Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

LASSAN JARI!.. ... tovanb érsz! Főleg té­len, mert állandó balesetve­szély fenyeget. Az úttest csúszós, s az útkarbantar­tóknak nem futja erejükből, hogy időben minden utal beszórjanak salakkal. Első a főútvonal, de — amint felvé­telünk is mutatja — baleset­re sor kerülhet a mellék­útvonalon is. Vagyis, aki té­len is részi vesz a közúti forgalomban — vezessen óvatosan, lassan és soha­se siessen* jobb célbaérni később, mint soha! és - sötétben Sötétben kellemetlenebb vezetni. Tudja ezt minden gépko­csivezető, mégis sokan figyelmen kívül hagyják. A lakott te­rületen kívül bekapcsolják a fényszórót és tompítás nélkül szá­guldanak az országúton, s nincsenek tekintettel a szemben ha­ladó gépkocsikra. Az ilyen gépkocsivezető nem csupán udva­riatlan a közúti közlekedés többi részvevőivel szemben, ha­nem szabálysértő is — veszélyezteti a forgalmat. A reflektor fénye vakítja a szembe haladó gépkocsivezetőt, bizonytalanná teszi számára a vezetést s balesetveszéllyel fenyegeti. Külö­nösen pedig kanyarban, ahol a vakított gépkocsivezető köny­nyen lefuthat az úttestről. A baleset megelőzéséhez tartozik tehát a gépkocsivezető azon kötelessége is. hogy időben, elő­zékenyen tompítsa a reflektor fényéi a kétirányú forgalomban. Nem ritkaság az sem, hogy a követő gépkocsivezető nem tompítja idejében a fényszórót s a visszapillantó tükör vakítja az előtte haladó gépkocsivezetőt. Ez éppen olyan kellemetlen, mint az előbbi esetben és hasonló balesetveszéllyel fenyegeti az elől haladó gépkocsit. Ezek a szabálysértések még nehezítik a Kellemetlen éjsza­kai vezetést, amikor is a látási viszonyok amúgy is rosszak. A biztonságosabb közlekedés érdekében felhívjuk gépkocsive­zetőink figyelmét: a szabályok betartása minden napszakban kötelező s az előzékenységre nagy szükség van — sötétben is. Főleg pedig a téli hónapokban. Iks) 0T0R0S0 lOV levél margójára Kgry Zoltán dunaszerdahelyi (pun. Streda) olvasónk leve­léből idézünk: „Javaslom, hogy a 80 as rendeletből közöljenek részleteket, ismertessenek néhány jelzést, s foglalkozzanak egy­egy közlekedési helyzet megoldásával ... Ezt azért tartom idő­szerűnek, mert a legtöbb gépkocsitulajdonos — a magyarlakta területeken — télen féltő gonddal a garázsban tartja kocsi­ját (féltik, mint valamikor a „tiszta szobát"), s amikor a ta­vaszi napsugár kicsalja őket az utakra, hiányzik számukra a folyamatos gyakorlat — természetesen arra nem is gondol­nak, hogy a közlekedési szabályzatból is felejtettek — és sok balesetre kerül sor. S még valamit: az emberek szívesebben olvassák a szabályokat részletekben — bizonyos magyarázat­ta) —, mint a hivatalos közlönyökben." A javaslatokra gondolunk. Fokozatosan foglalkozni fogunk a felvetett kérdésekkel. Szándékunkban van a közlekedési sza­bály ismertetése, annál is inkább, mert jelenleg magyarul nem kapható. S tudjuk, hogy erre szükség van . .. Szeretnénk mo­toros olvasóink kéréseinek a jövőben eleget tenni, de kis tü­relmet kérünk. Az új rovat kiépítése bizonyos időt vesz igény­be. ígérjük viszont, hogy az autósélet lehető legtöbb kérdését napirenden tartjuk. Célunk, hogy a rovat sokrétű, tanulságos legyen, s kielégítse olvasóink érdeklődését. Olvasóink észre­vételeit, javaslatait várjuk. Ml A HATASOSABB? Azokat a gépkocsivezetőket, akiket vezetés előtt vagy közben rajtakapnak, hogy alkoholt fogyasztot­tak és bíróságilag elítéltek — Svájcban nemigen kímélik: a napi sajtóban teljes nevüket feltüntetik. Dr. Middendorf freiburgi bírósági tanácsos kijelen­tette, hogy a büntetések ezen módszerével jó tapasz­talataik vannak. A kriminológiai kutatások eredmé­nyei is azt igazolják, hogy a rövid lejáratú szabadság­vesztés hatásosabb a gépkocsivezetőkre, mint a pénz büntetés. A leghatékonyabb büntetés azonban — a jogosítvány bevonása. RÖVIDEN © A prágai „Hertz Rekrca" nevű autókölcsönzőben ötven új Fiat áll a külföldi vendégek rendelkezésére. A nagy érdeklő­désről tanúskodik az a tény is, hogy a gépkocsikölcsönző havi bevétele 6 -7 ezer dollár közölt mozog. © Az ismert Dunlop cég be­jelentette, hogy a közeljövőben mozgójárdát helyez próbaüzem­be. A széles gumiszalag sebes­sége 16 km/óra lesz. A konst­ruktőrök állítása szerint ezek a mozgójárdák néhány év múlva vetélkedni fognak a városi köz­lekedési eszközökkel. © Mint ismeretes, Svédor­szágban óriási anyagi eszkö­zöket fordítanak a biztonságo­sabb közúti közlekedésre. A leg­utóbbi felmérések szerint a köz­úti balesetek mintegy 60 száza­lékára a sűrűn lakolt területe­ken — ötven kilométeres sebes­ség alatt — kerül sor. A szak­emberek ezért amellett vannak, hogy a biztonsági öv használata legyen kötelező a lakott terű­teken is. © Az automobilizmus roha­mos fejlődése Japánban nagy gondot okoz: Japán tartja ugyanis az autóbalesetek re­kordját. Minden 50. másodperc­ben történik baleset, s a halot­lak száma — naponta 40 körül mozog. © A nyugatnémet autóklub újabb szolgálatot vezetett be. Közúti baleset esetén helikop­tert küld a tett színhelyére, amely a sebesülteket a legköze­lebbi kórházba szállítja. Útköz­ben elsősegélyt nyújtanak, s az esetleges műtétet is előkészítik. © A nyugatnémet rendőrség példáját követi a dán közleke­dés-rendészet is. Esbjerg dán kisvárosban egy tizenhat főből álló csoportnak csupán az a feladata, hogy megmentse az emberek életét: az ittas polgárt Ingyen hazakísérik, akik más­különben — saját gépkocsinkon mennének haza. LegkilzeleliM cti: A HANGSEBESSÉG Az elmúlt év végén új világcsúcs született: a bonneville-i sóstó medrében Gary Gabelich — a kaliforniai harmincéves szőke fiú — golyós­toll formájú, rakétamotorral meghajtott „Blue F lame" (Kék láng) nevű kocsijával felállította az abszolút gyorsasági rekordot — " 1001,727 km/óra sebességgel. Természetesen a sporteredmény hátterében üz­leti érdekek vannak. Az akcióban résztvevő cé­geknek elsősorban az volt az érdeke, hogy a „Kék lá.ng" bizonyítson: a cseppfolyósított föld­gáz hidrogérielemekkel keverve — a jövő üzem­anyaga. S a három kerekű, közel 12 méter hosz­szú, 2250 kg súlyú alumínium nyíl bizonyított. Hogyan? Az egy mérföldes távot az első alka­lommal 1000,427 kilométeres sebességgel tette meg, de a szabályok értelmében előírt egy órán belül nem tudott ismét elindulni, hogy vissza­felé is megtegye az utat. A második alkalommal ismét nem tett eleget a szabályoknak, mert az oda utat 972,056, a visszautat pedig 965,453 km/óra sebességgel tette meg, és ez nem halad ta meg az előírt egy százalékkal a régi rekor­dot. A harmadik kísérlet azonban sikerült: egy­szer 993,937 — másodszor pedig 1009,517 kilomé­teres sebességet ért el a kijelölt távon s így 1001,727 km/óra eredménnyel hitelesítették az új rekordot. Sikerült tehát a bűvös 1000 kilo­métert átlépni. A rekordra törők azonban nem nyugszanak. Legközelebbi céljuk — a hangse­besség elérése, esetleg túszárnyalása. Ez -azt je­lenti, hogy túl kell szárnyalni az 1191 km/órás sebességet. Mint ismeretes, a hangkorlát áttörése függ a hőmérséklettől és a levegő sűrűségétől, vagyis a sóstavon végzett kísérletek esetében a hangsebesség 1150—1170 km/óra között fog mo­zogni. Hogyan viselkedik majd a gépkocsi a hangkorlát áttörésekor, még senki sem tudja. Valószínű azonban, hogy rövidesen ezt ís megtudjuk . . Mert nem csak az Egyesült Ál­lamokban, hanem a Szovjetunióban is történnek hasonló erőfeszítések. A c harkovi gépkocsigyár konstruktőrei foglalkoznak a kérdéssel — a ra­kéta formájú Chadi 9-nek szánják azt a felada­tot, hogy túlszárnyalja a hangsebességet. A gép­kocsi rakétaniotorja 5500 lóerős, hossza 11 mé­ter, magassága 110 centiméter Mivel szárazföl­di pálya nem áll rendelkezésükre, a gépkocsit iégpálván próbálják majd ki Már társadalmi probléma Dr. Melvin Seltzer amerikai orvos és pszichológus hosszabb ideje foglalkozik azzal a kérdéssel, milyea sze­repe van az alkoholizmusnak a közúti balesetekben. Felmérésének eredménye: a közúti balesetek több mint ötven százalékát az alkohol okozza, s a balesetokozó gépkocsivezetők túlnyomó többsége — visszaeső alko­holista. Nem azok a gépkocsivezetők, akik itt-ott meg­isznak egy pohár sört vagy bort — hanem a visszaesők okozzák a legtöbb közúti balesetet, tragédiát. Ebből kö. vetkezik, hogy az alkoholizmus, nem csupán a közleke­dés-rendészet probléma la. hanem elsősorban társadalmi probléma Egyszerű Az autószönyeg könnyen átnedvesedik, de nehezen szárad. Éppen ezért aján­latos, hogy mielőtt a gép­kocsiba szállunk, rendesen megtisztítjuk cipőnket — nemcsak a nyári esős idő­szakban, hanem télen is. A lábbelivel behordott hó a gépkocsiban elolvad, át­nedvesíti a szőnyeget s az alváz rozsdásodni kezd. A korrózió pedig az autó­sok legnagyobb ellensége. A korrodálás ellen bizo­nyos mértékben azonban védekezhetünk, ha a sző­nyeg alá újságpapírt helye­zünk, amit természetesen gyakran kicserélünk. Ez egyszerű eljárás, de még egyszerűbb, ha az autóba­szállás előtt lábbelinket megtisztítjuk A jég nem árt A kint álló személygépkocsi télen bejegesedik, gyak­ran estéről reggelre is. Sok autótulajdonos aggódik, va­jon a jégréteg alatt nem rongálódik-e meg a lakkozás. Aggodalmuk fölösleges, mert a jég nem árt a lakknak, sőt ártalmatlanabb, mint az erős ibolyántúli sugárzás vagy a sós tengeri levegő. A lakkot rendszerint saját magunk rongáljuk meg, amikor is a jeget kemény tárggyal távolítjuk el a ka­rosszériáról. A jég nem okoz kárt. A szintetikus lakkok sokkal nagyobb fagyokat kibírnak, mint amilyenek ná­lunk általában előfordulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom