi mellé állt, mi­re a jobboldali képviselők ki­léptek a pártból. A szakadús lo­gikus kulminálása volt egy hosz­szan tartó viszálynak, s hosszú távlatból látva a dolgokat a Kongresszuspárt számára ez megtisztulást jelentett. Pillanat­nyi következménye azonban az volt, hogy csökkent a kongresz­pártnak 220 mandátuma maradt (az indiai parlamentben jelen­leg 524 mandátum van). Noha a Kongresszuspárt továbbra is a legerősebb parlamenti párt, a kormány pozíciója mégsem ked­vező. Indira Gandhi kormánya ta­valy esett keresztül újabb erő­próbán a jobboldallal. Május­ban a kormány törvényjavasla­tot terjesztett a parlament elé, hogy szüntessék meg a volt in­diai fejedelmeknek és maha­radzsáknak az államkincstárból évente folyósított apanázst. Szeptemberben az alsóház el­fogadta a javaslatot, de a fel­sőház, amelyben különösen nagy befolyása volt a jobbolda­li és konzervatív erőknek, elve­tette a javaslatot. Ezért a kor­mány javaslatára Giri elnök ren­deletet adott ki, amellyel tel­jesen megszüntette a maha­radzsák intézményét és meg­vont tőlük minden állami jára­dékot. A hercegek és maha­radzsák a legfelsőbb bírósághoz fordultak és kérték az elnöki rendelet hatálytalanítását, amit el is értek. Indira Gandhi kormánya nagy nehézségekkel küszködve hajtja végre haladó reformjait. A Kong­resszuspártnak az utóbbi időben nem volt parlamenti többsége s más demokratikus erők támoga- • tusára szorult. Most azonban be­bizonyosodott, hogy egyes ese­tekben ez a támogatás sem elég. A jelenlegi indiai kormány nem akar rendeletileg, hanem a par­lament döntéseivel összhangban akar kormányozni. A kormány­nak az a meggyőződése, hogy az új választások megerősítik majd parlamenti helyzetét és gyöngíteni fogják az ellenzék pozícióit. Ha he'yes ez a felte­vés, akkor az új választások ki­írása helyes taktikai lépés volt, mely pozitívan befolyásolja majd a fejleményeket. Termé­szetesen látnunk kell, hogy na­gyon magas szintű politikai já­ték folyik, melynek eredményét sohasem lehet biztosan előrelát­ni. Erről tavaly Harold Wilson is nagyon szemléltetően meg­győződött. Oj választások kiírá­sa ugyanis mindenkor bizonyos kockázattal jár. Az indiai kor­mány azonban rászánta magát a kockázat vállalására. JAN BLANSKÍ NYIKOLAJ PATOLICSEV, szov­jet külkereskedelmi miniszter tegnap találkozott magyar kol­légájával, Bíró Józseffel, és a két ország kereskedelmi kap­csolatait érintő kérdéseket tár­gyalták meg. HERBERT WEHNER, a Bun­destag szociáldemokrata frak­ciójának vezetője négynapos lá­togatása után tegnap hazauta­zott Varsóból. „Azzal a meggyő­ződéssel utazom haza — mon­dotta —, hogy látogatásom jó szolgálatot tett a lengyel—nyu­gatnémet ügynek." LUIGI LONGO főtitkár elnök­letével az Olasz Kommunista Párt vezetősége tegnap úgy ha­tározott, hogy március 2-ra ösz­szehfvja a Központi Bizottság ülését. Az ülés napirendjén a reakciós erők és a fasisztave­szély, elleni harc, valamint a szociális reformok szerepelnek. KARLOVY VARYBAN befeje­ződött a csehszlovák—német belkereskedelmi munkacsoport ülése. A tárgyalások befejez­tével közszükségleti árucsere­forgalmi és belkereskedelmi tu­dományos-műszaki együttműkö­dési jegyzőkönyvet írtak alá az 1971—1975. évekre. ROGER JACKLING brit nagy­követ elnökletével tegnap foly­tatódtak a nyugat-berlini ren­dezéssel összefüggő négyhatal­mi megbeszélések. DUBNÁBAN befejeződött az atomfizikusok nemzetközi érte­kezlete, amelyen 16 ország 150 élenjáró kutatója vett részt. IVAN CSEREVICSNIJ. a Szov­jetunió Hőse, híres sarkkutató pilóta, hosszas és nehéz beteg­ség után elhunyt. RÓBERT McCLOSKEY, az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának szóvivője kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok kész bármikor felújítani Varsóban a kínai—amerikai nagyköveti tárgyalásokat. A tár­gyalásokat a Kínai Népköztár­saság múlt év májusában, az Egyesült Államok kambodzsai agressziója miatt szakította meg. SZOBOLJEV, neves szovjet író elhunyta alkalmából nekrológot adott ki a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizott­sága, amelyet Brezsnyev, Koszi­gin, Podgornij valamint szov­jet közéleti tényezők és neves írók írtak alá. JAPÁNBAN a rendőrség szé­les körű razziát kezdett a szél­sőséges diákcsoportok ellen. Az egyik ilyen csoport a napokban Tokió elővárosában fegyverko­reskedést rabolt ki. BUKARESTBEN megkezdődött a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Kf MÁBAN közzétették az Egye­sült Államoknak szóló 483. „ko­moly" figyelmeztetést. Február 16-án ugyanis amerikai hajók hatoltak be a kínai felségvi­zekre CEAUSESCU, a Román Kom­munista Párt főtitkára, az ál­lamtanács elnöke fogadta a Kí­nai Népköztársaság küldöttsé­gét, amelyet Paj Sziang-kuo külkereskedelmi miniszter ve­zet. IDI AMIN, az ugandai pucs­csista rendszer vezére felaján­lotta Milton Obotenak, az eltá­volított elnöknek, térjen visz­sza az országba. Egyszersmind közölte Obote feleségével: ha kívánja, elhagyhatja az orszá­got, és gyermekeivel együtt átmehet Dar es Salaamba, ahol férje menedékjogot kapott. EDWARD KENNEDY szenátor törvényjavaslatot terjesztett be a szenátusban, amely a lőfegy­verek birtoklását, polgári sze­mélyek számára engedélyhez kötné. NIXON elnök kongresszusi jelentése szerint az Egyesült Államok a múlt esztendőben 3 700 millió dollárt költött kül­földi segélypropagandára. Idén e célra kb. a tavalyinak megfe­lelő összeget fordítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom