Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)
1970-12-06 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó
Szabálytalanságok Ha až embernek mindennap születésnapja lenne, akkor a barátai sohasem hagynák el. A szerelemben már csak azért se maradjunk az elméletnél, mert így a teória elveszti jó hírnevét. Aki nem tud írni, analíabéta. Ps aki nem tud élni. .. ? A kispolgár is szereti az embereket, hiszen családtagjai is azok. Csak önmagát ismerte. Később mások iS megismerték. A legördülő függöny nemcsak a színésznek jelent megköiiynyebbülést, hanem gyakran a nézőknek is. Egyes kirakatok annyira sivárak és meztelenek, hogy legalább fügefalevelet akaszthatnának oda. A pincér definíciója: olyan ember, aki csak akkor hoz neked szívesen szódavizet, ha látogatóban vagy otthonában van, Egy kritikus mondotta: „Ma meg kell megint szúrnom valakit, csak még nem tudom, ki legyen az. A munkahely sok ember második otthona: ott is esznek, isznak és kártyáznak. TOMI VINCE CSALÁDI DILL I — Te semmiházi, nem szégyened magad? Tegnap este megint részegen jöttél haza! — De szívecském, mit dühöngsz? Én tegnap este nem is voltam berúgval — Micsoda? Még letagadod? Hiszen tegnap este magad is bevallottad! — Ugyan, ugyan édes, hát lehet egy részeg embernek hinni? ORVOSNÁL Egy prágai rendelőben: — Kérem, azt ajánlom magának, hogy ha még akar néhány évet élni, akkor egy korsó sör helyett mindig egyen meg egy almát. — De doktor úr, hol kapok én naponta negyven almát? MAI PÁRBESZÉD — Kislány, kérem, elkísérhetem haza? — Nembánom, és hol lakik? MEGLEPETÉS Veplacsek hazatér a szolgálati útjáról. A feleségét ágyban találja. Tágranyílt szemekkel nézi. Az asszony ijedten kérdi: — Ejnye Péter, mit látsz rajtam, hogy ilyen dühösen nézel? A férfi dühösen sziszegi: — Látni nem látok semmit, csak egy idegen férfit... NÁSZÜTON — Mondd, Ferikém, mindig így fogsz szeretni, mint most? — Igen, drágám, csak nem mindig téged .. SZÖVEG NÉLKÜL (Pavlilia — Zágráb) MEGLEPETÉS I Strsel — Szófia) VONATON Veplacsek szolgálati útra indul, Pozsonyból Kassára. Felesége mindent gondosan becsomagolt, még egy üveg szilvapálinkát is, de a férfinak meg kellett ígérnie, hogy leghamarabb Zsolna után bontja föl. A vonat elindult, Veplacsek izgett-mozgott, s amint elhagyták a fővárost, így mormogott magában: — A feleségem egyre messzebb. Zsolna is messze van még. Nem tudott ellenállni, elővette az üveget. Az üvegről egy cédula pottyant le. amelyen ez volt olvasható: — Imre, te senkiházi, mit ígértél nekem fél órával ezelőtt? ISKOLÁBAN — Sanyi, mondd meg, mi az a sárga veszedelem? — A sárga veszedelem, tanító bácsi, az eldobott banánhéj! A 0MJTTAN6 y v. J&' S . GYEREKÉSZ Két gyermek egy festmény előtt álldogál, amelyen Ádám és Éva látható. — Melyik ezek közül a bácsi? — kérdezi az egyik. — I tonna tudjam — mondja a másik —, hiszen nincs rajtuk ruha! ÁRUHÁZBAN A zsúfolt áruházba egy ijedt asszony rohan be szvetterben, de szoknya nélkül. Rémült arccal kérdezi: — Nem láttak, kérem egy rózsaszínű szoknyát, amelybe három kisgyerek kapaszkodott? NOI DOLGOK Cicvaŕekné panaszkodik: Rájöttem, hogy megöregedtem, és nem vagyok olyan szép, mint valamikor. — Ugyan, ne túlozz. Miből gondolod ezt a szamárságot? — kérdezi barátnője. — Hát abból, hogy a munkahelyemen, a pénztárnál azelőtt minden férfi rögtön zsebrevágta a visszajáró pénzt, de az utóbbi időben először gondosan megszámolják .. . JÓTANÁCS — Kovács szomszéd, arra kérem, hogy esténként, amikor feleségével kettesben vannak a szobában, legyen szíves húzza össze a függönyt, mert a fél utca magukon szórakozik. — Tisztelt Szabó szomszéd, ezt kikérem magamnak, fn minden este legalább tizenegyig a kocsmában kártyázom! DICSEKVÉS i — Képzeld el, én már tizenöt éve szeretem ugyanazt a nőt. — Hát akkor a feleséged boldog lehet. — Igen, mert még nem tud erről... BLŰD PÁRBESZÉD — Gratulálok, öregein, hallom, hogy apa lettél! — Igen, köszönöm. — Fiad van? — Nem. — Lányod? — Igen. Mondd, hogy találtad el? RÉMTÖRTÉNET A gyógyszertárban: — Jó napot kívánok, kérek valami jó erős mérget! — Becsomagoljam? — Nem kell, itt a helyben elfogyasztom ... TAPINTATLAN HIVATALNOK JÜU — Es mondja, vesebben? a férje szabadidejében mit csinál a legszfTAPASZTALAT — Ernő, azonnal azt mondod ennek ax úrnak, hogy igen! Megértetted?! : (F. Lander karikatúrája) Nevelésügy Jelentem az igen tisztelt közvéleménynek, hegy engem átvernek, kijátszanak, becsapnak, falhoz állítanak, hülyének néznek fnem kívánt törlendő). Ugyanis a pedagógusok, kriminalisták, pszichológusok, archeológusok és általában mindazok, aícik a fiatalkorúak bűncselekményeinek okait vizsgálják, azt magyarázzák nekem, hogy ezek a csintalan fiatalok zilált, rossz családi körülmények között élnek, ez nyomja a lelküket, mint tyúkszemet a cipő, ezért rombolnak, lopnak, rabolnak, ezért verik porhanyósra á békésen sétáló, korosabb állampolgárokat és nemi életük gyakorlatában ezért alkalmazzák a hosszadalmas hódítás helyett a rövid úton célhoz vezető erőszakot. Erre vasárnap este 11 óra körül jöttem rá, imikor a bratislavai Štúr utcán ballagtam otthonom felé. Ugyanis az utca másik oldalán hat fiatalkorú vonult és nyilván fizikai kísérletet végeztek, választ keresve arra a nagy horderejű kérdésre, hogy sikerült-e. tisztán az emberi hang erejével túlszárnyalni a jelenleg ismert legmagasabb zajszint felső határát. Amikor ez sikerült, kitüzesedtek az örömtől és az egyik azonnal egy másik kísérletbe kezdett: azt tanulmányozta, hogy egyrészt lehet-e minden munkaeszköz nélkül, két csupasz kézzel letörni a kapukilincset, másrészt, hogy milyen hatást gyakorol a kapu halmazállapotára az egyenletes ütemű, ám egyre fokozódó intenzitású rugdosás. De a többiek sem lazsáltak, hanem az arra siető nőket részesítették anatómiai oktatásban és konkrét javaslatokat tettek bizonyos biológiai műveletek gyakorlati tanulmányozására. Na kéremI Ha nekem a fent felsorolt szakemberek erre azt mondják, hogy e tettbuzgó fiatalok mamája éppen vájdlingot vágott a kedves papájuk fejéhez, vagy a kedves papa éppen ágydeszkával, vagy lőccsel kergette kedves mamájukat a szövetkezeti lakáségység összes termetben, akkor én egyrészt sikítok a röhögéstől, másrészt azt mondom, hogy ne tessék engem elmebajosnak nézni, én se ma léptem le a falvédőrőlI De ugyanígy reagálok arra is, ha azt állít fák, hogy „analizálni" kell a pajkos fiatalok lelkét és nem adminisztratív eszközöket kell alkalmazni, hanem jutalmazni kell őket, amikor nem üvöltöznek, nem tőrnek kapukilineset és nem akarnak az előttük elhaladó serdülő lányokkal és korosabb családanyákkal... szóval, tetszik érteni? Szerény véleményem szerint valóban lélektani eszközökkel kellene őket jó útra ve zetni: 117 pofonnal esetenként. Es ha szabad valamit kérni — szeretném, ha a jutalomkiosztó bizottság tagjai—kazánkovácsok lennének! PETERFI GYULA