Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
A hőddel takarózó Fehér-tenger felől hóvihar száguld az Északi-Dvina torkolatvidékére és rövidesen eléri az arhangelszki gyárakat, fűrész- és fatelepeket. A városon túl a mocsárvilág apró víztükreit vastag jégpáncél borítja. Ilyenkor mondják, hogy „az arhangelszki medve megkezdheti a téli álmot". Vendéglátónk, Mihail Pricsert, a kikötő igazgatója, az egykori dokkmunkás, aki a második világháborúban Ogyesszát védelmezte a nácik pusztító dühe ellen, azonban csak legyint: „Nyicsevo!" Itt télen sem lehet aludni, mert a munka, a termelés télen sem szünetelhet. Itt fent északon háborút vívnak, a tengeren úszó hajókaravánok, a jégmezőkön zakatoló páncélos járművek bevetésével. Igaz, Arhangelszk távol van ettől az arcvonaltól, azt mondhatnánk, hogy a hátországban fekszik és az utánpótlásról gondoskodik, hiszen ez „Észak Kapuja", innen vezet az út tovább Murmanszkba, Dicksonba, Tyikszíbe, Anadirba, onnan pedig Petropavlovszkba és a Csendes-Öceán vizérasztfiú megszökött a szülői házból, Moszkvában nemesi család sarjának mondta magát, hogy tanulhasson és mert a szívében őrizte a tenger szeretetét és szűkebb pátriája fejlesztéséről álmodozott, megalapította a hajózási tudományt. Igazán döntö, korszakváltó fordulatot azonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozott. Még feleseltek a fegyverek, amikor V. 1. Lenin az első expedíciót Arhangelszkbe küldte, hogy meghódítsák a páratlanul gazdag északot. Nem volt könnyű ez a hódítás, olyan hősöket követelt, mint V. I. Bering, A. J. Csirikov, Sz. P. Krasenyikov, Schwanenberg kapitány, aki--az első szibériai árut szállította Európába, Makarov kapitány, a legendás hírű Jermak jégtörő parancsnoka, tengerészek, tudósok és a politikai dolgozók, akik Lenin parancsára gépeket szállítottak a Jenyiszej vidékére és visszafelé szibériai búzát hoztak az éhező országrészeknek. De emellett a fa is aranyat ért a fiatal szovjet államnak. Munkások, DIETER WOLF riportja % AZ az orvosok veseátültetéseket hajtanak végre, a gyermekek pedig az általánas középiskolákon kívül 36 főiskolán, 17 egyetemen és 930 szakiskolában tanulnak. Húszmillió köbméter fa érkezik évente az arhangelszki kikötőbe, mert a fa ma is aranyat éri A szovjet állam évi szükséglete — a kivitellel együtt — annyi, amennyi egy 2,5 mllkialakítani. Közben egyre gyorsabb ütemben fejlődik a feldolgozás vegyimőszaki módszere. Az északi feldolgozó gyárakban már jelenleg is 18, illetőleg 12,6 százalékkal nőtt a farostlemez- és a forgácslap-gyártás Nem lesz könnyű feladat vasutat építeni észak zord világában, de a szovjet vasútépítők mér többször bebizonyították, hogy nem ismernek level kacérkodó Nahodkába és Vlagyivosztokba. Az igazgató parancsnoki jachtjának fedélzetéről nézzük a kikötőváros parti részén sorakozó fatelepeket, cellulózgyárakat és hajógyárakat és a lehorgonyzott hajók sokaságát, az Arhangelszk és Murmanszk között közlekedő személyszállító hajót, a bevetésre várakozó jégtörőket és a teherszállító hajókat, amelyeknek mély hasában egyaránt megtalálható a vodka és a csákány, a televíziós készülék csakúgy mint az elektronikus számítógép. Északi történelem Annkor Kolombusz elindult Amerika felé, e vidék őslakói már jól ismerték a Csendes-óceánhoz vezető útvonalat. Később a Romanovok — félve az angol és svéd betöréstől — nem engedték meg a magas észak felderítését és feltérképezését és Szidorov orosz kereskedő 2000 fonf sterling jutalmat ígért annak a hajósnak, aki Európa irányából elérj az Ob és a Jenyiszej vidékét. Változás csak akkor történt, amikor I. Péter, a legdinamikusabb orosz cár, Arhangelszkbe utazott és ott hajógyárat alapított. Aztán Lomonoszov, az Arhangelszk környékéről származó pakommunisták, komszomolisták ezrei indultak északra azzal a paranccsal, hogy döntsék a fát, mert ezért az ország gépeket vásárolhatott, hogy valóra váltsa az első ötéves terv nagy feladatait. Harminc évvel ezelőtt a német fasiszták akarták térdre kényszeríteni a kikötővárost. A Fehér-tenger bejáratánál mint zsákmányra, vérontásra éhes dúvad várakozott az „Admirál Scheer" páncélos cirkáló azzal a paranccsal, hogy elvágja a Szovjetuniót a szibériai fegyvergyáraktól. De nem segített sem zárlat, sem bombázás. Éjszaka, lehúnyt reflektorszemekkel futottak kí a jégtörőktől kísért és a szovjet repülőktől védett hajókaravánok. A jelen Arhangelszknek 385 ezer, Murmanszknak 307 ezer, Vorkutának 65 ezer, Norilszknak 133 ezer lakosa van ezrek és százezrek élnek olyan kisebb városokban és településeken, amelyeket még nem rajzolták be a térképekbe. Hatmillió szovjet állampolgár él északon! Csajkovszkij zenéjét hallgatják a hangversenytermekben, moszkvai és helyi újságokat olvasnak, a legkorszerűbb számítógépekbe táplálják be a tudományos adatokat, orhideát tenyésztenek az üvegházakban, KIKÖT lió hektár kiterjedésű erdőben megterem. Viszont a helyes erdőgazdálkodás eredménye, hogy évente 3,7 milliárd köbméterrel gyarapodik a faállomány. Az utóbbi 25 évben 4 millió köbméter fát vágtak ki vagyis annyit, amennyi Finnország, Svédország és Norvégia együttes faállománya. A Szovjetunió Kanada után a világ második legnagyobb fakitermelő állama. A jövő távlatai Az Eszaki-Dvinának és mellékfolyóinak partvidékén elterülő erdők faállománya csökken, ezért a mocsarak és a tajga világában vasútvonal épül. A szállítást a jövőben egyre inkább szárazföldi úton bonyolítják le és már a XXIII. pártkongresszus irányelvei számoltak azzal, hogy a fakitermelés központjait Szibéria és a Távol-Kelet erdőségekben gazdag övezeteiben kell ŐBEN hetetlent. Elegendő rámutatni a Norilszk—Dugyinka közötti új vonalra, amely a világ legészakibb vasútvona la, megközelíti a 70. szélességi kört. Felépítik az atommeghajtású jégtörő-flottát is, a meteorológiai műbolygók adatait számítógépek fogják feldolgozni és a flotta egységeihez továbbítani, a sarkvidéki kikötőkben a munkatermelékenységet az automatizálás és gépesítés segítségével a kétszeresére, sőt háromszorosára növelik, a hajók nagyobbak és gyorsabbak lesznek, ugyanakkor veszteglési ide jük jelentősen csökken. 1918-ban Lenin javaslatára 1 millió aranyrubelt fordítottak az Északi-Jeges-Tenger vidékének felderítésére. Ma, amíg a kajütben orosz szokás szerint erősen cukrozott forró teát iszunk, kint jégtörők vágnak utat a tenger vizében, repülőgépek emelkednek a magasba és a gyárakban dübörögnek a gépek ... Lenin egyik álma megvalósult! Este oz arhangelszki kikötőben