Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)
1970-12-13 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
Mi lesz Rivával ? Arne Strömberg a(ak|a nagyon is ismert a jégkorongvilágban. Ű a svéd válogatott edzője. Ujabban még más elfoglaltsága is akadt, átvette a liga-újonc Fárjestad együttesének edzői tisztét is. Ebben a csapatban szerepel Ulf Sterner, minden idők egyik legjobb svéd játékosa, akit tiaui is olyan régen eltiltottak a játéktól a Uukla Jihlava svédországi vendégszereplése so rán tanúsított magatartása miatt. Nemcsak szó, — hanem ütésváltásba is került Suchýval, A hosszabb kihagyás megártott Sternernek és így egyelőre nem került be a válogatottba, nem jött el a csehszlovákiai portyára, szereplésére nem tartottak igényt a moszkvai nagy nemzetközi tornán sem. Strömberg tehát eléggé elfoglalt ember, de ő maga nem sokallja a dolgot: „Ki lehet bírnt a megterhelést. Mivel klubcsapat edzője vagyok, állandóan szemmel tarthatom uemcsak a saját együttesemet, hanem annak valahány vendégcsapatát. s így ez segítségemre van a váloga 'ott keresésénél. Nem kell mások megfigyelésére támaszkodnom." Arra a kérdésre, hogy az újonc miként boldogul csillaga, Sterner nélkül, ennyit mondott: „Vele számítottunk egy egészen előkelő helyezésre. Mivel nélküle kellett lebonyolítanunk nyolc fordulót, most má«-Mt bennmaradás "bixtg .itása lett a célunk, szerényebbekké kellett lennünk" Azt is megválaszolta, vaiou megfelel-e a svéd jógkeroiigspert továbbfejlődésének a tény, tiögv a ligát két csoportban bonyolítják le: „Az egycsoportos liga, aiuely az ország légjobb csajiatait foglalná magában, természetesen lényegesen jobb megoldás lenne. Sajnos tekintettel kell lennünk a klubok anyagi érdekeire is, márpedig azok a jelenlegi megoldást igénylik Elvégre a válogatott a klubokra épül, s a klubokon belüli konszolidált állapotok végső' fokon éreztetik hatásukat a válogatottban is." Végifi ezzel a kérdéssel áll szemben Ström, bérg: Mit vár a svéd válogatottól az új idény ben? „Ideje lenne, hogy Svédországban találjunk agy ízig-vérig tehetséges középcsatárt. Mielőbb meg kell találnunk Ulf Sterner utódját. mint volt hivatásos játékos, a szabályok értelmében nem szerepelhetne az olimpiai játékok jégkorongtornájáu, s ez kétségtelenül nagy hát rányba hozna bennünket. Minden célunk arra irányul, hogy Svédország megtartsa azt a helyet magának a világ jégkorongozásában, ame lyet az utóbbi évek során kivívott. Ez nehéz lesz. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a legutóbb kétszer odahaza lettünk a világbajnokság ezüstérmesei, s az újabb VB semleges helyen, Svájcban kerül lebonyolításra. A hazai jég előnye is pályaelőny . .. Ismerjük ellenfeleinket és magunkat ís. Bennünket nem keserít el az a tény, hogy az előkészületi időszakban esetleges kellemetlen megelepetések érnek bennünket. Az a lényeg, hogy időzíteni tudjuk formánkat, s valóban a világbajnokságon nyújtsuk azt, amit mindenki elvár tőlünk.' ZALA 1ÓZSEF Luigi Ríva, az új olasz bajnok, az US CJagüari legeredményesebb csatára volt, s ugyanezt mondhatjuk el felőle a „sqadra azzura" színeiben is. Nemhiába rettegték őt a mexikói VB kapusai is. Riva, a Bécsben október 31-éu lebonyolított Ausztria —Olaszország EB selejtező mérkőzésen, egy ártatlannak látszó összecsapás után nem tudott lábra állni, hordágyon kellett elhagynia a játékteret, bokában törött el a jobblába. Valcareggi, az olasz szövetségi kapituny, még a heves olasz szurkolók is könnyebben elviselték volna az esetleges bécsi döntetlent, vagy vereséget, csak Rivát ne kellett volna. — legalábbis egy időre, — elveszteniük. Riva nem tartozik a válogatottban a szerencsés játékosok közé. Romában, az 1967-ben lebonyolított Olaszország—Portugália barátságos mérkőzésen, a portugál kapussal, Airiericoval ütközött össze, s akkor Riva a ballábát törte. Riva orvosrai szerint a gyógykezelés még hosszadalmasnak ígérkezik, s a híres csatár talán februárban, vagy márciusban elkezdheti edzései! ... Lehet, liogv soha többé nem látják viszont a belemenős, a gólratörő Rivát, akinél, — legalábbis tudat alatt, — esetleg fel-1'elötlik az az ijesztő gondolat, hogy már mindkét lába el volt törve Riva már lábtörése előtt is kórházlátogató volt. A 9 eves Danilo Piruddi betegágyánál láthatjuk, aki az egvik edzést csodálva kézzel akarta feltartóztatni Riva 30 uiéterről leadott lövését. A labda a kisfiú kezét törte... A régi nagy magyar futballcsapatnak Korányi személyében kiváló hátvédje volt. Az egyik magyar—olasz válogatott mérkőzésén szintén lábtörést szenvedett, s ez véget vetett nagyszerű labdarúgó-pályafutásának. Annyi bizonyos, hogy Rivához hasonló nagy csatáregyéniség kevés fut Európa, sőt a világ labdarúgó pályáin. Nélküle lényegesen szegényebb lenne nemcsak a Cagliari, valamint Olaszország, de földrészünk egyetemes labdarúgása is. - (Z. |.| Moszkvában amolyan „fiók világbajnokságot" rfinn es a lengyel csapat részvételével, s meglep eadeztek a szovjet a svéd. a csehszlovák, aetésekben ezúttal sem volt hiány A munkások toruásziuozgaliuát Komáromban a cseh szokolisták kezdték meg. Ezek rendszeresen jártak a magyar gimnázium tornatermébe, ahol tornagyakorlatokat végeztek. E mozgalmat eleinte észre sem vették, mert a szokolisták a tornaterem falai között edzettek. De nukor már több gyakorlatot megtanultak, nyilvános tornaünnepélyeket rendeztek Ezeknek keretében felvonultak Komárom utcáin a katonazenekar vidám indulói mellett. A férfiak galambszürke mentét és csizmanadrágot, a nők kék szoknyát, fehér blúzt, fejükön pedig piros fejkendőt viseltek ígv meneteltek katonás rendben a város utcáin és a régi ráczkertí sportpályán bonyolították le gyakorlataikat. Utána majális-féle ünnepélyt rendeztek, amely eltartott az éjjeli órákig. A nyilvános tornaünnepélyt. mindig nagy agitáció előzte meg. Hatalmas falragaszokon adták a lakosság tudtára, hogy unt is rendeznek: Az ilyen tornászmozgalom nagy propagációs eszko zöket rejt magábau, ezért R'l'J, vagyis Munkás Torna Egyesület néven megalakították az első munkás tornaegyesiiletet városunkban. Ezeknek a csoportoknak eleinte néni volt uagy létszámuk. Lehettek vagy 80 —70-en. Oktatójuk Maly Károly volt. Maly Károly cseh ember volt, aki csak törce a magyar nyelvet, de mivel rendkívül barátságos ember volt, és szépen tornászott, hamar összebarátkoztunk veié. Megszerettük és szorgalmasan jártunk a hetenként háromszor is megtartott edzésekre Ennek hamarosan meg is lett az eredménye, mert a gyakorlatlan gyerekekből fürge sportemberek fejlődtek ki. jó eredményeket értünk el, s az egyesület vezetősége azon kezdett gondolkodni, hogy a közelgő május elsejei népünnepélyen fellépteti az újdonsült . Munkás Torna Egyesület tagjait. Igv is lett. A délelőtti felvonulás után az Apályisztgeten lépett fel először a komáromi tornászegye-, sülét, ahol nagy közönségsikert arattunk. E kezdeti siker után a csoport létszáma ós tekintélye is megnóvekedett. Sokan léptek sorainkba, mert látták, hogy mindent meg lehet tanulni, csak egy kis akarat kell hozzá. Az egyesület azután fellépett Nyítrán, Bratislavában, Plzeftben, részt vettek a prágai, sőt a bécsi oliiuitiászokon is. Később Maly Károly elment, mert mint kazánkovácso; a hivatása máshová szólította. Helyét Roznyáuszky józsef vasöutő foglalta el, aki az egyesületet Maly Károly szellemében nemcsak vezette, hanem toKOMAROMI PARTAKIÁD vább is fejlesztette olyan színvonalra, hogy abban az időben a komáromi Munkás Torna Egyesületnek meszsze földön jó híre járt Mind a szokolisták, mind az RT[ sikereit élénk figyelemmel kísérte a helyi kommunista párt vezetősége és azon gondolkodott, jó lenne, ha a párt vezetősége mellett .működne egy ilyen munkás torna egyesület. Ezért úgy határozott, hogy megalakítja az első munkás tornáegyesület, PT|-t (Proletár Torna Egyesületet!. Még ís tették az első lépéseket. Először is gondoskodtak tornateremről. A Munkásotthon udvarán állványokat állítottak fel gyűrühinták és nyújtók száEz a mozzanat is ékesen bizonyítja a torna szép ségét ás bemutatója örömét. mára. Mindenük volt már, csak egy vezető, edző-féle ember hiányzott. Ezért az RTj vezetőségéhez fordultak segítségért, ahonnét — mivel már akkor mind gyakrabban beszéltek az egységfront fontosságáról és szükségességéről — kaptak is két embert. Az egyik szerény személyem, a másik pedig Szalay Béla volt. Azért esett a választás ránk, mert minket már nem kellett meggyőzniük arról, hogy az új csapatnak ini lesz a .jelentősége. A gyakorlatok megkezdődtek. Az eredmény rohamosan megmutatkozott. A kemény munkához és nélkülözéshez szokott proletárgyerekek semmitől sem riadtak vissza, és éppen ezért bámulatosan rövid idő alatt sajátították el. Sokan csinálták már a magas korláton a hengert, a kézállást, a bukóbillenést stb. A nyújtón már nem is elégedtek meg az egyszerűbb gyakorlatokkal, mert mindegyikük a hátrabillenést, támaszbalendülést, sőt az akkortájban már elég komoly gyakorlatnak számító óriásforgást akarta csinálni, és sokan meg is tanulták.Emellett nem feledkeztek meg a szabadgyakorlatok végzéséről, sem. E téren különösen a lányok értek el szép eredményeket. A Proletár Torna Egyesület vezetősége, élén Schlár Edével, akit a fasiszták 1944 őszén kivégeztek, gyakran vett részt a toruaesapat gyakorlatain. Buzdította a fiatalokat és figyelte az elért eredményeket. Ennek eredményeként az újdonsült proletár tornaegyesület csapata a legközelebbi munkásünnepségen fel is lépett. . Az első szereplést további rendezvények követték, Majálisokról és más népi megmozdulásokról sehol sem hiányoztak a PTj tornászai. Ellátogattak a falvakba. is és mindenütt nagy elismerésben részesítették őket. Vidékre nem autóbuszokon, hanem gyalog mentek a tornászok. Csak a tornaszereket vitte kocsi, 1937. május elsején a két munkásegyesület (PTJ — RTj j tornászai egységesen, az egységfront szellemében léptek fel a ráczkerti sportpályán hatalmas tömeg előtt, óriási sikert aratva. Itt a komáromi munkástornászok megmutatták az idősebb dolgozóknak, hogy mi is a teendő, s hogy egységben van az ero. Ez volt az első igazi komáromi munkásszpartakiád, melyen a résztvevők úgy tornásztak, hogy öröm volt nézni. Voltak nyújtó-, korlát- és szabadgyakorlatok. Felléptek itt talajtornászok, súlyemelők is. A résztvevők kiérdemelték városunk lakosságának az elismerését. HOLCZER LÁSZLÚ Komárnm m/wfl] ŰJSZÚ Kiadja Szlovakia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lörincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkif utco 10. Telefon. 537-14 512-25. 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29, gaidasági ügyek: 506-39. távira: 09308. lournal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská S Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dij havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal as postai kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eipedicia tlače. Bratislava Gottwaldovo námestie 48 'VII
