Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-13 / 37. szám, szombat
Érvényesítik a part vezető szerepét Pártszervezeteink jelenleg az évzáró taggyűlések és a gyűlések előkészületei jegyében élnek. Az évzáró taggyűlések előkészítése rendkívül fontos, hiszen az elkövetkező időszak eredményei nagyban függnek majd tőle. Ezzel tisztában vannak a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemek dunaszerdahelyi (Dun. Streda) iizeme mellett működő üzemi pártszervezet tagjai is. A szervezet tevékenységéről Bíró Ernő elnöktől és František Hanus titkártól érdeklődtünk. A pártszervezet vezetősége még decemberben foglalkozott az évzáró gyűlés előkészítésével. összeállította a javasló és a választó bizottság névsorát, melyet a tagsági gyűlés meg is erősített. Ugyancsak javasolta, kik legyenek az elkövetkező időszakban a pártcsoportok vezetői — a szervezetben öt pártcsoport működik. Jóváhagyta az évzáró taggyűlés előkészítésének pontos tervét, mely olyan részletkérdéseket is tartalmaz, hogy ki írja meg a jegyzökönyvet, hol tartják meg az évzáró taggyűlést stb. A pártcsoportok még decemberben megtárgyalták „A CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai" című dokumentumot. Ezeken a cšoportgy üléseken részt vett egy-egy vezetőségi tag, akit a dokumentum ismertetésével bíztak meg. A vezetőség megtárgyalta, milyen hozzászólások hangzottak el a csoportgyűléseken. A „Tanulságok"-kal foglalkozó vezetőségi gyűlésen részt vett a járási pártvezetőség elnökségének egyik tagja is. Jelen volt a tagsági gyűlésen is, melyen ismertette a KB határozatát. A tagsági gyűlésen számos hozzászólás hangzott el — egyebek közt arról, hogy az üzem dolgozói helyesen cselekedtek a legválságosabb időszakban is: nem küldözgettek különféle meggondolatlan határozatokat, hanem termeltek, sőt túlteljesítették tervüket. A termelési terv teljesítésé- . vei a pártszervezet úgy törődik, hogy azt különböző időszakaszokra szétírják és teljesítését a pártcsoportok értékelik. Ezzel elérik, hogy minden dolgozó láthatja, mennyire szívügye a pártszervezetnek a probléma megoldása. Amit a pártcsoport nem képes elintézni, azt a pártvezetőség vagy a párttagság elé terjesztik. Ott már vannak felelős gazdasági vezetők, akiknek az egyes kérdések megoldása a hatáskörükbe tartozik. A tagsági gyűlések anyagát is a pártcsoportokban készítik elő — minden csoport a saját problémáját veti fel. Három pártcsoport vezetője egyben tagja az összüzemi bizottságnák is. A szervezet elnöke tagja a párt kerületi, az üzem igazgatója pedig a párt járási plénumának — így a felsőbb pártszervekkel nagyon szoros a kapcsolatuk. Nagy gondot fordít a szervezet a párt vezető szerepének érvényesítésére az üzemben. Az üzem vezetősége senkit sem bíz meg vezető tisztséggel a pártbizottság vagy a tagság beleegyezése nélkül. A pártszervezet vesetői részt vesznek a termelési és az üzemvezetői értekezleteken. A pártszervezet a közelmúltban értékelte az üzem nomenklatúr-kádereinek gazdasági és politikai tevékenységét és ennek alapján javasolta, ki maradjon tisztségében, illetve kit bízzanak meg más feladattal. Ugyancsak megállapította az adminisztratív erők csökkontésének lehetőségét — ezt azóta végre is hajtották. A tagság ideológiai nevelését sem tévesztik szem elől az üzemi szervezetben. Éppen most ellenőrzik, hányan járatják a pártsajtót, a Pravdát és az Üf Szót. Szeretnék, ha a Pártéletet is egyre többen megrendelnék. A pártiskolázást egész napos előadások formájában biztosítják. Ebben megértésre találtak az üzem vezetősége részéről. Eddig két alkalommal jöttek össze a párttagok és az alábbi témákat vették át: a párt jelenlegi helyzete és vezető szerepe, a CSKP története. Mindkét alkalommal külpolitikai kérdésekről is hangzott el előadás. A marxizmus—leninizmus helyi esti egyetemét is két tag látogatja — a szakszervezet elnöke és az ifjúsági szervezet elnöke. Tavaly hárman végezték el az esti egyetemet. MARXISTA MÜ a csehszlovák-magyar kapcsolatok kezdeteiről BOROS FERENC KÖNYVE Ä MIRŐL ÍRNAK m ttKwiia impj Xeä ^j^ WrmMimm ,,,I J" 11IJ M • 11, 1 PRACE hospodárske noviny PRAGAI LAPOK Figyelemre méltó tanulmánykötet látott napvilágot Budapesten az Akadémiai Kiadó gondozásában. Címe: Magyar— csehszlovák kapcsolatok 1918— 21-ben. Szerzője Boros Ferenc történész, aki a szóban forgó időszak magyar—csehszlovák kapcsolatainak ismert szakértője, kutatója. A kötetben feldolgozott időszaknak a múltban is gazdag irodalma volt, hiszen a Habsburg-monarchia összeomlása új helyzetet teremtett Közép-Európában: új államok alakultak, új szövetségek jöttek létre, s ezzel együtt új ellentétek is születtek a világháború befejezése, a forradalmak letörése után. Ezt az ellentétekben gazdag korszakot a szerző marxista történészre jellemző alapossággal, korabeli dokumentumok, sajtótermékek és feldolgozások ismerete alapján tárja az olvasó elé. A könyv értékét emeli a tanulmányozott időszakkal kapcsolatos levéltári és egyéb dokumentum-anyagról való alapos, mély tájékozottság, valamint az az elvszerűség, amellyel a szerző bírálat alá veszi a nacionalizmust, a burzsoázia hatalmi mesterkedéseit — nyilvánuljanak meg azok magyar vagy csehszlovák köntösben. E bírálat mellett a monográfiából vezérfonalként érezhető a szándék: feltárni azokat a tényeket, amelyek ebben az időszakban népeink kapcsolataiban az előremutatót, a haladásban való együttműködés ügyét szolgálták. Az olvasó ebből a műből a többi között részletes áttekintést kap arról, milyen kapcsolatai voltak Csehszlovákiának a Magyar Tanácsköztársasággal, miként került sor a magyar, szlovák és cseh nép legjobbjainak együttműködésére a Magyar, illetve a Szlovák Tanácsköztársaság megteremtése és fennállása során. A szlovák és a magyar proletariátus államainak megdöntése utáni időszak közép-európai hatalmi törekvéseinek tükrében vizsgálhatjuk a magyar ellenforradalmi reakció terveit, politikai mesterkedéseit az utódállamokkal szemben, a Horthy-korszak revíziós politikájának eszközeit, közöttük az irredenta mozgalmat, valamint a csehszlovák burzsoázia politikai sakkhúzásait a forradalmi mozgalom elfojtása, saját pozícióinak megszilárdítása érdekében. Most, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 50. évfordulójának alkalmából különösképpen időszerűek a könyv fejezetei, amelyekben elénk tárul a Magyar Tanács köztársaság leverése után külföldre, elsősorban Csehszlovákiába kényszerült kommunisták tevékenysége, állhatatos harca. Az emigráns magyar kommunisták, cseh és szlovák elvtársaik oldalán, kivették részüket az osztályharcból, a szociáldemokrata párt baloldali irányzatának megerősítéséből, s lehetőségeikhez mérten hozzájárultak a pártalapítási folyamat meggyorsulásához. A csehszlovákiai munkásság magas fokú internacionalizmusáról tett tanúbizonyságot, amikor a magyarországi ellenforradalmi terrorra válaszolva, magáévá tette a magyar proletariátus ügyét. A fehérterror tobzódásai elleni tiltakozásul naKülön politikai iskolázást tartanak az ifjúsági szervezet tagjainak — havonta vagy kéthavonta egyszer. Az ifjúsági szervezet tevékenységének megjavítását még tavaly megkezdték. Ennek köszönhető, hogy máris szép eredményeket érnek el. Például két Ifjúsági szocialista munkabrigád alakult. Kultúrcsoportot is létrehoztak. A fiatalok a pártszervezet irányításával faliújságot is szerkesztenek az üzemben. Sikeres rendezvényük a Lenin életét bemutató kiállítás is (az üzemi klubhelyiségben rendezték meg), melyet könyvkiállítással kötöttek egybe. A fiatalok baráti kapcsolatot tartanak fenn a győri baromfiüzem fiataljaival. Már tanulmányúton is voltak Győrben — mégpedig a saját autóbuszukkal. A győri fiatalok a közeljövőben viszonozzák a látogatást... A SZISZ tagjai közül nyolc párttag. A SZISZ elnökét rendszeresen meghívják a pártbizottság üléseire is. Ezenkívül a pártbizottság egyik tagját megbízták, hogy segítse a SZISZ működését. A SZISZ tagjai beneveztek a „Mit tudsz a Komszomolről?" elnevezésű járási versenyre is. Az ifjúsági szervezet javaslatára három fiatalt az évzáró gyűlésen felvettek a pártba. Mindhárom fiatal munkás. Ez tehát tovább javítja majd a szervezet tagjainak szociális összetételét: eddig a tagság 75 százaléka munkás. A pártszervezet mindent elkövet annak érdekében, hogy céljaival ne csak a kommunisták legyenek tisztában, hanem az üzem valamennyi dolgozója. Hogy a szakmai képzéssel párhuzamosan minden dolgozó politikailag is fejlődjék. Csákit ez biztosítja feladataik teljesítését. S hogy az üzem dolgozói feladataik magaslatán állnak, azt eddigi helytállásuk és célkitűzéseik ékesszólóan bizonyítják. Mindezt legalább egy konkrét számmal szeretnénk alátámasztani: az üzem a párt megalakulása 50. évfordulója tiszteletére 7 millió korona értékű termelési kötelezettséget vállalt. FULOP IMRE gyobb megmozdulások zajlottak le Prágában és más cseh városokban. A magyar ellenforradalmi reakció rémtettei rendkívül nagy hatással voltak a szlovákiai szociáldemokrata tömegekre. A Kassai Munkás vezércikkben szólított fel a Horthy-rendszer elleni harcra, s a későbbiek folyamán a fehérterror ellen meghirdetett bojkott-akció is elmélyítette a csehszlovákiai munkásosztály internacionalista osztályöntudatát. A szerző könyve végén úgy jellemzi az 1918 utáni évek magyar—csehszlovák kapcsolatainak alakulását, hogy azoksrt túlnyomó részben negatív vonások jellemezték ugyan, de a pozitív szálak sem szakadtak meg. A negatív vonások a két ország kizsákmányoló uralkodó osztályainak a versailles-i rendszer talaján kibontakozott éles ellentététeiből eredtek. A burzsoázia az osztályérdekeit nemzeti érdekeknek igyekezett fel tüntetni. A mindkét oldalról szított nacionalizmus jelentős mértékben befolyásolta a tömegek tudatát. Azonban a pozitív kapcsolatok tompították ennek hatását, s még a kedvezőtlen körülmények közt is elősegítették népeink közeledését. A könyv — amely csupán 330 példányszámban jelent meg — nemcsak a tárgyalt korszakkal foglalkozó történészek, de a szélesebb nyilvánosság számára is tanulságos munka. Olyan mű, amely meggyőzően juttattja kifejezésre: a proletár internacionalizmus az az eszme, amely a legjobban megfelel népeink érdekeinek. SOMOGYI MÁTYÁS SAJTÓNK HELYZETE Oj köntösben, nagyobb formátumban jelent meg a Csehszlovák Újságíró Központ folyóirata, a Novinár. A folyóirat közli a többi közt a Smena szlovák ifjúsági napilap 1968—69-es tevékenysége elemzésének egy részét, továbbá összefoglalja az V. Interpress-Foto kiállítás tanulságait, s cikkeket közöl az újságíró-utánpótlás kérdéseiről. A januári szám első helyen közli dr. Vladimír Divis elvtársnak, a CSKP KB sajtóosztálya vezetőjének cikkét a tömegtájékoztatási eszközök jelenlegi helyzetéről. Tekintettel arra, hogy a sajtó helyzete nemcsak az újságírókat érdekli, a cikket részletesen ismertetjük olvasóinkkal. A múlt évet értékelve Diviš elvtárs megállapítja, hogy annak során betetőzódött a szerkesztőségekben a jobboldali opportunista erők veresége, s befejeződött a már előbb megkezdett kádercsere. A szerkesztőségekből távoztak azok az ingatag elemek is, akik még a CSKP KB 1969 áprilisi plénuma után sem vonták le a helyes következtetéseket. A tömegtájékoztatási eszközök élén álló főszerkesztők munkájáról elismerő szavakat olvashatjuk a cikkben. — A főszerkesztők és legközelebbi munkatársaik nehéz körülmények között irányították a rájuk bízott területet. Olyan időszakban végezték felelősséggel munkájukat, amikor a szerkesztőségekből távozóban voltak a jobboldali újságírók, s az új munkatársak pedig az új munkakörülményekkél ismerkedtek. A lapok vezetőit ebben az időszakban elsősorban a párttagokkal folytatott beszélgetések és más fontos pártfeladatok teljesítése vette igénybe. Meg kell állapítani, hogy az újonnan kinevezett főszerkesztők ilyen körülmények közt is megállták helyüket. A pártvezetés bennük a legközelebbi munkatársait látja, akikben senki sem kételkedhet, melyik oldalon állnak és milyen politikát támogatnak. A szerkesztőségekben ezentúl már ritkábban lesznek változások, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a sajtó lerén sem fejeztük be teljesen a jobboldali opportunizmus eszmei hagyatékai elleni harcot, hogy a revizionizmus és a kispolgári anarchizmus elleni küzdelemben van még pótolni valónk. Nem feledhetjük, hogy a párt új vezetésének politikáját egyértelműen támogató és a marxizmus —leninizmus talaján szilárdan álló újságírókon kívül több szerkesztőségben ma is vannak megtévesztett és ingatag emberek. Ezeknek az embereknek választani kell: vagy azonosítják magukat kiadóik politikai programjával, vagy pedig olyan más foglalkozás után néznek, amely nem áll ellentétben meggyőződésükkel. Ugyancsak a Novinár januári számában olvashatjuk Mester Pálnak, a komáromi Dunaj járási lap szerkesztőjének cikkét a kétnyelvű járási újságok egyes problémáiról. A kétnyelvű lapok magyar kiadásainak nyelvi színvonalával foglalkozva megállapítja, hogy azokban sok a stílusbeli, szóhasználati és helyesírási hiba. Ennek az oka elsősorban magyar irodalmi nyelv gyenge ismerete. Helyesen mutat rá Mester Pál arra a követelményre, hogy egy újságírónak alaposan ismernie kelle• KÖZÉPKORI PÉNZÉRMÉKET hoztak felszínre ausztráliai könnyűbúvárok egy 1712-ben elsüllyedt holland vitorlás roncsai közül a Murchison folyó torkolatától 60 kilométerre északra. A gazdag lelet értékét a szakértők 30 ezer amerikai dollárra becsülik. A búvárok u roncsok közül kiemeltek egy másfél méteres bronz ágyúcsövet és egy hajóharangot is. ne anyanyelve gazdagságát, « stílusbeli és nyelvhelyességi kérdésekről nem is szólva — mert az, aki a nyilvánosság számára fr, felelősséggel tartozik az olvasónak. Az újságírói állás betöltésére sokoldalúan tehetséges embereket kell kiválasztani. Véleménye szerint a két. nyelvű járási lapok munkatár. sainak az eddiginél többet kellene tanulmányozni a magyar nyelvészeti szakirodalmat. MUNKÁJUKAT A NÉP BIZALMA KÍSÉRI Az Rp keddi számában Josef Bečvaŕ a dunaszerdahelyi járási pártbizottság politikai tapasztalataival ismerteti meg a cseh olvasóközönséget. A cikk elején elmondja, hogy a járás szövetkezetei és állami gazdaságai országos viszonylatban is a legjobb eredményeket érik el a termelésben, aminek eredményeképpen „egész vonatszerelvény élelmiszeripari cikk — tejpor, vaj, baromfi — és zöldségkonzerv, és legújabban 1600 vagon cukor — indult útnak az ország közellátása számára ... Ez nem a véletlen müve, mert ebben a járásban érvényesül az a lenini elv, hogy a párt ereje a néppel való egységben rejlik . . ." Az Rp munkatársa a pártmunka tapasztalataival foglalkozva azt is megállapítja, hogy ebben a járásban a kommunisták mindig tudnak arról, miről tárgyal a járási pártbizottság plénuma, vagy elnöksége, és milyen feladatok hárulnak rájuk üzemi vagy községi viszonylatban a járási pártszervek határozataiból. Az idei évzáró tagg"űléseken a központi bizottság f énuma határozatainak szellemében a járás kommunistái terveket dolgoznak ki helyi viszonylatú konkrét politikai és gazdasági feladatok teljesítésére és a dolgozók aktivitásának fokozására. A járási pártbizottság az évzáró taggyűlések egyik alapvető célját abban látja, hogy az emberekkel megértesse: ahogy dolgozunk ma, úgy élünk holnap, s a hazafiasság és a szocialista öntudat legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a konkrét tett. A járási pártbizottság az alapszervezetektől kapott bíráló észrevételeket, legyen szó pártügyekről vagy a lakosság egyéb panaszairól, nem süllyeszti a fiókba, hanem intézkedik, hogy. a lakosság panaszait rövid időn belül orvosolják. „A dunaszerdahelyiek számára világos, ini a lényege a CSKP KB decemberi plénuma határozatainak, ezért munkájuk sikerre) is jár. Az áldozatkész konkrét munka mezejére téptek, s kétségtelen, hogy ennek eredményeként ebből a mezőgazdasági járásból az idén is vonatszerelvények szállítják majd a lakosság ellátásához szükséges élelmiszeripari cikkeket" — fejezi be cikkét 1 Reív-ir ADATOK A CSEHORSZÁGBAN ÉLÖ CIGÁNYOKRÓL A cseh kormány hetilapja, a Národní výbor érdekes adatokat közöl a Cseh Szocialista Köztársaságban élő cigány lakosságról. 1968 végén a cseh országrészekben 62 000 cigány lakost tartottak nyilván, ami az országos viszonylatban nyilvántartott cigányok 24 százalékát teszi ki. A cigány lakosság zömében az észak-csehországi (19 ezer), az észak-morvaországi {12 ezer) és a nyugat-csehországi kerületben (9 ezer) él. A természetes szaporulat és a Szlovákiából való költözés következtében évente 2.8 százalékkal növekszik a csehországi cigányság száma. A magas szaporulattal azonban együttjár a a csecsemőhalandóság is. A cigány anyák esetében a csecsemőhalandóság kétszerese az országos átlagnak. A statisztika kimutatja azt is, hogy az iskolaköteles cigánygyermekek túlnyomó része nem fejezi be a kilencéves alapiskolát, sőt többségük as alsóbb osztályokból maiad ki. I s ml
