Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-24 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

& mindenről i D Fi Ű tn Az örö Az új polgári törvény­könyv szerint beszélhetünk törvényes és végrendeleti öröklésről, lehetséges azon­ban az említett két öröklési mód kombinációja is akkor, ha az örökhagyó végrende­letében nem rendelkezett minden vagyonát illetően. Az örökség az örökhagyó halálával szállt át az örö­kösre, de tudni kell, hogy addig, amíg az állami jegy­zőség nem adta ki döntését az öröklési jog igazolásáról, az örökösök jogérvényesen csak az állami jegyzőség hozzájárulásával rendelkez­hetnek a hagyatéki vagyon­nal. Ha az örökhagyó után sem törvényes, sem végrendeleti örökös nem maradt, az örök­ség az államra száll. AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA A törvény megengedi, hogy az örökös az örökséget visz­szautasítsa, éspedig az álla­mi jegyzőségen tett szóbeli vagy írásbeli bejelentésével. Ezt a bejelentést az örökha­gyó halálától számított 30 napos határidőn belül lehet megtenni. Fontos okból az állami jegyző ezt a határ­időt meghosszabbíthatja (pl. ha az örökös külföldön la­kik). Nincs joga az örökséget visszautasítani annak az örö­kösnek, aki cselekményeivel és magatartásával kinyilvá­nította, hogy az örökséget nem akarja visszautasítani. A már megtörtént vissza­utasítást nem lehet vissza vonni, nem lehet fenntartás­hoz vagy feltételhez kötni, továbbá a törvény nem is­meri a részleges visszautasí­tást sem. (gy nem lehetsé ges, ha valaki átvenné az örökhagyó értékes ingósá­gait, ékszereit, pénzét, de bérházát vagy földjeit nem. Mindenki csak a saját ne vében utasíthatja vissza az örökséget, tehát gyermekei és utódai nevében nem. AZ ISMERETLEN HELYEN LAKÚ ÖRÖKÖSÖKRŐL A törvény fontos, új ren rendelkezése, hogy az isme­retlen helyen lakó örökösö­ket az állami jegyzőség hir­detménnyel értesíti öröklési jogukról, azzal, hogy a meg­adott határidőn belül jelent­kezzenek. Ha nem jelentkez­nének, az állami jegyzőség az ilyen örökös részére gondnokot nevez ki, de egyébként az öröklés letár­gyalásakor nem veszi őt fi­gyelembe. így pl. ha az örö­kös külföldön ismeretlen he­lyen lakik, ezzel szemben gyermekei belföldön élnek, az állami jegyző nem veszi tekintetbe a külföldön lakó örököst, és helyette gyerme­kei jönnek számításba mint örökösök. A VALÖDI ÖRÖKÖS VÉDELME Itt kell megemlíteni, hogy a valódi örökös jogait a tör­vény azzal védelmezi az ál­örökösökkel szemben, aki egészben vagy részben a va­lódi örökös kárára — pl. an­nak elhallgatásával — sze­rezte meg az örökséget, hogy az örökhagyó halálától számított 3 éves elévülési határidő alatt per útján kér­heti az örökség kiadását, 111. annak megtérítését. Ezt az igényt azonban a jóhiszemű további megszerzővel szem­ben nem lehet érvényesíteni. Dr. Földes József A bokrok, fák gombabetegségei télen A gyümölcsfélék gombabe­tegségei (az almafa liszthar­mata, fuzikládium, a szőlő peronoszpörája stb.) változa­tosan vészelik át a leghide­gebb évszakot. Közülük so­kaknak két, sőt háromféle áttelelési lehetőségük van. Kisebb fagyhullámok álta­lában nem tesznek bennük nagyobb károkat, jói aklima­tizálódnak földrajzi fekvé­sünkön. A körte és alma monília­betegségét okozó gomba spó­rái (szaporító szervei) a zord télben elpusztulnak, de enyhe tél folyamán még fo­kozódó kártételükre lehet számítani a vegetáció folya­mán. A csonthéjasok moní­liájának spórái azonban ki­bírják a kemény fagyok idő­szakát ís anélkül, hogy je­lentősebben korlátozódna fertőző képességük. A hideggel szemben nagy mértékben ellenállóak az al­mavarasodás (fuzikládium) konidiumai, vagyis nyári spó rák alakjában is áttelelnek. Az almafa lisztharmata ese­tében a fertőzés fő átvivője a rügyekbe behúzódó micé­lium (gombafonalak szövedé ke). Ez az oka annak, hogy a rügyekből kifeslő levelek rögtön lisztharmatosak lesz nek. Az 1953—54. évi erős tél után váratlanul alábbha­gyott a llsztharmatfertőzés pár évre. Ezt valószínűleg az említett évek telének nem az erős lehűlése, hanem annak hosszúsága okozta. A szőlőlisztharmat tartós micélizmok alakjában is át­telelhet, nagyobb károsodás nélkül. Leggyakoribb teleié si alakjai azonban a göm­böcskeszerű, apró termőtés­tek, a peritéciumok. Ezeket vastag és kemény burok védi a tél viszontagságaitól. Mi­vel csíraképességük két évig is eltarthat, nem valószínű, hogy ne bírnák ki a nagy hidegeket is. Kórokozó gombáinak tele­lési formája — mint mondot­tuk — az egyes fajokon be­lül is különböző lehet. Ez be folyásolja áttelelésf lehető­ségüket. Mégis megállapít hatjuk, hogy a zord, hosszú hideg telek megtizedelik so­raikat. Azonban az enyhe te­leket követő időszakban nagy kártételekre lehet szá­mítani, főleg ha a vegysze­res védekezés megfelelő for­máit elhanyagoljuk. Juhász Arpád Filatelia EGYRE TÖBBEN GYŰJTIK AZ ENSZ BÉLYEGEKET A modern grafikájú és szép nyomású ENSZ-bélyegek iránt világszerte fokozódik az érdeklődés. Egy Sgyes New York-i bélyegkereskedő Terlns United Natlons Phlla­tellst címmel szép kiállítású szaklapot ad ki, amely kizá­rólag a világszervezet New Yorkban és Genfben kiadott bélyegeivel foglalkozik. Az ENSZ postája már nyil­vánosságra hozta idei kiadá­si tervét. E szerint januárban a tengerfenék békés felhasz­nálásáréi, márciusban a me­nekültek nemzetközt támoga­tásának propaglására adnak ki bélyegeket. Ezt követik májusban az UPU (Nemzetkö­zi Postaegyesülés) új palo­táját bemutató, júniusban a világ közlekedésének prog­ramját népszerűsítő bélye gek. Szeptemberben a faji megkülönböztetés ellen har­coló mozgalmat propagáló, novemberben pedig az ENSZ nemzetközi iskoláját bemuta­tó bélyegeket adnak ki. Igy a világszervezet postája az idén is mértéktartó, amit a gyűjtők örömmel fogadnak. ÚJDONSÁGOK • AUSZTRIA: Beethoven születésének 200. évforduló­jára 3,50-es bélyeg. • BEL­GIUM: szolidaritás, bélyeg­pár, • BRAZÍLIA: u könyv hete, 20 c, • DAHOMEY: az egyetem alapkőletétele, 100 fr. • DOMINIKAI KÖZTÁRSA­SÁG: Exfllca nemzetközi bé­lyegklállltás, 20 c. Ugyaneb­ből az alkalomból KOLUMBIA ls 10 p névértékű bélyeget adott ki. A Magyar Posta az idei kiadási programot a Buda­pest 71 nemzetközi centenáriumi kiállítás III. propa­gandasorozatával kezdi. A nyolcértékfi feláras sor a ma­gyar fővárost mutatja be egykorú metszetek, rajzok alap­ján 1470-től napjainkig. Négy érték külön-külön, négy ér­ték pedig blokkban jelenik meg. Bemntatjnk a sor egyik bélyegét, amelyen Buda 1600-ban látható. Ezermester Azt tartja a közmondás: „többet ésszel, mint erő­vel". Ez igaz is. Gondoljuk csak meg, hányszor fára­dunk hiába érák hosszán át, hogy egy-egy elromlott, meghibásodott holmit meg­javítsunk. Arról nem is be­szélve, mennyi használati vagy háztartási tárgyat se­lejtezünk ki azért, mert nem jövünk rá, hogyan ja­víthatnánk meg őket. Ilye­nek pl. a bevásárlási tás kák és szatyrok is. Ezek­nek — amint tudjuk — elég gyorsan elkopik vagy elsza­kad a fogantyújuk. A necc­szatyornak horgolhatunk ugyan fület, de ez rövide­sen ismét elszakad, és ha nem eléggé vastag, vágja a kezünket. Ezért azt ajánl­juk a barkácsoló férjeknek, gőzben meghajlított fűzfa­vesszőből, fémkarikáből vagy színes műanyaggal be­vont vastag drótból készít­senek fogantyút a horgolt, neccclt vagy vászonból var­rott bevásárló táskáknak, a képen látható módon. Gyógynövények Diófa (Juglans régia, orech vlašský) A diófa (kulcsos dió, olaszdió, pompás dió) a diófafélék családjába tar­tozó fa. Hazája Ázsia és a Balkán. Nem csupán a ter­mése, fája hasznos, hanem a levele, a termésének kül­ső, húsos burka, valamint a termésében levő kemény hártyás válaszfal ls. A diófa terebélyes, 25— 40 m magasságot is eléri. Levélzetének egy részét le lehet szedni, amikor a ter­mések fele nagyságát már elérte. Csakis a fáról gyűj­tött ép, egészséges levelek értékesíthetők, de a közös levélgerinctől lefosztva. A levélkék tojásalakúak, ki­hegyezettek, épszélűek, ko­paszok, csak az érzugok­ban pelyhesek, fényesek, olajzöldek, jellemző enyhe szagúak, ízük kellemes, ke­sernyés. A levelet szellős padlá­son kell szárítani vékony rétegben, mert a vastag ré­tegben és kevés forgatás­nál a drog megbarnul és értéktelenné válik. A le­véldrog csersavat, gallusz­savat, inozitot, illóolajat, juglon nevű keserű anya­got, nyomokban juglandin­alkaloldát, és sok C-vita­mint tartalmaz. A drognak vértisztító, étvágyjavítő, gyulladást csillapító, fé regűző, hasmenést csök­kentő és összehúzó tulaj­donsága van. A levél for­rázatát gyomor- és bélhu­rut. magas vérnyomás, bél­férgek elleh, továbbá ét­vágyjavítónak isszák. For­rázatát külsőleg kelések, bőrkiütések, fagyások bo­rogatására, torokgyulladás ellen gargarizálónak hasz­nálják. A skrofulás gyer­mekekkel itatják és fürdő­vizükbe teszik. Az állatgyó­gyászatban a levélből és a dióburokból készült főzetet hurutos és takonykőr meg­betegedések ellen használ­ják. A diótermés külső húsos burkát a diószedéskor kell gyűjteni. Lehet akár napon is vékony rétegekben szá­rítani. A dió burokja (kió­kopács) juglon-aglukon, C­vitamint, hidrojuglongliko­zidát, csersavat és festéke ket tartalmaz. A főzetét belsőleg izzadás, gyomor­és bélhurut, valamint (ét­vágyjavítóként) étvágyta­lanság ellen használják. A diókapács főzete külsőleg szemgyulladás, foghűs­megbetegedés esetén jó ha­tású. A zöld diófalevelet fé­reghajtó hatása miatt bol­ha ellen az ágyba szokják tenni. A diópálinka, dióli­kőr előállításánál nem hiányzik a terméshéj. Dr. Nagy Géza Madármesék és Jóformán valamennyi' ókori nép történelmében megtaláljuk a madárkul­tusz valamilyen formáját. Például az óegyiptomiak szentként tisztelték az íbisz madarat és még arról ls gondoskodtak, hogy a madarak mulandó testét megóvják az enyészettől. A rómaiak a libát tartották szent állatnak, az ősma­gyarok a turul madarat tisztelték stb. A középkorban a madár­kultusz némileg alábbha­gyott, a madarakkal kap­csolatban azonban világ­szerte a legvadabb mesék kaptak szárnyra. Mivel Eu­rópában a sarkköri tájakon fészkelő vonuló madarak költését senki sem látta, azt azonban mégis megál­lapították, hogy a számuk nem fogy, sőt egyre sza­porodik, azt terjesztették róluk, hogy fészküket a tenger fenekére rakják és a fiókáikat is ott költik ki. Macquet Pean India­utazó viszont olyan madár­ról hozott hírt Európába, amely óriási magasságba repül fel, hogy az ott fent eltojt tojásának esés köz­ben legyen Ideje megfele­lően felmelegedni. Mire a tojás a tenger színét eléri, a fióka már ki is bújik be­lőle és minden baj nélkül vízre száll. Az angol Ger­vasius 1211-ben írt termé szetrajzi ismertetőjében pe dig arról olvashatunk, jiogy Kent grófságban a tengerparton olyan tűzhöz hasonló fák nőnek, ame­lyeknek a vízbe hullott ter­méséből közepes nagyságú lúdféle madár alakul kl. A fán termő kacsák és libák meséje még a 17. század­ban is hitelre talált. Ulisse Aldrovandi bolognai egye­temi tanár 1599-ben megje­lent munkájában szintén említést tesz a madártermő fákról. Ha ezeket a „tudomá­nyos müveket" olvasgatjuk, hódolattal kell adóznunk azoknak az Ismert és is­meretlen kutatóknak, tudó­soknak, akik sokszor még az életüket is kockára téve. átkutatták földünk legel­rejtettebb zugát ls, hogy hű képet adjanak az ott élő állatvilágról. Nekik kö szönhetjük, hogy a 17. szá­zadbeli tudományos kön­tösbe öltöztetett szörnyű tudatlanság után termé­szetrajzi Ismereteink a mai magas színvonalra emel­kedhettek. Dr. Parraghy Pál NAPLÓ Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Szombathelyen PAVEL ÁGOSTON nyelvész, etnográfus. 1911-ben ma­gyar—latin szakos tanári, 1913-ban doktori diplomát szerzett a budapesti egye temen. 1933-ban átvette a Vasi Szemle c. helyismere­ti folyóirat szerkesztését. 1941-ben a szegedi egyete­men a délszláv nyelv és irodalom tárgykörében ma­gántanárrá képesítették. Nyelvészeti munkásságá­nak központja a Mura vi­déki szlovén nyelvjárás vizsgálata. A népköltészet­ből kiindulva foglalkozott a szlovén irodalmi nyelv kialakulásának kérdésével és magyarra fordította annak világirodalmi rangú termékelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom