Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-03 / 28. szám, szerda

INVÁZIÓ LAOSZ ELLEN? A Laoszi Hazafias Front sürgős üzenete a brit és a szovjet kormánynak Q Alekszej Koszigin az indokínai helyzetről # Mi történik Laosz határán? 1971. II. 4. Washington — George Aiken szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának egyik vezető republikánus tagja, héttőn este kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium részéről közölték vele: amerikai és dél-vietnami csapatok tömeges felvonulása folyik a laoszi határon „egy nagyszabású hadművelet céljából, amelyre esetleg sor kerülhet". A szenátor szerint egyébként a Laosszal kapcsolatos fejleményekre „a második világháború óta a legszigorúbb cenzúrát" rendelték el. A Kyodo japán hírügynökség saigoni megbízható forrásokra hivatkozva jelentette, hogy hétfőn a kora hajnali órákban 4 —5000 légi úton szállított délvietnami katonát vetettek be laoszi területek ellen. Az amerikai légitámogatással folyó hadművelet során a dél-vietnami deszant-alakulatok a Boloven-fennsíkon szálltak le. Egy dél-vietnami kormányszóvivő a hírrel kapcsolatban a tudósító részéről hozzáintézett kérdésre ezt „a képzelet szüleményének" minősítette. A japán hírügynökség továbbá azt is közölte, hogy a saigoni csapatokkal együtt mintegy ezer thaiföldi katona ls betört Laosz déli területére. A Pathet Lao hírügynökség közleménye szerint a Laoszi Hazafias Front pártja sürgős üzenetet intézett Angliához és a Szovjetunióhoz, mint az Indokínával foglalkozó genfi értekezlet társelnökeihez, tájékoztatva őket a Laoszban kialakult „rendkívül veszélyes" helyzetről. A Hazafias Front tiltakozik a Laosz elleni súlyos amerikai légitámadások ellen, valamint amiatt, hogy amerikai és délvietnami csapatok vonulnak fel a laoszi határ mentén, amelyek „készen állnak Laosz megtámadására". Hanoi — A VDK külügyminisztériuma tegnap határozottan tiltakozott Rogers amerikai külügyminiszter ama kijelentése ellen, miszerint az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot, hogy „légierőit minden korlátozás nélkül bevesse Indokína valamennyi részén". A VDK kormánya — hangsúlyozza a nyilatkozat — felhívja a figyelmet arra, hogy a Nixonkormány viseli a teljes felelősséget mindazokért a súlyos következményekért, amelyeket a háború kiszélesítése és fokozása okozhat. Moszkva — „A szovjet kormánynak teljes komolysággal figyelembe kell vennie az indoKom mentárunk O

lvasó, politikai megfigyelő, kommentátor megszokhatta már, hogy a nixoni formulációk lényege az esetek túlnyomó többségében szöges ellentétben áll a megfogalmazás konkrét és hagyományos jelentéstartalmával, fgy az Egyesült Államok elnökének a szótárában a „háború" címszó fogalma jelentősen leszűkül, kifejezetten az ellenséges szándékú szárazföldi hadmozdulatok értendők alatta. Csupán ezzel magyarázható, hogy a Fehér Ház ura, miközben szüntelenül a délkelet-ázsiai háború deeszkalációját hangoztatja, az amerikai légierő támadásait Indokína egész területére kiterjeszti. A légiháború tehát nem háború — a dél-vietnami, laoszi és kambodzsai szőnyegbombázások, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorakciók, a permanens légi kalózkodás Nixon elnök sajátos értelmezése szerint távolról sem merítik ki az agresszió fogalmát. Nos, szerény véleményünk szerint az emberiség túlnyomó többsége sem a Fehér Ház, sem a Pentagon kedvéért nem lesz hajlandó újratanulni anyanyelvét. Viszont egyre inkább tudatosítja, hogy a tengerentúli nagyhatalom mindent elkövet a délkelet-ázsiai népi-nemzeti felszabadító mozgalmak eltiprása érdekében. Rogers külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatából kiderül, hogy az Egyesült Államok Indokína egész területére kiszélesíti kínai helyzet további bonyodalmait, annak következtében, hogy az amerikai imperialisták saigoni zsoldosaik segítségével kiterjesztik hadműveleteiket Kambodzsa ellen, tovább folytatódnak arcátlan betöréseik Laosz déli tartományaiba és durván megsértik a VDK szuverenitását" — jelentette ki Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn este a szíriai pártós kormányküldöttség tiszteletére adott fogadáson. „Az indokínai problémák egyedüli lehetséges megoldása olyan politikai rendezés elérése, amely megfelel a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép nemzeti érdekeinek. Az Egyesült Államok uralkodó körei végül kénytelenek lesznek véget vetni szégyenteljes agressziójuknak, kivonni csapataikat Dél-Vietnamból és beleegyezni azon konstruktív javaslatok megtárgyalásába, amelyeket a VDK kormánya és a DIFK terjesztett elő a párizsi tárgyalásokon — hangoztatta Alekszej Koszigin. Az amerikai kongresszus aggodalommal reagált az indokínai konfliktus kiterjesztésének hírére. Számos szenátor ős képviselő sürgős magyarázatot követelt a kormány képviselőitől. A laoszi helyzettel a szenátus külügyi bizottsága foglalkozik. A Reuter hírügynökség washingtoni jelentése szerint a hadügyminisztérium tájékoztatása alapján hírt ad arról, hogy az amerikai légierő csaknem 4 hónapja szüntelenül bombázza Laosz déli területeit, s ezzel előkészíti a szárazföldi betörést Laoszba Dél-Vietnam felöl. Detroit — Detroitban folytatja munkáját az Egyesült Államok vietnami háborús bűneivel foglalkozó jelképes bíróság, amelynek tagjai Vietnamban szolgált leszerelt katonák. A tárgyalás második napján Drol Shagen hadnagy, aki Vietnamban hadifoglyok kihallgatásával foglalkozott, elmondta, miként kínzott meg fogoly partizánokat, hogy vallomásra bírja őket. A hadnagy cinikusan elismerte, hogy a kihallgatás során a védtelen foglyoknál alkalmazott kínzás „egyik módja volt a visszavágásnak arra, amit tőlük a harctéren kaptunk . .." A TEHERÁNI olajtárgyalásokon egy újabb fordulat tovább csökkentette annak lehetőségét, hogy megegyezés jöjjön létre a Perzsa-öböl kőolajtermelő országai és a nyugati olajmonopóliumok között. néhány sorban ANTONÍN VAVRUŠ, Csehszlovákia új bolíviai nagykövete át-, adta megbízólevelét Juan Jósé Torres elnöknek. Vavruš nagykövet ebből az alkalomból megbeszélést folytatott a bolíviai elnökkel az országaink közötti kapcsolatok további alakulásáról. M. KOHL, az NDK minisztertanácsának államtitkára ma megbeszélést folytat Egon Bahr bonni államtitkárral. HORST SŰLLE, az NDK külkereskedelmi minisztere hivatalos látogatásra Delhibe érkezett. JOSEPH MOBÜTÜ, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke Szudánba utazott, ahol Nimerivel, a forradalmi tanács elnökével folytat megbeszéléseket. CEDENBAL, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke és Szambu, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke kedden fogadta Labib Sukeirt, az EAK nemzetgyűlésének elnökét, aki jószolgálati látogatáson tartózkodik Mongóliában. MACOONALD kanadai hadügyminiszter egyik nyilatkozatában kijelentette: Kanada nem fog részt venni a Safeguard amerikai rakétaelhárító rendszer kiépítésében. A HARRIS KÖZVÉLEMÉNYKÜTATÖ intézet jelentése szerint Muskie demokrata párti szenátor továbbra is vezet Nixon előtt a népszerűségi listán. A HAITI népnek vasárnap kell jóváhagynia a véreskezű elnök, Francois Duvaller ama döntését, amellyel fiát nevezte ki örökösévé. A népszavazási komédia eredményéről nyolc nap múltán hoznak nyilvánosságra adatokat. A LENGYEL kormány egy milliárd zlotyt irányzott elő falusi tanító-lakások építésére. AZ OSZTRÁK külkereskedelmi deficit 1970-ben az előző évhez képest 75 százalékkal növekedett és összege elérte a 17,99 milliárd schillinget. ANTHONY BARBER brit pénzügyminiszter kijelentette: a sztrájkmozgalom kiszélesítése nem bírja rá az angol kormányt, hogy megváltoztassa politikáját. A brit kormány infláció-ellenes harcát a továbbiakban is a dolgozók életszínvonalának rovására kívánja folytatni. Befejeződött a Chilei Szocialista Párt kongresszusa légiháborúját. A B-52-es óriásbombázók mind gyakrabban jelennek meg Kambodzsa légiterében, s legutóbb Laosz déli területeit is rendszeresen támadják. Felvetődik a kérdés, vajon az á légiháború nem háború?... Egyesült Államok hadvezetőségét mi készteti a Dél-Vietnammal szomszédos országok elleni támadásokra? Bármennyire furcsán hangzik, alapjában véve ez a tény is az ún „vietnamizációs" politikával függ össze. Ahhoz ugyanis, hogy Washington folytathassa csapatkivonásait Dél-Vietnamból, illetve a saigoni rezsimre nagyobb terheket rójon, feltétlenül szükséges a szomszédos országok — Thaiföld, Kambodzsa, Laosz — amerikabarát rendszereinek megszilárdítása, pontosabban a nemzeti felszabadítási mozgalmak felgöngyölítése. Kétségtelen, hogy a legutóbbi kambodzsai események, a Phonm Penh-i repülőtér elleni partizántámadás, amelynek következtében lényegében a Lon Nol-rezsim „komplett" légiereje elpusztult, felettébb kellemetlen perceket okoztak az amerikai hadvezetésnek. Végső kiútként légierejének teljes bevetésével kíséreli meg WashingSantiago de Chile — A Santiago de Chilétől 450 kilométerre északra fekvő La Serenában befejeződött a Chilei Szocialista Párt kongresszusa. A kongresszus fő célja az volt, hogy behatóan elemezze az új politikai helyzetet, amely tavaly Allende győzelmével és a hat baloldali párt koalíciójának megalakulásával jött létre. A kongresszus megválasztotta az új Központi Bizottságot, amely 45 tagból és póttagból áll. A párt új főtitkára Carlos Altamirano szenátor lett. A kongresszuson részt vett Salvador Allende elnök és Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, valamint a népi kormányt alakító hat koalíciós párt küldöttsége. A moszkvai Pravda tegnapi számában rámutatott: a Chilei Szocialista Párt kongresszusán újból megerősödött a chilei szocialisták elszántsága, hogy megszilárdítsák a baloldali erők egységét az új társadalom felépítéséért, az ország függetlenségéért és felvirágoztatásáért vívott harcban. India nem tesz eleget A REPÜLŐGÉP ELTÉRÍTŐK KÖVETELÉSÉNEK Delhi — Az islamabadi indiai főbiztos tegnap közölte a pakisztáni külügyminisztériummal, hogy India nem hajlandó eleget tenni a „Kasmíri Felszabadítási Front" feltételeinek. Mint ismeretes a front két tagja szombaton eltérített egy indiai utasszállító gépet. A géprablók 36 kasmíri politikai fogoly szabadon bocsátását követelik. A indiai kormány ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a pakisztáni hatóságok politikai menedéket adtak a két légikalóznak. A géprablók még mindig megakadályozzák az elrabolt repülőgép visszaadását Indiának. Mára harmadik éjszakát töltötték a repülőgép fedélzetén a pakisztáni lahorei repülőtéren. Azzal fenyegőznek, hogy levegőbe röpítik a gépet, ha nem teljesítik követeléseiket. NAPIRENDEN ANGLIA KÖZÖS PIACI FELVÉTELE Brüsszel — Maurice • Schumann francia külügyminiszter elnökletével tegnap összeült a Közös Piac miniszteri tanácsa, hogy Geoffrey Rippon brit miniszterrel megkezdje Nagy-Británnia felvételének feltételeiről szóló megbeszélések második menetét. A tegnapi ülés legfontosabb napirendi pontja a pénzügyi feltételek biztosítása volt. A tárgyalásokat megnehezíti az a tény, hogy e kérdésben nemcsak Nagy-Britanniának, hanem a hat országnak sincs pontosan körülhatárolt álláspontja. Brit politikai megfigyelők véleménye szerint azáltal, hogy a brüsszeli tanácskozáson nem jött létre megállapodás NagyBritannia felvétele nem lesz oly könnyű, mint ahogyan korábban gondolták. A brit javaslatokat elsősorban Franciaország ellenzi. Kudarc fenyegeti AZ AÍSZ KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLETÉT Washington — Az Amerikai Államok Szervezetének nyolc napja folyó külügyminiszteri ér. tekezlete a „politikai terrorizmus" elleni harc megvitásáról gyakorlatilag eredménytelenül végződött, mivel a legjelentősebb latin-amerikai országok nem csatlakoztak a számszerű többség áltai kidolgozott határozati formulához. A szervezet történetében páratlan módon hat ország külügyminisztere kivonult a tanácskozásról. Argentína, Brazília, Ecuador, Guatemala, Haiti és Paraguay a „kemény vonalat" képviselték és elégedetlenek a szavazásra bocsátandó határozattervezettel. A nagy vonalaiban jóváhagyott határozat az emberrablásokat az emberiség elleni bűncselekménynek nyilvánítja, de a kiadatást nem teszi kötelezővé, így lehetőséget ad arra, hogy a kormányok alkudozhassanak a terrorista csoportokkai diplomata túszaik biztonsága érdekében. Három másik ország — Bolívia, Peru és Chile képviselői azt kifogásolják, hogy a határozattervezet csorbítja a latin-amerikai országok hagyományos politikai menedékjognyújtási szokását, azon kívül úgy vélekednek, hogy az AÄSZnak inkább a terrorizmus társadalmi, gazdasági és politikai okaival kellene foglalkoznia elnyomó intézkedések megszavazása helyett. ton „megriasztani" a szabadságharcosokat. Tények bizonyítják, hogy az indokínai harctereken még egyetlen megtorló intézkedés sem járt sikerrel, sőt inkább a partizántevékenység fokozódását vonta maga után. Ez az eshetőség a jelen pillanatban is fennáll, az Egyesült Államoknak, amennyiben egy laoszi invázió esélyeit latolgatja, feltétlenül számolnia kell a visszavágással, sőt nem árt felidéznie a Kőedény-síkságon elszenvedett legutóbbi kudarcot sem. Hírügynökségi jelentések — immár pár napja — kisebb-nagyobb csatározásokról számolnak be a dél-vietnami—laoszi határ mentén. A helyszínen tartózkodó tudósítók, a Laosz felé irányuló légitevékenység erősödésével összefüggésben rámutatnak, hogy fennáll a nyílt beavatkozás veszélye. Kérdés persze, vajon Nixon és adminisztrációja ebben az esetben milyen magyarázattal szolgál majd a szenátus külügyi bizottságának? Hiszen a kedélyeket jelentősen felkavarta az a tény is, hogy a Reuter tudósítói amerikai katonákat véltek felfedezni a kambodzsai főváros repülőterén. Lehetséges tehát, hogy Nixon elnöknek ismét módosítania kell „szótárán" — viszont kétséges, vajon nyelvi bravúrjaival sikerül-e megnyugtatnia a világ haladó közvéleményét, s homályos formulációi lecsillapíthatják-e ellenzéke felháborodását. BALOGH P. IMRE ECUADOR KIUTASÍTJA AZ USA-MISSZIÓT Washington — Ecuador felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza Quitóból katonai segélymisszióját. Ez az intézkedés válasz arra, hogy az Egyesült Államok január 18án egy évre felfüggesztette a dél-amerikai országnak nyújtott fegyverszállításokat. Az ügy hátterében természetesen a két országnak a halá szati jogok kérdésében elmérgesedett vitája áll. Ecuador, több más dél-amerikai országhoz hasonlóan kétszáz mérföldes tengerparti sávot tart felségvizének, míg az Egyesült Államok csak tizenkét mérföldet, „Megszületik" az ítélet? Los Angeles — Engedelmes, templombajáró, állatbarát kislánynak festették le a Mansonper egyik női vádlottját, a 23 éves Patrícia Krenwinkelt szülei a Los Angeles-i bíróság előtt tett keddi vallomásukban. A fedhetetlen jellemű leányzó azonban — aki szemtanúk szerint késsel szabdalta össze a Tate-gyilkosság egyik női áldozatának testét — sikoltozva támadt rá szüleire, mondván „nem akarja látni őket a teremben" és semmi szüksége nincs rájuk. A Tate-gyllkosság négy vádlottja az esküdtszék elmarasztaló döntése után jelenleg az ítéletre vár. A kaliforniai törvények értelmében Mansonra és a véreskezű „háremhölgyekre" vagy gázkamra, vagy életfogytiglan tartó börtön vár. BUMEDIEN : Nem követelünk privilégiumot London — Bumedien algériai elnök nyilatkozatát közölte a londoni Times keddi száma. Az országa számára e pillanatban létfontosságú olaj-ügyekről szólva Bumedien kijelentette: „1962 óta nem volt más vágyunk, mint hogy ellenőrizzük olajunkat. Egyáltalán nem határoztunk úgy, hogy 100 százalékosan államosítjuk a francia kőolajtársaságokat, de elhatároztuk, hogy a többségi ellenőrzés a miénk lesz. A nemzetközi tarifák alapján kívánjuk ügyleteinket lebonyolítani, nem követelünk semmiféle privilégiumot". A közel-keleti válság megoldásáról szólva az elnök — a korábbiakhoz hasonlóan — a palesztinai gerilla-szervezetek dllláspontját tette magáévá-