Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

ZEMEX E2£ ÍUHEm ZEEXTZNT3ESZ GONDJUK IS VAN A környéken úgy tudja mindenki, hogy Magyarbélen IVelký Biel) jól dolgozik a hnb helyi gazdálkodásúnak üzeme. Amikor vezetőjükkel, Mojzsita Eduárd elvtárssal beszélgetünk, kitűnt, hogy gondjuk is.van. Sem közigazgatásilag, sem gazdaságilag vagy nyelvileg nem alkot külön területet az a vidék, melyet most bemutatunk olvasóinknak. Ezt a vidéket, ezt a területet inkább csak tudósító körünk tagjai kapcsolják egybe. Igy tehát joggal mondhatjuk, hogy A Ml VIDÉKÜNKRŐL írunk most ezen az oldalon. Szívesen tesszük ezt, mert tudjuk, hogy hazánk más tájain is érdekli az embereket, hogy mi történik nálunk. MIÓTA MŰKÖDIK ÜZEMÜK? —. 1959-ben alakultunk. Az első nyolc esztendőben csak a helyi lakosság szántára végeztünk különböző javításokat. 1967 júliusa óta azonban fellendült vállalkozásunk. Ez a fellendülés 1969-ig másfél millió korona tiszta hasznot jelentett. Ekkor már a járáson kívül is vállaltunk munkát és megkezdtük az új műhely építését, mely jelenleg anyag és pénz hiányában szünetel. HELYZETÜK PILLANATNYILAG MILYEN? — Átlag hatvan embert foglalkoztatunk, ebből az állandó alkalmazottak száma tizenöt. Munkásaink többsége nyugdíjas. Sokan más üzemek alkalmazottjai. Vannak lakatosaink, kőműveseink, festőink, szerelőink, asztalosaink. Legtöbbjük alkalmazása idény jellegű. KERESZTMETSZET Oldalakal lehetne írni Fel (Tomášov) község művelődési helyzetéről, problémáiról. Néhány, igazán keresetlen szóval, mondattal is fel lehet azonban villantani ezek lényegét. A legszebb épület a falu központjában található kultúrház. Felépítését a hnb szorgalmazta, a lakosság társadalmi munkával segítette, így a másfél millió koro. na értékű épület 1966 óta szolgálja a művelődés ügyét. A tánccsoport bizonyult eddig a legtevékenyebbnek. A környéken már több faluban vendégszerepelt. Es Gombaszögön (Gombasek) is bizonyított. Mindenütt megérdemelt sikerben volt része. A zenekedvelők szamára csemegének bizonyult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának vendégszereplése, hisz Vass Lajos vezényelt, és felléptek legjobb népdalénekeseink, Pereszlényi Irén. Mits Klára, Baiogh Matild is. Furcsa a MA'l'ESZ és a féli közönség kapcsolata. A „Bolhabál" c. színdarab előadását ugyanis nemtetszéssel fogadták, mondanivalóját erkölcstelennek minősítették a nézők. Viszont a „Nem angval a feleségem" c. vígjáték átiilő sikert ara. lott. Paradox helyzet, de tény es való, hogy az ifjúsági klub nem tudja kihasználni az új, korszerűen berendfezett kultúrház adta lehetőségeket, mert a nagyterem fűtése tervezési hiba miatt gyakorlatilag teljesen lehetetlen. o rigríj £HTf {I O E NÉHÁNY SORBAN Vasutas/aluliak nevezik Magyarbélt (Vefký Biel j a környékbeliek. Joggal, hisz a falu lakosságának csaknem egytizede a vasútnál dolgozik. Egyes családokban ez már hagyományszámba megy. |ea) Akik naponta utaznak a Szene—Somorja (Senec —Samorin) közötti útsza. haszon, tanúsíthatják, hogy nem kis bosszúságot okozott az utazóközön, ségnek a Szene—

Kostolná közötti 1 km-es bekötőút. Már orvoslást talált ez a hiba. és ezen az útszakaszon is új, a mai gyors közlekedésnek meg. felelő aszfaltúton történik a közlekedés, (há) Boldog lakosainak sza ma az 1961. évi népszám., tálás szerint 453 fő volt. A faluban a szövetkezeti tagok száma 63. A községben 127 ház 5 autó, 67 tv-készülék és 103 rádió van. Ez utóbbinak a saá ma 1945 beiv csak 27 volt. Az Oj Szóllak 82, az Oj Ifjúságnak 6 előfizetője van a faluban, (bj) Átköltözött úI központidba, a nemrég felépített szociális-adminisztrációs épületbe az Éberhardi (Malinovo) Efs%. Az új székhely modernül berendezett irodákkal, könyvtárral, ülésteremmel, ebédlővel stb. van felszerelve. Ezenkívül a szövetkezet saját erejéből megkezdte egy 3 millió koro. na értékű vetőmagszárltó építését is. (mi) J J J JOGOS KÉRDÉS A tervek szerint 1972-ben új, modern iskolát kapnak Jókén (Jelka) az alapiskola diákjai. Csaknem hatévi ha logatás után ugyanis végre megkezdték az isikola építéséi. Egyébként erre az iskolára már régóta szükség van A közel hatezer lakosú Jókának olyan iskolaépületei vannak, melyekre még jóindulattal sem lehet rámondani, hogy korunk igényeinek megfelelnek. Nagyobb esőzések idején a folyosón víz áll. A falak átázjiak. Nem kell már sokáig panaszkodni. Megkezdték a 26 millió korona beruházással épülő iskola építésének munkálatait. 22 tanterme lesz. Előreláthatólag megoldódik a tanítók eddigi lakásproblémája is, mivel a kétemeletes épület a tantermeken kívül 12 tanítói lakással is rendel, kezik majd. Az ígéreteknek megfelelően 1972. szeptember 1 ig át kell adni az új iskolát. Az alapokat már lerakták. Ismerve azonban az építők munkaütemét, jogosan ötlik fel a kérdés: átadják-e az iskolát a tervezett határidő ben? METEOR A nagyfödenMJSi (Veiké Ufany) fiataloknak nagyon sok lehetőségük van a szórakozásra. Legjobb talán a táncolni vágyók helyzete. Őket minden hét végén a Meteor tánczene kaa- szórakoztatja a helyi kávéházban. Meglátogattam a zenekart, beszélgettem vezetőjükkel, Radványi Jenő zongoristával. öt éve alakult az együttes. Megalakulásukat kö. vető évben, amikor megnyitották a kávéházat, megkezdték nyilvános sze" replésüket. Azóta rendszeresen ők szolgáltatják a zenét a kávéház vendégei számára. Hat tagból áll a zenekar, öt zenészből és egy énekesből. Lakatos Károly hegedűn, Krizsán József saxofonon, Tanké Ödön gitáron, és Radványi )enő zongorán játszik. Énekesük Szekeres Gyula, aki a helyi ifjúság körében nagy népszerűségre tett szert. Nagy megtiszteltetésben részesült az együttes: meghívták őket a nyári idényre a „magyar tenger" partjára, Siófokra. Remélhető, hogy sikerül eleget tenniük a meghívásnak és ott is méltóképpen képviselik majd hazánk ifjúságát. PROBLÉMÁIK? Vetélytársaink Szene környéken nincsenek. Problémáink azonban vannak. Ezek közül az egyik a műhelyépítés szünetelése. Másik fontos probléma az anyagbeszerzés. Kiskereskedelmi áron ez nagy gondot jelent. VAN VALAMILYEN ül TERVÜK? — Nagy terveket nem készítünk. Most nemrég megkezdtük a salaktéglák gyártását. ígv a jövőben saját anyagunkkal dolgozhatunk. MENNYIT KERESNEK A MUNKÁSOK? — Az átlagórabér 10 korona 46 fillér. Ez azonban a teljesít menytől függ. Lehetetlen például a 8 órás munkaidő betartása. Ha van munka, többet kell dolgozni. Állandó nagyságú fizetésről így nem lehet beszélni. Kitűnt tehát, hogy gondjaik is vannak. De aki ismeri a magvarbélieket, tudja jól, hogy ha máról holnapra nem is, de foko zatosan megoldanak minden problémát. És akkor a gondjuk is kevesebb lesz KASTÉLYTULAJDONOS Országosán ismert a magyarbéli (Vefký Biel) szociális otthon. Gyakran érkeznek ide küldöttségek, látogatók, hogy megcsodálják a kastélyt, megismerjék a bennlakók életét. És ennek nyomán már nem egy csa-. Iád otthonában találunk kastély beliek által készített kézimunkákat, dísztárgyakat. Ez a szociális otthon tavaly ünnepelte fennállásának 10. év. fordulóját. Ebből az alkalomból a kastély vezetősége nagyszabású kiállítást rendezett és a legszebb munkákat értékes díjakkal jutalmazta. Az első díjat Lopasonszky józsej kapta, aki kb. 1X1 méteres nagyságban elkészítette a kastély kicsinyített mását. Józsi bácsi alkotása nagy hírnévnek örvend. Sokan csodálkoznak azon, hogy tulajdonosa nem adta el, pedig a magvaror. szági vendégek 10 000 koronát ígértek érte. Fából készítette Lopasovszky bácsi ezt a kastélyt. Két hónapon át napi 6—8 órát dolgozott rajta. Pontos mása az eredetinek. Még az ablakok száma is megegyezik. Ugyanis pontosan 365 ablaka van a makettnek is. Figyelemre méltó, hogy tervrajz nélkül készítette. Most azt tervezi, hogy a kastély kicsinyített mását betonból fogja elkészíteni. Szeretné majd a kastély előtti rózsaparkban felállítani. Már 72 esztendős Józsi bácsi, de még mindig friss, tevékeny. Igazi ezermester. Cipészként tevékenykedik a szociális otthonban, de tagja a színjátszó csoportnak is. a •v 0) E c Q) N <D R « Q tl JUDA NÉNI Buldogon a falu apraja, nagyja így szúlítja Kanizs Judit ifénit. Mái túl van a hetvenen, de még mindig nagyon szívesen foglalkozik hímzéssel. Már iskolás korában érdekelte a kézimunka, és azóta sem únta meg. A vele egykorúak már nem nagyon ismerik a hímzést, de ő még ma is nagyon szépen hímez. Fóleg ruhákat és abroszokat. A hímzést minden esetben az anyag farámára való kifeszítése előzi meg. Ezért csakis a kiszabott ruhaanyagokat fogadhatja el. A mintázást csak egyszerű átmásolással végzi, habár ismeri ennek szakszerű kinyomtatását is. Ezt 'a módszert öregségére és rossz látására hivatkozva nem alkalmazza. Munkájában különösen az akadályozza, hogy nem látja a sötét anyagon a mintákat. Ha kívánják, folyóiratokból, könyvekből is az anyagra másolja a mintákat, de a legszívesebben csataji (Čataj) ismerőseitől kapott mintákat szeret hímezni. Ugyanis Csatajon a hímzés különösen nagy múltra tekint vissza, sőt: ott még jelene is van. Juda néni szerint a hímzés nagyon egyszerű, csak két alapöltést kell ismerni, és a továbbiakban már csak türelemre és ügyességre van szükség. Összeállították: Egri Ferenc vezetésével a szenei tudósító kör tagjai, BlahÓ Julianna, Egri Aranka, Horváth Ágnes, Krizsán Gabriella, Mészáros Lajos és Mózes Imre.