Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-06 / 4. szám, szerda

f következetes befejezésének feladataiban. A szilárdan felzárkózott munkásosztály körül meg tudta szervezni a városok és falvak haladó erőinek, a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjába tömörülő baladó erőknek széles szövetségét, ki tudta használni azokat a politikai és gazdasági pozíciókat, amelyeket a munkásosztály a forradalom folyamán a kulcs fontosságú iparágak, bankok, biztosítók államosításával és az új népi szervek — a nemzeti bizottságok érvényesülésé vei szerzett. A csehszlovákiai szocialista forradalom békés fejlődésé nek koncepciója alapján a CSKP egybekötötte a nép de mokratikus és nemzeti követeléseit a szocializmus érdekel vei, politikai és gazdasági téren erősítette a szocialista ele meket, és békés, de forradalmi úton tudta megoldani a pro letariátus és a burzsoázia alapvető ellentétét. 1948 februárja ban a proletárdiktatúra hatalomra jutásával utat nyitott a munkásosztály és az összes dolgozók végleges felszabadí tására A februári győzelem Csehszlovákia külpolitikái orientáció ját is végleg eldöntötte Ennek alapja a Szovjetunióval való legszorosabb szövetség maradt. A nemzeteink létének biztosításáért és zavartalan fejlődésük feltételeinek megteremtéséért éveden át vívott küzdelem eredményesen befejeződött. Ebben az értelemben Február tulajdonképpen a cseh és szlovák nemzetébresztők törekvéseinek a betetőződése. A burzsoázia februári veresége és a munkásosztály győzelme igazolta azt a München és a megszállás idejéből szerzett tapasztalatot: a burzsoázia elvesztette erkölcsi jogát és képtelenné vált nemzeteink vezetésére. Ezért történelmileg az az osztály váltotta fel, amely képes biztosítani a társadalom szocialista fejlődését, a cseh és a szlovák nemzet biztonságát — a munkások osztálya. A februári győzelem utat nyitott a társadalom szocialista átalakítására, s így azoknak a céloknak eredményes beteljesülése volt, amelyeket a párt általános síkon már alakuló kongresszusán kitűzött és amelyeknek politikai előkészítéséhez a gottwaldi vezetőség az V. pártkongresszuson konkrétan nekilátott. A februári győzelem lezárta munkásmozgalmunk történetének egy korszakát és új korszak kezdete volt: a kapitalizmus megdöntése után a csehszlovák munkásosztály Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével megkezdte hazánkban a szocialista társadalmi rendszer felépítését. i L 10 J II. A CSKP a szocializmus építéséért vívott harcban Csehszlovákia Kommunista Pártja 1948 februárja után története legjelentősebb szakaszának küszöbére érkezett. Tudatában volt annak, hogy eljött az az idő, amikor a gyakorlatban kell valóra váltania történelmi küldetését, hiszen 1921-ben ezzel a céllal alakult meg. Előtte állt az olyan célkitűzések elérése, amelyekért hazánkban a proletárok nemzedékei küzdöttek. Tudatosította, hogy ennek a feladónak a teljesítése a fejlődés eddigi szakaszaihoz mérten összehasonlíthatatlanul nagyobb, minőségi szempontból új igényeket támaszt vele szemben. Egészen addig a párt munkásságának alapvető tartalma a politikai harc, a sok évig tartó eszmei és szervezeti felkészülés Csehszlovákia feltételei között, a proletár forradalom megvalósítása módozatainak keresése, a burzsoázia megdöntéséért és a munkásosztály hegemóniája megteremtéséért folytatott harc volt. Február után feladattá vált a munkásosztály hatalmának megalapozása és megszilárdi tása, az úf rendszer építése nagy művének megkezdése. Eleget kellett tenni a szociális szempontból igazságosabb társadalmat áhító széles proletár tömegek alapvető vágyainak, vagyis minden anyagi forrást társadalmi ellenőrzésnek kellet alávetni az élet minden területén, feltárva az alkotómunka új lehetőségeit, és gondoskodni kellett Csehszlovákia népeinek belső, tiletve nemzetközi biztonságáról. A CSKP már 1949-ben IX. kongresszusán a nyilvánosság elé lépett a további előrehaladás fő irányvonalával, amely a szocializmus építésének lenini tervéből indult ki, és megalapozta a szocializmus építésének nagy művét. A szocializmus építésének szlovákiai fő irányvonalát az SZLKP IX. kongresszusa dolgozta ki, amelyet 1950 májusában tartottak. Történelmi szempontból rövid idő leforgása alatt, a következő két évtizedben teljesítettük a szocializmus építésének igényes, alapvető feladatait. Csehszlovákiában a szocialista forradalom alakulásában már 1945-től kezdve számos sajátosság nyilvánult meg, amelyekben kifejezésre jutott a marxizmus-leninizmus alkotó szellemű alkalmazása a konkrét csehszlovákiai viszonyokra, s ami annak volt a következménye, hogy kerestük valamenynyi ország munkásosztálya közös céljai elérésének legjárhatóbb útjait és módozatait. Ugyanakkor a csehszlovákiai tapasztalatok igazolták, hogy a szocialista világrendszer létének feltételei között a szocialista forradalom kibontakozása folyamatának objektív törvényei és kötelező kritériumai van nak, amelyek a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartása mel lett meghatározzák a szocialista hatalom jellegét, és félté telét képezik a társadalom szüntelen forradalmi fejlődésének PL szocializmus tartós és változatlan értékei közé soroljuk: — a munkásosztálynak és élcsapatának, a kommunist; pártnak vezető helyzetét; — a szocialista államnak, mint a proletárdiktatúra eszkö zének szerepét; • — a marxi—lenini ideológiát és alkalmazását a tömegbe folyásolási eszközök közvetítésével; — a termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdonát ét a népgazdaság tervszerű irányításának alapelveit; — a proletár internacionalizmus alapelveit és következetes érvényesítésüket a külpolitikában, főleg a Szovjetunió iránt' viszonyunkban. Csehszlovákia Kommunista Pártja a szocializmus építése folyamatában tiszteletben tartotta a szocializmus alapvető törvényeit. Ezért népünk alkotó munkájának eredményei' olyan alapvető vonások jellemzik, amelyek minden szocie lista országban közösek és döntő fontosságúak. Pártunk létrejötte 50. évfordulójának alkalmából büszkén megállapíthatja, hogy az elmúlt két évtizedben minden fej lődésl nehézség és fogyatékosság ellenére eredményesén építettük a szocializmust ós olyan értékeket hoztunk létre, amelyek nagy jelentőségűek az egész csehszlovák társadalom és minden egyén élete szempontjából. Ezeket az eredményeket jövőbeni fejlődésünk szilárd bázisaként kell védelmeznünk és fejlesztenünk. A munkásosztály diktatúrájának történelmi szükségszerűsége és küldetése 1948 februárja után a szocialista építés alapvető feltétele a munkásosztály és a kommunista párt vezette dolgozó nép hatalmának megszilárdítása volt, hogy az új hatalom teljesítse a proletárdiktatúra minden funkcióját. A városok és a falvak dolgozóinak széles körű cselekvő részvételével felszámoltuk a burzsoázia megmaradt hatalmi pozícióit, megtisztítottuk a Nemzeti Frontot és az államapparátust, Csehszlovákia politikai rendszerében megszilárdítottuk a munkásosztály és a CSKP vezető helyzetét. 1948. május 9-én jóváhagyták az új alkotmányt, amely rögzíti azokat az alapvető forradalmi vívmányokat, amelyeket a dolgözó nép a párt vezetésével kiharcolt. 1948 májusában a Nemzetgyűlésben megejtett választások a Nemzeti Front jelölőlistájának biztos győzelmét hozták és igazolták, hogy az új hatalom az összes dolgozó réteg tömeges támogatásának örvend. Nyáron az állam élére első ízben választott munkáselnököt Klement Gottwald személyében, ami kifejezően jellemezte a munkásosztály burzsoázia feletti végleges győzelmét. A párt 1949-ben megtartott IX. kongresszusán igazolta eltökéltségét, hogy kibontakoztatja a Nemzeti Front politikáját. Kitűzte azt a feladatot, hogy elmélyíti a városok és a falvak dolgozó népének szövetségét kifejezésre juttató Nemzeti Front szerepét, és a népi demokratikus államot a proletárdiktatúra formájában fogja fejleszteni. A politikai rendszer kiépítése és megszilárdítása kérdéseinek megoldásakor abból a lenini álláspontból indult ki, hogy „A további fejlődés, vagyis a kommunizmushoz való fejlődés, a proletariátus diktatúráján keresztül visz és nem is vihet más úton, mert a proletariátuson kívül senki sem képes arra, hogy letörje a kapitalista kizsákmányolók ellenállását, s más úton ezt nem lehet megvalósítani ... Ugyanakkor, amikor óriási mértékben kiszélesedik a demokrácia, amely először lesz a szegények, a nép demokráciája, nem pedig a gazdagok demokráciája, a proletariátus diktatúrája számos szabadságkorlátozást jelent a kizsákmányolók, az elnyomók, a kapitalisták számára." (Lenin művel, 25. kötet, 495. old.). Tudatában volt annak, hogy a szocialista ö-pítés törvényszerűen az osztályharc folyamata lesz. Ezért kezdettől fogva rendkívüli figyelmet szentelt a hatalmi-politikai szervek építésének és megszilárdításának, amelyekkel az állam a belső és a külső ellenséggel szemben védi a szocialista forradalom vívmányait. Nem kisebb igyekezetet fejtett ki azonban az új álllami funkciók, a gazdasági-szervező és a politikai-nevelő funkciók kibontakoztatására az iskolaügyben, a művelődésben, a tudományban, a kultúrában, a propagandában és a publicisztikában. A CSKP a Nemzeti Front politikájának gyakorlása során reális osztálypolitikai hátországgal számolt. Ezért nem engedte meg, hogy a Nemzeti Front az érdekek ösztönös érvényre juttatásának és a hatalomért vívott harcnak bázisává váťjék. Az osztályszerkezet és a nemzetközi osztályharc egyes szakaszaiban a feltételek reális alakulásának figyelembevételével kereste a szocialista demokrácia fejlesztésének olyan u