Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-20 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

nyelvén Nemzedékről nemzedékre száll a „beszélő" dobok megszólaltatásának művészete. A kép az apa dun-dun-on, a fia kanagóón játszik. A legnagyobb tiszteletnek azonban az atupman „beszélő" dob örvend. Ez elefántbőrrel bevont kettősdob. Olyan, nagy, hogy külön támasztékra van szüksége. Mindenekelőtt szóbeli üzenetek átadására és népi táncok kísérésére szolgál. Általában híres emberek emlékét dicsőítik vele. Hangja nagy távolságra is hallható. Az aszafokjennel viszont a nyílt tengerre is tudnak üzenni közelgő vihar vagy más viszontagságok esetén. A főként Nigériában élő jarubáknál háromféle „beszélő" dob dívik: dundun, kanango és gudugudu. Itt a legnagyobb tiszteletnek .a dundun örvend, melyet „ja ilu"-nak, azaz a dobok anyjának is neveznek. Olyan mint egy keskeny hordó. Favázát kecskebőrrel vonják be. A váz alsó részében különféle fonalak vannak, ezek a dob legfontosabb részei, mert velük szabályozzák a hang magasságát. Nincs olyan népünnepély, tánc, amelyen ne kapna nagy szerepet az ősi hangszer, a tam-tam. Paradoxon, de mégis élő valóság, hogy a XX. század civilizációjába fokozatosan belenövő s Afrikában ma is igen nagy szerepe van e sajátos hírközlő eszköznek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem egy fontos határozatát például az ismert dekolonizációs határozatot is így juttatták el a nagyvilágtól elszakadva élő rengetegbe, az őserdei településekre. (L. L. összeállításai) nek mi a csúfneve, kinek mi a „hívá(t sa . A „hívás" vagy hívójel sajátos zenei ritmus. Vagy baráti meghívást, vagy riadót jelez, amelyet egy emberhez vagy egész csoporthoz intéznek. Mihelyt a dobos megállapította, hogy a hívójel elért rendeltetési helyére, nekilát a tulajdonképpeni üzenet továbbításának. Eleinte kis hangmagasságú hívójeleket ad le: — Halljátok, halljátok, halljátok ... Utána magasabb tónusokra vált át: — Halljátok, halljátok, halljátok! Halljátok, mit közöl veletek hű szolgátok, a dob... Hű dobotok tűzvészt észlelt a városban... De ti bátrak vagytok! Ti nem féltek a lángoktól! Menjetek ki házaitokból, szálljatok harcba a tűzzel! így működtetik a tam-tamot, melynek különféle fajtái vannak. Általában kiendur fa törzséből vájják a tamtam farészét, aztán fekete antilopbőrrel vonják be. A különleges „beszélő" A dun-dun „szerkezete". dobok elefántbőr bevonatúak. A dob felső része szélesebb, lent elkeskenyedik. A tam-tam lábakon áll, melyeket a bőrön keresztül bőrfűzőkkel erősítenek hozzá. Ha magasabb hangon akarják megszólaltatni a dobot, a dobos ráüt a tam-tam lábaira. Az afrikai dobok különböző nagyságúak. Vannak kisdobok — dondók és vannak óriásik — fontomfromok. Kiváltságos helyzetben van a harci dob — az aszafokfen. Ha ez megszólal, minden más dobnak el kell hallgatnia. A TAM-TAM Nemcsak hangszer • Afrika ősi művészete ma is él • Meglepetés a zsoldosoknak • Őserdei távíró van szó. Afrikában a dob ugyanis erőt jelent magában, felt adhat felkelésre, de ugyanúgy véget vethet egy lázadásnak. Annak idején, amikor még Abbud tábornok volt Szudán mindenható ura, a kormányfő dél-szudání helytartói megtiltották a lakosságnak, hogy akár csak táncoljon is dobszó mellett. Az északi katonai parancsnokok és tisztviselők ugyan nem értették a tam-tam nyelvét, de gyanították, hogy, s nem is alaptalanul, hogy a nilóták — Dél-Szudán őslakói — kormányellenes felhívások továbbítására használják fel hangszereiket. A leopoldville-i Kongóban a polgárháború idején a kormánycsapatok és a zsoldosok rádióadókkal és a legkorszerűbb távközlési eszközökkel rendelkeztek, a partizánoknak viszont segítségére volt a hagyományos lokole dob. Minden falu főterén ott áll ez a fából vájt, bőrrel bevont „hangszer". A lokole évszázadokon át segítségére volt a kongóiaknak, hogy a fontosabb események hírei faluról falura szálljon. Az egykori hitlerista gégemetsző, Müller őrnagy megdöbbenve tapasztalta, mennyire jól értesültek az eldugott őserdei falvak lakói is a zsoldosok „titkos" hadmozdulatairól. Nem véletlen, hogy amikor később értesült a tam-tamok jelentőségéről, a falvakba betört zsoldosok első dolga a dobok elégetése volt. A dobos jól értesült ember, népe hagyományainak és kulturális örökségének kiváló ismerője. Jól ismeri a szokásokat, a szertartásokat, közmondásokat, tudja, kit kell magasztalni, kiCsak az afrikaiak értik a dobosok mozdulatait. i Van-e nyelve az afrikai doboknak, a tam-tamoknak. Van bizony. De nem mindenki érti. Pedig ezen ősi hangszerek rendeltetése nagyon változátos. Használatának valamennyi afrikai törzsnél van egy általános, közös vonása, aztán a körülményektől függően sajátos jellegzetességei is vannak. A ghanai akan törzsnél például nemcsak dal- és tánckíséretül szolgál. A tam-tam úgyszólván valamennyi politikai és társadalmi esemény elengedhetetlen kelléke. A dobpergés minden afrikai számára érthető nyelv. Ha egy ghanai faluban felhangzik, vagy helyesebben odahallatszik a tamtam zaja, a lakosság mintegy jeladásra összefut. Valóban jeladásról Merre tart az írásreform? A SOKNYELVŰ ÁZSIA A hábörú Után sorban nyer- • ték' el függetlenségüket az ázsiai " országok, s egyik legfontosabb aemzéti intézkedésük a nyelvreform volt. A reformok különféle célokat követtek, de közülük a legfontosabb, hogy egységes nemzeti nyelvet hozzanak létre és korszerűsítsék az írááf. A nyelvreform rendszer hatalmas társadalmi megmozdulások kísérője volt. Kínában már tíz nappal a népköztársaság kikiáltása után összefogtak az írásreform hívei. 1952-ben nekiláttak az írásjelek egyszerűsítéséhez, s bejelentették, hogy tovább foglalkoznak a kínai írásrendszer jövőjével. A Fülöp-szigeteken egy év sem kellett ahhoz, hogy államnyelvként bevezessék a tagalogot. A történelemből ismert tény, milyen gyorsan valósította meg Törökországban Kemal Atatürk az arab ábécéről a latinra való áttérést. Kínai problémák Noha Kínában tervbe vették, a latin ábécé bevezetését, abban maradtak, hogy csak az írásjelek kiejtése átírásának latin rendszerét fogják használni, mert közben elszalasztották az időt. Ügy vélik, ha a forradalom utáni első tíz évben konkretizálták volna ezt a kérdést, talán számíthattak volna sikerre. A nyelvnek és az írásnak annyira megállapodott szerkezete van, hogy gyökeres társadalmi átalakulás folytán csak robbanásszerűen változtatható meg . Az indiai alkotmánynak van egy cikkelye, amely kimondja, hogy a köztársaság hivatalos nyelve csak a szanszkrit írású hindi lehet. Ugyanakkor Indiában 13 hivatalosan elismert nemzeti nyelv van. így tehát az alkotmány ajánlja, hogy az ország számos nyelvének egyike legyen a hivatalos nyelv. Tizenöt évi határidőt szabtak erre, melynek letelte után az angol nyelv elveszti „honpolgárságát". Ez a határidő 1965. január 26-án már lejárt, de a hindi még nem vált államnyelvvé. Az angol továbbra is „interlingua" az indiai parlamentben. Elhatározták, hogy tíz év múlva újra visszatérnek a hindi hivatalos nyelvvé nyilvánításának kérdéséhez. Egy pekingi dialektusban beszélő kínai például képtelen megérteni más, távoli tartományban honos tájnyelven beszélő honfitársát. Ez akadályozza az ország egységét. A Kínai Népköztársaság megalakulása után a művelődésügyi minisztérium egységes államnyelv kiterjesztésével foglalkozott. Ez ugyanis eszköz és cél is. A nyelvegység elérése egyszersmind az ország politikai és kulturális egyesítését is szolgálja. Írásreform A nyelvi egység elérése után felmerül az írás egyszerűsítéséinek kérdése. Néha egészen új írásmód bevezetéséről van szó. mint például Észak-Koreában. Ez az ország felszabadulása után megszüntette a kínai írásjeleket, és áttért a koreai ábécére, amelyben a balról, jobbra tartó európai írásrendszer érvényesül. A koreai írásrendszer kimondottan koreai eredetű. Azelőtt onmun-nak nevezték, most hangil-nak. Csak a koreai írás nemzeti eredetű és a Koreai-félszigeten alakult kl, míg a többi ázsiai írásrendszer három forrásból ered (a „kana" japán szótagírás a kínai írásjelekből alakult ki, a thai és a tibeti irás indiai, a mongol írás pedig arab eredetű. A koreai írás mintegy 500 éve alakult ki. Fiatalsága ellenére nagyon ésszerű és pontosan visszaadja a koreai nyelv hangjait. Mind a Koreai Népköztársaságban mind Dél-Koreában csak v ' í - . > í • ** ... í. . ^ - •• . . ' 11 i x x- N í' í>* btítfírgK: Vä <"*» v> ••• - ŕ; - V ' •'•• 1 ••-.•'' ; : » ..." gíSM^WÄ >>V > _> ^ y - -s • s 'X a felszabadulás után ismerték el hivatalosan a koreai írást. Míg azonban Észak-Koreában áttértek a balról jobbra való koreai betűírásra, Dél-Koreában kínai írásjelekkel vegyes frást alkalmaznak. Až utóbbi időben azonban a hivatalos iratokban és a szépirodalomban itt is a tiszta koreai írás érvényesül. A koreai nyelvben a kínai írásjeleket csak a kínaiból átvett szavak Írására használták. Japánban viszont nemcsak a kínai eredetű, hanem a kimondottan japán szavakat is írásjelekkel írják — „jamato kotoba". Egy írásjelnek rendszerint több hangzási variánsa van. Ezért Koreában könnyebb volt kiküszöbölni az írásjeleket, mintha ezt Japánban akarnák megtenni. Hieroglifák akadálya Vietnamban most latin ábécét használnak. A múltban azonban itt is a kínai írásjelek voltak divatban. Koreával és Japánnal együtt Vietnam is a kínai hiei '-J « '» * % M . l^^^^ÄlllillIÉl^ii -1 1 §®t§ < X> Ipiilll ÄilliÄiÄil A vietnami és kóreai írásreform után kiadott iskolai tankönyvek szövegmintái. roglifák kulturális övezetéhez tartozik. Mégis Vietnam tört kl először ebből az övezetből, majd utána 1945-ben Korea. A legutóbbi száz év története bizonyítja, hogy Japán is igyekszik fokozatosan elrugaszkodni a hiéroglifás kultúrától. Az írásréform második változata az írásjelek egyszerűsítése. Japánban 350 írásjelrövidítést vezettek be. Sokan amellett vannak, hogy Japánban kínai módra egyszerűsítsék a írásjeleket, ez azonban a tények láttán lehetetlen. Sok kínai írásjelet a mai kínai nyelv sajátosságaiból kiindulva, fonetikai jellegüket tekintve egyszerűbb írásjelekkel cseréltek ki. Ha a japánok utánozni akarnák őket, újból hieroglifákat kellene tanulniuk. Hieroglifák importálása jelenleg különben is anakronizmus és gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Mi az írásreform célja? Ha a közös nyelv elfogadása egy ország egyesítésére irányul, akkor az írásréform célja az írástudatlanság felszámolásának, a műveltségi színvonal emeléséhek a megkönnyítése. Ázsiát általában hiéroglifás, indiai és arab írásrendszerű zónákra oszthatjuk. A XX. század irányzatára vall, hogy mind több nyelv lépi túl az emütett zónák határait. Az indiai írásrendszer övezetében Indonézia lemondott a jávai írásrendszerről. Az arab írásrendszer övezetet elsőként Törökország hagyta el és áttért a latin ábécére, utána Mongólia következett, mely az orosz ábécét vezette be. Csak Korea követte a nemzeti írásrendszer bevezetésének útját. Az írásreformot megvalósító többi ázsiai ország európai írásövezetbe tért át — vagy a latin, vagy az orosz írásrendszert fogadta el. N S/3 »-s sf 1 s