Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-24 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Az 1971-es év építkezései PRI E M $ T A V KILENCEDIKESEK, VÁLASZTOTTATOK MÁR? Lehetőség az érsekújvári, lévai, komáromi és dunaszer­dahelyi járás fiataljai számára # Szakoktatás szlo­vák és magyar nyelven (z) — A fiatalság örökölt vágya az új keresése, az eddig is­meretlen felfedezése. Ezért a fiatalok nem véletlenül keresik az olyan szakmákat, ahol a termelés új, korszerű formáival ismerked­hetnek meg. A PRIEMSTAV építűvállalat köztársaságunkban az új, korszerű építkezési módszerek fiitörfije. Így a fiatalok a Priemstav bratislavai és érsekújvári (Nové Zámky) tanonciskolájában olyan szakmákat uiíüüuinsw amalvek természetes Igényeiket is kl­elégrt""­Korszerű építkezés Az építkezések nagysága, jelentősége megszabja a korszerű­ség igényét is. A Priemstav Szlovákia jelentős építkezéseinek a kivitelezője. Ezek között megemlíthetjük a lévai textilgyárat, amely Közép-Európa legnagyobb gyapotfeldolgozója, a párkányi (Štúrovo) cellulóz- és papírgyárat, a bratislavui tv-tornyot, amely aligha marad el a moszkvai vagy a berlini tv-torony mögött. A párkányi cellulóz- és papírgyár a Priemstav eddigi leg­nagyobb építkezése. Az első szakasz 600 milliós beruházással sikeresen befejeződött, most a második szakasz munkálatai folynak — eddig ugyancsak sikerrel. E második szakaszban a Priemstav további 370 millió korona értékű építkezést ad át. A Priemstav dolgozói e nagy építkezéseken olyan munkát végeznek, amelyért joggal elnyerték a kormány elismerését is, amit a Köztársasági Érdemrend tanúsít. A hatalmas, korszerű gyárak építői olyan tapasztalatokra tettek szert szakmájukban, ami további szakképzettségük fejlesztésében is óriási tőke. A harmadik évben 1000—1200 korona A Priemstav új szakembereit a két vállalati tanoncközpont­ban, Érsekújvárott és Bratislavában nevelik. Az érsekújvári ta­nonciskolában szlovák és magyar nyelven a legkeresettebb ipar­ágak szakembereit: a kőműveseket és az ácsokat képezik ki. A bratislavai tanonciskolában az alábbi szakmák sajátíthatók el: kőműves, ács, festő-mázoló, betonozó, szakszerelő, szigetelő, lakatos, bádogos, villanyszerelő, automechanikus, asztalos, üve­gező, esztergályos. A felvételi feltétel az általános iskola kilencedik (egyes szakmáknál kivételesen a nyolcadik) osztály elvégzése. A diákotthonban a napi étkezés és elszállásolás ingyenes. A bejáró tanoncoknak a vállalat napi kétszeri ingyenes étke­zést biztosit. A tanulók munkaruhát és lábbélit kapnak. Az ipari tanulók az első évfolyamban — az előnyben része­sített szakmákban 30—100 koronát, a többi szakmában 30—80 korona havi jutalmat kapnak. A második évfolyamban az előny­ben részesített szakmákban havi 50—190 korona, a többi szak­mában havi 50—120 korona jutalmat kapnak előmenetelük és magaviseletük szerint. A kőműves és ács szakmában a jutal­mazás általában előnyösebb. A tanoncok a harmadik évfolvam második félévében már megkeresik a havi 600—lxuu Koronái. Továbbtanulási lehetőség Azoknak a tanoncoknak, akik a harmadik évfolyamot is ki­tűnő eredménnyel végzik és a munkahelyen is megállják a he­lyüket, lehetőségük nyílik az ipariskola esti tagozatának láto­gatására. A szakma elnyerése után biztos elhelyezkedési lehetőség Bratislavában és környékén, Érsekújvárott és környékén, va­lamint a Priemstav többi szlovákiai építkezésein. A havi kereseti lehetőség meghaladja a 2—3000 koronát. A korszerű tanoncotthonok (az érsekújvári például 30 mil­liós költséggel épült!) a tanulóknak kényelmet, kulturális lehetőséget kínálnak. A különféle szakkörökben (pl. színjátszó, labdarúgó stb.) minden fiatal kielégítheti érdeklődését. Szülőkl Fiatalok! Itt a pályaválasztás ideje! A Priemstav ki­váló szakmát kínál! Az érdeklődők a kővetkező címen jelentkezhetnek: Učilište národného podniku Priemstav, Nové Zámky és Učilište národ­ného podniku Priemstav, Bratislava, Stará Vajnorská cesta. i E3 _ š A szabadidőben könyvtár, film és számtalan szórakozási lehe­tőség várja a fiatalokat. Sok a készáru, kevés a nyersanyag • A textil­2S a papírhulladékot ne dobjuk a szemétdombra Külföldön is hírnevet sze­Hazai gyártmányú gépen készül a kartonpapír megoldása segítene HULLADÉK = NYERSANYAG Hét évvel ezelőtt kezdték építeni a párkányi (Štúrovo) papírgyárat. A bratislavai Priemstav dolgozói 140 hek­tárnyi területen kezdték el a munkálatokat, öt évvel ké­sőbb a papírkombinátban már megindult a termelés. Ez idő tájt sokan feltették a kér­dést: — „Biért éppen itt épül ez a létesítmény? A közelben nincs erdő, tehát a nyers­anyag- és a tüzelőszállítás gondot fog okozni". A hitetlenkedőknek azonban nem lett igazuk. A párkányi papírgyár ugyanis nagyrészt papír- és textilhulladékot hasz­nál nyersanyagként, részben pedig lomblevelű fát, amelyet Palárikovo és Somorja (Sa­morín) környékéről szállíta­nak. Tüzelőanyagot a bratis­lavai Slovnaftból és a kékkői (Modrý Kameň) szénbányák­ból kapják. A nyersanyag na­gyobb részét a hulladékgyűj­tő vállalatok adják. Az álta­luk összegyűjtött papírmeny­nyiség öthatodát Párkányban dolgozzák fel. A kartonpapír, a tetőszigetelő- és a kátrány­papír nagyrészt hulladékból készül. Az 5. ötéves terv első évé­ben nem kevesebb, mint 100 ezer tonna kartonpapír gyár­tására számítanak. Ez lesz Szlovákia legnagyobb papír­gyára. Ahogy növekedik a termelés, úgy növekszik a textil- és a papírhulladék szükséglete is. Sajnos, 1971­ben eddig 10 000 tonna papír­hulladék hiányzik. Igaz, ezt cellulózzal is lehetne helyet­tesíteni, ami azonban lénye­gesen megdrágítaná a terme­lést. Egy tonna papírhulladék­kal ugyanis három köbméter fát lehet megtakarítani. Te­hát a hiányzó 10 000 tonna papírhulladék 30 000 köbmé­ter fának felel meg. A papír­hulladék fával való helyette­sítése ezek szerint 150 hektár erdő kivágását igényelné, ar­ról nem is beszélve, hogy a feldolgozáshoz sok villany­áramra és munkaerőre volna szükség. Ha azt akarjuk, hogy az erdő megmaradjon, ugyan­akkor a párkányi papírgyár eleget tudjon tenni az egyre növekvő megrendeléseknek, feltétlenül fokozni kell a papírgyűjtést. Kétségtelen, hogy e téren vannak még tartalékaink. Er­ről nemegyszer meggyőződ­hettünk, ugyanis a legtöbb háztartásban nem becsülik a régi újságot, a kartondobozo­kat feltüzelik vagy a szemét­dombra dobják. Kevesen tuda­tosítják, hogy értékesítésével a népgazdaságunkat, konkré­tan pedig a párkányi papírgyá­rat segítik. A papírértékesítők értékes tárgyi nyereményt is nyerhetnek. A múlt évben a papírszük­ségletnek mintegy 30 százalé­ka kerül a begyűjtőhelyekre, ami európai viszonylatban szép eredménynek számit. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ez az arány az NDK-ban 34 százalékot tesz ki. Érdekes, hogy míg az országos évi át­lag egy lakosra számítva 21,8 kg papír, addig Szlovákiában csak 10,8 kg. 1969-ben az egy lakosra jutó évi átlag Prágá­ban 28, Bratislavában 21, Br­nóban 19 kg-ot tett ki. Bár­melyik oldalról is nézzük a dolgokat, Szlovákiában van mit behoznunk a papírhulla­dék gyűjtése terén, hogy leg­alább az országos szintet meg­közelítsük. A csomagolási eszközök ala­csony színvonaláról gyakran esik szó, Éppen a párkányi papírgyár az, amely e térfen minőségi javulást hozhat. Az itt gyártott kartonpapírok 50 százalékát az élelmiszeripar igényli. Többek között a bra­tislavai Palma, a plzeüi Pra­zdroj, a trenCíni Slovlík. Az említett üzemek exportáruk csomagolására használják fel > a Párkányban gyártott karton- ' papírt, illetve dobozokat. A partizánskéi és a gottwaldovi cipőgyár is egyre több karton­papírt igényel, arról nem is beszélve, hogy a könyvkötés­hez is a párkányiak szállítják a kartonlemezeket. A párkányi papírgyárnak — annak ellenére, hogy kátrány­papírból "és tetőfedőanyagból igen sok van a raktáron — nagy jövője van. Ha az üzem második szakaszának építése befejeződik, a hullámpapír gyártását is megkezdik, fő­leg exportra. így akarják ki­fizetni a behozott gépek árát. Az sem lebecsülendő, hogy mintegy 3000 ember talál Itt majd munkaikaimat. Az ed­dig idegenbe járó Párkány környéki emberek tehát vég­re . az otthonukhoz közelebb dolgozhatnak. Mint minden új gyárban, itt is akad éppen elég gond. Eze­ket a üzem vez»3tősége a párt­szervezet segítségével igyek­szik megoldani. Szeretnék pél­dául elérni, hogy a Slovnaft­ból a fűtőolajat vízi úton szállíthassák. Ez vonatkozik a nyersanyag és a készáru egy részére is. A kétéves tapaszta­lat ugyanis azt mutatja, hogy amikor a vasúti teherkocsikra népgazdaságunk más ágaza­taiban nagy szükség van, pa­pír- és textilhulladék szállítá­sára nehezen kapnak vagono­kat. Az eddigi rendeletek sze­rint ugyanis ezek ócskaság­nak számítanak, a párkányiak számára viszont értékes nyers­anyagnak, amely nélkül meg­állna a termelés. Amikor a közelmúltban vé­gigjártam a munkacsarnoko­kat, úgy tűnt, hogy ehhez a gyárhoz — mivel a fő nyers­anyag a textil- és a papírhul­ladék — hazánk minden egyes lakosának köze van. Éppen ezért, hogy az ötéves terv el­ső évében a párkányi papír­gyárban is kevesebb legyen a gond, és még jobb ered­ményeket érjenek el, tőlünk telhetően fokozzuk a papír­gyűjtést, illetve a papírhulla­dék értékesítését, főleg Szlo­vákiában. Tekintsük ezt ha­zafias kötelességünknek. NÉMETH JÁNOS KEZDEMÉNYEZŐK... A Nógrádi Textilvállalat rimaszombati (Ri­mavská Sobota) kötődéjének vezetőjét, Su­chónek mérnököt sok embert foglalkoztató eseménysorozat kapcsán kerestem fel. De­cember folyamán ugyanis öt sikeres divat­bemutatót szervezett üzemrészlegük kollek­tívája, melyek során a vállalat több mint 70 készítményét mutatták be a nagyközönség­nek. • Igazgató elvtárs, milyen visszhangra ta­lált kezdeményezésük? — A divatbemutatókon részt vett közönség elismeréseiből ítélve általános sikerről be­szélhetünk. A Szlovák Nőszövetség jb-nak kezdeményezésére rendeztük bemutatóinkat. A közönség több tucat készítményünket lát. hatta — rendkívül gazdag alkalmi reperto­árral. Sportolásra, üdülésre alkalmas dara­bokon kívül társasági és exkluzív darabokat is bemutattunk, melyek természetesen már az 1971-es évad divatáramlatának jegyében készültek. • Értesüléseim szerint az elmúlt hetek­ben részt vett a divattervezők országos kon­ferenciáján. Szeretném megragadni az alkal­mat, s arra kérni, mondjon néhány szót 1971 divatjáról! — Az új divatirányt a lágy vonalvezetés és könnyedség Jellemzi. Azt is mondhatnám, kiemeli a nök nőiességét. A különböző va­riációk a hagyományos, kozák, cigány és népi-paraszti öltözködés elemeit tartalmaz­zák. Továbbra is igen közkedveltek lesznek a nadrágkosztümök — karcsú nők számára korra való tekintet nélkül és minden alka­lomra. A szoknya hosszát illetően a midi­divat előretörése úgy látszik feltartóztatha. tatlan. • Mennyiben érinti az új divat az Önök készítményeit, a kötöttárut? Természetesen készítményeinket is befo­lyásolja az új divat iránya — azok nélkül a túlkapások nélkül, melyek általában a nagyvárosi divatra jellemzőek. A modern­ségen kívül mi mindenekelőtt a célszerűsé­get tartjuk szem előtt. • Megvásárolhatók-e a divatbemutatókon látott készítmények? Általában igen. Vannak azonban esetek, amikor nem áll megfelelő mennyiség ren­delkezésünkre, de a megrendelés napjától számított 16 napon belül így is ki tudjuk elégíteni vásárlóinkat, megrendelőink igé­nyeit. Az azonnali vásárolhatóságon kívül még egy újdonságot is bevezettünk rima­szombati üzlethelyiségünkben: a tanácsadó szolgálatot. Ezzel az intézkedéssel nagyon sok férfi vásárlónkat szabadítunk meg gát­lásainktól, hiszen ezt a szolgálatot egy or­szágos versenyen díjazott divattervezőnő lát­ja el. HACS1 ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom