Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-08 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

tudomány városa, mely az emberi elme sikereinek köszönheti létrejöttét, korunk jelképe. Dubna és Obnyinszk, Akagyemgorodok Novoszibirszk mellett, Puscsino az Oka folyón ... Hány ilyen város jelent meg az utóbbi években a szovjQtország térképén! Egyesek közülük még csak most formálódnak, mások viszont a Gondolat világvárosaivá fejlődtek. „Obnyinszk. Az emberiség történelmében az első város, melynek lakói a hasított urán energiáján melegítik reggelijüket." Valaha a belátható jövőben a vonatból kiszállva gyönyörű és modern pályaudvar-épületet pillantanak meg, mely feltétlenül szép és feltétlenül modern lesz, mert más nem illene a városhoz, és az épület falán valamilyen, e szavakhoz hasonló nevet fog olvasni — írja emlékirataiban Blohincev professzor, s mindjárt magyarázattal szolgál: „Az történt, hogy az atomerőmű üzembe helyezését követő napon minden más energiaforrást kikapcsoltak." Egyelőre azonban nem látunk ilyen felírást, s egyelőre még pályaudvar sincs. Csak kiemelkedő peron néhány paddal a várakozó utasok számára és pénztárfülke középütt. Lassítás nélkül robognak tovább a távolsági vonatok, csak reggelente áll meg a 923-as postavonat, amely Moszkva—Lvov között közlekedik, hogy kidobálják a sok-sok postazsákot, ami Ilyen kis állomás viAtomorvosok Senkit nem lep meg, hogy a laboratóriumban egymás mellett fizikusok, vegyészek, biológusok, orvosok serénykednek. A könyvespolcon is a kvantummechanikáról szóló művek szomszédságában gyógyszertani könyvek találhatók. Tekintélyes tudósok szerint a holnap biológiája ez már fizikai-kémiai biológia. furij Rjabuhin, a műszaki tudományok kandidátusa évekig mérnök, fizikusi munkát végzett, megvédte kandidátusi értekezését, félig a doktorit is elkészítette, aztán mindent otthagyott és átment a jóformán alig létező orvosi laboratóriumba dolgozni. Bújta a könyweket, „átnyergelt" a biológiára, s most munkatársaival a rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban végez kísérleteket. Az a gondolat, amelynek megvalósítására törekszik Rjabuhin, röviden így fejezhető ki: neutrónokkal besugározza a rákos daganatot és mesterséges radioaktivitást vált ki benne. E kísérletek vezérfonala a valóságban nagyon emlékeztet azokra a kísérletekre, amelyeket az atomfizika kialakulásának idején a világ fizikai laboratóriumaiban végeztek. Ki hivatottabb ennek elmagyarázására, mint Lejpunszkij, az intézet tudományos vezetője. A fiatal Lejpunszkij annak idején Fermit követően Kurcsatovval együtt neutronokkal bombázták az L KOKIN RIPORTJA A SZOVJETUNIÓBÓL u Az atomerőmüvek bölcsője: OBNYINSZK • Tudományágak rivalitás nélkül • Legyőzik-e a rákot? • 180 kilométeres magasságban • Vigyázz, földrengés! m m 5|§; ggj& fa JjifHŕ Jp|sj Mýlili ü Igfe fül V2?" ü ü Hl ^nn szonyait tekintve feltűnést kelt. Ha számítanak, Obnyinszk országos (nincs kizárva, hogy világméretben is) az elsők között szerepelne az egy főre eső írott szó mennyiségét tekintve. Levelek jönnek Ausztráliából, Japánból, Északés Dél-Amerikábóll A szomszédos Malojaroszlavec és Naro-Fominszk bélyeggyűjtől megirigyelhetik obnyinszki partnereiket. A vasút azonban konzervatív. Mi neki egy vidéki megállóhely? A helyi érdekű villanyvonatok leszállítják a maguk utasait, akiknek jegye a „11. zónába" szól. Sietve átlépik a sínpárokat s eltűnnek egy világszerte ismert tudományos központban. A tudomány eme központját a Moszkva és Kaluga közti erdőségekben, a Protva nevü kedves erdei folyócska partján atomfizikusok alapították, majd tették híressé. Sok víz lefolyt a Protván 1954 egyik nyári nap ja óta, amikor a kéményből feltört a várva várt gőzfelhő, mely az atom energetika kezdetét jelezte, s gratulációk árasztották el Igor Vasziljevics Kurcsatovot, aki a világ első atomerőművének üzembe helyezését irányította. A belojarszki és a novo-voronyezsszki atomerőműhöz viszonyítva ez az „elsőszülött" már eltörpül és elavultnak fest, ám az említettek és a következő, sokkal nagyobb és gazdaságosabb atomerőművek is lényegében itt, Obnyinszkben születtek, a fizikaienergetikai intézet falai között. Az obnyinszki volt az első fecske, a kísérleti alany, melynek alapján születtek a többlek, például a Kászpi-tenger partján Sevesenko városban most épülő hatalmas atomerőmű. Az új atomerőmű reaktora, mely a Kászpi-tenger vizének sőtalanítását végző berendezések energiaellátására szolgál, elődeitől eltérően ún. „gyors neutronokkal" dolgozik. A „gyors" reaktorok Lenin-díjjal jutalmazott megszerkesztése Alekszandr Iljics Lejpunszkij obnyinszki fizikus-kollektí vájának egyik nagy eredménye. A gyors reaktorok elsősorban azért érdekesek, mert nukleáris üzemanyaguk elégésével arányban annak térfogata nem csökken, hanem ellenkezőleg, nő. „Ügy fest a dolog, mintha az ember kemencében szenet égetne el. aztán a hamuval együtt még több szenet kotorna ki" — magyarázta egykor a néhai Kurcsatov akadémikus. A fizikusok napjainkban éppen az ilyen „szaporító" reaktorokhoz főzik az atom energetika jövőjét. fiflDflHB9HBflBB9S9flflE39 atommagot. A találat után az atommag felbomlott. Kell-e magyaráznunk, hogy ezen az úton jutottak el az urán hasadásához? A neutronos kezelés annak folytán lehetséges, hogy a rákos szövet megőriz bizonyos anyagokat. Ezek közé tartoznak az olyan anyagok is, amelyek képesek elnyelni a neutronokat, mint például a litlum. A pontosan a célra irányuló neutronos bombázás a daganat belső besugárzásával kísért nukleáris reakciót indít el. Ebben az esetben nem károsodik az egészséges szövet, ami a szokásos „külső" besugárzás esetén elkerülhetetlen. Természetesen, lehet radioaktív elemeket juttatni a beteg testébe, ám a célhoz vezető úton bizonyos mértékben az egészséges szöveteket is sugárzás éri. A sugárzás és a szervezet... E kérdést túlzás nélkül tarthatjuk száznC "3 •ö S « •í, <3 ^ •S. QJ Oo N ~ C3 fc > O Q N C « OJ a s tsj 52 C O cj K S S S N SO fl é Qj tsi f} a MJ) : Jŕ :o A Rokusz gamma-berendezéssel végzett sugárkezelés előkészítése dunk problémájának. Ki tudja jobban az orvosoknál, hogy a halálos méreg ésszerűen alkalmazva gyógyhatású lehet. Minden az adagolástól függ. Az orvosok és biológusok számára a sugárzás a kísérletezés és gyógyítás fegyvere. Rakéták a sark fölött . Nehéz jégviszonyok miatt a gö zös késéssel indult a Ferenc Józsefföldre. A kísérlet megjelölt időpontjáig alig maradt idő. A kísérletet viszont nem lehetett húzni-halasztani, a módszer holdfény nélküli éjszakát, helyesebben alkonyt követelt, amikor a nap leáldozik a látóhatáron, de az ég még nem sötétül el. „Az utat jégtorlaszok állják el, tengeri szél fúj — jelentette Alekszej Fokin, az expedíció vezetője. — 24 óra alatt két-három pontont lehet kirakni, többet nem sikerül. 27—29 órát dolgozunk... De már vontatják is az utolsó pontont. Hurrái Nehéz élet, de még senki sem únja, lelkesednek a fiúk. Igyekszünk mindent előkészíteni, s ha nem birkózunk meg vele, vegyék úgy, hogy válóban lehetetlen, mert itt senki sem sajnál erőt és fáradságot..." Meteorológiai rakéták felbocsátását kellett előkészíteni. Bonyolult, automatikusan működő rendszerek biztosítják az ilyen kísérletet. Regisztrálják a rakéta térbeli helyzetét repülése idején, ellenőrzik a fedélzeti rendszereket és működésükről adatokat továbbítanak a Földre. Az „egységes idő" szolgálat lehetővé teszi az öszszes rendszerek adatainak egybehangolását és annak tökéletesen pontos meghatározását, mikor és milyen magasságban történt ilyen vagy olyan e; c S iái Si E t) sš n m d g to S a N o! O e n w a 'C'íj c esemény a rakétán. Most pedig képzeljék el az Északi-sark viszonyait, a radiotelemetria és az elektroautomatika bonyolultságát és szeszélyességét, hozzá még a határidők szorosságát. Ha otthon, a laboratóriumban, a Nagy Földön mindezt nem számolták volna ki előre százszor is, mit sem segítene a lelkesedés. De mindenről gondoskodtak Obnyinszkban, pontosabban, az Alkalmazott Geofizikai Intézetben. A kísérletet együtt készítették elő a francia tudományos központokkal. Egységes terv szerint jártak el, egyeztették vázlataikat, tárgyaltak, vitáztak egyeztettek. Amikor az ember belép Viktor Tyeszlenko dolgozószobájába — ő a munkálatok műszaki vezetője — mindjárt a szemébe ötlenek a fal mentén álló kúpszerű, ezüstösen csillogó tárgyak. Pontos másai a világűrbe felbocsátott rakéták tudományos beren dezéseinek. — Nagyszerű kísérlet volt, — emlékezik vissza Tyeszlenko. — Mintegy 180 kilométeres magasságban egy, a rakétán elhelyezett készülék, nátriumsót szórt a légkörbe, s ennek nyomán mesterséges felhő képződött. A leáldozó naptól megvilágítva a Hold nagyságának megfelelő kékes-zöldes korongként hatott. Fényének jellege szerint különleges fénymérő műszerek segítségével megállapították a felső légkör hőmérsékletét. Megmérték öszszetételét és a „kozmikus szél" sebességét is. Golicin maszk[a A földrengés — lényegét tekintve — megszokott természeti jelenség. Általában minden órában történik ember számára érezhető földlökés. Bárhol történjék erős földrengés, az Obnyinszk melletti obszervatórium központi műszerasztalán kigyulladtak a fénybetűk: „Földrengés van". Megszólal a vészcsengő. Ez az operátornak szól. Egyidejűleg a műszerek automatikusan „vezényszavakat" kapnak. Természetesen a műszerek csak regisztrálják az eseményt. A tudomány egyelőre még nem tud előrelátni. Gyakran megtörténik, hogy a kutatásra hozzáférhetetlen, óriási mélységben megy végbe földrengés. Egy tudós megjegyezte, hogy a modern geofizika olyan helyzetben van, mint az az olvasó, akinek egy ezeroldalas könyvből csak az utolsó oldalt hagyják elolvasni. A tudósok azonban nem csupán ténygyűjtésre szorítkoznak. A szeizmikus hullámok a röntgensugarakhoz hasonlóan áthatják bolygónkat. Az a feladat, hogy megértsük közlésüket B. B. Golicin, a szeizmológia alapítója lámpáshoz hasonlította a földrengést, melynek felvillanása megvilágítja a főidnek , számunkra hozzáférhetetlen belsejét. Csak a szovjetországban mintegy 130 szeizmikus állomás figyeli ernyedetlenül ezeket a „felvillanásokat". Az állomások a zónaközpontok körül Egységes Szeizmikus Megfigye lési Rendszerben egyesülnek. Az obnyinszki Központi Geofizikai Obszervatórium zónaközi országos szeizmológiai központként jött létre. A zónákból géptávírókon mindenféle szeizmikus közlések folynak itt össze, melyeket aztán számítógépek segítségé vei automatikusan feldolgoznak. ... Az obszervatóriumnak saját múzeuma is lesz. Alapját már megvetették. Az obnyinszki tudósok ajándékul kapták a „szeizmológia atyjának", B. B. Golicinnak halotti maszkját, ez lesz a jövőbeni múzeum 1. számú kiállítási tárgya. Talán ez fejezi ki mindennél szebben, milyen reményeket fűznek a szovjet szeizmolőgusok a fiatal obnyinszki obszervatóriumhoz.