Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-12 / 9. szám, kedd

» Szlovákia gazdasági fejlődésének eredményei és távlatai (Folytatás a 4. oldalról) dunai vízerőmüvek építésének előkészítésén, figyelembe véve egyúttal Dél-Szlovákia árvízvé­delmét. Ezek a problémák ter­mészetesen országos jelentősé­gűek, és ezért szövetségi szin­ten kell őket megoldani. A terv igényes feladatokai ró a mezőgazdaságra, ahol a piaci termelés 4,5 százalékkal növek­szik. 1970-hez viszonyítva a hús­felvásárlás hozzávetőlegesen 10 000 tonnával, a tejfelvásár­lás 45 millió literrel és a tojás­felvásárlás 25 millió darabbal növekszik. E feladatok teljesítése meg­követeli a belterjes mezőgazda­ság fejlesztését, a nagy terme­lékenységű növényfajták elter­jesztését és a műtrágyák helyes felhasználását, melyeknek mennyisége csaknem 5 száza­lékkal növekszik. Megköveteli továbbá, hogy kihasználjuk az öntözött területek gyarapításá­ba fektetett eszközöket, növel­jük a jó minőségű takarmányok termelését, megjavítsuk a me­zőgazdasági szolgáltatások szín­vonalát, fejlesszük a termelés koncentrációját és a mezőgaz­dasági üzemek közti együttmű­ködést. Arra törekszünk, hogy több géppel, szállító és más esz­közzel lássuk el a mezőgazda­ságot. Az állatállomány helyze­tének megjavítása után az állat­tenyésztés növelésének döntő tényezője a takarmánykérdés. A szövetségi kormány annak ér­dekében, hogy pótolja a gyen­gébb gabonatermelés okozta hiányt, növelte ezek behozata­lát, valamint egyes más takar­mányok behozatalát. Tekintettel a nem éppen kedvező külkeres­kedelmi mérlegünkre, ez a meg­oldás azt bizonyítja, a párt és a kormány gondoskodik arról, hogy a dolgozókat folyamato­san ellássuk élelmiszerrel. A magtakarmányok terén a hely­zet továbbra ls nehéz és intéz­kedéseket kell tennünk, hogy jobban gazdálkodjanak a takar­mánnyal. Jelentős mértékben — 10,5 százalékkal — növekszik az épí­tőipar termelése. A megkezdett építkezések nagy száma még mindig nem teszi lehetővé, hogy koncentráljuk az építőkapacitá­sokat, annak ellenére, hogy elő­nyösen elégítjük ki a legfonto­sabb megkesdett akciók szük­ségleteit. Továbbra is az a fel­adat áll az építőipar előtt, hogy megszilárdítsa azokat az ágaza­tokat, melyek összefüggnek a lakásépítéssel és az építkezé­sek befejezésével. Ugyancsak biztosítanunk kell, hogy kapaci­tásokat összpontosítsunk az újonnan megkezdett építkezé­sekre, valamint a petrokéraiai komplexumra, a gázvezeték épí­tésére, valamint más ipari ős mérnöki jellegű akcióra; ez vo­natkozik Bratislava fejlesztésé­re ls. Az építőkapacitásoknak a be­ruházási akciókra való összpon­tosítása nem lehet csupán az építő szervezetek önkényének kérdése, mert ebben az esetben a beruházási építkezések tartal­máról, időbeli beosztásáról nem a tervben kifejezett össztársa­dalmi érdekek, hanem az üzemi érdekek döntenek. Ezen a téren is elmélyítjük az állami szervek irányító funkcióját az üzemi gazdasági szférával szemben. Az ez évi terv a szlovákiai beruházások aránylag magas, több mint 6 százalékos növeke­dését irányozza elő. A beruhá­zások értéke 30,6 milliárd koro­na lesz, amit a kapacitásokat, az építőmunkák és gépek lehetősé­geit, a gépbehozatal lehetősé­geit és az egész népgazdaság egyenlő fejlődését tekintetbe véve határoztak meg. A beruhá­zások növekedése elsősorban az iparra és a lakásépítésre össz­pontosul. 1971-ben a megkezdett építke­zések értékét csaknem 6 mil­liárd koronával csökkentjük, ami megköveteli, hogy követke­zetesen biztosítsuk az építkezé­sek tervezett előrehaladását, el­sősorban a legfontosabb építke­zéseken. Ezeket az építkezése­ket illetően a terv meghatároz­za az építőmunkákat és a gépi berendezést biztosító vállalatok kötelező feladatait. Az anyagi termelés tervezett fejlődése megköveteli, hogy betartsuk, il­letve részben meggyorsítsuk a munkatermelékenység növeke­désének ütemét.' Az iparban 6,5 százalékkal, az építőiparban több mint 7 százalékkal növek­szik, ami az ipari termelés nö­velésének 77 százalékát és az építőipari termelés növelésének 69 százalékát biztosttja. Ez a további fejlődés egyet­len lehetséges útja, mivel az új munkaerőforrások már Szlová­kiában is szegényebbek, mint az elmúlt években. A gazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) 30 000 új dolgo­zóval számolunk, ami lényege­sen kevesebb, mint az elmúlt években. A muukaerógazäálkodás a gazdasági dolgozók egyik elsőd­leges feladatává válik az irá­nyítás valamennyi fokán. Az üzemeknek minden törekvésü­ket a sokoldalú racionalizáció­ra, a dolgozók helyes beosztásá­ra, a jó munka és technológiai fegyelemre és a munkaidő jobb kiWésználásáru kell összpontosí­tani. Azok a fiatalok, akik a nyugdíjba vonuló dolgozókat helyettesítik vagy ,a dolgozók sorait bővítik, magasabb szak­képzettséget szereznek az isko­lákban, vagy az iparitanuló-in­tézetekben. Ez azt jelenti; hogy gyorsan emelkedik a dolgozók szakképzettsége, amit ki kell használnunk arra, hogy a ter­melésben gyorsabban érvénye­sítsük a műszaki előrehaladást és így az új dolgozók előkészí­tésére fordított eszközök meg­sokszorozódva térüljenek meg a társadalomnak. Ezzel kapcsolat­ban az eddigieknél hatékonyab­ban irányítjuk majd a tudomá­nyos kutatóalap munkáját és megteremtjük a feltételeket a műszaki politika elfogadott programjának teljesítésére. A terv és a további szabályo­zó intézkedések ez évben első­sorban arra irányulnak, hogy biztosítsuk a munkaerőket a termelés számára, és ezért na­gyon takarékosan kell eljár­nunk a többi ágazatban. Ezen a téren elsőséget élveznek a vil­lanyeröművek építése, a lakás­építés, a tiszacsernyői (Čierna n. Tisou) átrakóállomás és egyes más ágazatok. Fokozzuk a nemzeti bizottságok felelőssé­gét és jogkörét, hogy kerületi szempontból összehangolják a munkaerő-forrásokat és a szük­ségletet. A terv az átlagbérek 2,8 szá­zalékos növekedését irányozza elő, miközben a bérek szintje az elért eredményektől függ majd. Az év folyamán dolgozni fo­gunk a következő évekre terve­zett új bérrendszer előkészíté­sén és kísérleti ellenőrzésén. A mai érvényes bérrendszer kere­tében ls jobban kell jutalmazni azokat, akik becsületesen dol­goznak, mint a hanyagokat, akik nem hajlandók becsülete­sen dolgozni. Ilyen szempont­ból változásokat tervezünk a Munkatörvénykönyv illetékes cikkelyében. Emelkedik az életszínvonal Az 1971. évi terv a személyi fogyasztás növekedését illetően a lakosság pénzbevételének szi­gorú szabályozásából indul ki. Kihasználja a hazai piacon elért egyensúlyt és azt a feladatot tűzi ki, hogy kielégítse a keres­letet. A lakosság jövedelme 6,4 százalékkal növekszik, miköz­ben azzal számolunk, hogy csökken a tartalékolt vásárló­erő és a lakosságnak az árura fordított kiadásai 6,6 százalék­kal növekednek. A szociális jövedelmek hoz­závetőlegesen 8 százalékkal emelkednek az 1970-ben elfoga­dott intézkedések következté­ben — a nyugdíjjárulékok nö­velése és az anyasági szabadság meghosszabbítása. A lakosság vásárló alapját fe­dezni fogja az árualap és a belkereskedelem tartaléka eléri az előírt szintet. Azzal számo­lunk, hogy lényegesen gyorsab­ban növekszik az ipari árufor­galom — 7,3 százalékkal, mi­közben a kiskereskedelmi áru­forgalom 6,5 százalékkal növek­szik. A hazai piac problémái az árualap struktúrájára és össze­tételére összpontosulnak. A ter­melés és a kereskedelem irá­nyító szervei fokozott gondot fordítanak a termelés és a fo­gyasztás távlati fejlesztésére úgy, hogy megakadályozzuk a tartalékok növelését, vagy egyes árufajták hiányát bizonyos idő­szakokban. A terv a takarékossági intéz­kedések ellenére a társadalmi fogyasztást illetően a társada­lom legfontosabb szükségletei­nek jobb kihasználásával szá­mol. Az iskolaügy területén cé­lunk az ifjúságnak a hivatásra való felkészítése és a népgazda­ság szükségletei közti összhang fokozatos megteremtése. Ami a főiskolákat illeti, a terv azt a célt tűzi ki, hogy az érdeklődést a műszaki irányzatok javára szabályozzuk, miközben stabili­záljuk a hallgatók számát. Gon­dolkoznunk kell azon, hogy a művelődési rendszer optimális legyen a társadalom szükségle­teit illetően, és az iskolarend­szert szorosabban összekapcsol­juk ezekkel a szükségletekkel. A kultúra terén nagy építke­zéseket valósítunk meg a Szlo­vák Televízió, Rádió és a film számára; ezzel jelentősen bővít­jük annak anyagi feltételeit, hogy a kultúra elkötelezetten hasson az emberek tudatában és az egész társadalmi életben végbemenő változások meggyor­sítására a marxizmus—leniniz­mus szellemében. Az egészségügy terén az 1971. évi terv biztosítja a szolgáltatá­sok legszükségszerűbb növeke­dését. Ezen a területen a meg­kezdett építkezések nagy száma okozza, hogy csak kevés kapaci­tást szereznek az új létesítmé­nyekben.^Ezért legfontosabb fel­adat, hogy befejezzük a meg­kezdett egészségügyi létesítmé­nyek, elsősorban kórházak épí­tését. Továbbra is arra törekszünk, hogy gyorsabban oldjuk meg a lakásproblémát, mely az egyik döntő feladat az életszínvonal terén. Figyelembe véve a kapa­citásokat, a területi és tervezési előkészületeket, a terv 34 560 la­kás befejezését irányozza elő. Kivitelezői módon fejezünk be 21 240 lakást, éS több mint 23 000 építését kezdjük meg, te­hát valamivel többet, mint ta­valy kezdtünk meg és fejeztünk be. Ez a program azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 4,5 mil­liárd koronát fordítunk a komp­lex lakásépítésre. A terv értel­mében sokoldalú segítséget biz­tosítunk az egyéni lakásépítés­nek. Arra törekszünk, hogy fo­kozatosan csökkentsük a meg­kezdett lakások számát, lerövi­dítsük a lakások építésének ide­jét s jobban egybehangoljuk a lakóházak építését közművesí­téssel. A lakásépítés jobb bizto­sítása érdekében a terv megha­tározza az építkezések tervezői­nek és szállítóinak feladatait is. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy jelentősen emelkedik a lakások építési költsége. Évente átlag az utóbbi három évben a növekedés 500 millió korona. Egy lakás költsége ez évben 140 000 korona körül mo­zog, komplexen 230 000 korona körül, arai 20 százalékkal több, mint amennyit a műszaki gaz­dasági mutatók előirányoznak. Ezért az illetékes szervek fe­lülvizsgálják a lakás területével szemben támasztott túlzott kö­veteléseket, a közművesítést és a lakások ára növekedésének más okait és intézkedéseket ter­veznek a kedvezőtlen helyzet kiküszöbölésére. Az említett feladatok nagy ré­szét a nemzeti bizottságok biz­tosítják, melyek jelentős szere­pet töltenek be a népgazdaság­ban, elsősorban a társadalmi szükségletek kielégítésének biz­tosítása terén. A nemzeti bizott­ságok beruházásai kb. 3 száza­lékkal lesznek magasabbak, mint az elmúlt évben; ez az emelkedés a komplex lakásépí­tésre vonatkozik. A dolgozók számának 6000-rel való növeke­dése fedezi a legfontosabb szük­ségleteket, elsősorban a köz­szolgáltatások fejlesztésében. A nemzeti bizottságoknak foko­zott törekvést kell kifejteniük, hogy megteremtsék a komplex lakásépítés igényes feladatai­nak feltételeit. Figyelmüket a megkezdett építkezések befeje­zésére kell összpontosítani, mi­vel a nemzeti bizottságok irá­nyítása alá tartozó megkezdett építkezések száma tavaly aránytalanul emelkedett. Szlovákiában ez évben az újonnan létesített kerületi nem­zeti bizottságok is bekapcsolód­nak a politikai-gazdasági szer­vező munkába. Számolunk akti­vitásukkal, elsősorban az 5. öt­éves terv, valamint az 1971—75 évi költségvetés előkészítésé­ben. Ez évben a külkereskedelem terén jelentősebben befolyásol­juk a csehszlovák gazdaság cél­jainak ós feladatainak teljesíté­sét. A terv a kivitel 13,2 száza­lékos és a behozatal 11,8 száza­lékos növekedését irányozza elő, ami azt jelenti, hogy a ki­vitel növekedése utoléri a bevé­tel növekedését. A növekedés üteme gyorsabb lesz a szocia­lista országokkal folytatott ke­reskedelemben. A minisztériu­moknak, a termelési gazdasági egységeknek és vállalatoknak az év elejétől teljes felelősség­gel kell hozzálátniuk a szocia­lista országokba irányuló kivi­tel feladatainak teljesítéséhez és arra kell törekedniük, hogy valóban csak a legszükségesebb szükségleteket oldjuk meg a be­hozatallal. A szlovák vállalatok­nak a hatékony kivitelben való részvétele növelését csakis a termelés minőségének növelésé­vel és azzal érhetjük el, ha a termékek választékának struk­túráját a külföldi partnerek kö­vetelményei szerint módosítjuk. Távlati szükségleteink elvi megoldását csakis távlati kon­cepciós gazdasági politikával biztosíthatjuk. Ennek része az 1971—1975 évi ötéves terv elő­készítése. A kormány irányvo­nalait a jelen időszakban a köz­ponti állami szervek javaslatai egészítik ki. Szlovákiában a következő öt­éves időszakban a gazdasági po­litika alapirányvonala abból in­dul ki, hogy a mi viszonyaink között a fejlődés fő forrása a termelő tényezők intenzív ki­használása, a nyersanyagok jobb felhasználása, a termelő­alapok és energetikai források hatékonyságának növelése. A dinamikus fejlődés útja A dinamikus fejlődés útját a termelés struktúrájának meg­változtatásában látjuk, mely le­hetővé teszi, hogy hatékonyan kihasználjuk a vegyi és kohá­szati alapot, a dolgozók szak­képzettsége színvonalának eme­lését és az \ egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság tudomá­nyos műszaki erejét azon fel­dolgozó ágazatok és szakágaza­tok fejlesztésére, melyek lehe­tővé teszik a termelés korszerű­sítését, az egész csehszlovák népgazdaság külkereskedelmi helyzetének megszilárdítását, a lakosság személyi fogyasztása alaptételei struktúrájának gaz­dagítását és egyúttal a társada­lom további fejlődése forrásai­nak megteremtését. Ennek érdekében meg kell gyorsítanunk azoknak a terme­lőágazatoknak a fejlesztését, melyek Szlovákiában jó műszaki és gazdasági feltételekkel ren­delkeznek. Ide soroljuk elsősorban a pet­rokémiai ipar fejlesztését a Slovnaítban, s ennek alapján számos korszerű vegyi terme­lést, elsősorban a műszálak, műanyagok és a mezőgazdaság számára szükséges vegyi anya­gok termelésének fejlesztését. Igényes feladat áll előttünk a tüzelőanyag- és energetikai alap problémáinak megoldását ille­tően. Folyamatban van a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság gépkocsiipara fejlesztési prog­ramjának kidolgozása, és ennek keretében egy autógyár építése Szlovákiában. Az a körülmény, hogy népgaz­daságunkat csakis a korszerű nagyipari termelés platformján fejleszthetjük, arra kényszerít bennünket, hogy átépítsük az ipar struktúráját. A nagyipari termelés feltételezi a nemzet­közi gazdasági integráció és munkamegosztás előnyeinek teljes kihasználását. A CSKP Központi Bizottsága januári plénumának határoza­tai értelmében az elmúlt évben további lépéseket tettünk a tervszerű irányítási rendszer tö­kéletesítése érdekében. Fokoza­tos folyamatról van szó, amely követi a CSKP Központi Bizott­sága által még 1965-ben kitű­zött célokat és kihasználja az eddigi tapasztalatok, valamint a többi szocialista ország ta­pasztalatainak értékelését. Első­sorban jobban el kell mélyíte­nünk az állami terv funkcióját és növelnünk kell tekintélyét. Továbbra is érvényesítsük az irányítás közvetett eszközeit — az adórendszert, a dotációkat, a hiteleket, valamint a dolgo­zók és az üzemek anyagi érde­keltségének eszközeit. Ezeknek az eszközöknek egyes módosí­tása azt jelenti, hogy fokozzuk az állami szervek befolyását a gazdasági szféra fejlődésében. Az irányítási rendszer tökéle­tesítése állandó folyamat, mi­közben érvényesítenünk kell a rendszer szükséges stabilitását. Ezzel az eljárással összhangban a szlovák szervekben is ki kell dolgoznunk az égető problémák megoldásának javaslatát, így pl. a nagy fejlesztési beruházások kérdését, vagy a rentabilitás problémáját. A tervszerű irányítási rend­szer tökéletesítésével függnek össze az államjogi rendezéssel kapcsolatos nemrég elfogadott módosítások, mélyek célja a szövetség mechanizmusa műkö­désének megjavítása. E megoldások jóváhagyásakor egyértelműen megállapították, hogy államunk szövetségi ren­dezése bevált, és ezért a jövő­ben sem kell változtatni az alapelveken. A föderáció me­chanizmusában végrehajtott részleges módosítások célja, hogy megerősítsük integráló funkcióját a népgazdaságban. A csehszlovák népgazdaság döntő integrációs funkciót be­töltő ágazatai, mint pl. a tüze­lőanyag- és energetikai ipar, a kohó- és gépipar, a vasúti, légi és folyami közlekedés, valamint a külkereskedelem a szövetségi szervek irányítása alá esik. Megszilárdítjuk a szövetségi ál­lami költségvetés integráló sze­repét, valamint a szövetségi szervek szerepét a bér-, ár- és hitel kérdések Irányításában. Nincs szó arról, hogy egyol­dalúan, öncélúan kibővítsük a szövetségi szervek ügykörét az egyes köztársaságok ügyköré­nek rovására. A tervezés mechanizmusát oly értelemben módosítják, hogy a nemzeti kormányok érvényesít­hessék felelősségüket a nép­gazdaság valamennyi ágazatá­nak komplex fejlesztéséért a köztársaság területén. A szövet­ségi és a nemzeti szervek fel­adatainak és hatáskörének pon­tosabb megosztása lehetővé te­szi a döntés megjavítását, ru­galmassága fokozását, és az irányító munka hatékonyságá­nak növelését. Ez természetesen megköveteli a szövetségi éa nemzeti szervek megfelelő munkamódszereit és együttmű­ködését már az elvi kérdések megoldásának előkészítésében is. Az 1971. évi terv teljesítésével kapcsolatos feladatok és az 5. ötéves terv előkészítésével, va­lamint a gazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesí­tésével összefüggő feladatok megvalósítása megköveteli, hogy az irányítás minden fokán aktívan, elkötelezetten viszo­nyuljanak a párt gazdasági cél­jainak teljesítéséhez. E célok teljesítésére akarjuk megnyerni a becsületes embereket, a mun­kásokat, a parasztokat és a szo­cialista értelmiség tagjait. Nem lépünk üres kezekkel az embe­"rek elé, nem érvelünk csupán szavakkal, sokat mondanak a másfél éves munka eredményei. Céltudatos, rendszeres munká­val sikerült megoldanunk az el­múlt évek zűrzavarának legsú­lyosabb következményeit. Hely­reállítottuk a rendet, több az áru az üzletekben, gazdagabb a dolgozók asztala, és az életszín­vonal fokozatos emelkedésének távlata megszilárdította az em­berek szociális biztonságát. Az aztív építőmunka légkörében léptük át az új esztendő küszö­bét, melyben Szlovákia és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlesz­tésében elért további sikerek­kel ünnepeljük meg a kommu­nista párt megalapításának 50. évfordulóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom