Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-10 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

mindenről n cn 0 l Mi nem számít bérnek a béradó törvény értelmében A nyugdíjak (mégha kül­földről folyósítanák is), azok az összegek, amelyek a mun­kajogi előírások vagy törvényes'előírások értelmé­ben a fizetést csökkentik (pl. a javító-nevelő bünte­tés), az üzemi balesetért járó.kártérítések (az elesett kereset, fájdalomdíj stb.); a szakszervezet által tagjainak juttatott dologi és pénzbeli ajándékok összegre való te­kintet nélkül; az életmentés­ért nyújtott jutalmak; az ben állandóan, de sem tag­sági, sem alkalmazotti minő­ségben dolgozók (akikre a Tt 1964/103 sz. efsz társada­lombiztosítási törvény vo­natkozik) jutalmai; a táp­pénz, a családi pótlék és nevelési járulék és az ellá­tatlan gyermekre folyósított hasonló juttatások; a munka­adó által a dolgozóknak jut­tatott dologi ajándékok, ha azok értéke egy naptári év­ben nem haladja meg a száz koronát. A béradó szempontjából a természetbeni járandóságokat kiskereskedelmi árakban kell számítani, az étkezés értékét azonban havonta 180, naponta 6 koronában kell számítani (reggeli 0,80, ebéd 2,80, vacsora 2,40 korona). Ötszöri étkezés havi értéke efsz tagok, valamint az efsz­228, napi értéke 7,60 koro­na. — Az ingyen nyújtott lakás értéke havonta 12— 24 korona (a községek nagysága szerint), a fűtésé 12, a világításé pedig 3 ko­rona. Közös elszállásolásért az említett összegek arány­lagos része számítható (a legalacsonyabb összeg havi 3 korona). Nem esnek adó alá az igazolt összegű szolgálati kiadások: az utazási költsé­gek, napidíjak, különféle pótlékok, a képviselők ellát­mányai, a bírák és a népi ellenőrzők kész kiadásai, a rezsijárulék, a szolgálati védelmi ruházat. Dr. F. J. (ívógynovcn Ánizs (PIMPINELLA ANISUM L. ANÝZ) Ánizs (közönséges ánizs, illatos ánizs) a Földközi-tenger mellékén honos. Az ernyősvirágza­tüak családjába tartozik. Nálunk is termesztett, egy­éves illatos növény. Szára 30—50 cm magas, egyenes, a virágzatban el­ágazó, gyér levelű. Levelei szórt állásúak, hüvelyük­kel a szárt körülveszik. Tű­levelei hosszú nyelűek, ke­rek vese alakúak, vagy széles tojásdadok, mélyen fűrészesek, a középsők hármasak, a felsők szála­san három részre hasadtak. Virágzata 10—15 ernyőcs­kékből összetett ernyő. Szi­romlevelei fehér színűek. Gyökere vékony, fehér, alig ágazik el. A növény júliusban virágzik, termése augusztusban, szeptember­ben érik. Gyűjtendő a termése, amely éretten 4—5 mm hosszú, körte alakú, szür­készöld, vagy sütét-barna színű. A két részterméske nagyon ritkán válik szét, gyakran pedig a kocsány­rész is rajtuk marad. 5—5 hosszanti bordájuk alig ki­emelkedő. A drog kellemes illatú, édeses, fűszeres ízű. A következő hatóanya­gokat tartalmazza: 1,5—3 százalék illóolajat, ennek fő alkatrésze az Anetol, majd 10—30 százalék zsí­rosolajat, kolint, 20 száza­lék fehérjét és cukrot. Az ánizsmagnak emésztést ser­kentő, étvágyjavító, szél­hajtó, görcsoldó, nyálkaol­dó, epekiválasztást előse­gítő tulajdonsága van. A csecsemők szélhajtó teája. A gyógyszerészetben aro­matikus vizek, szeszek, szi­rupok és teakeverékek al­katrésze. Nálunk a követ­kező teakeverékeknél használjuk: SPECIES PEC­TORALES (köhögés elleni teakeverék) és DETSKÝ CAJ S HARMANCEKOM (szélhajtó teakeverék a gyermekeknek). A magot továbbá felhasználják az illóolaj előállítására, ame­lyet Oleum anisi néven is­merünk. Az ánizsolaj tete­mes anetoltartalma miatt 15° C körüli hőmérséklet­nél megdermed, hideg he­lyen fehér, kristályos tö­meggé fagy. Az illó olaját a likőr- és cukorkaiparban, valamint a kozmetikai iparban főleg szájvizek és fogkrémek ízesítésére használják. A háziállatok férgeit űző szerekhez is adják. Az ánizsmagot a gyógy­szerekhez ízjavítójaként is adják. Szoptató anyák a tejszaporító hatását dicsé­rik. Az ánizs drogját már ismerték a görögök és a rómaiak, akik mint háztar­tási fűszert használták. Dr. NAGY GÉZA A szovjet posta 1970 de­cemberében kiadott hét ér­tékű (+1 blokk) festmény­sorozata a szovjet képtá­rakban található világhírű festőművészek alkotásait mutatja be. Képünkön Paul Gauguin francia festőmű­vész a .leningrádi Ermitázs­ban található képének re­produkciója látható. ÚJDONSÁGUK ALBÁNIA: a villamosítás befejezése, négy bélyeg 0 ANGOLA: ásványok, tizen­két címletű sor * BEL­GIUM: híres emberek, négy­értékű sor 0 FÜLÖP-SZIGE­TEK: turizmus, öt bélyeg m INDIA: 50 éves a Jamia Millia Islama Egyetem, 20 p ® IZRAEL: festménysor, há­rom bélyeg ® JUGOSZLÁ­VIA:. európai természetvé­delmi év, bélyegpár 9 ME­XIKÚ: ENSZ, 80 c. ® NICA­RAGUA: Roosevelt emléksor, nyolc érték • NYUGAT­BERLIN: karácsony, 10, 20, 50 pf. © ROMÁNIA: Az UPU új palotája, 1,50 1. A TANULÁS TRÜKKJEI Talán a jö Ha tudományos művet ol­vasunk, elcsodálkozunk azon, hogyan szerezhetett ennyi tudást ilyen tartalmas könyv szerzője? Ha azonban al­kalmunk van a könyv szer­zőjével megismerkedni, leg­nagyobb csodálkozásunkra megtudjuk tőle, hogy nem tudta mindazt könyv nél­kül, amiről művében írt, hanem megvan az a képes­sége, hogy bármikor és igen gyorsan találjon meg min­dent, amire művéhez szük­sége volt. Alapvetően fontos tapasz­talatról szólunk, amelyet pi­ros ceruzával kellene alá­húzni: „Az ember bizonyos szakmában nem akkor válik szakemberré, ha mindent tud, hanem akkor, ha min­den alapvetően fontosat is­mer abból a szakmából, a többi ismeretről pedig tud­ja, hol lelhetők fel." Ha ezt a tájékozódási ké­pességet ifjú korunkban megszerezzük, értékes előny­re teszünk szert. Emlékeze­tünkbe csak a legfontosabb gondolatokat véssük (de azt alaposan!), a többlekről pe­dig vezessünk feljegyzése­ket, hogy szükség esetén azonnal megtalálhassuk azo­kat. Lehetetlenre vállalko­zik, aki minden ismeretet, tekintet nélkül arra, hogy valóban fontosak-e, állan­dóan a fejében akar tarta­ni. Könnyelmű viszont az, aki a vizsgák befejeztével eladja vagy eldobja összes könyvöt, amelyekből oly sok Ideig tanult. Hová fordul majd szükség esetén? Talán a jövőben majd a tankönyvírók is különbséget tesznek az alaptudás és a kevéssé lényeges ismeretek között. Ilyen megkülönbözte­tést a különféle nagyságú (típusú) betűk segítségével a nyomtatás során könnyű megvalósítani. Bizonyára a fontos és alapvető ismerete­ket nagyobb betűkkel fogják feltüntetni, és bő tájékozta­tással szolgálnak niajd a. kevésbé fontos ismereteket illetően is az apróbetűs ma­gyarázatban. Az ilyen tan­könyvek segédeszközül szol­gálnak majd később a gya­korlati életben. Ami pedig a tanulást ille­ti, a sok apró fogás és trükk mellett ne feledkezzünk el Komenský tanácsáról, me­lyet Analitikus didaktika cí­mű munkájában már régen megfogalmazott: „A tanulás egész ideje alatt ne legyen egy napunk se munka nél­kül, egy óránk se új feladat nélkül, és ne fejezzük be felületesen azt, amit elkezd­tünk." haj. Díszvirágaink téii nyugalma A tél dísznövényeink legkedvezőtlenebb évszaka. Legtöbbje kényszerpihe­néssel, az életjelenségek minimálisra csökkentésével vészeli át a telet, azért ilyenkor ne bolygassuk őket átültetéssel vagy táp­oldatos öntözéssel. Átülte­tést csak végső kényszer­ként alkalmazzunk, ha vé­letlenül összetörik a cse­rép vagy váza. A tápoldat mesterségesen hajtásra kényszeríti a növényeket, s a fényszegény napokon ez a fejlődés csak ártal­mukra lehet. Egyes fajtáinak kimon­dottan téli pihenőt kell biztosítanunk. Ilyenek a kaktuszok és más pozsgás növények, a Chamaerops pálmák, aszparáguszok, leánder vagy a dísznövény­ként tartott ®:trom és na­rancs is. Világos 5—8 fo­kos helyiségben teleltetjük őket és csak átlagosan két­hetenként öntözzük. Télen a huzat vagy a vi­rágok közelében alkalma­zott szellőztetés gyakorta okoz elsárgulást, és egyes növények levelének lehul­lását váltja ki. Még a rossz szigetelésű ablakon be­áramló hideg is káros a növényre, nem pedig a kö­zeli szellőztetés. Egy nö­vény sem vészelheti át ká­rosodás nélkül, ha hirtelen 10—15 fokos hőingadozás éri. Növényeinket telelte­tésre ne helyezzük huzatos helyre és csak olyan ab­lak közelébe tegyük, ahol nem szellőztetünk. Még a szellőztetés alatti virágtakarás sem jó, mivel a takaró alatt is lehűlik a levegő. Ha csak módunk van rá, mindig szobahőmérsékletű vízzel öntözünk. Erre legal­kalmasabb a puha esővíz és hólé. Ha tartósan ke­mény vízzel öntözünk — mindegy, hogy a vegetáció vagy a téli pihentetés ide­jében — egýes növényeink ettől el is pusztulhatnak, (broméliák, orchideák vagy azáliák). Ha ilyen nincs, öntözzünk felforralt vízzel. Öntözéskor az egész föld­labdát nedvesítjük át, de pangó víz ne legyen a vi­rágcserepek alátétjeiben. Általában télen 3—5 na­ponként öntözünk, de köz­ponti fűtéses szobában, száraz magas hőmérséklet esetében kétnaponként, sőt naponként is. A levegő páraszegénysége nem pó­tolható öntözéssel. A pára­tartalmat növelhetjük a fűtőtestekre szerelt páro­logtató edényekkel, kis szobai szökőkutak üzembe helyezésével vagy azzal, hogy növényeinket, azok levelét, rendszeresen víz­porlasztóval bepermetez­zük. A növényeket a dohány­füst is károsítja, különö­sen télen, amikor kisebb a helyiségek légcseréje. JUHÁSZ ÁRPÁD Ezermester Akinek érzéke van az ezermesterkedéshez, az a barkácsolást már rend­szerint gyermekkorában kezdte el. A kézügyesség fejlesztésére legalkalma­sabb a lombfűrészmunka. A kirajzolt mintákat ügyesen kifűrészeljük. Hogy ez a szórakozás egyben hasznos is legyen, azt ajánljuk a kezdő barkácsolóknak, készítse­nek ruhaszárító-csipeszt a képünkön közölt ábra szerint. Ennek minden háztartásban hasznát vesszük. Talán érdekli Önt... ... hogy újabban a maga­sabb hegyi legelőket csőve­zetékkel kötik össze a völgyben fekvő faluval. Ezen a csővezetéken át fo­lyik le a tej a tejfeldolgozó üzembe. A leghosszabb tej­vezetéket Svájcben helyez­ték üzembe; ezen át 450 méter magasságból 3,5 km távolságra juttatják el a frissen kifejt tejet. ...hogy 100 évvel ezelőtt a legtöbb ember még lúd­tollból készült írószerszá­mot használt. Csak később terjedt el az acélból ké­szült tollhegy használata. A ma már szinte nélkülöz­hetetlen töltőtoll ősét egy Delarue nevű feltaláló szer­kesztette meg 90 évvel ez­előtt. Ezt a nagyjelentősé­gű találmányt azonban csak 1904-ben kezdték el nagyban gyártani... ... hogy a vészes sötét zi­vatarfelhőkbe ma már re­pülőgépről jódos vegyszert permeteznek, amelynek ha­tására megindul az esőkép­ződés, még mielőtt a fel­hők naggyá duzzadnának és a villámaikkal kárt (er­dőtüzet stb.) okozhatnának. ... hogy a dél-amerikai fo­lyókben egy különleges hal él: az elektromos angolna. Áldozatait villamos ütések­kel pusztítja el. Ez a kb. 2 m hosszú hal az ottani lakosok réme, miatta nem mernek a folyókban füröd­ni, bár áramütése az em­berre nem halálos, de a ki­sebb állatokat elpusztítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom