Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-24 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

MIKROSZKÓP ALATT Nemzetközi együttműködés A bősi kutatóállomás természetesen a zvoleni kutatóintézettel együtt szé­les körű nemzetközi együttműködés tervén dolgozik. Főleg olyan országok­kal, melyek a mieinkhez hasonló fel. tételekkel rendelkeznek. Elsősorban: Magyarország, Jugoszlávia, Románia. Az ilyen együttműködésnek több elő. nye is van. Elsősorban is az egyes ku­: í SK; í S A fáról járja az a mondás, hogy az embert születésé­től egészen a sírig elkíséri: az emberpalánta bölcsőben látja meg a napvilágot és koporsóban hunyja szeinét ötök nyugalomra. A közbeeső életúton pedig ezernyi formában szolgálja Földünk lakóit. .. N' |éhány évtizeddel ezelőtt még csupán a kemény fát ismerték él teljes értékű fának, az erdőgazda, ságok is csaknem kizárólag a tölgyet, a bükköl telepítették. Csakhogy a ke­mény fa „érési" ideje meghaladja a száz évet is. A második világháború után pedig a fa különösen keresett nyersanyaggá vált. Ennek következté­ben a szakemberek figyelme a gyor­sabb növekedésű fajták felé fordult. Ez főleg a nyárja és a fűzfa, amelyek nem 100—120, hanem 30 év alatt nő nek fűrész alá. Közben puha fa ipari túl pedig kísérletek kezdődtek annalc megállapítására, melyik vidékre, bizo. nyos éghajlati 'és talajfeltételek mel­lett, melyik nyárfa-fajták a legalkal­masabbak. A kísérletek gyakorlati célt szolgál­nak: főképp az árterületek leghatéko­nyabb kihasználását megfelelő fajták kiültetésével, hogy a legkisebb befek. tetéssel a legrövidebb időn belül mi­nél nagyobb mennyiségű fa kitermelé­se váljék lehetővé. Nos, a kezdet óta két év híjái* két fivtlzed telt el, s a bősi kutatóállomás O a> <JÍ c O) tu Ď t) felhasználásának módját is kidolgoz­ták. Több országban nagy kiterjedésű nyárfaerdőket alapítottak intenzív mű­veléssel és kiváló hozamokkal. A gyors növésű, nagy hozamú lomblevelű pu. lia fa hamarosan helyettesítette a nem­rág még pótolhatatlannak vélt kemény lát. 1948-ban Csehszlovákiában is meg­kezdődött a nyárfák rendszeres kiül­tetése . 74 faóriás Szlovákiában A Dunától alig két-három kilométer­nyi távolságra, Bős (Gabfiikovo) köz. ség peremén egy szép park kellős kő. aepén, faiskolától övezve, üvegház szomszédságában áll az erdészeti kí­sérleti állomás. (A pontosság kedvé, ért: az állomás a zvoleni erdészeti ku. tatóintézet munkahelye.) Vezetője Martin VojtuS mérnök, a tudományok kandidátusa tájékoztatásából tudjuk meg, hogy az állomás 1952-től műkö­dik és kizárólag a nyárfák és fűzfák szaporításával, nemesítésével foglalko. ziik. Elsőként fel kell térképezni a nyár. fás, fűzfás területeket Szlovákiában, főleg a Morava, Duna, Vág, Nyitra, Garam, Hernád, Torysa, Laborc, Lator­ca és az Uh völgyében. így választót, tak ki 74 óriási nyárfát, a további sza. porítás és nemesítés törzsállományát. (Érdekesség kedvéért a kiválasztott nyárfák életkora 30—55 év, magassá­ga 23—37 méter." vastagsága 34—94 cm.) További feladatként tűzték ki úf nyárfás területek alapítását és meg­kezdték a nyárfák nevelésével, gondo. Írásával kapcsolatos kísérleteket. Ezen máris eredményekkel büszkélked­het... Nyárfák nemesítése Hallottunk már szőlő, alma, barack nemesítéséről, de nyárfákéról? Pedig igen. A szigorúan tudományos részt azonban hagyjuk a szakembe­rekre. Maradunk a gyakorlati érdekes­ségeknél. Mindenekelőtt az egyes körzetek­nek megfelelő fajtákat keresik. Mert a nyárfa-családnak bizony sok tagja van. És mindegyik más-más tulajdon­ságokkal, és természetesen igényekkel rendelkezik, s e szerint kell megvá­lasztani a kiültetési helyüket: a leg. megfelelőbb körzetet. Miben különbözhet egyik körzet a másiktól? Először is fontos a tengerszint fe­letti magasság. Ugyancsak fontos a talaj minősége, például: milyen vas­tag a termőtalaj rétege (jobbára árte. rületekről van sző), hol kezdődik a kavicsos réteg, milyen mélyen van a talajvíz, mennyire ingadozik a talaj­víz szintje stb. Számos további szem­pont sem kerülheti el a kutatók fi­gyelmét: milyen a talaj össz^Jétele, mennyi a napsütés és a csapadék egy évben. Valamennyi tényezőt szem előtt kell tartani az egyes fajták kiválasz. tásakor. Ha pedig egyes (módjuk kihaszná­latlan) területek részére nincs igazán alkalmas, azaz a területi feltételek­nek megfelelő fajta, akkor követke­zik a tudósok munkája: ki kell azt ne­mesíteni (például keresztezéssel). Ugyanez vonatkozik a fűzfára, amelynek különös tulajdonsága, hogy az árterületeken (magas talajvíz-szint, tel) jól kedvez neki, a kártevőkkel és a betegségekkel szemben rendkívül nagy az ellenállóképessége. S itt mind. járt le kell szögezni, hogy a nyárfáik nemesítésének egyik célja ugyancsak a betegségekkel szembeni természetes ellenállóképesség kifejlesztése. A mes­terséges védekezés ugyanis növeli a kitermelési költsgeket. Nyárfa-ültetvények Martin VojtuS mérnök egy olasz szakfolyóiratot vesz elő. Címlapján hosszú sorokban óriási gyertyákként sorakoznak a nyárfák. — Nyárfaültetvény ... Nézze csak a törzseket, hat-nyolc méter magasságig teljesen sima, görcsmentes. Jól ápolt ültetvény, kiváló minőségű fával... Igen, a kezeléstől függ. Az olaszok az utóbbi években nagy sikereket ér­tek el a nyárfák szaporítása és minő. ségi javítása terén. Hasonló kísérletek folynak a bősi kutatóállomás keretében is. 1958-ban egy nyárfaerdő szélét kivágják, a gyökereket eltávolították, majd a ki­tisztított részt újra befásították. Olyan feltételek között dolgoztak, mintha ir­tás után fásítanának. A fácskák öt év alatt 8—10 m magasságot, törzsük 6 —12 cm vastagságot ért el. 1959-ben próbálkoztak az ültetvé­nyek meghonosításával is. Az ültetvény az erdőtől annyiban különbözik, hogy az ültetvényen gondos művelés, nö­vényápolás folyik (kapálás, trágyázás, gallyazás stb.), mint például a kuko­rica vagy a cukorrépa esetében. Az első ültetvényeket mezőgazdasá. gi területen létesítették. Ez a kísérlet nem vált be, mert sok-sok akadályba ütközött. 1965 óta az ültetvényes mód­szert 5—15 hektáros erdei területe­ken kísérletezik, Szlovákia alacso­nyabb fekvésű' vidékein. Itt is kísérletek folynak, különféle kötésekkel próbálkoznak (pl.: 4X4, 8X4 és 8X8 m távolságra ültetik ki a fácskákat egymástól). Az első ered­ményeket M. Vojtuš mérnök nemrég megjelent könyvében rögzíti. Adatokat gyűjtenek, milyen körülmények kö­zött milyen kötés a legalkalmasabb. Az eredmények az eddigi legrégibb, 7­éves ültetvényen a sűrűbb kötés mel­lett szólnak (legnagyobb a magasság, az évi hozam és a rönkfa mennyisége stb.). A műveléssel kapcsolatos számos kérdésre keresnek választ, hogy meg­gyorsuljon a fák növekedése, nagyobb legyen az ellenállóképességük a gom­babetegségek ellen és mindezt a lehe. tő legalacsonyabb termelési költségek mellett érhessék el. Csupán egyetlen példa a problémák tömkelegéből: megállapítást nyert, hogy a fák növekedése szempontjából nagyon fontos, hogy mindennemű mű­velést még az ún. második vegetációs időszak előtt, tehát augusztus elejéig elvégezzenek. Csak a sok hasonló apró ismeret együttes érvényesítésével érhetjük el, hogy az évi kitermelést az 1980—1985. ös években 300 000 köbméterre növel, jék. S még e mennyiségen belül sem mindegy, milyen a fa minősége. A terv a mennyiség 80—90 százalékát ipari felhasználásra szabályozza elő. Ehhez pedig sudár, egyenes növésű, görcsmentes, vastag törzsű fákat kell kitermelni. Hisz két-három év múlva csak a párkányi cellulózgyár 90 000 köbméternyi nyárfával számol... >:» rn • ; .... Nyárfa-csemeték a kutatóállomáson. tatóállomások eddigi ismeretet kicse­rélhetők és nem kell kísérletezni olyan területeken, ahol másutt már elfogad­ható ismeretekre tettek szert. Továbbá az eddigi ismeretek ts összehasonlít­hatók és így hitelességük ellenőrizhe­tő. Végezetül pedig a további kísérle. tek tervszerűen feloszthatók. A közös kísérletek is két részre oszthatók. Az új kísérletek párhuza­mosan végezhetők és az eredmények egyetlen kísérleti időszakban (10—15, esetleg kevesebb év) egyeztethetők több, de azonos feltételekkel rendel­kező területről. Egy időszakban több termelési mód, és több nyárfa-fajta fejlődése egyeztethető össze. Vannak viszont területek, ahol a kísérleti feladatok megoszthatók, te­hát nem szükséges a párhuzamosság. Ez is meggyorsítja az ismeretek gya­rapítását, mert nagyobb tudományos terület ölelhető fel egyszerre. A bősi kutatóállomás dolgozói sokat várnáik e nemzetközi együttműködés, tői. S ami fáj A kutatóállomás dolgozóinak becs­lése szerint Szlovákiában legalább 2000 hektárnyi olyan — lényegében kihasználatlan terület létezik, ahol a nyárfa, e fontos, s egyre keresettebb nyersanyag számára kedvezők a félté, telek. Még sincs kihasználva . . Miért? Pedig a nyárfa kiváló nyersanyag, felhasználási lehetősége sokrétű és termesztése kifizetődő. Szerény számí­tások szerint az 1 hektáron kitermel­hető tiszta évi jövedelem 4000 korona. Ezen túl növeli az alacsony fekvésű területek esztétikáját. Hisz csupán egy­egy nyárfa-sor az út mentén az egész tájat szebbé teszi. Hát még a nyárfa­erdők 1 Végezetül pedig tisztítja, oxigénnel dúsítja az amúgy ls szennyes levegőt* léhát egészséges környezetet teremt. Mégis... Ennek ellenére nemcsak az egyes területeket, hanem sokszor a kiülte­tett fácskákat sem kímélik. Nemegy­szer szórakozásból pálcának is kivág­ják. Hány ember munkáját pusztítják, semmisítik így meg... Ez az, ami fáj a kutatóknak, tudó­soknak, akik egész munkájukat, életű, ket annak szentelik, hogy minél szebb és minél több nyárfa díszítse, gazda, gítsa szülőföldünket, országunkat. A bősi erdészeti kutatóállomás. Imrich Schwarcz felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom