Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

A hőddel takarózó Fehér-tenger felől hóvihar száguld az Észa­ki-Dvina torkolatvidékére és rö­videsen eléri az arhangelszki gyárakat, fűrész- és fatelepe­ket. A városon túl a mocsárvilág apró víztükreit vastag jégpáncél borítja. Ilyenkor mondják, hogy „az arhangel­szki medve megkezdheti a téli ál­mot". Vendéglátónk, Mihail Pricsert, a ki­kötő igazgatója, az egykori dokkmun­kás, aki a második világháborúban Ogyesszát védelmezte a nácik pusztí­tó dühe ellen, azonban csak legyint: „Nyicsevo!" Itt télen sem lehet alud­ni, mert a munka, a termelés télen sem szünetelhet. Itt fent északon háborút vívnak, a tengeren úszó hajókaravánok, a jég­mezőkön zakatoló páncélos járművek bevetésével. Igaz, Arhangelszk távol van ettől az arcvonaltól, azt mondhat­nánk, hogy a hátországban fekszik és az utánpótlásról gondoskodik, hiszen ez „Észak Kapuja", innen vezet az út tovább Murmanszkba, Dicksonba, Tyik­szíbe, Anadirba, onnan pedig Petro­pavlovszkba és a Csendes-Öceán vizé­rasztfiú megszökött a szülői házból, Moszkvában nemesi család sarjának mondta magát, hogy tanulhasson és mert a szívében őrizte a tenger szere­tetét és szűkebb pátriája fejlesztéséről álmodozott, megalapította a hajózási tudományt. Igazán döntö, korszakváltó fordula­tot azonban csak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hozott. Még fele­seltek a fegyverek, amikor V. 1. Lenin az első expedíciót Arhangelszkbe küldte, hogy meghódítsák a páratlanul gazdag északot. Nem volt könnyű ez a hódítás, olyan hősöket követelt, mint V. I. Bering, A. J. Csirikov, Sz. P. Krasenyikov, Schwa­nenberg kapitány, aki--az első szibériai árut szállította Európába, Makarov ka­pitány, a legendás hírű Jermak jégtö­rő parancsnoka, tengerészek, tudósok és a politikai dolgozók, akik Lenin parancsára gépeket szállítottak a Je­nyiszej vidékére és visszafelé szibériai búzát hoztak az éhező országrészek­nek. De emellett a fa is aranyat ért a fiatal szovjet államnak. Munkások, DIETER WOLF riportja % AZ az orvosok veseátültetéseket hajtanak végre, a gyermekek pedig az általánas középiskolákon kívül 36 főiskolán, 17 egyetemen és 930 szakiskolában ta­nulnak. Húszmillió köbméter fa érkezik évente az arhangelszki kikötőbe, mert a fa ma is aranyat éri A szovjet ál­lam évi szükséglete — a kivitellel együtt — annyi, amennyi egy 2,5 mll­kialakítani. Közben egyre gyorsabb ütemben fejlődik a feldolgozás vegyi­mőszaki módszere. Az északi feldolgo­zó gyárakban már jelenleg is 18, il­letőleg 12,6 százalékkal nőtt a farost­lemez- és a forgácslap-gyártás Nem lesz könnyű feladat vasutat építeni észak zord világában, de a szovjet vasútépítők mér többször be­bizonyították, hogy nem ismernek le­vel kacérkodó Nahodkába és Vlagyi­vosztokba. Az igazgató parancsnoki jachtjának fedélzetéről nézzük a kikötőváros par­ti részén sorakozó fatelepeket, cellu­lózgyárakat és hajógyárakat és a le­horgonyzott hajók sokaságát, az Ar­hangelszk és Murmanszk között köz­lekedő személyszállító hajót, a beve­tésre várakozó jégtörőket és a teher­szállító hajókat, amelyeknek mély ha­sában egyaránt megtalálható a vodka és a csákány, a televíziós készülék csakúgy mint az elektronikus számí­tógép. Északi történelem Annkor Kolombusz elindult Amerika felé, e vidék őslakói már jól ismerték a Csendes-óceánhoz vezető útvonalat. Később a Romanovok — félve az an­gol és svéd betöréstől — nem enged­ték meg a magas észak felderítését és feltérképezését és Szidorov orosz ke­reskedő 2000 fonf sterling jutalmat ígért annak a hajósnak, aki Európa irányából elérj az Ob és a Jenyiszej vidékét. Változás csak akkor történt, amikor I. Péter, a legdinamikusabb orosz cár, Arhangelszkbe utazott és ott hajógyá­rat alapított. Aztán Lomonoszov, az Arhangelszk környékéről származó pa­kommunisták, komszomolisták ezrei indultak északra azzal a paranccsal, hogy döntsék a fát, mert ezért az or­szág gépeket vásárolhatott, hogy való­ra váltsa az első ötéves terv nagy fel­adatait. Harminc évvel ezelőtt a német fa­siszták akarták térdre kényszeríteni a kikötővárost. A Fehér-tenger bejára­tánál mint zsákmányra, vérontásra éhes dúvad várakozott az „Admirál Scheer" páncélos cirkáló azzal a pa­ranccsal, hogy elvágja a Szovjetuniót a szibériai fegyvergyáraktól. De nem segített sem zárlat, sem bombázás. Éjszaka, lehúnyt reflektorszemekkel futottak kí a jégtörőktől kísért és a szovjet repülőktől védett hajókaravá­nok. A jelen Arhangelszknek 385 ezer, Mur­manszknak 307 ezer, Vorkutának 65 ezer, Norilszknak 133 ezer lakosa van ezrek és százezrek élnek olyan kisebb városokban és településeken, ame­lyeket még nem rajzolták be a térké­pekbe. Hatmillió szovjet állampolgár él északon! Csajkovszkij zenéjét hall­gatják a hangversenytermekben, moszkvai és helyi újságokat olvasnak, a legkorszerűbb számítógépekbe táp­lálják be a tudományos adatokat, or­hideát tenyésztenek az üvegházakban, KIKÖT lió hektár kiterjedésű erdőben meg­terem. Viszont a helyes erdőgazdál­kodás eredménye, hogy évente 3,7 mil­liárd köbméterrel gyarapodik a faállo­mány. Az utóbbi 25 évben 4 millió köbméter fát vágtak ki vagyis annyit, amennyi Finnország, Svédország és Norvégia együttes faállománya. A Szovjetunió Kanada után a világ má­sodik legnagyobb fakitermelő álla­ma. A jövő távlatai Az Eszaki-Dvinának és mellékfo­lyóinak partvidékén elterülő erdők fa­állománya csökken, ezért a mocsarak és a tajga világában vasútvonal épül. A szállítást a jövőben egyre inkább szárazföldi úton bonyolítják le és már a XXIII. pártkongresszus irányelvei számoltak azzal, hogy a fakitermelés központjait Szibéria és a Távol-Kelet erdőségekben gazdag övezeteiben kell ŐBEN hetetlent. Elegendő rámutatni a No­rilszk—Dugyinka közötti új vonalra, amely a világ legészakibb vasútvona la, megközelíti a 70. szélességi kört. Felépítik az atommeghajtású jégtö­rő-flottát is, a meteorológiai műboly­gók adatait számítógépek fogják fel­dolgozni és a flotta egységeihez to­vábbítani, a sarkvidéki kikötőkben a munkatermelékenységet az automati­zálás és gépesítés segítségével a két­szeresére, sőt háromszorosára növelik, a hajók nagyobbak és gyorsabbak lesznek, ugyanakkor veszteglési ide jük jelentősen csökken. 1918-ban Lenin javaslatára 1 millió aranyrubelt fordítottak az Északi-Je­ges-Tenger vidékének felderítésére. Ma, amíg a kajütben orosz szokás szerint erősen cukrozott forró teát iszunk, kint jégtörők vágnak utat a tenger vizében, repülőgépek emelked­nek a magasba és a gyárakban dü­börögnek a gépek ... Lenin egyik álma megvalósult! Este oz arhangelszki kikötőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom