Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-08 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

Világ fnoletm ki, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA LÖÍINEZ GYGLA: Nagyon nehéz valami újat mondani a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Nehéz, hiszen ötvenhárom éve rengeteg irodalom, társadalmi, tudományos és politikai analízis gyűlt össze ezekről a történelmi napokról, a tíz napról, amely megrengette a világot, ahogy felejthetetlen könyve címében mondja John Reed. írások, politikai szónoklatok, részletes tanulmányok tömege bizonyította létjogosultságát, de ugyanannyi, ha nem sokkal több, jósolgatta korai csődjét, küszöbönálló összeomlását, bukását, melyet ma már egy történelmi korszak, több mint fél évszázados fennállás, intervenciós háborúk, támadások visszaverése, legutoljára a Nagy Honvédő Háború sok áldozatot követelő, de győzelmes befejezése helyez egyöntetűleg vitán kívül. Ezért nem is kezdtem az íráshoz olyan igényekkel, hogy valamivel hozzájáruljak az Októberi Forradalom szükségességének indokolásához. Néhány évvel felszabadulásunk után az a megtiszteltetés ért, hogy tagja lehettem egy küldöttségnek, mely az azóta hagyományossá vált csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretén belül látogatott el a Szovjetunióba. Mikor én mentem, a Szovjetunió meglátogatása még nem tartozott a mindennapos, és a ma már sokszor olyan természetes élmények közé. Azt hiszem így ma< gyarázható, hogy annak Idején még Gottwald elvtárs személyesen vett részt útnak indításunkon. Gottwald jól ismerte a Szovjetuniót, jót ismerte népünk mentalitását és ezért jól jött bölcs tanácsa, mellyel útnak indított bennünket. Ugy érzem, mindenkinek jól jön, de különösen jól jött volna e bölcs tanács az utóbbi években, mikor a nacionalizmus tért hódítva nálunk Szovjetunió ellenes propagandában csúcsosodott ki. Ebben az időben én nagyon gyakran, talán naponta felidéztem magamban Gottwald bölcs tanácsát. Valahogy így hangzott az útravaló: „Ti most elmentek a Szovjetunióba telve kíváncsisággal, elképzelésekkel, a mi propagandánkkal, amely nem fukarkodik a Szovjetunió dicséretével. Jogosan, hiszen ez így igaz - de nem szeretném, ha csalódnátok, mert ott még láttok faházikókat, primitív körülmények között lakó, élő embereket, régi, elavult üzemeket — és még jó néhány dolgot felsorolt — gondoljatok mindig arra, hogy 1917-ben ez a nép honnan, milyen körülmények között indült el új életet építeni, új emberi körülményeket teremteni?! Akkor nem fogtok csalódni!" Nem csalódtunk, Jól jött a tanács, bár nem elavult, hanem hatalmas, automatizált üzemeket láttunk, szakszerűen vezetett, nagyüzemi, mezőgazdasági termelőegységeket. Láttuk az üzemi dolgozók és kolhozparasztok életét, de hallgattuk összehasonlításukat a múlttal. Nyíltan megmutatták a múlt örökségeit, és ilyenkor nagy segítség volt a gottwaldi tanács, Honnan is indultak? Egy csomó parazita - és nem ii akármilyen - élősködött rajtuk. Például Vlagyimir Vlagyi* mirovics Meller-Szakometszký állami tanácsos és nagy* birtokos az Uraiban, a Kistym birtokon 600 ezer hektár szántóföldet, hatalmas erdőket, rézbányákat, vas-, acélés vegyi üzemeket birtokolt, és mintegy 100 ezer parasztot és munkást szipolyozott ki a külföldi tőkésekkel karöltve. Joszupov. herceg, kinek 1914-ben egymillió 258 644 rubel és három kopejkát tett ki a bevétele, o nagytőkés Putyilov, Riabusinszky, Vtorov, a harmincezer nemes, kiknek földbirtoka annyit tett, mint az összparasztság felének a földje, mint az 50 millió paraszté. Érdemes volna utánanézni, hogy mi volt a jövedelme egy munkásnak, egy parasztnak abban az időben. Élete, sorsa a rabszolgák, a jobbágyok sorsa volt. Kémény nélküli földes padlójú viskó, ahol együtt élt a» állatokkal, a munkásoknak tömegszállás, barakkok, nyomortanyák. A lázadóknak Szibéria. 1917-ben ezt az életet, ezt a sorsot indultak el megváltoztatni, hogy emberhez méltó életet teremtsenek azoknak, akik a földi javakat termelik. És 53 évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utón azok, akik hajdan primitív körülmények között, négykézláb húzták ki a csilléket a szénbányák tárnáiból, eljutottak a világűrbe. Ma már aligha van szükség a gottwaldi bölcs tanácsra, a múlttal való összehasonlításra. Mégis újraidéztem, nnert a fejlődés, ai előrehaladás még nem kötelez o múlt felejtésére akkor sem, ha azóta modern ipari oi* szág az atomenergia, o kibernetika, a vilégörkutatá* élharcosa lett a hajdan elmaradt Oroszország. Politika^ kulturális és gazdasági nagyhatalom, példamutatás O Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümöksa, $ Szovjetunió,