Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-14 / 11. szám, csütörtök

Csehszlovákia és Bulgária gazdasági kapcsolatainak jó hagyományai vannak (Folytatas az 1. oldalról) leg jelentősen megváltozott a kölcsönös szállítások struktúrá­ja is. Ehhez hozzájárul a foko­zottabb szakosítás és kooperá­ció. Országaink gazdasági együttműködése már ma is erő­teljes, bár még sok a kihasz­nálatlan lehetőség és tartalék. Az új, hosszú időre szóló ke­reskedelmi szerződés megterem­ti a szükséges előfeltételeket a kölcsönös áruforgalom további jelentős növeléséhez és a foko­zatos integrációhoz. A szocialista gazdasági integ­ráció problémái ma olyan gya­korlati kérdésként szerepelnek napirenden, amelyre fokról fok­ra konkrétabb választ kell ad­nunk. Már nem indulhatunk ki azokból az egyes jó eredmé­nyekből, amelyeket a Szovjet­unióval, a Bolgár Népköztársa­sággal, az NDK-val és más szo­cialista országokkal folytatott együttműködésünkben értünkéi. Mint önök, mi is elsősorban az együttműködés olyan formáinak elmélyítésére törekszünk, ame­lyek biztosítják a termelési ko­operációt és a szakosítást, arra törekszünk, hogy fokozatosan olyan feltételek alakuljanak ki, amelyekben a szocialista orszá­gok egyes népgazdasági irány­zatai kölcsönösen kiegészítik egvmást. • Ľbben rejlik közös gazdasá­gunk kimeríthetetlen forrása. Ehhez sokkal jobb feltételeink vannak, mint a tőkésállamok­nak. Csupán arról van szó, hogy a lehetőségeket maradéktala­nul kiaknázzuk és valamennyi­ünk lavára fordítsuk. Nem sza­bad megijednünk azoktól a nehézsegektől, amelyek a gaz­dasági integráció folyamatában felmerülnek. Ugyanis nem arról van szó, hogy egyes kormányok bizonyos határozatokat hozza­nak. Elsősorban maguknak a vállalatoknak, trösztöknek, kombinátoknak kell igen szívó­san és kezdeményezően meg­oldaniuk a problémákat és le­küzdeniük az akadályokat. Valamennyi szocialista ország népgazdaságának fejlődésében a termelés műszaki színvona­lának, a termékeknek és a munkatermelékenységnek szün­telen emelkedése a döntő, ez befolyásolja a termelési -költsé­geket és a termékek árát is. Ezért oly szükséges, hogy a leg­szélesebb mértékben létrejöj­jenek a kooperációs és az integ­rációs célkitűzések feltételei — a tudományos kutató munkahe­lyektől, a konstrukciós tervezé­si. technológiai intézmények és alakulatok kollektíváitól kezd­ve egészen a termelésig — a termelési tervek kölcsönös ösz­szehangolása útján. Éppúgy, mint önöknél, Cseh­szlovákiában is most fejeztük be az ötéves terv kidolgozását, amelynek fő irányelveit ebben az évben tárgyalja meg a két testvérpárt kongresszusa. Ez te­hát nagy alkalom lesz az egyes termelési ágak kölcsönös egy­bekapcsolódásához, gazdasági irányzataink kölcsönös koordi­nálásához. E kérdésekhez érthetően igen józanul és reálisan kell köze­lednünk. Nem lehet mindent egycsapásra megoldani. Kezdjük azonban az egyszerűbb kérdé­sek megoldásával, amelyek töb­bé-kevésbé világosak és folytas­suk a bonyolultabb és komple­xebb programokkal. Szocialista internacionalizmu­sunknak egyre jobban meg kell nyilvánulnia nemcsak politikai és Rleolőgiai téren, hanem a gazdaságban is, mert a gazdasá­gi eredmények bizonyítják a legmeggyőzőbben a szocialista társadalmi rendszer erejét, elő­nyelt és haladó voltát. Kommunista pártunk elszánt akarattal kész ebben az irány­ban haladni, örülünk, hogy itt a bolgár kommunistáknál is hasonlónak voltunk tanúi. Igaz, nemegyszer még járat­lan úton kell haladnunk. De csak az győzhet, aki meg van győződve az út helyességéről, aki jól érti a dolgát, aki poli­tikailag és szakmailag is ko­runk követelményeinek magas­latán áll. Tisztelt barátaim! Országunkban való tartózko­dásunk alatt lehetőségünk nyí­lott közelebbről megismerni a bolgár nép munkájának eredmé­nyeit; e nép a kommunista párt vezetésével sikeresen építi a szocializmust. Ezek nagy és fi­gyelemre méltó eredmények. Az új Bulgária arculata a szó szo­ros értelmében napról napra változik, s a gazdasági poten­ciál olyan ütemben növekedik, amely barátainkban örömöt és bámulatot, a szocializmus ellen ségeiben pedig gyűlöletet kelt. Ezzel együtt emelkedik a bol gár dolgozók életszínvonala. Biztonsággal és bizalommal te­kinthetnek a jövő elé. A szocialista építés konkrét problémáinak megoldása során önök számos értékes tapaszta latot szereztek, amelyek szá munkra is tanulságosak. Úgy véljük, hogy a kölcsönös tapasz­talatcsere hasznos, és azt cél tudatosan rendszeresen fejlesz teni kell. A szocialista építés elmúlt éveiben új lapok íródtak kap­csolataink történetében. Új ha­gyományok keletkeztek — a proletár nemzetköziség, a test­véri kapcsolatok, a kölcsönös bizalom és segítség elvein ala­puló hagyományok. Egy pilla­natra sem feledkezünk meg ar­ról, hogy ez csupán a Szovjet­unió fasizmus feletti történelmi győzelmének, a világ első szo­cialista állama létezésének, ha­talmas, gazdasági, tudományos­műszaki és katonai erejének köszönhető. A Szovjetunió óriá­si nemzetközi politikai tekinté­lye biztosítja elsősorban orszá­gaink függetlenségét és szocia lista építésünk békés feltételeit. Tisztelt Elvtársak, barátaink! Még egyszer köszönöm önök­nek a kellemes pillanatokat, amelyeket itt együtt tölthettünk. Küldöttségünk nevében mind­nyájuknak számos további si­kert kívánok munkájukban és életükben. Virágozzék gyönyörű szMialista hazájuk! Éljen és szilárduljon a szo cialista közösség egysége! Éjijén a bolgár nép tapasztalt vezére, a Bolgár Kommunista Párt! Éljen és tovább mélyüljön a csehszlovák és a bolgár nép ba­rátsága! Zsivko Zsivkov beszéde Ľubomír Strougal viharos tapssal kísért beszéde után Zsivko Zsivkov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnökének első helyet­tese emelkedett szólásra. Töb­bek között a következőket mon­dotta: Engedjék meg, hogy mélysé ges megelégedésünket fejezzem ki afelett, hogy nagyra becsült csehszlovák vendégeinket meg­ismertethettük a Marica írógép­gyárunk sikereivel és távlatai­val, iizemifnk fiatal és igen igé­retteljes kollektívájával Plovdiv város harcos munkásosztályá­nak egyik osztagával. Ez a korszerű üzem a Bolgár Kommunista Párt és a népi kor­mány egyik alkotó lépése a korszerű ipar kialakítása és a tudományos műszaki haladás meggyorsítása felé. Építése 1967 júliusában vette kezdetét és még ugyanazon év végén megkezdte a hordozható írógépek hat faj­tájának és egyfajta villamos írógépnek a rendszeres gyártá­sát. Az üzem mellett műszaki fejlesztési alap épült ki. Az üzem dolgozóinak 55 százaléka nő és a dolgozók 70 százaléka Komszomoltag. Az üzem termé­keit szívesen vásárolja a világ számos országa. Használjuk fel ezt az alkal mat arra, hogy szívélyesen kö szöntsük a Marica üzem haladó munkakollektíváját és új sike­reket kívánjunk alkotó szocia lista munkájában. A Bolgár Népköztársaság dol­gozói óriási érdeklődéssel kísé­rik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozóinak harcát, akik a CSKP vezetésével a szo­cializmus nagy művét építik a testvéri országban, örülünk a testvéri csehszlovák nép sike­reinek, mert azok a szocializ­mus diadaláért folyó nagy küz­delemben elért közös sikerek. Barátságunk ma a szocialista internacionalizmus elvei alap jáu fejlődik és virul. Melegen üdvözöljük Csehszlo vákia Kommunista Pártjának, Gustáv Husák elvtárs vezette Központi Bizottságának politi­káját, a szocialista Csehszlová­kia további fejlesztésének és felvirágoztatásának, a gazdaság fejlesztésének, a népjólét emelé­sének politikáját. Üdvözöljük a csehszlovák munkásosztályt, amelynek forradalmi és interna­cionális hagyományai jól ismer­tek a bolgár nép előtt. Mélysé­gesen biztosak vagyunk abban, hogy a jövőben is vállvetve fo­gunk haladni a nemzetközi kommunista és munkásmozga lom első soraiban a kommuniz­mus nagy eszményeinek megva lósításáért vívott harcban. A Bolgár Népköztársaság és Csehszlovákia gazdasági együtt­működésének szilárd és hosszú hagyományai vannak. Az elmúlt ötéves terv folyamán a kölcsö­nös árucsere értéke mintegy 750 millió rubelt tett ki, A hosz­szú érvényű együttműködésről e napokban Szófiában aláírt egyezmény feltételezi, hogy az 1971 —1975-ös időszakban a köl csönös árucsere-forgalom 1 mil­liárd 200 000 000 rubel értékre emelkedik. Pozitív tény az, hogy az áru­csere több mint 55 százalékát gépek és berendezések alkotják majd. Ez teljesen megfelel kö­zös érdekeinknek és hozzájárul gazdaságaink szocialista integ­rációjának bővítéséhez és mé­lyítéséhez, elősegíti a legfonto sabb gazdasági ágazatok — a gépipar, az elektrotechnika, az automatizálás, az energetika, a vegyipar, a kohászat stb. gyors fejlődését. A nemzetközi szocialista gaz­dasági integráció elmélyítésével ugyanakkor eleget teszünk a tu­dományos műszaki forradalom követelményeinek. Országaink gazdasági és tu dományos műszaki kapcsolatai további elmélyítésének szem­pontjából nagy jelentőségű volt a bolgár párt- és kormánykül­döttség múlt évi februári prágai látogatása Todor Zsivkov elv­társ vezetésével, valamint a Gustáv Husák elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség je­lenlegi bulgáriai látogatása. Megelégedéssel állapítjuk meg az integrációs folyamatok fejlődését országaink gépipará­nak területén, valamint számos termelési ágazat szakosításában és kooperációjában. Engedjék meg, hogy emlékeztessek a ne­héz tehergépkocsik gyártásában létrejött kooperációs egyez­ményre, a dohányipari gépgyár, tás szakosításáról aláírt egyez­ményre stb. • Ezek az egyezmények az egy re szorosabb bolgár—csehszlo vák gazdasági együttműködés útjának határkövei. Testvéri országaink gazdasági együttműködésének ezen új for­mái és magasabb fokozatai megfelelnek a KGST 13. rendkí­vüli ülésszaka és 14. ülésszaka határozatainak. Szeretném hangsúlyozni, mi lyen rendkívül fontos orszá­gaink szocialista fejlődésének jelene és jövője szempontjából a Szovjetunióval vaLó gazdasági kapcsolataink és testvéri együtt­működésünk, gazdaságaink In­tegrációja a hatalmas szovjet gazdasággal, valamint a KGST többi tagállamával. A bolgár kommunisták és ha­zánk valamennyi dolgozója nagy érdeklődéssel tekint a kü­szöbönálló X. pártkongresszus elé és nagyarányú szocialista munkaverseny bontakozik ki. A kongresszus értékeli a IX. párt­kongresszus óta megtett utat. Legnagyobb vívmányunk az ötö­dik ötéves terv sikeres teljesí­tése. Ezen időszak alatt a nem­zeti jövedelem 52 százalékkal, az ipari termelés pedig mintegy 70 százalékkal, a lakosság reál­jövedelme 35 százalékkal emel­kedett. A párt Központi Bizottsága plénumain a IX. kongresszus szellemében olyan fontos hatá­rozatokat hozott, amelyek a marxizmus-leninizmus alapján gazdagították és alkotó módon magasabb elméleti és gyakorla­ti színvonalra emelték a párt tevékenységét. A X. pártkongresszus megerő­síti azt a programot, amely új világos távlatokat körvonalaz szocialista hazánk előtt, felvá­zolja a fejlett szocialista társa daiom felépítésének fő útját. A kongresszus a bolgár kommu­nisták mélységes Internaciona­lista hagyományainak újabb szemléletes dokumentálása lesz. Engedjék meg végül, kedves csehszlovák testvéreink, hogy kifejezzem pártunk és kormá­nunk, valamennyi dolgozó ren díthetetlen meggyőződését, hogy a jövőben is közös erőfeszítés sel, fáradhatatlanul munkáikod ni fogunk a bolgár—csehszlo­vák barátság megszilárdításán, a gazdasági együttműködés bő­vítésén, testvérnépeink érdeké­ben és javára, s, a szocializmus zászlaja alatt megszilárdítjuk a szocialista közösség egységét és felzárkózottságát. Éljen a bolgár—csehszlovák barátság! Éljen a Bolgár Kommunista Párt és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja! ÜLÉSEZETT A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI BANK Moszkva — Moszkvában teg­nap befejeződött a Nemzetközi Beruházási Bank tanácsának második ülése, amely jóváhagy­ta a bank hitel- és kamatpoliti­kájának elveit. A jegyzőkönyvet Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mon­gólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői írták alá. A szocialista országok megál­lapodtak abban, hogy ez év ja­nuár végéig a megállapított arányok szerint — 175 millió transzferábilis rubelt fizetnek be, ezen belül 52,5 millió rubelt szabadon átváltható valutában, vagy aranyban. A tanács ülésének résztvevői meghatározták a bank irányító struktúráját és státusait-az 1971. évre. A Beruházási Bank tanácsának ülésén, — amely két napig tar­tott — részt vettek a szocialista országok nemzeti bankjainak el­nökei, a tervező szervek, a kül­kereskedelmi és a pénzügymi­nisztériumok vezetői. FORRADALMI INTÉZKEDÉSEK BOLÍVIÁBAN La Paz — Kedden La Pazban tömegfelvonulások ünnepelték a jobboldali puccskísérlet buká­sát. A tüntetés után La Paz fő­terén tízezer ember részvételé­vel tartott nagygyűlésen Juan losé Torres köztársasági elnök is megjelent. A felszólalók egymás után je­lentették be, hogy a forradalmi haladás egyetlen lehetősége: a nép felfegyverzése. Torres elnök azt hangoztatta beszédében, hogy meggyorsítja forradalmi programját, „olyan mértékig, ahogyan önök akar­ják". Hozzáfűzte, „népi gyűlést" hajlandó létrehozni abból a cél­ból, hogy ellenőrizze a kor­mányprogram végrehajtását. Torres hozzáfűzte: kormánya nem fog habozni, hogy a bolí­viai forradalmat elmélyítse és közelebb vigye a dolgozók által követelt célokhoz. „Nem tudom, szocializmus lesz-e itt, vagy for­radalmi nacionalizmus, de har­colunk a nép boldogságáért, és megszüntetjük Bolíviában az éhínséget egyszer s mindenkor ra." Egy másik jelentés szerint a bolíviai kormány megszüntette az egyik amerikai bányaipari társaság, az International Metal Processing Corporation (IMPLf koncesszióját. A nagyvállalat 1965 óta értékesítette az érté­kes ónbányászati melléktermé­keket. A FÉLRESIKERÜLT 187. I atin-Amerika a hét elején ismét hallatott magáról: Bolíviában jobboldali tisztek puccsal akarták megdönteni fuan fosé Torres elnök haladó kormányát. A jobboldali láza­dást úgyszólván csírájában el­fojtották, egyes főkolomposok idegen nagykövetségeken keres­tek menedéket, mások pedig megadták magukat a kormány­hű csapatoknak. így tehát ku­darccal végződött az az állam­csíny-kísérlet, amely az ország történetében a 187. lett volna. Bolívia mint független dél amerikai köztársaság viharos múltra tekint vissza. Ennek jel­lemzésére elég megemlítenünk, hogy 70 államelnöke közül csak egy töltötte le pontosan megbí­zatási idejét. A többi előbb kényszerült távozni vagy láza­dás áldozata lett. Mivel Bolívia ásványkincsek­ben, elsősorban ónban igen gaz­daj* ország, érthető, hogy az észak-amerikai monopóliumok érdeklődésének előterében ál­lott és áll. Az ország legújabb történelmében 1952 jelentett változást a múlttal szemben: az ekkori államcsínnyel felkerült kormányzat forradalmi változá­sokat akart megvalósítani, álla­mosította az ónbányákat és mintegy 300 ezer parasztot jut­tatott földhöz. A belső és külső ellenség cselszövése folytán a forradalmi lendület fokozatosan lelohadt, s a hatvanas évek felé már híre-hamva sem maradt a forradalmi változásoknak. Az ónbányák visszakerültek régi tulajdonosaik kezébe. Az 1964-es katonai puccs az indián származású Barrientos Ortuno elnököt, az amerikai monopóliumok kedvencét, a „szép Renét" juttatta hatalom­ra; ő ügyes manőverezéssel pró­bálta kifogni a szelet egy érle­lődő népi forradalom vitorlái­ból, ám ötévi diktátoroskodás után rejtélyes körülmények kö­zött repülőszerencsétlenség ál­dozata lett a maga vezette gé­pen. Barrientos halála után Ovando Candita tábornok foglal­ta el az elnöki széket, s józan megfontolásból, avagy számítás­ból kísérletet tett a diktatúra megszelídítésére. Nyilván rá is hatott a perui példa, ám a had­sereg jobboldali tisztikara több­szöri eredménytelen kísérlet után tavaly októberben elmozdí­totta őt a hatalomtól. A hata­lomra igényt tartó jobboldali tiszti csoportosulásokkal szem­ben a baloldali irányzatú Torres tábornok, elmozdított hadsereg­főparancsnok kerekedett felül, s azóta új fejezet kezdődött Bolívia történetében; Peru és Chile mellett ez az ország is a latin-amerikai nemzeti felsza­badító mozgalom élén állt. Várható volt, hogy a jobbol­dali körök megkísérlik majd a hatalomátvételt, s ehhez kül­földről is támogatást kapnak. Torres ügyesen kezdte el kor­mányzását, s a reakció mester­kedéseível szemben kezdettől fogva a népi egységre, a népi hatalom sajátos formájára tá­maszkodott, haladó programja: a pozitív semlegesség, mások belügyeibe való be nem avatko­zása, a népek önrendelkezési jo­gának tiszteletben tartása, a szocialista és a feflődö orszá­gokkal való diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatok felvéte­le alapján egységbe tudta for­rasztani a burzsoázia uralmával elégedetlen dolgozó tömegeket, meg tudta nyerni támogatásu­kat, söt nem félt felfegyverezni és mozgósítani őket a veszély óráiban. Ezért fulladt kudarcba Banzer ós Valencia ezredes mostani puccsa. ,A fasisztáknak leáldozott ebben az országban, s holnap új szakasz kezdődik, amelyet az jellemez majd, hogy a népnek a kormányban nagyobb lesz a képviselete" — mondotta Tor­res, amikor bejelentette a puccs elfojtásának hírét, L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom