Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-24 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

& mindenről i D Fi Ű tn Az örö Az új polgári törvénykönyv szerint beszélhetünk törvényes és végrendeleti öröklésről, lehetséges azonban az említett két öröklési mód kombinációja is akkor, ha az örökhagyó végrendeletében nem rendelkezett minden vagyonát illetően. Az örökség az örökhagyó halálával szállt át az örökösre, de tudni kell, hogy addig, amíg az állami jegyzőség nem adta ki döntését az öröklési jog igazolásáról, az örökösök jogérvényesen csak az állami jegyzőség hozzájárulásával rendelkezhetnek a hagyatéki vagyonnal. Ha az örökhagyó után sem törvényes, sem végrendeleti örökös nem maradt, az örökség az államra száll. AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA A törvény megengedi, hogy az örökös az örökséget viszszautasítsa, éspedig az állami jegyzőségen tett szóbeli vagy írásbeli bejelentésével. Ezt a bejelentést az örökhagyó halálától számított 30 napos határidőn belül lehet megtenni. Fontos okból az állami jegyző ezt a határidőt meghosszabbíthatja (pl. ha az örökös külföldön lakik). Nincs joga az örökséget visszautasítani annak az örökösnek, aki cselekményeivel és magatartásával kinyilvánította, hogy az örökséget nem akarja visszautasítani. A már megtörtént visszautasítást nem lehet vissza vonni, nem lehet fenntartáshoz vagy feltételhez kötni, továbbá a törvény nem ismeri a részleges visszautasítást sem. (gy nem lehetsé ges, ha valaki átvenné az örökhagyó értékes ingóságait, ékszereit, pénzét, de bérházát vagy földjeit nem. Mindenki csak a saját ne vében utasíthatja vissza az örökséget, tehát gyermekei és utódai nevében nem. AZ ISMERETLEN HELYEN LAKÚ ÖRÖKÖSÖKRŐL A törvény fontos, új ren rendelkezése, hogy az ismeretlen helyen lakó örökösöket az állami jegyzőség hirdetménnyel értesíti öröklési jogukról, azzal, hogy a megadott határidőn belül jelentkezzenek. Ha nem jelentkeznének, az állami jegyzőség az ilyen örökös részére gondnokot nevez ki, de egyébként az öröklés letárgyalásakor nem veszi őt figyelembe. így pl. ha az örökös külföldön ismeretlen helyen lakik, ezzel szemben gyermekei belföldön élnek, az állami jegyző nem veszi tekintetbe a külföldön lakó örököst, és helyette gyermekei jönnek számításba mint örökösök. A VALÖDI ÖRÖKÖS VÉDELME Itt kell megemlíteni, hogy a valódi örökös jogait a törvény azzal védelmezi az álörökösökkel szemben, aki egészben vagy részben a valódi örökös kárára — pl. annak elhallgatásával — szerezte meg az örökséget, hogy az örökhagyó halálától számított 3 éves elévülési határidő alatt per útján kérheti az örökség kiadását, 111. annak megtérítését. Ezt az igényt azonban a jóhiszemű további megszerzővel szemben nem lehet érvényesíteni. Dr. Földes József A bokrok, fák gombabetegségei télen A gyümölcsfélék gombabetegségei (az almafa lisztharmata, fuzikládium, a szőlő peronoszpörája stb.) változatosan vészelik át a leghidegebb évszakot. Közülük sokaknak két, sőt háromféle áttelelési lehetőségük van. Kisebb fagyhullámok általában nem tesznek bennük nagyobb károkat, jói aklimatizálódnak földrajzi fekvésünkön. A körte és alma moníliabetegségét okozó gomba spórái (szaporító szervei) a zord télben elpusztulnak, de enyhe tél folyamán még fokozódó kártételükre lehet számítani a vegetáció folyamán. A csonthéjasok moníliájának spórái azonban kibírják a kemény fagyok időszakát ís anélkül, hogy jelentősebben korlátozódna fertőző képességük. A hideggel szemben nagy mértékben ellenállóak az almavarasodás (fuzikládium) konidiumai, vagyis nyári spó rák alakjában is áttelelnek. Az almafa lisztharmata esetében a fertőzés fő átvivője a rügyekbe behúzódó micélium (gombafonalak szövedé ke). Ez az oka annak, hogy a rügyekből kifeslő levelek rögtön lisztharmatosak lesz nek. Az 1953—54. évi erős tél után váratlanul alábbhagyott a llsztharmatfertőzés pár évre. Ezt valószínűleg az említett évek telének nem az erős lehűlése, hanem annak hosszúsága okozta. A szőlőlisztharmat tartós micélizmok alakjában is áttelelhet, nagyobb károsodás nélkül. Leggyakoribb teleié si alakjai azonban a gömböcskeszerű, apró termőtéstek, a peritéciumok. Ezeket vastag és kemény burok védi a tél viszontagságaitól. Mivel csíraképességük két évig is eltarthat, nem valószínű, hogy ne bírnák ki a nagy hidegeket is. Kórokozó gombáinak telelési formája — mint mondottuk — az egyes fajokon belül is különböző lehet. Ez be folyásolja áttelelésf lehetőségüket. Mégis megállapít hatjuk, hogy a zord, hosszú hideg telek megtizedelik soraikat. Azonban az enyhe teleket követő időszakban nagy kártételekre lehet számítani, főleg ha a vegyszeres védekezés megfelelő formáit elhanyagoljuk. Juhász Arpád Filatelia EGYRE TÖBBEN GYŰJTIK AZ ENSZ BÉLYEGEKET A modern grafikájú és szép nyomású ENSZ-bélyegek iránt világszerte fokozódik az érdeklődés. Egy Sgyes New York-i bélyegkereskedő Terlns United Natlons Phllatellst címmel szép kiállítású szaklapot ad ki, amely kizárólag a világszervezet New Yorkban és Genfben kiadott bélyegeivel foglalkozik. Az ENSZ postája már nyilvánosságra hozta idei kiadási tervét. E szerint januárban a tengerfenék békés felhasználásáréi, márciusban a menekültek nemzetközt támogatásának propaglására adnak ki bélyegeket. Ezt követik májusban az UPU (Nemzetközi Postaegyesülés) új palotáját bemutató, júniusban a világ közlekedésének programját népszerűsítő bélye gek. Szeptemberben a faji megkülönböztetés ellen harcoló mozgalmat propagáló, novemberben pedig az ENSZ nemzetközi iskoláját bemutató bélyegeket adnak ki. Igy a világszervezet postája az idén is mértéktartó, amit a gyűjtők örömmel fogadnak. ÚJDONSÁGOK • AUSZTRIA: Beethoven születésének 200. évfordulójára 3,50-es bélyeg. • BELGIUM: szolidaritás, bélyegpár, • BRAZÍLIA: u könyv hete, 20 c, • DAHOMEY: az egyetem alapkőletétele, 100 fr. • DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG: Exfllca nemzetközi bélyegklállltás, 20 c. Ugyanebből az alkalomból KOLUMBIA ls 10 p névértékű bélyeget adott ki. A Magyar Posta az idei kiadási programot a Budapest 71 nemzetközi centenáriumi kiállítás III. propagandasorozatával kezdi. A nyolcértékfi feláras sor a magyar fővárost mutatja be egykorú metszetek, rajzok alapján 1470-től napjainkig. Négy érték külön-külön, négy érték pedig blokkban jelenik meg. Bemntatjnk a sor egyik bélyegét, amelyen Buda 1600-ban látható. Ezermester Azt tartja a közmondás: „többet ésszel, mint erővel". Ez igaz is. Gondoljuk csak meg, hányszor fáradunk hiába érák hosszán át, hogy egy-egy elromlott, meghibásodott holmit megjavítsunk. Arról nem is beszélve, mennyi használati vagy háztartási tárgyat selejtezünk ki azért, mert nem jövünk rá, hogyan javíthatnánk meg őket. Ilyenek pl. a bevásárlási tás kák és szatyrok is. Ezeknek — amint tudjuk — elég gyorsan elkopik vagy elszakad a fogantyújuk. A neccszatyornak horgolhatunk ugyan fület, de ez rövidesen ismét elszakad, és ha nem eléggé vastag, vágja a kezünket. Ezért azt ajánljuk a barkácsoló férjeknek, gőzben meghajlított fűzfavesszőből, fémkarikáből vagy színes műanyaggal bevont vastag drótból készítsenek fogantyút a horgolt, neccclt vagy vászonból varrott bevásárló táskáknak, a képen látható módon. Gyógynövények Diófa (Juglans régia, orech vlašský) A diófa (kulcsos dió, olaszdió, pompás dió) a diófafélék családjába tartozó fa. Hazája Ázsia és a Balkán. Nem csupán a termése, fája hasznos, hanem a levele, a termésének külső, húsos burka, valamint a termésében levő kemény hártyás válaszfal ls. A diófa terebélyes, 25— 40 m magasságot is eléri. Levélzetének egy részét le lehet szedni, amikor a termések fele nagyságát már elérte. Csakis a fáról gyűjtött ép, egészséges levelek értékesíthetők, de a közös levélgerinctől lefosztva. A levélkék tojásalakúak, kihegyezettek, épszélűek, kopaszok, csak az érzugokban pelyhesek, fényesek, olajzöldek, jellemző enyhe szagúak, ízük kellemes, kesernyés. A levelet szellős padláson kell szárítani vékony rétegben, mert a vastag rétegben és kevés forgatásnál a drog megbarnul és értéktelenné válik. A levéldrog csersavat, galluszsavat, inozitot, illóolajat, juglon nevű keserű anyagot, nyomokban juglandinalkaloldát, és sok C-vitamint tartalmaz. A drognak vértisztító, étvágyjavítő, gyulladást csillapító, fé regűző, hasmenést csökkentő és összehúzó tulajdonsága van. A levél forrázatát gyomor- és bélhurut. magas vérnyomás, bélférgek elleh, továbbá étvágyjavítónak isszák. Forrázatát külsőleg kelések, bőrkiütések, fagyások borogatására, torokgyulladás ellen gargarizálónak használják. A skrofulás gyermekekkel itatják és fürdővizükbe teszik. Az állatgyógyászatban a levélből és a dióburokból készült főzetet hurutos és takonykőr megbetegedések ellen használják. A diótermés külső húsos burkát a diószedéskor kell gyűjteni. Lehet akár napon is vékony rétegekben szárítani. A dió burokja (kiókopács) juglon-aglukon, Cvitamint, hidrojuglonglikozidát, csersavat és festéke ket tartalmaz. A főzetét belsőleg izzadás, gyomorés bélhurut, valamint (étvágyjavítóként) étvágytalanság ellen használják. A diókapács főzete külsőleg szemgyulladás, foghűsmegbetegedés esetén jó hatású. A zöld diófalevelet féreghajtó hatása miatt bolha ellen az ágyba szokják tenni. A diópálinka, diólikőr előállításánál nem hiányzik a terméshéj. Dr. Nagy Géza Madármesék és Jóformán valamennyi' ókori nép történelmében megtaláljuk a madárkultusz valamilyen formáját. Például az óegyiptomiak szentként tisztelték az íbisz madarat és még arról ls gondoskodtak, hogy a madarak mulandó testét megóvják az enyészettől. A rómaiak a libát tartották szent állatnak, az ősmagyarok a turul madarat tisztelték stb. A középkorban a madárkultusz némileg alábbhagyott, a madarakkal kapcsolatban azonban világszerte a legvadabb mesék kaptak szárnyra. Mivel Európában a sarkköri tájakon fészkelő vonuló madarak költését senki sem látta, azt azonban mégis megállapították, hogy a számuk nem fogy, sőt egyre szaporodik, azt terjesztették róluk, hogy fészküket a tenger fenekére rakják és a fiókáikat is ott költik ki. Macquet Pean Indiautazó viszont olyan madárról hozott hírt Európába, amely óriási magasságba repül fel, hogy az ott fent eltojt tojásának esés közben legyen Ideje megfelelően felmelegedni. Mire a tojás a tenger színét eléri, a fióka már ki is bújik belőle és minden baj nélkül vízre száll. Az angol Gervasius 1211-ben írt termé szetrajzi ismertetőjében pe dig arról olvashatunk, jiogy Kent grófságban a tengerparton olyan tűzhöz hasonló fák nőnek, amelyeknek a vízbe hullott terméséből közepes nagyságú lúdféle madár alakul kl. A fán termő kacsák és libák meséje még a 17. században is hitelre talált. Ulisse Aldrovandi bolognai egyetemi tanár 1599-ben megjelent munkájában szintén említést tesz a madártermő fákról. Ha ezeket a „tudományos müveket" olvasgatjuk, hódolattal kell adóznunk azoknak az Ismert és ismeretlen kutatóknak, tudósoknak, akik sokszor még az életüket is kockára téve. átkutatták földünk legelrejtettebb zugát ls, hogy hű képet adjanak az ott élő állatvilágról. Nekik kö szönhetjük, hogy a 17. századbeli tudományos köntösbe öltöztetett szörnyű tudatlanság után természetrajzi Ismereteink a mai magas színvonalra emelkedhettek. Dr. Parraghy Pál NAPLÓ Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Szombathelyen PAVEL ÁGOSTON nyelvész, etnográfus. 1911-ben magyar—latin szakos tanári, 1913-ban doktori diplomát szerzett a budapesti egye temen. 1933-ban átvette a Vasi Szemle c. helyismereti folyóirat szerkesztését. 1941-ben a szegedi egyetemen a délszláv nyelv és irodalom tárgykörében magántanárrá képesítették. Nyelvészeti munkásságának központja a Mura vidéki szlovén nyelvjárás vizsgálata. A népköltészetből kiindulva foglalkozott a szlovén irodalmi nyelv kialakulásának kérdésével és magyarra fordította annak világirodalmi rangú termékelt.