Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-04 / 2. szám, hétfő

VAROSOK A VILÁGŰRBEN ,Készek vagyunk, hogy megtegyük^^^H a megaiiapodásiioz vezető úton a magunk részéti (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke rámutatott: „Kü­lönböző társadalmi rendszerű európai országok között észre­vehető az a törekvés, hogy csökkentsék a feszültséget és egymással jó szomszédi kapcso­latokat létesítsenek. Ebben nem kis szerepet játszik a kapcsola­tok kedvező alakulása, egyrészt a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország, másrészt Francia­ország között, valamint azok a szerződések, amelyeket a Szov­jetunió és Lengyelország irt alá a Német Szövetségi Köztársa­sággal- Koszigin kijelentette, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatja a finn kormánynak azt az új kez­deményezését, hogy az érdekelt országok Helsinkiben tartsanak megbeszélést az összeurópai ér. tekezlettel kapcsolatos értekez­letről. A most kezdődő évvel lehetőleg minél előbb meg kell Kezdeni az ilyen találkozó elő­készítését". Koszigin ezzel összefüggés­ben emlékeztetett arra, hogy a NATO-hoz tartozó országok „előzetes feltételeket támasz­tottak az összeurópai értekez­let összehívásához. A többi kö­zött az értekezlet megtartását Varsó — Szombat, január 2-a a szokásos hétvégi munkanap volt Lengyelországban. A gyá­rakban és üzemekben megkez­dődött az új éves és ötéves terv feladatainak végrehajtása. Be­érkeztek az eredményes terme­lő munkáról szóló első újévi je­lentések. Lezárult tehát az or­szág gazdasági és társadalmi fejlődésének egy ellentmondá­sokkal, nehézségekkel terhes szakasza, s megkezdődött egy új fejezet, amelybe a legszéle­sebb tömegek a bizakodás és az új vezetés iránti bizalom jegyé­ben léptek be. Az elmúlt ötéves időszak mér­legét még korai lenne megvon­ni. Azt azonban már most meg­állapíthatjuk, hogy a fejlődés ellentmondásos és egyenetlen volt. Az 1966—70-es tervfelada­tok megvalósításáról közzétett előzetes jelentésekből kitűnik, hogy a célkitűzések többségét elérték. A lengyel ipar összes termelése az előirányzott 44 százalék helyett 48-cal nőtt. Gyarapodott a nemzeti vagyon. A hét végén megjelent varsói hetilapok átfogó elemző cikkek­ben foglalkoznak a lengyel bel­ső helyzettel. A Polityka, a LEMP központi hetilapja vezér­cikkében többi között ezeket írja: A december közepén lezajlott események során a lengyel munkásosztály jelentős része SZOVJETUNIÓ A Szovjetunióban az elmúlt esztendőben 740 milliárd kilo­watt órával több villamos ener­giát gyártottak, mint a GOELRO terv megszületése előtt. Ez any­nyit jelent, hogy 1500-szorosan haladják meg a cári Oroszor szág villamosenergia-termelé­sét. A Szovjetunió Kommunista Pártja mind a mai napig első­rendű fontosságot tulajdonít a villamosításnak, hiszen ez a té­nyező egyik alapfeltétele d nemzetgazdaság különböző ága­zatai további fejlődésének, a munka hatékonysága növelésé­nek és általában az életkörül­mények megjavításának. A Szovjetunió energetikai ipa­rának alapját hatalmas hőerő művek alkotják, amelyek aggre­gátjai 300 000 kilowatt óra tel­jesítménnyel dolgoznak. A jövő ben terbe vették olyan aggre­gátok beállítását, amelyek telje­sítménye 1 millió 200 ezer kilo­wattóra lesz. A Szovjetunióban a napokban helyezték üzembe a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos kérdések rendezésétől kívánják függővé tenni". A Nyugat-Berlinről folyó tár­gyalásokról szólva Koszigln kije­lentette: „Készek vagyunk ar­ra, hogy megtegyük a megálla­podáshoz vezető úton a ma­gunk részét. Ha erre tárgyaló feleink is készek, úgy a prob­lémát meg fogjuk oldani". A Szovjet Minisztertanács el­nöke kitért a szovjet—kínai kapcsolatokra ls. Hangoztatta „még a legbonyolultabb időszak­ban — a szovjet—kínai kap­csolatok legválságosabb idősza­kában is — a Szovjetunió vál­tozatlanul arra törekedett, hogy megőrizze a Kína és a Szov­jetunió közötti jószomszédi kap­csolatok helyreállításának elvi politikáját és készséget tanúsí­tott a tárgyalásokra." Az elmúlt évben történt egy-két lépés a szovjet—kínai kapcsolatok nor­malizálásának Irányában a két fél nagyköveteket cserélt, meg­állapodott a kereskedelmi kap­csolatok kiszélesítésében és Pe­kingben kormányküldöttség! söntben tanácskozásokat foly­tatott. Ami a szovjet felet illeti, kész mindent megtenni, hogy a Szovjetunió és a Kína! Népköz­társaság között felmerült min­tiltakozott a gazdaságpolitika sok lényeges eleme ellen. A düh az eliensúlyozatlan élelmi­szeráremelésre összpontosult, de az események fő mozgató­rugói azokban az okokban ke­resendők, amelyek szükségsze­rűen az áremeléshez vezettek, illetve amelyek miatt az áreme­lést nem lehetett elkerülni. A gazdaságban szaporodtak a stagnálás elemei. A propaganda viszont igen gyakran mást mondott. A tüntetések méretei kizár­ják azt, hogy a bajok okait az ország egy körzetében, vagy egy gazdasági ágában keressük. Egyébként az üzemi kollektívák e napokban hangoztatott köve­telései kifejezetten arra irá­nyulnak, hogy változtassanak a párt és az ország politikai éle­tében bevett szokásokon. Az utcai tüntetések természe­tesen nem megfelelő fórum a politikai követelések előterjesz­tésére. De hangsúlyozni kell, hogy a munkások öntudatos fellépése nem engedett széles manőverezési teret az ellensé­ges, antiszocialista elemeknek, bár azok ls felléptek. Sajnos, nem lehetett elkerülni, hogy a tüntetőkhöz huligánok és bű­nözők is csatlakoztak, de szo­cialista rendszerünk és nemzet­közi szövetségeseink ellen egyetlen fellépésre, állásfogla­lásra sem került sor — írja a Polityka. az első 1 millió kilowattóra tel­jesítményű aggregátort. Ezen a téren a Szovjetunió az első helyet foglalja el a vilá­gon. Ugyanakkor rendkívüli ütemben fejlődik a hidroenerge­tika. A legnagyobb teljesítőké­pességű vizierőműveket Szibé rlában létesítették, közülük nem egy 6 millió kilowattóra villamos energia előállítására képes. A tudományos kutató közpon­tok a villamosenergia újabb és újabb előállítási lehetőségeit dolgozzák ki. Igy valóban sokat jelentenek az atomerőművek, amelyek közül az elsőt 1954­ben helyezték üzembe. A tapasz­talatok bizonyítják, hogy az atomerőmüvek hasonlóan kifi­zetődőek mind a klasszikus ér­telemben vett hőerőművek. A Szovjetunió ezen a terüle­ten sikeresen működik együtt a szocialista országokkal. A „Mír" elnevezésű energetikai rendszer, amely alapjában véve a KGST országok erőműveit koordinálja, 50 millió kilowatt­óra teljesítményű. den kérdést az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet egymás törvényes érdekeinek figyelem­be vételével rendezzék. A Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok normalizálása csak annak eredménye lehet, hogy a két ország erőfeszítéseket tesz ennek megvalósítására. „Mindez nagymértékben szol­gálná a nemzetközi béke szava­tolását, a dél-kelet-ázsiai népek biztonságát, s az imperialista agjresszió ellen folyó harc ügyét," — mondotta Koszigin. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke megelégedéssel szólt arról, hogy az utóbbi évek­ben tényleges haladás mutat­kozott a Szovjetunió és Japán kapcsolataiban. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy az utóbbi időben Japánban mindinkább mozgolód. nak azok a körök, amelyeknek nincs ínyére a szovjet—japán kapcsolatok kedvező alakulása. „Szeretném remélni, hogy Ja­pánban a megfontoltság erői jutnak túlsúlyba és az ország vezetői helyesen értékelik fele­lősségüket a béke fenntartásá­ért". Alekszej Koszigin kijelentet­te, hogy a Szovjetunió jó ered­ményekkel zárta az 1970-es évet, és kedvező feltételek kö. zött kezdi az 1971-es esztendőt. Az új ötéves terv kidolgozása közben a célkitűzés az, hogy a szocialista ipar és mezőgaz­daság termelésének szakadat­lan növelése alapján javítsák a szovjet emberek életszínvona­lát. (TASZSZI Japán—szovjet együttműködési egyezmény Tokio — Az újévi ünnepek alatt japán—szovjet együttmű­ködési egyezményt írtak alá To­klóban a Nahodka mellett épí­tendő új kikötővel kapcsolat­ban. Az egyezmény aláírását négy évig tartó tárgyalások előzték meg. Japán 80 millió dolláros hitelt nyújt a Szovjet­uniónak, melyet 6 százalékos kamat mellett 7 éven belül kell lefizetni. A Szovjetunió a hitelt az új kikötő, Vrangel építéséhez és berendezéséhez Szükséges gépek vásárlására fordítja. Az építkezési munkálatok az idén kezdődnek meg s 1973-ban feje­ződnek be. A Nihon Keizai Simbun ja­pán gazdasági napilap jelentése szerint a Szovjetunió és Japán ezenkívül egyezményt kötött a két országot összekötő tenger­alatti gázvezeték építéséről. MAGYARORSZÁG A Magyar Népköztársaságban ebben az esztendőben hozzáve­tőlegesen 2 milliárd forintot fektetnek be a vasutak korsze­rűsítésébe. A géppark 20—25 elektromos és két Diesel-meg­hajtású mozdonnyal bővül. Ezen túlmenően mintegy 10 motoros szerelvényt helyeznek üzembe. A Technoimport vállalat 3,5 millió rubeles kereskedelmi egyezményt írt alá a Szovjet­unióval. A szóbanforgó üzem villanykörtéket, gyógyszeripari gépeket, ampullákat, stb., szál­lít a Szovjetuniónak. Az elmúlt öt esztendőben a Technoimport 5 millió rubel értékben szállí­tott hasonló termékeket. ROMÁNIA December utolsó napjaiban egy egész sor romániai üzem jelentette be, hogy teljesítette évi termelési feladatát. így pl. Tirgovist városában egy új üzem kezdte meg működését, amely vegyi és olajipari termé­keket állít elő. Általában Románia egész te­rületén több új ipari és közle­kedési üzemet adtak át a forga­lomnak. A bányászok szintén teljesítették évi tervüket s ez­zel egyldőben hasonló eredmé­nyekről számolhattak be az olajipari és az energetikai ipar­ban dolgozók százezrei is. Moszkva — Az 1970-es év űr­kísérletei közelebb hozták az orbitális űrállomások, a Hold és a naprendszer más bolygói kutatását szolgáló újabb szerke­zetek létrehozását, nagy labora­tóriumok esetleg egész városok létesítését a világűr földkörüli térségében — írja a Pravda tu­dományos szemléjében, amely a szovjet űrkísérletekről szól. Több mint 85 űrszerkezetet bocsátottak fel 1970-ben a Szov­jetunióban. A szovjet űrkutatásnak jelen­leg három fő irányát különböz­tethetjük meg. Az első és leg­fontosabb: a világűr földközeli térségének rendszeres kutatása automatikus szerkezetek és em­bervezette űrhajók segítségével. A kutatás második iránya: a szovjet űrkutatás sajátságos tu­dományos és műszaki „kísérle­ti telepévé" vált napjainkban a Hold és a holdkörüli térség, ahol különböző tudományos kí­sérletek folynak. A harmadik irány: a távoli bolygók — elsősorban a Vé­nusz-kutatása automatikus szer­kezetek segítségével. London — A brit állami le­véltárak újabb évfolyamát tet­ték hozzáférhetővé a nyilvános­ság számára a 30 éves titkossá­gi határidő lejártával. Ezúttal az 1940-es háborús esztendő sok — bár nem minden — titkos iratát szabadították fel. A há­borús kabinet jegyzőkönyvei, a külügyminisztérium iratcsomói és sok száz kötetnyi más álla­mi okmány számos titkot árul el. 1940-ben történt Chamber­lain leváltása, Churchill minisz­terelnök kinevezése, Franciaor­szág, Norvégia, Hollandia, Dá­nia és Belgium összeomlása, a dunkerquei tragédia és a brit légierő „angliai csatája". Az okmányok tanúsága szerint 1940 májusának végén az öttagú há­borús kabinet megvitatta a két konzervatív tag, Halifax kül­ügyminiszter és Neville Cham­berlain volt miniszterelnök ja­vaslatát, amely szerint Angliá­nak az akkor még semleges Mussolini közvetítésével békét kellene kérnie Hitlertől, s e bé­kekötés részeként fel lehetne fijSÁGHIR: „Meghalt Cicero, a mesterkém, Münchenben, 66 éves korában. Igazi neve: Elysea Bazna. A török származású férfi egyesek szerint az évszázad kémje volt". A nagyravágyó ember törté­nete 1943. október 26-án, a semleges Törökország főváro­sában, Ankarában kezdődött, amely valóságos diplomáciai bo­szorkánykonyha volt. A német nagykövetségre is­meretlen ember állított be az utcáról. A kereskedelmi attasét kereste, és meghökkentő aján­latot tett. — Az elképzelhető legtitko­sabb iratokkal szolgálhatok ön­nek, s ezek nagyon fogják ér­dekelni az ön feletteseit, mert az angol nagykövetségről szár­maznak — mondta. Az ajánlat valóban döbbene­tes volt. Von Papén nagykövet azonban komolyan vette, és csakhamar megkapta az enge délyt Berlinből: — Az angol komornyik aján lat át fogadják elI És a kém munkához látott. Tulajdonképpen nem volt nehéz dolga. Sir Hughe Knatchbull­Hugessen nagykövet ugyan éber ember volt, de csak napközben. Éjszakára mindig altatót vett be ős mélyen aludt. Igaz, hogy a titkos iratok páncélszekré­nyének kulcsát és némely szu pertitkos iratokat magával vitt hálószobájába, kulccsal zárható diplomatatáskában, de ennek kulcsáról a komornyik másola­tot készíttetett. S megindult az iratok áradata a német nagy követségre. Nem holmi apró kémbesúgá­sok voltak ezek. Miután Sir Hughe a semleges Ankarában rendkívül fontos diplomáciai őr­helyen állott, Londonból az an­gol kormány minden lényeges ügyéről pontosan, iratszerűen tájékoztatta. Igy Juthatott hoz­zá a komornyik, hogy lefény­képezze a szövetséges külügy­miniszterek moszkvai értekezle­téről készített jegyzőkönyvet, a Az elmúlt 13 és fél évben több mint ezer különböző szer­kezetet juttattak a világűrbe, közülük 480-nál többet a Szovjet­unió. James Crosst és Agatha Christie-t lovagi címmel tüntették ki James Cross brit diplomatát és Agatha Chrlstle világhírű angol írónőt Erzsébet királynő lovagi címmel tüntette kl. A királyi kitüntetéseket és lo­vagi címeket évente kétszer ado­mányozzák. A brit diplomatát, aki a kana­dai kereskedelmi kirendeltségen dolgozott és a közelmúltban em­berrablás áldozata lett, majd ki­szabadult, a királynő a Szent Mi­hály és Szent György Rend lovag­jává avatta. Agatha Christie a Brit Biroda­lom Rendjének lovagja lett. (A jö­vőben hivatalos címe: „Dame Agatha",) Az írónő „Egérfogó" cí­mű darabja egy londoni színház­ban világcsúcsot ért el: 7511-szer mutatták be. ajánlani több földközi-tengeri területet, illetve néhány volt német gyarmatot. A javaslat megbukott, mert a harmadik konzervatív tag Churchill mi­niszterelnök, valamint a kabinet két munkáspárti tagja, Attlee és Arthur Greenwood határozot­tan ellenezte. Az 1940-es papírokban buk­kant fel először de Gaulle tá­bornok neve: júniusban Chur­chill a háborús kabinet egyik ülésén örömmel szólt egy bi­zonyos de Gaulle tábornokról, aki a vele folytatott beszélge­tésben sokkal kedvezőbb képet adott Franciaország harci szel­leméről és elszántságáról, mint a többi francia vezető. Tartalmazzák az okmányok az angol kormánynak és Rey­naud francia miniszterelnöknek azt az együttes javaslatát is, hogy Anglia és Franciaország teljesen és véglegesen egyesül­jön. A Reynaud kormányt azon­ban hamar elsöpörték a háborús események és a harmadik köz­társaság összeomlott. szövetséges hatalmak egymás közti kapcsolatainak alakulásá­ról készített feljegyzéseket, az angol hírszerzés legbizalmasabb okmányait, a teheráni értekez­letről szóló Churchill-jelentést, sőt, végül az Overlord hadmű­veletről, azaz az 1944-es cher­bourgi partraszállásról szőlő tervezetet! Ki tudja meddig játszhatta volna kisded játé­kait, ha egy szép napon Sir Hughe nagykövet gyanút nem fog. Egyszer ugyanis von Papén melléfogott. A komornyik egyik anyagából megtudta, hogy az angolok radarállomást akarnak telepíteni Törökországban. No­sza, sietett a külügyminiszter­nél tiltakozni, mire a törökök tüstént meg is szakították a ra­dartárgyalásokat. Sir Hughe pe­dig rájött, hogy „von Papén olyasmit tud, amiről nincs hon­nan tudnia". Igaz, ekkor már nyomon volt az angolszász el­hárítás is. Az Abwehr berlini főhadiszállására beépített embe­reik egy szép lány segítségé­vel Identifikálták Cicerót, -aki­nek 1944. április 5-én kitelt a becsülete az angol nagykövet­ségen. Kereket oldott. S utána? Emlékirataiban Ci­cero így emlékezik a háború­ból még hátralevő, számára bol­dog hónapokra: „Milliomos vol­tam. Bármilyen pénzben ts szá­moltam, végtelenül gazdag. Ha angol fontban számoltam, 300 ezer font volt a? az összeg, amelyet magaménak mondhat­tam, ha német birodalmi már­kában, akkor három és fél mil­lió, ha pedig török fontban, ak­kor csaknem hétmillió. Mily boldog érzés volt csak gondolni is ráŕ Csakhogy Cicero, alias Elysea Bazna vagyona angol fontban feküdt. S amikor a háború után hozzányúlt, hogy gazdasági vál­lalkozással fiaztassa, kiderült, hogy a fontok hamisak. A náci hírszerzés olyan fontbankokban fizetett, amelyeket — az angol sterling rontására — éveken át Berlinben nyomtattak... LENGYELORSZÁG ÚJ FELADATOK ELŐTT A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL HARMINCÉVES TITKOK A MESTERKÉM HALÁLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom