Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-17 / 40. szám, szerda

Or. BOROS FERENC, kondfdÓtus: Csehszlovák-magyar internacionalista kapcsolatok a CSKP megalakulásának időszakában 1971 . 17. A KMP meg alakulása és harca a szocialista átalakulásért Csehszlovákiában Jelentős visszhangra talált. Szlovákiában és KárpátUkrajnában számos kommunista _ ^ csoport, szerveÍ^Pull zet f'

s s

0'

t a!

a" \l|l kult, amelyek Uvili kapcsolatban álltak a magyar kommunista párttal. A KMP Budapesten létrehozta nemzetiségi csoportjait, amelyek 1919 elejétől egyre jobban kiterjesztették propagandatevékenységüket Csehszlovákia területére is. A Kommunisták Magyarországi Pártja is élénk figyelemmel kísérte a Csehszlovákiában kibontakozó kommunista mozgalmat. 1919 elején Kun Béla kérésére a kladnói baloldali szociáldemokraták a magyarul is tudó Antonín janouseket küldték Budapestre, ahol vezetője lett nem sokkal később a KMP cseh—szlovák szekciójának. Janoušek az 1919 februári letartóztatások után különösen a'ktívau kivette részét a KMP illegális harcából és a proletárforradalom előkészítésébői. A cseh—szlovák—magyar internacionalista erők együttműködésének újabb és kiemelkedő fejezetét nyitotta meg a Magyarországi Tanácsköztársaság győzelme. A Tanácsköztársaság kommunista vezetői abból a meg-győződésből indultak ki, hogy elérkezett a világforradalom korszaka és internacionalista kötelességüknek tekintették ennek a folyamatnak az előrelendítését. Harcba szólították a szomszédos országok forradalmi erőit is a burzsoá nacionalizmus befolyásának leküzdésére. A magyar proletárállam fegyverszövetségre hívta fel Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika, Csehszlovákia, Szerbia és Horvátország dolgozóit a burzsoák, a bojárok és a nagybirtokosok ellen. Az osztrák és német munkásságnak ugyancsak a magyar példa követését ajánlotta, s felszólította őket: kövessék a magyar munkásság példáját, szakítsanak végleg Párizzsal, szövetkezzenek Moszkva val, állítsák fel a tanácsköztársaságot és fegyverrel a kezükben szálljanak szembe a hódító imperialistákkal. A Budapesten megalakult cseh, szlovák és más nemzetiségű kommunista csoportok és szekciók tagjai számára lehetővé tették és sokoldalúan támogatták a proletárdiktatúra elveinek propagálását saját hazájukban és a Magyarországon élő nemzetiségek köréljen. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása nagy hatással volt Csehszlovákia népeire, főleg a hozzá közel eső területeken. Munkácson és Kárpát-Ukrajna többi területein — kivéve Ungvárt és a csehszlovák hadsereg által megszállt övezetet — március végéig bezáróan a hatalom a helyi tanácsok és direktóriumok kezébe ment át. Ezzel lényegében az 1918-ban kialakult Csehszlovákia egy részén jött létre szovjet hatalom a Magyarországi Tanácsköztársaság szerves részeként, kikiáltásával egyidejűleg. Ahogy az első hírek tanúsítják, március 22-én a zsolnai munkások népgyűlésen fejezték ki együttérzésüket a magyar proletárállammal. Kassán a cseh katonákból álló vasúti őrség lázadt fel. Népgyűléseiken nyilvánítottak szolidaritást a munkások Csehországban és Morvaországban is. Smeral Prágában nagy pátosszal nyilatkozott a tömegek előtt a magyar munkásság győzelméről, miközben a tömeg éltette a Tanácsköztársaságot. A baloldali szociáldemokrata sajtó (mindenekelőtt a kladnói „Svoboda" a brnói „Rovnost", a „Sociálni demokrat") arról ír, hogy a munkásság hajlik afelé, hogy szociális problémáit „budapesti módra" oldja meg. Egy másik cikk azt emeli ki, hogy-a kommunisták Magyarországon a hivatalos szociáldemokrata vezetőséggel a leghevesebb harcban álltak. Ostorozták a burzsoáziával való szövetségét és nemzeti sovinizmusát. A cikk leleplezi a magyar kommunisták „nacionalizmusáról" terjesztett rágalmakat, a csehszlovák kormányhíreket, miszerint a repülőgépekről leszórt magyar röpiratok „nacionalista ellenállásra" szólítják fel a lakosságot Szlovákiában. Megállapítja, hogy ennek ellenkezője az igazság: a magyar kommunisták minden erejüket a magyar burzsoázia elleni harcra összpontosították, az orosz bolsevikok példája nyomán elismerték a népek önrendelkezési jogát. A „Sociálni demokrat" a Magyarországi Tanácsköztársasághoz intézett üzenetében leírja, hogy semmit sem tart nagyobb hibának, mint azt, hogy a magyar mágnásokat és politikájukat a magyar nép gondolkodásával és nézeteivel keverik össze. „Ma Magyarországon a nép, nem pedig a nemesség uralkodik, ma van itt az a rendkívül fontos pillanat, amikor sok függ attól, milyen választ ad a magyar proletariátusnak a mi köztársaságunk." Leírja továbbá, hogy legjobban a cseh burzsoázia fél veszélyes szomszédjától, a bolsevizmustól, amely elkobozta a nemesek kastélyait, a földbirtokosok földjeit, a gyárakat, bányákat és a szegényeket fényes lakásokba költöztette. „Ma még nem tudjuk, hogy a Magyarországon végbemenő fordulatra a Csehszlovák Köztársaság mit válaszol, a csehszlovák forradalmi proletariátus azonban már most üdvözli• a magyar szocialista forradalmat, mint fontos lépési az egész világ proletariátusának felszabadulása felé." Szlovákiában a burzsoá hatóságokat a dolgozó nép szolidaritása a magyar proletárállam iránt rendkívüli intézkedésekre késztette. Március 25-én kihirdették a statáriumot. A Srobárféle minisztérium utasítást adott a kommunista mozgalom vezetőinek letartóztatására, a sajtó cenzúrázására, a baloldali lapok betiltására, szerkesztőik internálására. A radikálisabb szociáldemokrata szervezeteket (nyitrai, érsekújvári, tapolcsányi) betiltották. Mindezek a lépések súlyos csapást mértek a szlovákiai forradalmi erőkre. Csehországban a burzsoázia és a jobboldali szociáldemokrata vezetők széles körű nacionalista kampányt indítottak, hisztériát idéztek elő a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Azt a hazugságot terjesztették, hogy a kommunista jelszavak alatt az integritás visszaállítására .tör, és ezért a köztársaság létét kell megvédeni a proletáréi lamm.al szemben. A nacionalista hisztéria hulláma április második felében elérte tetőfokát, miközben 27-én a francia vezérletű cseh burzsoá hadsereg megindította intervencióját a magyar proletárállam ellen. A magyar proletárállamot az intervenció hadseregének kiépí tésére és megerősítésére késztette, hogy a munkásosztály hatalmát megvédje. E harcban a magyar, cseh és szlovák forradalmi erők újra egymásra találtak. Még az intervenció megindulása előtt a csehszlovák hatóságok arról adnak hírt, hogy Ungvárnál két zászlóalj átállt a magyarok oldalára, mert nem akartak a magyar proletariátus ellen harcolni. A hasonló jelenségek később mindennapossá váltak. Vrábleban széttépték a behívókat. Ellenállás volt Pozsonyban és Nyitra megyében is. Véres összeütközésre került sor Komáromban. A katonai egységek parancsnokai arra kényszerültek, hogy valamennyi nagyobb egységnél (Pozsony, Kaska, Komárom, Losonc, Ungvár, Munkács, Trencsén, Nagyszombat, Nyitra, Léva, Besztercebánya, Zsolna, Eperjes stb. j katonai-rendőrségi alakulatokat hozzanak létre. A csehszlovák burzsoázia intervenciója forradalmasította a hátországot, ugyanakkor a csehszlovák had sereg összeomlását és vereségét eredményezte. A katonai jelen tések tömegével adnak hírt étről és a csehszlovák burzsot történetírás ugyancsak sajnálat tal állapítja meg ezt a tényt. A Budapesten, Magyarorszá gon élő szlovák és cseh munkások, a Szovjet-Oroszországból Magyarországra érkező hadifoglyok, vöröskatonák és konimu nisták lelkesen csatlakoztak l magyarországi proletárállati eszméihez és védelméért foly harchoz. Április első felében a magyar szocialista párt kerete között, Janoušekkel az élen megalakult a cseh szekció amely egyesült a már működi szlovák szekcióval. Sajtójukon, a „Červené noviny"-n és a cseh katonák részére később kiadóit „Armáda proletafú"-n keresztül buzdította, szervezte a magyarországi erőket és széles körű propagandatevékenységet fejtett ki Csehszlovákiában is. Tömegével léptek be csehek és szlovákok a magyar Vörös Hadseregbe. A csehszlovákiai tevékenységijen igen jelentős szerepe volt a tanácsköztársaság kikiáltása után személyesen Janoušeknek és a csehszlovák szekciónak, amely fő céljának a proletárforradalom csehszlovákiai előkészítését és a cseh burzsoázia intervenciójának meghiúsítását tekintette. E feladatok megoldását voltak hivatva elősegíteni a Janoušek által írt röpiratok és cikkek, amelyek cseh és szlovák nyelven nagy példán yszáuiban kerültek a csehszlovák munkásság és a Szlovákiában állomásozó cseh csapatok kezébe. A csehszlovákiai szocialista forradalom békés győzelmét kívánta elősegíteni janoušek az/n\\ a levéllel is, amelyet az általa nagyra becsült T. G. Masarykhoz intézett, amelyben tájékoztatta az elnököt a Magyar Tanácsköztársaság békés úton történt győzelméről, s kifejezte meggyőződését, hogy a forradalmi hullám Csehszlovákiában is győzelemre viszi a proletárdiktatúrát. Felszólította Masarykot, hogy követve Károlyi Mi hály példáját, határolja el magát a cseh tőkések érdekeit ki fejező kormánytól, s ne állítson akadályokat a forradalom győzelmének útjába. Később — június 13-án — Janoušek felesége Bécsen keresztti] Prágába utazott. Férje leveleit vitte magával a cseh baloldali szociáldemokrata vezetőkhöz, Masaryk leányához. Ezekben azt hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság nem ellensége' a Csehszlovák Köztársaságnak, hanem elismeri állami egységét. Igyekezett meggyőzni Masarykot, hogy a forradalom átterjedése Csehszlovákiára elkerülhetetlen és ő elősegítené a szocialista forradalom békés úton való győzelmét. (Janoušek feleségét a pályaudvaron Prágában letartóztatták. A nála talált levelek alapján a cseh kommunista mozgalom több vezetőjét is lefogták a magyarországi csehszlovák szekcióval való kapcsolatuk miatt.) j Folytat juk j TETTEKKEL VÁLASZOLNAK Eredményesek az évzáró taggyűlések A mezőgazdaságban dolgozók tettekkel segítik a CSKP Központi Bizottsága decemberi határozatának teljesítését. Ezt igazolja az a sok felajánlás is, amelyet a dolgozók pártunk megalakulásának 50. évfordulójára tettek. A garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) pártszervezet elnöke, Matunák István elvtárs elmondta, hogy a párthatározatot még decemberben megtárgyalták, s a tagsággal együtt ennek szellemében dolgozták ki további terveiket. Stugel László, a hnb elnöke mindjárt kiegészítette azzal, hogy a néppel való beszélgetés alkalmával — amelyen kb. 90 személy vett részt — a helyi viszonyokra alkalmazva ismertették a határozatot, amit a falu lakossága nagy tetszéssel fogadott. Ezt bizonyítja az is, hogy a párt megalakulásának 50. évfordulójára 6480 munkaóra ledolgozását ajánlották fel. Záhora Simon elvtárs megjegyezte, hogy a növénytermesztő és állattenyésztő brigádok mellett említésre méltó az építőbrigád felajánlása, amely vállalta, hogy a szövetkezetben a szociális létesítmények építését egy hónappal a határidő előtt befejezi. A kicsindi (

Malá nad Hronom) iskola igazgatója, G'óra Dezső - aki egyben a helyi pártszervezet elnöke —, nagy reményekkel tekint a falu további fejlődése elé. Főleg a tagság regisztrálásában látja a szervezet felfrissülését. Az ifjúsági szervezet újjászervezése is a falu fejlődésének helyes irányát jelenti. Bízik az ifjúságban. A hivatalokra számítani lehet mind a laluszépítési akcióban, mind a kultúra terjesztésében. A művelődési otthon mellett működő színjátszókor most tanulja Siposs.fenő: Nagy baj az agybaj című falusi komédiáját. Az. Ipoly melletti falukban talán Bajtán (Bajtavai a legnehezebb a helyzet. Kovács .Ferenc elvtárs szerint sok még a tennivaló. Bízik abban, hogy a párt decemberi határozata értelmében a faluban újra megkezdik munkájukat a tömeg.szervezetek, s a közeljövőben maga a pártszervezet is olyannyira aktivizálódik, hogy a többi tftmegszervezet munkáját hathatósan tud ja irányítani. Elmondta, a bajtajak munkáját az is nehezíti, hogy mindén tömegszervezeti megmozdulás az iskolában történik, mert más alkalmas helý nincs a faluban. A kultúrház, amelynek az alapjait nemrég rakták le, körülbelül két év múlva lesz használható. A kötelezettségvállalások a párt megalakulásának évfordulójára főleg a járdák elkészítésére, s a nemrég tatarozott iskola környékének rendbehozására irányulnak. Három falu — Szalka, Kiskeszi, Leléd (Salka, Maié Koslhy, Leľa) szövetkezetének az elnöke, Magyar főzsef, szerény ember benyomását keltette, amikor a párt megalakulásának 50. évfordulójára tett felajánlásokról nyilatkozott. Elmondta, hogy a tagság 550 ezer korona többlettermelést vállalt. Hozzátette, hogy ez nem egetverően nagy összeg, viszont reális. Nagyon vigyázott arra, hogy csak teljesíthető kötelezettségvállalásokat tegyenek. A kiskesziek 42 000 korona értékű vállalást tettek. Nem akarnak lemaradni a többi Ijx)ly menti falutól. Az új kultúrház környékének a rendbehozása a legsürgősebb feladat — mondta Pszár László elvtárs. A faluszépítés mellett nem feledkeznek meg az ideológiai nevelés fokozásáról sem. jelenleg a pártoktatáson részt vesznek A párton kívüli funkcionáriusok is. Reméli, hogy az újjászervezett SZISZ is Botlik Júlia vezetésé vei méltóan bekapcsolódik a párthatározat realizálásába. A pártszervezet tevékenysége ezen a vidéken sehol sem szorult háttérbe mondotta Csicsay Alajos, a muzslai (Mužla j alapszervezet elnöke. A 70 tagú muzs-lal pártszervezet már 1968ban elítélte a jobboldali elhajlósokat, s a decemberi liatarozatot nagy lelkesedéssel fogadta. Pártszervezetük a válságos időkben is szilárdan helytállt és 1970-ben, közvetlen az átigazolások előtt, három fiatal kérte felvételét a pártba. Az említett falvakban a pártszervezetek ünnepi műsoros esttel készülnek a párt 50. évfordulójának méltó megünneplésére. KREMMER LÄSZLÔ AKIK NEM HAJTOTTAK FEJET RÉGI HARCOSOKRA EMLÉKEZÜNK A szímői pártszervezet az 1930as években szívós osztályhaicot vívott. Küzdött a kisemmizett agrárproletárok, kisparasztok emberségesebb életmódjáért. A község lakosságának túlnyomó része támogatta a kommunistákat. Így történt ez 1933. február 25-én is, amikor a párt kihirdette alábbi követeléseit: egy munkást sem szabad elbocsátani a munkából, egy fillérrel sem csökkenhet a dolgozók keresete, adót csakis a gazdagok "fizessenek, a kis- és középparasztok adóhátralékát el kell törölni, biztosítani kell a gyorssegély kiutalását az éhező családok részére. Ezek a jelszavak a kerítéseken jelentek meg, majd FALUSI ESTE (Tóthpál Gyula felvétele) röpcédulák százai lepték el á község utcáit. A lakosság tudta, hogy csak a kommunista párt vezetésével oldhatók meg a munkások prol> ľémái. A tömegtüntetés felbőszítette a karhatalmi szerveket.. Február 26-án letartóztatták Gyertyák József, Gyertyák Sándor, Kantár Alajos, Horváth Ferenc, Varga Vince és Jóba Fe* renc elvtársat. Kommunisták és a velük szimpatizáló szegényparasztok a párt hívó szavára 1933. február 28-án újabb tüntetést szerveztek, hogy hangos szóval tiltakozzanak az elvtársak elhurcolása ellen, jeladás az esti harangszó volt. A kommunistákat nem hagyták cserben a szímőiek. Kétszáznegyvenen vonultak az utcára, hogy meghallgassák K u truc László elvtárs vádbeszédjét. Emiatt a következő napon újabb intézkedéseket léptettek életbe. Kutruc J ászlót és Kutruc Dénest letartóztatták és megvasalva vitték a komáromi fegyházba. így a letartóztatottak száma 8-ra emel-' kedett. A gútai elvtársak tudomást szereztek az újabb letartóztatásokról, s tudván, mikor viszik községükön keresztül két társukat, elhatározik, hogy a csendőrautóbó! kiszabadítják őket. A cssndő sňg értesült erről, s ezért más utat választott a letartóztatottak elszállítására. A bebörtönzött kommunisták nem törtek meg. Valamennyien 28 napot töltöttek a fegyházban. A harc tovább folyt, az események később még nagyobb áldozatokat követőitek. Az 1930as gazdasági válság még sorsdöntőbb időket hozott, a proletárok tovább éheztek, de mégsem hajtotiak fejet a burzsoázia előtt. BUKOR JÓZSEF